Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

(Folytatás az í. oldalról.)

A takarmánynövények közül kukoricából — az előzetes adatok szerint — kb. 4 millió tonna termett, 700 000 tonnával kevesebb, mint 1969-ben, a szálas takarmányok közül a lucerna- és vöröshere-termés kedvező volt.

A traktorállomány az évközepén kb. 69 000 darab volt. A hektáronkénti műtrágyafelhasználás (szántó-, kert-, szőlő- és gyümölcsösterületre számítva) az 1969. évi 12f> kg-ról 146 kg-ra emelkedett.

Az állattenyésztés fejlődése 1970. második felében élénkült. A belföldi húsellátás szempontjából különösen fontos sertésállomány az év második felében meghaladta az eddigi legnagyobb év végi állományt: 1970. december 31- én 7,3 millió darab sertés volt az országban, 1,6 millió darabbal több, mint egy évvel korábban.

A szarvasmarha-állománv évek óta tartó csökkenése 1970. második felében mérséklődött: a december 31-i állomány 1 911 000 darab volt, valamivel kevesebb, mint 1969. december 31-én.

A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében hozott intézkedések hatására elsősorban a tehenek száma és aránya növekedett, ami kedvező a szarvasmarha-állomány jövőbeli alakulására is.

A vágósertés-értékesítés az év második felében megélénkült. ennek folytán 1970_ben lényegében ugyanannyi volt. mint egy évvel korábban. A vágómarha-értékesítés az év

utolsó hónapjaiban elérte a

múlt évi szintet, az év egészében azonban 7 százalékkal elmaradt attól. A baromfiértékesítés és export egyaránt mintegy 30—30 százalékkal, a tojásértékesítés több, mint 40 százalékkal nőtt.

összességében a mezőgazdasági üzemek 1970-ben az előző évinél valamivel kevesebb árut adtak el a szocialista iparnak és kereskedelemnek, ami elsősorban a növényi termékek értékesítésének csökkenéséből adódott, a vágóállatok és állati termékek értékesítése meghaladta az 1969. évit.

A mezőgazdasági termékek termelői ára 1970-ben, részben az idénycikkek áremelkedése, nagyobb részben hatósági intézkedések folyán átlagosan 8 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 2 százalékkal, a vágóállatoké és állati termékeké 13 százalékkal emelkedett. Az idénye'kkek áremelkedése kismértékben hatással volt az egész fogyasztói árszínvonalra is. A hatósági áremelés az élelmiszeriparnak nyújtott állami támogatás növekedését eredményezte, a fogyasztói árak emiatt nem változtak.

Az élelmiszeripar termelése 1970-ben 3 százalékkal haladta meg az előző é'-i szintet. Az állati termékeket feldolgozó Iparágak erőteliesebb fejlődése mellett -a növényi termékeket feldolgozó ágazatok termelése mérsékeltebben emelkedett, vagy némileg csökkent.'

Szállítás—hírközlés

i

1.970-ben a közlekedési vállalatok 281 millió tonna árut szállítottak, 6 százalékkal többet, mint 1969-ben. A szállítási távolság növekedése kör vetkeztében az árutonnakm- teljesitmény 9 százalékkal nőtt.

1970-ben a közlekedési vállalatoknak a hosszan tartó tél, majd az árvíz (a védekezés, azután a helyreállítás) külön nehézséget okozott. A szállítási igényeket a munkaszervezés javításával, a járműállomány korszerűsítésével, a népgazdasági erőforrások koncentrálásával a kritikus időben is jórészt kielégítették. Az őszi csúcsforgalmat mérsékelte, hog1' a növénytermelés 1970- ben r.em érte el az 1969. évi szintet.

A vasúti közlekedésben folytatódott a vontatás korszerű - sítése. A villamosított vonalak, hossza 159 kilométerrel nőtt. 1970-ben a villamos és Diesel-vontatás együttes aránya 66 százalék volt. A járműállomány korszerűsítésére a vasút-24 villany-, 36 Diese'-; mozdonyt és 8 motorvonatot szerzett be. A vasúti teherkocsibeszerzés 2300 darab volt 1970-bén, több az 1969. évinél, de kevesebb, mint amenv- nyi a kiselejtezett kocsik pótlásához szükséges.

A tehergépkocsi-közlekedés szállítási teljesítményei 1970- ben is gyorsabban nőttek, mint a vasúté. Az év folyamán csaknem kétszer annyi új tehergépkocsit állítottak üzembe, mint az előző évben. 1970 végén a tehergépkocsi-közlekedési vállalatok gépkocsiparkjának több mint egynegyede egy évnél fiatalabb volt.

A távolsági személyszállításban a szállított utasok száma (1017 millió íó) 2 százalékkal, az utaskilométer-teljesítmény 3 százalékkal nőtt.

Az ország személygépkocsiállománya 1970-ben 23 százalékkal emelkedett, s az év végén 236 000 darabot tett ki.

K iil kereskedelem — idegenforgalom

1970-ben a külkereskedelmi forgalom élénk volt. Volumenét tekintve a szocialista országokkal, százalékosan a nem szocialista országokkal nőtt nagyobb mértékben a forgalom. Az év folyamán a szocialista országokkal az összes forgalom kétharmad részét bonyolítottuk le.

1970-ben a kivitel értéke 11 százalékkal nagyobb volt. mint

1969- ben. A magas világpiaci

árak hatására számottevően fokozódott egyes kohászati termékek exportja. Jelentősen nőtt az alkatrészkivitel is, nagyrészt a járműprogrammaí összefüggő kooperáció keretében. A gépexport 14 százalékkal emelkedett egy év alatt. A korábbi évekhez képest változást jelentett, hogy a nem szocialista országokba több mint másfélszeresére növeltük a gépkivitelt, bár az exportált gépeknek így is elég kis részét (10 százalékát) értékesítettük ezekben az országokban. Az éleim'sz“' -mékek exportja

1970- ben is tovább nőtt. amit

jelentős részben az 1969. évi kedvező növénytermelési eredmények tettek lehetővé. Az 1970. évi vágóállat-kivitel mennnyiségben nem érte el a tavalyi szintet, de a magasabb árak folytán a devizabevétel meghaladta az 1969. évit.

1970-ben az ipari fogyasztási cikkek exportját a lakosság áruellátásának javítása, a választék bővítése érdekében nem növeltük. Azokban az árucsoportokban, ahol a lakosság igényei indokolták a kivitelt az

1969. évihez képest csökkentettük és növeltük a behozatalt.

Az összes behozatal 1970- ben nagymértékben, 30 százalékkal emelkedett. A termeléshez szükséges anyagok és gépek importja, valamint a lakosság ellátásához szükséges élelmiszerek és fogyasztási cikkek behozatala egyaránt jelentősen emelkedett.

Az anyagimport 22 százalékos növekedésében a termelés megélénkülése mellett szerepe volt az árvízzel kapcsolatos

Háztartási hűtőszekrény

Motorkerékpár Személygépkocsi hádió, zeneszekrény T elevízió Magnetofon

Valamelyest javult a szolgáltatások színvonala is, bár az igények és a rendelkezésre álló kapacitás között ezen a téren változatlanul feszültség van. Elsősorban ebből adódott, hogy a lakosság által igénybe vett szolgáltatások 197ü-ben is kisebb mértékben emelkedtek, mint az áruvásárlások.

1970-ben — előzetes adatok szerint — megközelítően 89 000 lakás épült, lényegesen több, mint az előző évben.

A fogyasztói árak 1970-ben országosan, az év egészét tekintve. kb. 1,2. százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek közül az állandóan, egész évben vásárolt termékek árszínvonala lényegében nem változott, az idénycikkek ára az év első felében

— az 1969-es jó zöldség- gyümölcstermés következtében

— alacsonyabb, az év második felében pedig a folyó évi, gyengébb terméseredmények folytán magasabb volt az előző év megfelelő időszakánál. Bár az összes élelmiszerek ára éves átlagban nem egészen 1 százalékkal haladta meg az 1969-es

dalmaiás) változásától, a ttto. sadalmi juttatások igénybevételétől, stb. A jövedelmek általános emelkedése mellett voltak olyan családok, amelyekben nem változott, vagy csökkent az egy főre jutó jövedelem.

A lakosság jövedelmének! növekedése erőteljesen fokoz, ta a javak és szolgáltatások iránti keresletet. A növekvő igények kielégítését szolgálta a fogyasztási cikkek termelésének növelése, valamint e cikkek exportjának mérséklődése és importjának jelentős fokozása. A kis- és nagykereskedelem az előző évinél jóval több árut szerzett be, ami nemcsak az árufogalom növelését, hanem a kereskedelem készletének feltöltését is lehetővé tette.

A lakosság ellátása 1970-ben javult, a legtöbb vonatkozásban megfelelt az igényeknek es biztosította a fogyasztás növekedését, egyes cikkekből azonban időnként és helyenként továbbra is hiány volt.

Az egy lakosra jutó fogyasztás 1970-ben országos átlagban 19 000 forintot tett ki, összehasonlítható árakon számítva, mintegy C százalékkal többet, az előző évinél. Ezen belül kb. 2500 forintot képviseltek az ingyenes társadalmi juttatások (egészségügyi, oktatási és kulturális szolgáltatások, gyógyszertérítés, üzemi étkeztetési hozzájárulás, stb).

Az összes fogyasztáson belül az élelmiszerek fogyasztása az átlagosnál mérsékeltebben, de így Is elég jelentősen, 3—4 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer-ellátást: a legtöbb cikk vonatkozásában gazdag kínálat jellemezte, javult a húsellátás, amihez hozzájárult az, hogy az év folyamán 57 000 tonna húst importáltunk, az előző évinek majdnem háromszorosát.

A ruházati fogyasztás, amely az előző években is meglehetősen gyorsan nőtt, 1970-ben kb. 7 százalékkal emelkedett. Az előző évinél valamivel nagyobb volt egyes olcsóbb ruházati termékek kínálata is.

Az áruellátás javulását mutatja, hogy a ruházaton kívüli iparcikkek fogyasztása mintegy 14 százalékkal emelkedett, jóllehet ehhez az árufőcsoporthoz tartozik a legtöbb olyan cikk, amelyből a keresletnél kisebb kínálat folytán az igények egy részét nem tudták kielégíteni. Különösen a tartós fogyasztási

toon

db 1969

százalékában

227

119'

87

142

37

184

640

138

233

108

79

270

szintet, júliusban, augusztusban, amikor a zöldség- gyümölcs áremelkedése nagyon erőteljes volt, a munkások, az alkalmazottak és a nyugdíjasok élelmiszer-árindexe 4—5 százalékkal felülmúlta az előző évit.

Az előző két évihez hasonlóan 1970-ben is a ruházati cikkek árszínvonala emelkedett a legnagyobb mértékben: kb. 2,5 százalékkal, ami egyes cikkek ennél sokkal nagyobb áremelkedéséből, más termékek változatlan, esetenként alacsonyabb árából adódott. Az egyéb iparcikkek és a szolgáltatások átlagos árszínvonala 1,5—2 százalékkal haladta meg az 1969. évit, míg a fűtésre, világításra fordított kiadások árszintje egykét százalékkal csökkent.

A lakosság vásárlásainak növekedése mellett nőtt a lakosság el nem költött pénze is. A takarékbetét-állomány összege 1970. év végén 42,1 milliárd forint volt, az év fo(Folytatós a 3. oldalon.)

védekező és helyreállítási műn.

káknak is. A gépimport 40 százalékos fokozódását elsősorban a beruházások megélénkülése váltotta ki.

A viszonylag nagy élelmiszerimport-növekedés (30 százalék) az 1969. évi alacsony állatállomány, ill. a hústermelés csökkenése miatt vált szükségessé. Az állattenyésztés fejlesztése jelentős fehérjetakarmány-importot is szükségessé tett. Legnagyobb mértékben a fogyasztási iparcikkek behozatala emelkedett.

l£70-ben a behozatal növekedése is és volumene is nagyobb volt, mint a kivitelé, a külkereskedelmi forgalom egyenlege passzívummal zárult.

1970-ben 6 320 000 esetben

utaztak külföldiek Magyarországra, ebből 3 COO 000 esetben magyarországi tartózkodás céljából. A látogatók nagyobb része, kb. 90 százaléka a szomszédos szocialista országokból, elsősorban Csehszlovákiából és Jugoszláviából érkezett. A Bulgáriából, Lengyelországból és NDK-ból érkezők száma is meghaladta a 300—300 ezret A tőkés országok közül a legtöbb látogató Ausztriából és az NSZK-ból érkezett. Ai Európán kívüli országokból 12C ezren látogatták meg hazánkat, elsősorban az ÜSA-ból és Kanadából.

A magyar állampolgárod 1970-ben egymillió esetber

utaztak külföldre, zömében í

évAmc-zc orcáé ri/il-o

A lakosság anyagi életkörülményei

A harmadik ötéves terv idő szakában, különösen 19681969- ben a keresők száma vi szonylag gyorsan emelkede! és 1970. év elejére hazánkba magas foglalkoztatottsági szír alakult ki. 1970 folyamán létszámnövekedés üteme a előző éveknél mérsékelteb volt. Az egész népgazdaság ban a keresők száma nem ege szén 1 százalékkal emelkedet ami a munkások és alkalma zottak számának kb. 2 száza lékos növekedéséből és a me zőgazdasági keresők számána kismértékű csökkenéséből adf dott.

A munkás-alkalmazotti né

pesség körében 1970-ben a ke rábbi éveknél nagyobb mér fékben emelkedett a rendsze *es havi keresetek összege.

A havi átlagkeresetek ne vekedéséhez az egyéni teljesíi menyek emelkedése és közpor ti bérintézkedések mellett hős zájárult az is, hogy a gazdái kodó szervek 1970-ben a re szesedési alapnak az előző évi hél nagyobb részét fordítói ták bérfejlesztésre és kiseb hányadát egyéb bérjellegű k fizetésre, mindenekelőtt, nye re ségrészesedésre.

1970-ben a munkabérkifizeti: sek összege 8 százalékkal in» gasabb. az egyéb bérjelleg kifizetéseké 3 százalékkal ah csonyabb volt, mint egy évvi korábban. A két tétel együi tesen 7 százalékkal haladt meg az egy évvel korábbi Mivel a munkások és az a kalmazottak száma is nőtt, ; egy foglalkoztatottra jutó k< reset, ill. jövedelem ennél k sebb mértékben emelkedett, nominálkeresetek vásárlóén jét a munkások és alkalmazó tak fogyasztói árindexének lel

1,2 százalékos emelkedése méi sékelte, így e népességcsopo egy keresőre számított reá. bére 1970-ben az előző évh< képest mintegy 4 százalékk; emelkedett. A munkások i alkalmazottak egy főre sz: mított reáljövedelme az elő; évekhez hasonlóan 1970-ben jobban nőtt, mint a reálfcé Ebben a foglalkoztatottsí emelkedése mellett jelenti szerepe volt a társadalmi ju tatások — nyugdíjak, tár pénz, gyermekgondozási S' gély stb. — 15 százalék!

emelkedésének. A bér-, a lé szám- és a társadalmi juttat* sok növekedését együttest tükröző reáljövedelem emelki dése a munkás-alkalmazói népességnél az elmúlt évbt kb. 6—7 százalékot tett ki.

Jelentős mértékben emelki

dett a parasztság reáljövede me is. Nőtt a termelőszöve kezetektől származó bevétele összege. Ebben szerepet já szott az, hogy az 1969. évi k emelkedő termés egy részét mezőgazdasági nagyüzeme

1970- ben értékesítették, így ki Ionosén az év első felében jelei tős mértékben növelték a mm kad íj-kifizetéseket. Az 197 évi gyengébb terméseredmi nyekkel összefüggésben az < második felében a tsz-munkí díjak kifizetési üteme jelei fősen mérséklődött.

Néhány tartós fogyasztási cikk kiskereskedelmi eladása 1970-ben

A tsz-munkadíjak növeke- lésében szerepe volt annali s, hogy a termelőszöveíkeze- ;ek a rossz termés miatt kiese nezőgazdasági árbevételt ki- ígészítő tevékenységük foko- :ásával részben ellensúlyozlak. Ugyancsak emelkedett e láztáji termelésből származc jövedelem, amely a parasztság mezőgazdasági eredetű jövedel- nének több mint 40 százalékát adja. A háztáji gazdaságéi ermelésében ugyanis döntő súlya van a sertés- és baromfit^. lyésztésnek, amely az év folyamán jelentősen emelke- lett. ugyanakkor a növénytermelés általános csökkenése » láztáji gazdaságokat kisebt mértékben érintette, mivel £ lövénytermelés aránya itt kisebb, mint a mezőgazdaság egészében. A háztáji gazdasá *ok termelése az előzetes számítások szerint nagyjából megközelítette az előző év szintet. Ugyanakkor a felvá sárlást áremelések miatt növekedett az árbevétel. Jelentősen nőttek a parasztsá; ársadalombiztosításfoói eredi bevételei is. A paraszti népesség egy főre jutó reáljövedelme az előzetes számításol «érint L970-ben mintegy 7—! százalékkal emelkedett,

A főbb rétegek átlagos jövedelememelkedésén belül a: egyes családok egy főre juh jövedelme nem azonos mér fékben és irányban változott A jövedelemnövekedés mérté ke függött a keresők és eltar tótták arányának alakulásától a munkaviszonyból szármáz! jövedelem (kereset, tsz-java-