Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-19 / 42. szám

Indokína A hazafias erők sikerei A csütörtöki hírügynökségi jelentések az indokínai hadi­helyzettel foglalkozva a ha­zafias erők sikereiről, az amerikai intervenciósok és bábjaik szorongatott helyze­téről és újabb csapaterősíté­sek felvonultatásáról számol­nak be. A saigoni amerikai katonai parancsnokság szó­vivője ennek kapcsán be­ismerte, hogy a Laoszban te­vékenykedő dél-vietnami zsol­dosok „támogatására’’ 1600 thaiföldi „önkéntest” szállíta­nak légi úton a Dartizánok által immáron napok óta szo­rongatott Long Cheng tá­maszpont, a CIA laoszi had­műveleti központja térségébe. A laoszi hadműveletek jelen­leg elsősorban a 9. számú fő­útvonaltól délnyugatra és északnyugatra lévő területre összpontosulnak. Mint dél­vietnami forrásból közölték, szerdán ebben a térségben több fegyveres összecsapásra került sor a laoszi hazafias erők, valamint dél-vietnami gyalogosok, ejtőernyősök és különleges harci feladatokra kiképzett rohamegységek kö­zött. A legöldöklőbb harcok szerdán — mondotta egy sai­goni szóvivő — Lao Bao ha­tárállomástól mintegy 15 kilo­méterrel délnyugatra zajlot­téit le. A laoszi hadihelyzet alaku­lásáról nyilatkozott szerdán Hoang Lam tábornok, a dél­vietnami intervenciósok la- .oszi hadműveleteinek parancs­noka is. Az újságírókat arról tájékoztatta, hogy ez idő sze­rint mintegy 15 000 dél-viet­nami katona tartózkodik La­oszban. Közel-Kelet Az indítványok, kezdemé­nyezések és kérdőívek körüli huzavona jegyében találkozott szerdán Jarringgal, U Thant közvetítő megbízottjával El- Zajjat egyiptomi és Tékoah izraeli fődelegátus. A korábbi fejlemények há­rom fő pontban foglalhatók össze: 1. Izrael eljuttatta javasla­tait Jarringhoz, s ezekre ed­dig — saját állítása szerint — nem kapott választ Egyiptom­tól. 2. Jarring „kérdőíveket” juttatott el Izraelhez és Egyiptomhoz. A kérdésekre nyilván csak Egyiptom vála­szolt, mert Izrael szerint Jar- ringot jogköre nem hatalmaz­za fel önálló javaslatok elő­terjesztésére. 3. A Jarringnak adott Washington Nixon amerikai elnök szer­dán fogadta az Egyesült Álla­mokban hivatalos látogatáson lévő Scheel nyugatnémet kül­ügyminisztert, akivel közel há­romnegyed órás megbeszélést folytatott. A megbeszélésen részt vett Rogers amerikai kül­ügyminiszter és Kissinger, Nixon nemzetbiztonsági ta­nácsadója is. Scheel Nixonnal történt meg­beszélése után sajtóértekezletet tartott, amelyen hangoztatta, hogy az amerikai kormánynak Bonn keleti politikájával szem­Az egyik újságírónak arra a kérdésére, hogy elképzel- hető-e dél-vietnamiak betö­rése a VDK-ba, Hoang Lam tábornok így válaszolt: „Meg­támadjuk őket, ha átlépik a határt, de arra nem kaptunk parancsot, hogy Észak-Viet- namban támadjuk őket...” Dél-Vietnamban a harci cselekmények szerdán Kon- tum tartomány térségére össz­pontosultak. A kambodzsai hadszíntéren szintén felélénkült a hazafiak tevékenysége. Az indokínai kérdés fej­leménye Nixon sajtóértekez­lete, amely egyértelműen azt mutatja, hogy az Egyesült Államok mind távolabb ke­rül a rendezés gondolatától s kizárólag a fegyverek ere­jével akarja eldönteni a há­ború sorsát. Az elnök a ko­rábbinál is agresszívebb han­gon beszélt arról, hogy „fo­kozott erejű” légitámadáso­kat kezdenek a VDK ellen, ha az „nagyobb ellentáma­dással” válaszolna a laoszi invázióra, s mint mondotta, „az atombomba bevetésétől eltekintve, semmiféle meg­kötöttség nem korlátozza az amerikai légierőt Indokíná­ban”. Szóba került a VDK meg­támadásának kérdése is, amire Nixon kitérő választ adott, mondván, neki csak arról kell döntenie, hogy az USA támogatást nyújtson-e a VDK megtámadásához. Egyébként Nixon nem ha­gyott kétséget afelől, hogy az amerikai kormány volt a laoszi betörés szervezője. egyiptomi válasz egyszer­smind új indítvány volt Iz­rael számára, s Tekoah szer­dán végre megígérte: kormá­nya tanulmányozni fogja a javaslatokat. E pillanatban a helyzet az, hogy — mint Tekoah mon­dotta — az egyiptomi memo­randumot „Izrael a saját kér­déseinek fényében teszi vizs­gálat tárgyává” egyebekben pedig „változatlanul várja” a neki címzett választ. Csütörtökön újabb tárgya­lást tartanak New York-ban a nagyhatalmak ENSZ-nagykö- vetei. A Reuter hírügynökség kommentárja ezzel kapcsolat­ban megállapítja: Jarring ténykedése, beleértve az ön­álló javaslatok előterjesztését, a „négy nagy” támogatását és bizalmát élvezi. beni magatartása nem válto­zott. Washingtonban az NSZK keleti politikáját nemcsak tá­mogatják, hanem egyenesen bátorítják — állította Scheel. A külügyminiszter a továb­biakban közölte, hogy Nixonnal folytatott tárgyalásainak kö­zéppontjában a nyugat-berlini probléma volt, ezzel kapcso­latban új elgondolások azon­ban nem kerültek szóba. A hátralévő időt a nyugat-euró­pai integráció problémáinak, valamint az EGK és az Egye­sült Államok viszonyának szen­telték. Scheel szerint a nyugat-ber­lini problémát a négy nagy­hatalom együttműködésével kell megoldani. Ezt kiegészí­tendő megállapodás jöhetne létre az NSZK és az NDK kö­zött a közlekedési problémák rendezéséről. Az európai biztonsági érte­kezlet összehívásával kapcso­latban' Scheel azt válaszolta, hogy az értekezlet összeülhet­ne. „amennyiben a nyugat- berlini problémát a Nyugat megelégedésére oldanák meg”. A konferencián megtárgyal­hatnák a csapatok kölcsönös, „kiegyensúlyozott” visszavoná­sának kérdését is, tje e ké­nyes kérdés megtárgyalásában szerinte csak a NATO-hoz és a Varsói Szerződéshez tartozó államok vehetnének részt. Alexandriában folytatta Kairóban megkezdett tanács­kozásait Szadat Egyiptomi és Tito jugoszláv elnök. Szadat és Tito pénteken tér vissza Kairóba, ahol folytat­ják tárgyalásaikat. * A négy nagyhatalom nagy­követei csütörtök délelőtt tar­tották meg a berlini kérdéssel foglalkozó megbeszéléssoro­zatuk 15. ülését. Hivatalos közlés szerint az értekezlet, amelyen ezúttal Jackling, Nagy-Britannia bonni nagy­követe elnökölt, magyar idő szerint 10.30 órakor kezdődött, a volt szövetségi ellenőrző ta­nács nyugat-berlini épületé­ben. Két órával az értekezlet megkezdése előtt a három nyugati nagykövet — az eddi­gi szokásoknak megfelelően — Klaus Schütz nyugat-berlini kormányzó polgármesterrel tanácskozott. * Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter csütörtökön találkozott Biró József magyar külkereskedel­mi miniszterrel. A megbeszé­lés során foglalkoztak a szov­jet—magyar kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének né­hány kérdésével. * Az Erdei Lászlóné vezetésé­vel Vietnamban tartózkodó magyar nőküldöttség tisztele­tére csütörtökön este nagy­gyűlést rendeztek Hanoiban. A két nép barátságát és testvéri szolidaritását kifeje­ző lelkes hangulatú nagygyű­lésen Erdei Lászlóné és Le Thi Xuyen, a Vietnami Nők Szövetségének alelnöke mon­dott beszédet. ♦ A washingtoni Capitolium közvetlen közelében egy fegy­veres férfi megtámadta Ed­ward Kennedy szenátor egyik titkárnőjét. A 36 éves — há­romhónapos terhes — asszony éppen kocsijába készült be­szállni, amikor a férfi fegy­vert szegezett rá, kényszerítet­te, hogy egy félreeső helyre menjen, vele, ahol elvette a nő 22 dollárját, majd erőszakot követett el rajta. * Kínában a hét első felében több millió ember vonult az utcákra, hogy támogatásáról biztosítsa a kormány február 12—i nyéitkozatát, amely a korábbinál is élesebb hangon ítélte el az amerikaiak és csat­lósaik laoszi és kambodzsai agresszióját. Jarring megbeszélései Scheel sajtóértekezlete Magyarországra látogat a csehszlovák kormányfő A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Fock Jenőnek, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének meghívására dr. Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányá­nak elnöke február 22-én néhány napos hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezik. (MTI). A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése (Folytatás az 1. oldalról.) sította ezt a törvényt. A mó­dosítások azt a célt szolgálják, hogy tovább növekedjenek a vá­lasztópolgárok jogai és erő­södjék állami, társadalmi életünk szocialista demok­ratizmusa. — A jelölés jogát — a tör­vény értelmében — a válasz­tók jelölő gyűlései gyakorol­ják, e gyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizottságai szervezik — a választási el­nökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok közreműködésével — a lakó­területeken, továbbá az üze­mekben, vállalatoknál, ter­melőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, hivatalokban és intézményekben, valamint a fegyveres erőknél, a fegy­veres testületeknél és rendé­szeti szerveknél. Jelöltekre javaslatot tehetnek a Haza­fias Népfront szervei, a társa­dalmi szervezetek, az üzemek (termelőszövetkezetek és más szervek) dolgozóinak közössé­ge, illetőleg tagsága, továbbá bármely választópolgár. Egy- egy jelölő gyűlésen a választó- polgárok mind az országgyű­lési képviselők, mind a ta­nácstagok esetében több jelöl­tet is állíthatnak. Jelöltnek tekintendő minden választó­joggal rendelkező állampol­gár, akinek jelölését a jelölő­gyűléseken megjelent válasz­tópolgárok egyharmada vagy annál nagyobb része meg­szavazta. — Két vonatkozásban is nö­veli az új jelölési eljárás a választópolgárok jogait, fej­leszti a választások demokra­tizmusát. Az egyik, hogy köz­vetlenül az érintett lakosság­ra és összességében a népre ruházza a jelölés jogát. A má­sik, hogy a jelöléseken az egyharmados arány meghatá­rozásával az eljárási módban nemcsak lehetőséget teremt, hanem ösztönöz is, két vagy több jelölt állítására. Azokon a helyeken, ahol két vagy több személyt jelölnek or­szággyűlési képviselőnek vagy tanácstagnak, az eddigiektől eltérő vonása lesz a szavazás­nak is. Ugyanis: semmit sem számít, hogy a szavazólapon milyen sorrendben szerepel­nek a jelöltek nevei, mert a szavazat csak akkor lesz ér­vényes, ha a választó egy­értelműen megjelölte a szava­zólapon — kire adja le sza­vazatát. Aki ilyen megjelölés nélkül dobja az urnába a sza­vazólapot, annak a szavazata — több jelölt esetében — ér­vénytelen. Elmondta Bencsik István azt is, hogy a mostani vá­lasztásokon még egyazon szervezéssel, előkészítéssel történik az országgyűlési kép­viselők és a helyi tanácsok tagjainak megválasztása. Az országgyűlési képviselők vál­tozatlanul négyéves időszakra kapnak mandátumot, de az új tanácstagok megbízatása már csak két évre szól, két év múltán újraválasztjuk a ta­nácstagokat — akkor már négyévre, ®z az elhatározás is a közéleti demkrácia jobb lehetőségeit kívánja szolgál­ni. Könnyebb dönteni a vá­lasztópolgárnak olyan eset­ben, amikor csak egy sza­vazólapot kap kézhez a sza­vazóhelyiségben, mint akkor, ha többet. — A megyei tanácsok, to­vábbá a fővárosi tanács tag­jait nem közvetlen szavazás­sal választják az állampolgá­rok, hanem a választásokat követően a helyi (községi, vá­rosi), illetve a fővárosban a kerületi tanácsok első ülései­ken fogják megválasztani e felsőbb szintű tanácsok tag­jait. Ilyenformán a választó- polgárok akarata itt nem köz­vetlenül, hanem közvetve ér­vényesül. Egyébként a mos­tani választásokon járási ta­nácsokat már nem választunk. — Az MSZMP X. kong­resszusa jó példát szolgálta­tott arra, hogy a társadalom politikai irányító ereje, a párt — milyen pyiltan, a hazai és a nemzetközi közvélemény nyilvánossága előtt alakítja ki és tárgyalja meg a saját prog­ramját. A kongresszus óta el­telt néhány hónap tapasztala­tai alapján is megállapíthat­juk hogy a párt kongresszusi határozatainak megvalósítása nem korlátozódik csupán a párt belső életére, a pártszer­vezetekre, — hangsúlyozta Bencsik István. A kongresszus elhatározásai már e rövid idő alatt is kez­denek össznépi programmá válni: a szövetségi politika kö­vetkezetes érvényesítésé­vel, a szocialista népi­nemzeti egység összetartó erejével máris formálják népünk sorsát. Országépítő programunk va­lóra váltásában megvan a he­lye, szerepe, mindennapos tennivalója minden becsüle­tes állampolgárnak. A Hazafias Népfront Orszá­gos Elnöksége nevében elő­terjesztett beszámolóról és a népfront választási felhívásá­nak tervezetéről — amelyet írásban is megkaptak az or­szágos tanács tagjai — együt­tes vita kezdődött, amelyben felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára is. Fontos politikai cél, mondot ta többek között Kádár János" hogy a választások megerősít­sék politikánkat, növeljék e politika hatóerejét, el­mélyítsék a szocialista köz­gondolkodást, népünk szo­cialista egységét, összefor- rottságát. A közvetlen cél, hogy olyan országgyűlés, olyan tanácsi testületek jöjjenek létre, .ame­lyék szellemükben, céljaik­ban, személyi összetételük­ben egyaránt eredményesen munkálkodnak majd a szocia­lizmus magasabb szintű épí­tésén. A felszólalások után Bencsik István foglalta össze a véle­ménycserében elhangzottakat és összegezte a vita tanulsá­gait. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa az elnökség nevé­ben előterjesztett beszámolót és a választási felhívás terve­zetét elfogadta. A Hazafias Népfront választási felhívását későbbi időpontban hozzák nyilvánosságra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom