Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-18 / 41. szám
I A rák és az immunitás ii. A tudósok sok-sok laboratóriumi kísérletet végeztek nyi- rokszövetrákos egerekkel. A kutatók rákos sejteket különítettek el és egerek ellenanyagával vegyítették. A ráksejtek egy része az ellenanyagokkal érintkezve elpusztult. A RÁKSEJTEK ÁTALAKULÁSA Az életben maradt ráksejtekkel egészséges egreket fertőztek meg. A daganat kifejlődése után az első esetben alkalmazott oltóanyaggal megismételték az eljárást. Az eredmény az volt. hogy a ráksejtek kivétel nélkül életben maradtak, de ugyanakkor rendkívül érzékennyé váltak az őket hordozó egér ellenanyagával szemben. ' A sejttani vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy az ellenanyagokkal szemben ellenálló ráksejtek kromoszóma- szerkezete lényegesen eltér az eredeti sejtekétől. A daganat elveszíti azokat a sejtjeit, amelyekkel szemben legnagyobb arányban támadtak az ellenanyagok és . megmaradnak azok. amelyek túlsúlyban volEgyenesen bizonyítást nyert leilát, hogy az oltóanyag ellen, anyagaival szembeni ellenállás a ráksejtek genetikai típusának megváltozásával függ ösz- sze és ugyanakkor érzékeny a gazdaszervezet ellenanyagaiból készült oltóanyaggal szemben. RÁKKELTŐ anyagok AZ IMMUNITÁS ellen Ez elvileg azt jelenti, hogy az immunreakció bármilyen sérülése, korlátozása megteremti a ráksejtek fejlődésének körülményeit, illetve az immunológiai korlátok leküzdését. A rosszindulatú daganatok fejlődésében az uretán szerepe általánosan ismert, erős rákkeltő. így pl. a tüdőrák iránt érzékeny egerek uretános kezelése százszázalékos megbetegedést váltott ki. Amennyiben pedig ez így van, feltétlenül közömbösíti a szervezet im- munreakciój át. A kísérletek alátámasztották. hogy a rákkeltő uretán- dózis egyidejűleg csökkentette a nyirokmirigyok súlyát és a nyiroksejtek számát. Sőt, a gyógyító kezelés után sem tudták visszaállítani a nyirokszövetekben azt a korábbi helyzetet, amely az egészséges egerekre jellemző. Az a megfigyelés, hogy az immunreakció csökkenése rákveszélyhez vezet, más tényekkel is alátámasziható. Uretán- nal kezelt egerekbe egészséges, vagy ugyancsak rákkeltő anyaggal kezelt egerek tüdejéből ültettek át kis darabkát. Az így kezeit egetekben a tüdőrák gyakorisága jelentősen megnövekedőit! Az immun reakció megerősítésére — korábban — már rákkeltő anyaggal kezelt — egerekbe nyiroksejtéket oltottak és e^el elérték, hogy 43 százalékkal kisebb volt a tüdőrák keletkezése, mint a kontrollcsoportban. MIÉRT FEJLŐDIK KI A DAGANAT? A kísérletek adatai tehát azt bizonyítják, hogy a rosszindulatú daganatok keletkezésében rendkívül» nagy szerepe van a rákkeltő anyagoknak, többek között az immunreakcióra gyakorolt hatásuk folytán is. Az immun-reakció1 csökkenése, és a ráksejtek genetikai átalakulása az a két tényező, amely kétségtelenül vezető szerepet játszik a rák keletkezésében és fejlődésében. Lehetséges, hogy ezek a tényezők határozzák meg a daganat sorsát és a betegség lefolyását. — Bármilyen többsejtű szervezet — ide számítva az embert is — mondotta egy alkalommal Ny. Túrbin szovjet akadémikus, szinte be lehet vetve ráksejtekkel, amelyek genetikailag megváltozottak és képesek az ellenőri Ehetetlen szaporodásra. De ezekben a sejtekben csak potenciálisan van meg a rákibetegség. Leginkább a talajba elvetett maghoz hasonlítható a helyzet. Lehet, hogy kikelnek, lehet, hogy nem. A ráksejtek elburjánzását a szervezetben, többféle ok is ki- provokálhatja, pl. a vegyianya- gok, a sugárzás, illetve bizonyos sérülések. Ez azt is jelenti, hogy adott esetben nem a normális sejtek alakulnak át rosszindulatú sejtekké, hanem ezek kedvező helyzetet teremtenek a nyugalomban lévő ráksejteknek az elszaporodáséihoz. Ezeket a kedvező helyzeteket kell megszüntetni és akkor számíthatunk, az immunreakcióra. Nyilvánvaló, hogy hiú remény valamilyen univerzális szert keresni a rák ellen, mivel a daganat sejtjei genetikailag is különböznek egymástól. Ez tehát nem ugyanaz, mintha egyetlen fertőző vírustörzs ellen keresnénk védekezési lehetőséget. A megoldás valahol a komplex védekezésben, a műtétben, a sugárkezelésben, a gyógyszerekben és az immun- reakció tudatos felhasználásában van. Egyedülálló régészeti lelet Bukovinában Ásatás közben egyedülálló leletre bukkantak a csernovci régészek, élükön V. Tyimos- csukkal, a történelemtudományok kandidátusával. Az ősi amforák, amelyekben rendszerint bort szállítottak, a Fekete-tenger melléki ókori Városokból, Olviából és Herszoneszból kerültek Bukovinába. De milyen módon? — ez érdekelte a kutatókat. Hamarosan más ősi emlékekre leltek, főként a háztartással kapcsolatosakra: malomkőre, eredeti agyagedényekre, halászfelszerelésekre. A felmérhetetlen jelentőségű „trófeák” a Prutnál talált ókori szláv település romjai között nyugodtak. A tudósokat ez arra a gondolatra indította, hogy itt volt a bukovinai folyó első folyását benépesítő venédok (a szlávok őseinek) állomáshelye, az időszámításunk szerinti I—II. században. A hipotézist ellenőrizni kellett. A római birodalom ún. topográfiai Peftinger-táblái segítettek a tudósoknak, amelyeken bejelölték, hogy a venéd törzsek az első évezred küszöbén, részben a Dnyeszter- folyó közelében éltek. A Prut pedig — mint ismeretes — érítóí az adott hegységet, H csillagászati távcső t l \z ember évezredeken kérésziül csupán a jói látható égitestek, csillagképek megfigyelésével foglalkozott. Csak a csillagászati távcsövek fejlődése után tekinthetett be mélyebben a világegyetem titkaiba. Amikor 1.957. október 1-én megjelent az első mesterséges égitest az égbolton, a csillagászat kutatási köre is jelentősen kibővült. Ezután tehát nemcsak „álló”, de mozgó célpontok megfigyelésére is sor kerülhetett és előrevetette árnyékát az az idő, amikor az ember az űrhajókban elindulhat más bolygók leié. Útja folyamán részben a csillagok állása után kell tájékozódnia. A csillagászat tellát viszonylagos elméleti jellegét; elvesztette és gyakorlati tudománnyá lépett elő. A csillagászati obszervatóriumok jelentős hányadát a nagyvárosoktól távol, tiszta, derült időjárási viszonyok uralta magaslati helyeken építik fel. A nagy méretű csillagászati távcsöveket csak olyan helyen érdemes felállítani, ahol a derült éjjelek átlagos száma évente legalább kettőszáz. Képünkön: a Bakutól 140 kilométerre létesített asztrofizikai obszervatórium nagy teljesítményű teleszkópja a csillagok vizuális megfigyelésére, fényképezésre és fényességük mérésére egyaránt ______,___ M it mond Az állampolgárok alapkötelességeiről ii. Alkotmányunk állampolgári alapkötelességgé teszi a népi demokrácia rendjének erősítését. Országunk társadalmi, politikai, gazdasági rendjének védelme és megszilárdítása tulajdonképpen valamennyi állampolgári alapkötelesség végső ráija. Ezt a célt szolgálja a társadalmi tulajdon védelme, a munkafegyelem, a törvényesség betartása is. A népi demokrácia rendjének erősítése azonban a fentieken túlmenően a közügyekben való részvétel kötelezettségét is jelenti. A közügyekben való részvétel az állami — elsősorban testületi — szervek munkájának az állampolgárok részéről való támogatásából áll. E körbe tartozik a választójog gyakorlása, az állami szervekben és intézményekben tisztség vállalása, e szervek megbízásából feladatok teljesítése stb. A részvétel lehetősége és módja tehát igen változatos. A közmegbízatások — pl. tar nácstagság — elfogadása erkölcsi kötelesség, s az el nem fogadásnak jogi következményei nincsenek. Az elfogadott, de nem, vagy nem megfelelően teljesített közmegbízatásnak azonban jogi következményei is lehetnek, így pl. visszahívás, fegyelmi, anyagi felelősségre vonás. A szocialista államban a közügyekben való részvétel nem egyesek kiváltsága és nem is az egyéni előnyök szerzésének egyik eszköze. A közügyekben részt vevő személyek a dolgozó tömegek általános érdekeit szolgálják, ezért a közügyekben való részvétel. az ebből adódó feladatok teljesítése megtisztelő kötelesség, amelyben a dolgozók bizalma nyilvánul meg. E bizalommal visszaélni pedig több mint elítélendő. Ugyancsak az állampolgári alapkötelességek között szerepel a haza védelmének kötelezettsége, amely mint jogi kötelesség magában foglalja: 1. az állam- és a véderőellenes bűncselekmények elhárításában való tevékeny közreműködés kötelezettségét, és 2. a honvédelmi kötelezettséget. Ez utóbbi pedig jelenti: a) a hadkötelezettséget, b) a polgári védelmi kötelezettséget, c) a honvédelmi munkakötelezettséget, d) az anyagi jellegű szolgáltatás kötelezettségét. A fentiekkel kapcsolatos részletes szabályok ismerete jogászi feladat, s a nem jogász állampolgártól nem várható el, az azonban — úgy véljük — jogos igény, hogy az alkotmányban kiemelt alapkötelességekkel államunk polgárai tisztában legyenek. DR. DEÁK KONRÁD Egy kókuszdió panaszaiból Kérem, én kifejezetten örültem, amikor nem sokkal leszüretclé- sem után megtudtam, hogy vár- vavárt clcUgyümölcs minőségemben -Y£ag:r arországra utazom. Igaz, boldogságom nem volt zavartalan, mert alig keltem útra társaimmal, már tudomásunkra jutott — a rádió és a‘ sajtó jóvoltából — hogy nőttön nő a türelmetlenség, mivel érkezésünket korábbra jelezték. Elképzeltük azoknak a bosszúságát, akik várnak ránk és — mert hisznek az adott szó hitelében — keresnek is a boltokban. Körünkben a késés miatt még nem volt olyan nagy ribilüó, mint a citrom-, narancs- és füge- szállítmányok házalóján. Ámbátor a földimogyoró sem büszkélkedhetett azzal, hogy jobb elbánásban részesül. Nos kérem, ha csigatempóban is, de csak utunk végére érkeztünk. Mondhatom, ezután kezdődött csak igazán a tortúránk, megjegyzem ekkor örültem életemben először annak, hogy kókuszdió lettem és nem kereskedelmi szakember. Amint átléptük a határt, ilyen rémségeket kellett hallanunk: „hiányos szállítási kapacitás”, vagy „megnövekedett raktári gondok”, hogy a többit ne is mondjam. Őszintén szólva beleszédültem és szavamat adhatom arra, hogy társaim sem jártak különben ugyanis fogalmunk sincs, hogy hol és kik fúrtak meg bennünket. De a megfúrás ténye, sajnos tény! Akár esztergályo- zásra ís alkalmas keménységű csonthéjunkon szakavatott kezek fúrtak lyukat és kiengedték belőlünk a kókusztej néven Ismert üdítő nedűt. Velem is azért történhetett kérem, hogy amikor egyik szekszárdi boltban megvásárolt egy hölgy, láttam, hogy mosolyra húzódik a szája, sőt, egyik érdeklődővel — aki nem tudta, mire vagyok én Jó —- arról beszélgetett, hogy honnan jöttem, milyen kiváló tulajdonságaim vannak és milyen fejedelmi innivaló a friss kókusztej. A másik hölgy álmélkodotl, aztán gyorsan sarkon fordult, hogy ő is vásárol egy jól megtermett kókuszdiót. És mi történt, amikor hazaérkeztünk? Gazdasszonyom boldogan hordozott körül és mutatott be, aztán elmondta, hogy héjamból majd virágtartó készül, szóval, hogy bekerülök a családba« Mit mondjak? És is boldog voltam a csupa derűs arc láttán, éppen ezért . érhetett váratlanul, amikor az imént még olyan kedves hölgy fölfedezve a lyukat, amit kobakomon fúrtak, földhöz teremtett. Nem azért, nekem meg sem kottyant ez a földhöz vágás* de azért nagyon rosszul esett, hogy hazámtól távol csalódás és bosszúság tárgya lettem — önhibámon kívül! Hát tehetek én arról, hogy „kifejték” belőlem ss kókusztejet?! Most rám sem néz senki, hely« zetem így nem valami rózsás, pe« dig kókuszszavamra mondom, nem tehetek a megfúrásról, ami a jelek szerint ebben az országban divat. Hogy ezt meg honnan veszem? Mert félreállításom harmadik napján, amikor hazajött a ház ura, komor arccal jelentette be: — Képzeld, szivem, Krecsmegit, megfúrták! Nem sok erőfeszítésbe került a hallottak alapján arra a következtetésre jutni, hogy a megfúrás veszedelme a fúrásra képeseket is utoléri. Tehetek én minderről? Dehogy tehetek! Viszont arra- a gondolatra csakugyan ki- lel a hideg, hogy ügyes kezek esetleg megfúrják a narancsot és a citromot is. Sajnos nem áll módomban arra inteni még ezután érkező déligyümölcstársaimat, hogy vigyázzanak magukra, pedig ezek szerint szükség van az önvédelemre. ami egyúttal a vásárlók védelme is! —ód— \ kozmikus sugárzás hatása sokféleképpen érvényesül a földi élet alakulásában. Holland és magyar kutatók egybehangzó megállapítása, hogy a növények fejlődését a napkitörések késleltetik ; ezekről a kutatásokról részletesen ír a Delta tudományos magazin új száma. „Bemutat” egy új kórokozót, a kezdetben tévesen gombafélének tekintett mikroplazmát, amely valószínűleg felelős az ftídig vírusosnak tekintett tüdőgyulladások jelentős részéért. Autósokat érdekli a Skoda 110 R Coupé, valamint egy új, magyar automatikus sebességváltó ismertetése, régészeti téma a radioaktív korttslaaiPfe a múmiákban röntgenfelvétellel felismert ékszerek feltárása, látványos képek illusztráljak a „Műanyagok a művészetben” című cikket, tanulságosak a lakásban kialakítható „irodasarok” példái és messzi tájakra vezet „A jéghegyek szülőföldjén” című beszámoló. Uj, robbantással kombinált hegesztési eljárás a fotózásban alkalmazott korszerű világítási eszközök, a gyógyító mágnesség és még számos ötlet, találmány, tudományos információ szerepel a száznál több — javarészt színes — fotóval illuszt rált lapban, amelynek változatos tartalmát ezúttal. „Ne higgyen a szemének” képrejtvénysorozat egészíti ki-, )
