Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-06 / 4. szám

I ■ BEdi <4. .t'•; . i£•.' &K*49*fl** Moszkva Gierek és Jaroszewicz látogatása Az SZKP Központi Bizott­sága és a szovjet kormány — meghívására kedden baráti látogatásra Moszkvába érke­zett Edward Gierek, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Piotr Jaroszewicz, a LEMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a miniszterta­nács elnöke. A repülőtéren Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és más hivatalos személyisé­gek fogadták a vendégeket. Edward Gierek, a LEMP Központi Bizottságának első titkára és Piotr Jaroszewicz, a lengyel minisztertanács elnö­ke, aki megbeszélést folyta­tott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával és i Alekszej Koszigin miniszter- elnökkel, kedden hazautazott Moszkávól. A LEMP Politikai Bizottsá­gi tagjai, a KB titkára, a vaj­dasági pártbizottságok első titkárai és a Központi Bizott­ság osztályvezetői részvételé­vel tanácskozást tartottak Varsóban. Az értekezleten Edward Babiuk, a PB tagja, a KB titkára mondott beszá­molót „A pártmunka felada­tai a LEMP december 20-i KB ülése határozatainak fé­nyében” címmel. A referátumot vita követ­te. A felszólalók értékelték az ország gazdasági és politikai helyzetét, összegezték az el­múlt hetek tapa.szl.ala iáit és ta­nulságait, meghatározták a párt és a tömegek kancsola-' tainak erősítése érdekében megvalósítandó feladatokat.-A tanácskozás vitáját Edward Gierek a KB első tit­kára foglalta össze. Egyesült Államok Nixon sajtóértekezlete Köves Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti: Nixon elnök hétfőn este, magyar idő szerint kedden hajnalban a Fehér Házban fogadta a három nagy orszá­gos tv-hálózat, valamint az úgynevezett köznevelési' tele­vízió egy-egy vezető munka­társát. A Fehér Ház kezde­ményezésére megrendezett és élő adásban közvetített egy­órás beszélgetés keretében az újságírók a bel- és külpoliti­kai kérdéseket tettek fel Nixonnak négyéves elnöki mandátuma második félide­jének megkezdése alkalmából. Belpolitikai problémákról szólva az elnök elismerte, hogy az inflációt nem sike­rült oly mértékben megfékez­ni, mint azt korábban re­mélte, de eredményként köny­velte el, hogy lelassult a?, infláció fokozódásának üte­me. Nixon azt állította, hogy kormányzata külpolitikai té­ren, s ezen belül is elsősor­ban a vietnami háborút ille­tően, érte el a legnagyobb eredményeket. Kijelentette, hogy „a vietnamizálás sike­resen halad” ennek eredmé­nyeként jelentős mértékben csökkentek az amerikai em­berveszteségek. Arra a kérdésre, hogy leg­utóbbi megnyilatkozásai a VDK bombázásának felújítá­sát készítik-e elő, Nixon ki­jelentette: „nem kívánom felújítani Észak-Vietnam bom­bázását, nem óhajtunk stra­tégiai, vagy akárcsak katonai célpontokat bombázni Észak­Közel-Kelet Vietnamban, ha csak nem látjuk veszélyeztetve a Dél- Vietnanhban lévő amerikai erők biztonságát’-, ugyancsak az amerikai intervenciós csa­patok „biztonságára” hivat­kozva hangoztatta, hogy az USA „kénytelen” folytatni a kémrepüléseket a VDK fölött. Ezzel összefüggésben ismét a VDK bombázásának 1968. np- vemberében történt beszünté- tésével kapcsolatos állítólagos hallgatólagos megállapodások­ra hivatkozott, s fenyegetően hozzáfűzte, hogy amennyiben a másik fél nem ismeri el a „hallgatólagos megállapodás” létezését, az USA a maga ré­széről „semmiféle megkötött­séget sem fog érezni.” A közel-keleti kérdéssel összefüggésében Nixon kifej­tette, hogy „nincs szükség” formális amerikai:—izraeli szö­vetségi szerződésre, mivel minden érdekelt pontosan tudja, milyen támogatást nyújt az USA Izraelnek. Nixon kijelentette, hogy „ami Chilében történt, az nem kedvünkre való, de tar­tózkodtunk a beavatkozástól, mert intervenciónk óriási visszahatást váltott volna ki világszerte.” „A Szovjetuniónak és az USA-nak közös érdeke — mondotta, — a reánk nehe­zedő fegyverkezési terhek eszkalációjának megfékezése. A Szovjetuniónak és az USA- nak ugyancsak közös, mindent felülmúló fontos érdeke, hogy elkerülje a nukleáris verseny- futást, ami nukleáris pusztí­táshoz vezethet’. Rogers nyilatkozata Rogers amerikai külügymi­niszter 40 perces eszmecserét folytatott U Thant ENSZ-fő- titkárral. A megbeszélésen jelen volt Sisco, a külügymi­nisztérium közel-keleti ügyek­ben illetékes államtitkára„va- lamint Yost, amerikai ENSZ- fŐdelegátus, aki a négy nagy­hatalomnak a Közel-Kelettel foglalkozó tárgyalásain kép­viseli országát. < A találkozó után Rogers újságírók előtt kijelentette: vannak olyan kérdések, ame­lyeket illetően Izrael és az arab országok egyetértenek. Ezek az „érintkezési pontok” képezhetik Gunnar Jarring küldetésének alapját. A külügyminiszter a meg­újítandó közvetett béketár­gyalásokon « „rugalmasságot” kért mindkét féltől. Arról az egyiptomi álláspontról, hogy a tűzszünet meghosszabbítására nem kerülhet sor, hacsak lé­nyeges előrehaladás nem tör­ténik a tárgyalásokon, Ro­gers ezt mondta; »Reméljük, hogy Jarring nagykövet ha­ladást ér el”. Nixon sajtóértekezletén az amerikai—izraeli kapcsola­tokat dicsérte, Rogers pedig a közvetítő tárgyalásokkal kapcsolatban nyilatkozott bizakodó hangon. Egészen másképp látja azonban a helyzetet Fulbright szenátor, az amerikai szenátus kül­ügyi bizottságának elnöke, aki elmondta, a kongresszus olyan óriási mennyiségű fegyvert szavazott meg Iz­raelnek, hogy ezek után nem lesz majd kedve a tárgyalá­sokon a békekötéshez. A szenátor szerin „Izrael sza­bad bejárást kapott az ame­rikai fegyverraktárakba”. Chile Diplomáciai kapcsolat Kínával A chilei kormány és a Kí­nai Népköztársaság kormánya kedden jelentette, hogy a két ország diplomáciai kapcsola­tot létesít. „A chilei kormány elismeri a Kínai Népköztár­saság kormányát, mint Kína egyedüli törvényes kormá­nyát” — hangzik a közös közlemény, amelyet az Uj Kína hírügynökség közölt. Clodomire Almeyda Medina chilei külügyminiszter dél­után megtartott sajtókonfe­rencián hivatalosan megerő­sítette a Kínai Népköztársa­ság elismerésének reggel kö­zeit hírét. Salvador Allende elnök a nap folyamán meg­jelent kiáltványban fűz kom­mentárt az eseményhez. Chile az első dél-amerikai ország, amely elismerte a né­pi Kínát. Ami Tajvant illeti, Chile ugyanazt a formulát tette magáévá, mint Kanada- tudomásul veszi Pekingnek azt az álláspontját, hogy Taj­van Kína elidegeníthetetlen része. A csangkajsekista rezsim megszakította diplomáciai kapcsolatát Chilével —, je­lentette be kedden Li Ti-cun a tajvani kormányzat chilei nagykövete. A Budapesten akkreditált diplomáciai misszióvezetők január 5-én az újév alkalmá­ból jókívánságaikat fejezték ki Losonczi Pálnak, az Elnö­ki Tanács elnökének. Az El­nöki Tanács fogadásán részt vett Gáspár Sándor és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és dr. Nagy Lajos, a Külügyminisz­térium protokoll osztályának vezetője. A fogadás szivélyes légkörben zajlott le. * Tájékozott források szerint a spanyol rendőrség kedden sza­badon bocsátott 20 baszk mun­kást, akik sztrájkot szerveztek a burgosi ítéletek elleni tilta­kozásul. Az intézkedés nyilván ^nnak hatására történt, hogy Bilbaoban és a város környé­kén lévő üzemekben hétfőn — a letartóztatottak iránti szoli­daritás jeleként —. több órára leállt a munka. * r Raul Roa kubai külügymi­niszter 80 ország 300 küldött­je, megfigyelője és meghívott vendége jelenlétében kedden Havannában megnyitotta a nemzetközi újságírószervezet 7, kongresszusát. • Mahmud Riad egyiptomi kül­ügyminiszter kedden a fran­ciaországi repülőtéri sztrájk, illetve a londoni repülőtéri köd okozta kétnapos késéssel, vonattal Londonba érkezett. Megérkezésekor kijelentette, hogy az Egyesült Arab Köztár­saság mindent megtesz azért, hogy a közel-keleti kérdésben békés rendezés szülessen, s minden, rendelkezésre álló esz_ közzel támogatni fogja Gunnar Jarring ENSZ-közve ti tő erő­feszítéseit. * Az ENSZ adatai szerint az elmúlt évtized folyamán Bul­gária kereskedelmi flottája fejlődött á világon a leggyor­sabb ütemben: 18-szorosára nőtt. E rohamos fejlődés ered­ményeként Bulgária a világ legfiatalabb, következésképpen igen korszerű kereskedelmi flottájának birtokosa. Több mint egymillió tonna-tartal­mával ez a flotta világviszony- j latban a huszadik helyre küz­dötte fel magát. • Edward Heath angol minisz­terelnök szerdán indul ciprusi és ázsiai kőrútjára. Csütörtö­kön Nicosiában Makariosz el­nökkel folytat megbeszélést, majd ellátogat a szigeten állo­másozó brit csapatokhoz, pén­teken Pakisztán fővárosába, Iszlámábádba, szombaton Uj- Delhibe érkezik, ahol nemcsak Indira Gandhi-val, hanem Tru­deau kanadai miniszterelnök­kel is tárgyal, majd a jövő hét elején Malaysia fővárosá­ban, Kuala Lumpurban tett kétnapos látogatás után Singa- pore-ban részt vesz a nemzet­közösség kormányfői csúcs­értekezletén, 5 Az elmúlt 40 év leghevesebb . monszunja söpört végig Ma­laysián. A központi rádió sze­rint több, mint 46 ezer embert kellett kitelepíteni az elárasz­tott körzetekből, s három ál­lam csupán légi úton közelít­hető meg. A hatóságok ada­taiból kitűnik, hogy eddig 24 embernek a .holttestét fedez­ték fel. A halálos eseteket többségében fulladás okozta* A halálos áldozatok száma ál­talános vélemény szerint í*' lentékenyen emelkedhet. • Faji zavargások robbantak ki Hanauban (NSZK) állomá­sos» amerikai egységekben. Az összecsapások során 1 néger katona meghalt, 2 súlyosan megsérült, • Ekkehard Weil, aki 1970. no­vember 7-én fegyveres me­rényletet követett el a tiergar- teni szovjet hősi emlékmű őr­sége ellen, még további 15 na­pig előzetes letartóztatásban marad. A főügyész kijelentette, hogy hétfőn szándékozik a bí­róság elé terjeszteni a Weil bűnösségéről tanúskodó anya­gokat. Ha az angol bíró eze­ket a dokumentumokat eléggé megalapozottnak találja, úgy határozhat, hogy Weil ügyéi; brit esküdtbíróság elé utalják. • Moszkvában közölték, hogy Szemjon Kozirjev szovjet kül­ügyminiszter-helyettes és Sir Duncan Wilson, moszkvai brit nagykövet jegyzéket cserélt a szovjet—angol tudományos­műszaki és kereskedelmi-gaz­dasági együttműködési kor­mányközi állandó bizottság létrehozásáról. A megállapodás értelmében a közös bizottság első ülését 1971. január első felében, Lon­donban tartja. NEMZETKÖZ* LAPSZEMLE Debré, hadügyi államminisz- ter az EXPRESS című hetilap­nak adott nyilatkozatában a francia katonapolitika kérdé­seiről szólva határozottan el­utasította azt a gondolatot, hogy Franciaország katonai vo­natkozásban visszatérjen az atlanti integráció keretébe. t,Az integráció azt jelentené mondotta —, hogy ha az amerikaiak úgy vélnék, hogy érdekük megvédeni Franciaor­szágot, akkor megvédenének bennünket. De ha arra a meg­gondolásra jutnának, hogy nem érdekük Franciaország megvédése, akkor nem védené­nek meg bennünket”. Franciaországnak ugyanak­kor kötelessége — folytatta a hadügyminiszter —, hogy bizo. nyos kapcsolatai legyenek azokkal a hatalmakkal, ame­lyek képesek katonailag módo­sítani az események menetét, vagyis az Egyesült Államokkal, a Szovjetunióval és Kínával. Az Egyesült Államoknak szö­vetségesei vagyunk, a nyugati világ részét képezzük, hozzá van, kötve sorsunk. Keresnünk keli az együttműködést a szov­jet vezetőkkel is. mert Euró­pa stabilitása ugyanolyan érde­künk, mint nekik, Végül érde­künkben áil, hogy tudtára ad­juk a kínai vezetőknek: úgy véljük, helyet keli kapniuk a nemzetközi életben. A keddi TRYBUNA LUDU „A zs>ráf és a tehén kereszte­zése” című politikai kommen­tárjában a következőket írja: Az izraeliek azt mondják, si­került keresztezniük a zsiráfot és a tehenet. A keresztezett ál­lat sajátossága, hogy külföldön táplálkozik és Izraelnek tejel. A SPIEGEL című nyugatné­met hetilap beszámol arról, hogy a cionista szervezetek a világ sok országában széles körű pénzgyűjtést folytatnak a zsidók körében. A cionista szervezetek 1948, vagyis Izrael állam megalakulása óta 15 mil­liárd nyugatnémet márka ér­téket gyűjtöttek össze és jut­tattak el Izraelbe. Az Egyesült Államokból küldik az összes érték körülbelül 80 százalékát. Az ADN hírügynökség gaz­dasági tudósítóba kommentár­jában megemlíti, hogy a Né­met Demokratikus Köztársa­ság több mint 1,7 millió dol­gozójának bére és fizetése 1971. március 1-től emelke­dik. Ezzel idén is folytatódik az ország lakossága munka- és életfeltételeinek tervszerű javítására irányuló kormány- politika megvalósítása. Már az 1970-ben rendszere­sített 5 napos munkahét be­vezetése és az alapszabadság 15 napra történt növelése az ország sok millió lakosa szá­mára az eddiginél több lehe­tőséget nyújtott a‘ pihenésre és a tanulásra. Ezenkívül nö­velték a minimális bért és 400 márkáig terjedő differen­ciált béremelést hajtottak végre. Az elmúlt év végén elha­tározott béremelések célja az. hogy a dolgozók minden ka­tegóriájában helyesen tükrö­ződjenek a teljesítmények. Ennek érdekében március 1- től a minimális bért az eddigi 300 márka helyett 350 már­kában állapítják meg és 433 , márkás szintig terjedően a közbeeső béreket fokozatosan kiegyenlítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom