Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-19 / 42. szám

TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGí lSÜLJETEKI ' m£ PÜJSAG § A MAGYAR SZOCIAUSTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XXI. évfolyam, 42. szám ÄRA: 80 FILLÉR Péntek, 1911. február 19. mi ni mii ni i 'mii* m itwiwiíiiw A közelgő választások Külügyminiszteri értekezlet Bukarestben Kopreda Dezső, az MTI tu­dósítója jelenti-' Csütörtök délelőtt Bukarest­ben megnyílt a Varsói Szer­ződés tagállamai külügymi­nisztereinek tanácskozása. A tanácskozáson részt veszt Ivan Basev Bulgária, Jan Mar­ko Csehszlovákia, Stefan Jed- rychowski Lengyelország, Pé­ter János Magyarország, Otto Winzer, a Német Demokrati­kus Köztársaság, Corneliu Ma- nescu Románia és Andrej Gro- miko, a Szovjetunió külügy­minisztere. belpolitikai életünk nagy eseménye A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése A tanácskozás napirendjén az európai biztonság és együtt, működés kérdéseivel foglalko­zó összeurópai értekezlet elő­készítésének problémái szere­pelnek. (MTI) Csütörtökön a Parlament va- dászlermében kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa. Az ülésen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, valamint Kállai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának el­nöke, Benke Valéria, az orszá­gos tanács tagja, az MSZMP. Politikai Bizottságának tagjai. Kállai Gyula elnöki meg­nyitójában kegyeletes szavak­kal emlékezett meg az orszá­gos tanács legutóbbi ülése óta elhunyt Szabó Pál Kossuth- díjas íróról, a népfront orszá­gos tanácsának alelnökéről és Németh Imréről, az országos tanács tagjáról, a Borsod me­gyei népfront-bizottság al- einökéről. A résztvevők néma felállással adóztak emlékük­nek. Ezután Kállai Gyula el­mondta. hogy napirend szerint az ülésen a népfrontmozgalom legfontosabb alkotmányos kö­telezettségéből eredő feladato­kat, az országgyűlési és taná­csi választások kiírásának és lebonyolításának teendőit, to­vábbá a magyar néphez inté­zendő felhívást vitatják meg. Az elnöki megnyitó után Bencsik István terjesztett elő referátumot. Bencsik István beszéde Bevezetőben emlékeztetett Bencsik István az 1970-es esz­tendő kiemelkedő eseményei közül a felszabadulás 25. év­fordulójának méltó megünnep. lésére. Elemeztük ekkor a meg­tett utat, tanulságaival együtt értékeltük eredményeinket és megvizsgáltuk tévedéseink oka­it, hogy pontosan meghatároz­hassuk tennivalóinkat és ered­ményesebben dolgozhassunk végső célunkért, a szocializmus teljes felépítéséért. Az új fel­adatok megfogalmazását is ki­emelkedő esemény, a párt X. kongresszusa adta. A kong­resszus egyik meghatározó vo­nása most is az volt, hogy a szocializmus építése nem egyedül a párt és a mun­kásosztály ügye, hanem össznépi program. A szocialista nemzeti egység állandó szilárdítása a legjobb biztosítéka társadalmi és gaz­dasági céljaink megvalósítá­sának. Kitért a beszámoló arra is, hogy a gazdaságirányítási re­form első három évében ked­vező új folyamatok indultak meg gazdasági életünkben és bizonyos, hogy ezek a folya­matok tovább erősödnek. Ezt igazolja az a tény, hogy sike­resen teljesítettük a harmadik ötéves tervünket, és ezzel jó lehetőséget teremtettünk a ne­gyedik ötéves terv feladatai­nak megvalósításához. A továbbiakban a főtitkár mérleget vont a népfront­mozgalom tavalyi eredményei­ről. Elmondta, hogy a belpoli­tikában a mozgalom figyelme mindenekelőtt a gazdaságirá­nyítási reform felé fordult. Igyekeztek minél szélesebb ré­tegek körében megértetni a re­form leglényegesebb elemeit. A Hazafias Népfront továbbra is feladatának tartja, hogy az intenzív, eredményes, jó mun­kával kapcsolatos társadalmi igényeknek megfelelően ala­kítsa a közgondolkodást. A szocialista demokratizmus fejlesztése — han"s ílyozta Bar­csik István — rr' vi Cz állam­életben, mind a társadalmi berendezkedésben, az anyagi és szellemi erők gazdagítása az égész közösség és az egyes em­berek jólétének növelése érde­kében: ez a mi programunk a következő esztendőkben. A Hazafias Népfront Orszá­gos Titkársága az elmúlt év­ben rendszeresen ülésezett: ál­lásfoglalásaival, ajánlásaival segítette a községi, városi, já­rási és megyei népfrontbizott­ságokat. A társadami élet egé­szét felölelő témák közül ki­emelkedő volt az MSZMP Központi Bizottságának a nők helyzetével, valamint az ifjú­sággal foglalkozó határozata, illetve azok a tennivalók, ame­lyek ezekből a határozatokból a népfrontra hárulnak. A moz. galom keretében létrejött az országos nőbizottság és min­denütt megalakultak a helyi nőbizottságok, amelyek meg. felelő program alapján meg­kezdték tevékenységüket. Foglalkozott a beszámoló a Hazafias Népfront Országos Elnöksége mellett működő társadalmi bizottságok — a mezőgazdasági, a községi és várospolitikai, a honismereti bizottság — gyümölcsözően alakuló munkájával, szó volt a lakosság körében szervezett százezrek által látogatott poli­tikai ismeretterjesztő előadá­sok téli sorozatáról is. A beszámoló második részé­ben Bencsik István belpoliti­kai életünk közelgő nagy ese­ményéről. a választásokról szólt: — Március 19-én lejár a négy évvel ezelőtt megválasz­tott országgyűlési képviselők és tanácstagok mandátuma. Al­kotmányunk értelmében a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa ki­tűzi az új választások napját és az ország lakossága ismét megválasztja országgyűlési képviseőit és a helyi tanácsok tagjait. A választási eljárások rendjét hazánkban az 1966. évi III. törvény szabályozza. Az idei választásoknak több új vonást ad az a törvény, hogy az országgyűlés tavaly ossz ' -óhány vonatkozásban mód.. (Folytatás a 2. oldalon.) A Hazafias Népfront Országos Tanácsa csütörtökön, ülést tartott a P • •lementben. A tanácskozáson felszólalt Kádár János, az MtJ'áMP Központi Bizottságának első titkára. (Képtávírónkon érkezett) Ünnepi gyűlés Moszkvában Ha vei József, az MTI tudó­sítója jelenti: A Szovjetunióban az idén is megemlékeznek arról, hogy 23 esztendővel ezelőtt, febru­ár 18-án írták alá az első magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. A moszkvai Barátság házában csütörtök este ünnepi gyűlést tartanak ebből az alkalomból. A Pravda csütörtöki számá­ban Ogyenyec, a lap budapes­ti tudósítója ír az évforduló­ról. Rámutat arra, hogy a két népet az elvtársi barátság erős szálai fűzik össze. Az Izvesztyija cikke kiemeli, hogy a 23 esztendővel ezelőtt ( aláírt szerződés új fejezetet nyitott a két ország kapcsola­tainak történetében. Uj beruházások, növekvő jövedelem az öcsényi Kossuth Tsz-ben Tegnap tartotta zárszámadó közgyűlését a 7635 holdon 810 taggal gazdálkodó őcsényi Kossuth Tsz. A közgyűlésen részt vett dr. Papp Lajos, a KEB tagja, és a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának elnöke, Szabópál Antal, az MSZMP megyei párt-vb tag­ja, a megyei tanács vb-elnöke, György József, a járási ta­nács elnöke. Széki János a termelőszö­vetkezet elnöke beszámolójá­ban ismertette az 1971-es év főbb beruházásait és az 1970- es év eredményeit. A közös vagyon az 1970-es evben 22 millióval, a szövetkezet bruttó jövedelme pedig dl 382 000 forinttal növekedett. Mint el­mondta. 1969 őszéről ezer hold terület maradt szántatlan. áp­rilis végén még 200 hold állt víz alatt, június végén 200 holdon vetettek őszi takar­mánynövényeket, aminek a termésátlaga jóval alul ma­radt a vártnál és ezer hol­don verte el a kenyérgabonát a jég. A rendkívüli időjárás ellenére sikerült az állatállo­mány átteleltetéséhez szüksé­ges takarmányt biztosítani. 1971. májusában kezd üzemelni az évi ötezer sertést ki bocsa jtó szako­sított sertéstelep. amelyhez tárolósiló, takar­ni'1 --keverő, és szárító be- ; létesül. A IV: ötéves fejlesztési programján '».elül a szekszárdi Garay Tsz-el közösen 574 férőhelyes növendék- és hízómarha­telepet kívánnak létesí­teni, a jelenlegi 200 . férőhelyes tehenészeti telepet szakaszosan G00 férőhelyesre bővítik, va­lamint a vidék adottságainak megfelelően ötezer anyás juh- telepet létesítenek a szálkai kerületben. A gépesítési prog­ramon belül a géppark fej­lesztésére évi másfél—két­millió forintot szánnak. Dr. Papp Lajos felszólalá­sában a következőket mon­dotta: Megítélésem szerint a vezetőség és a tagság jó kap­csolatot alakított ki. a lég­kör őszinte, a tagok, tisztában vannak a reális lehetőségek­kel, a felszólalások a jó gaz­da gondosságára utalnak. Országos tapasztalat: a mező- gazdaság igen nehéz évet zárt. Ennek ellenére az őcsényi Kossuth Tsz az 196.9-es re­kordévhez hasonló eredmény- nyel zárt. Országosan a me­zőgazdaságban hárommilliárd volt a kiesés, ami szükséges­sé tette, hogy hozzányúljunk a tartalékhoz. Sem a kenyérgabona, sem a kukori­ca, sem pedig a cukorrépa nem hozta a várt eredményt. Mindezt pótolta azonban a jövedelmező állattenyésztés. Az állattenyésztés fejlesztését összhangba kell hozni a fel­dolgozással, a forgalmazással és értékesítéssel. Országos igény: növelni a hús és hús- készítmények mennyiségét és minőségét. A jövedelmező gazdálkodásnak megvannak az alapfeltételei. A negyedik öt­éves terv programja lehető­séget nyújt a gépesítés fej­lesztésére, és a modern nagy­üzemi gazdálkodás kialakítá­sára. A negyedik ötéves terv során a jelenlegi közgazdasági mutatók nem változnak, nem változik a felvásárlási ár, az állami támogatás rendszere sem. Több termelőszövetkezeti tag felszólalása után Szabó­pál Antal a következőket mondotta: A mai zárszámadá­son mikor megemlékezünk az elmúlt tíz esztendőről, öröm­mel állapíthatom meg, hogy a termelőszövetkezet tag­sága ' olyan fejlődésen ment át, hogy komoly al­kotóerővé vált és meg­tanulta a közös gazdál­kodást.-Elismerésre méltó a termelő­szövetkezet gazdálkodása és a fejlődésében lévő dinamika, a közösségi tudat alakulása. El­ismeréssel adózunk az elmúlt nehéz év munkájának, b:'..- a mezőgazdaságban mindig szá­molhatunk bizonyos előre nem látható nehézségekkel. — fe­jezte be Szabópál Antal fel­szólalását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom