Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-06 / 4. szám

A munkásőrök teljesítették pártmegbízatásukat A munkásőrség Tolna me­gyei egységeiben is befejező­dött a kiképzési év. A gyárak, üzemek, hivatalok, intézmé­nyek dolgozói eleget téve a pártmegbízatásnak, a kiképzési programban meghatározott fel­adatoknak, ezekben a napok­ban tartják az évzáró ünnepé­lyes egységgyűléseket. Az ösz- szegezés megkezdődött, ezért is kerülhet már most arra sor, hogy a munkásőrség Tolna me­gyei parancsnokával, Palkovics István alezredessel beszélges­sünk az 1970-es évről, a kikép­zési eredményekről, a munkás­őrök munkahelyi és kiképzési helytállásáról. — Mindenekelőtt hogyan értékeli alezredes elvtárs a uiunkásőrök 1970-es tevé­kenységét? — A munkásőrök feladatát egy évvel ezelőtt határoztuk meg, akkor az volt a cél, hogy tovább szélesítsük ismereteiket a harci feladatok terén, ugyan­akkor felkészüljenek az 1970-es jubileumi év méltó ünneplé­sére is. Az egész évi munka azt bizonyítja, hogy az al­egységek, az egyes munkásőrök teljesítették pártmegbízatásu­kat, a kiképzési év feladatait, hozzájárultak áhhoz, hogy munkahelyeiken is növekedjék a termelés hatékonysága, a dol_ gozók életszínvonala. Talán nagy szavaknak tűnnek ezek, de tény, hogy a munkásőrök minden munkahelyen a terme­lés élenjárói, kezdeményezői a szocialista munkaversenynek, kezdeményezői a helytállásnak, áldozatvállalásnak. — Hogyan lehetséges a kiképzési, termelési helyt­állás együttes értékelése? — Könnyű dolgunk van. A munkásőrök sorai között nem egy művezető, főmérnök, igaz­gató, vállalati párttitkár, sze­mélyzeti vezető van. A' mun­kásőrség egyébként is szoros kapcsolatot tart a munka­helyekkel. Amikor egy-egy ki­képzési szakaszt értékelünk, akkor illetékes elvtársaink fel­keresik a munkahelyek veze­tőit, kérik véleményüket. Nem akarunk olyan kínos helyzetbe kerülni, hogy megjutalmazzuk, kitüntessük azt az elvtársat, aki a kiképzésben helytáll, de a munkahelyén problémák van­nak vele. Természetes, hogy minden évben van egész sor olyan munkásőrünk, aki a töb. binél is kiválóbb eredményt produkált, jobban helytállt. Az ilyen elvtársakat aztán a munkahely egyező véleményé­vel kitüntetjük, jutalmazzuk. Donáth Dénes, Bregovics György. Forró Lajos, Zirkel­bach György, Vass István, Papp Károly. Keresztes Fe­renc, Erdősi Antal, Vácai Jó­zsef. Besze László és még na­gyon sok elvtárs nemcsak munkahelyén, de a munkás­őrség kötelékében is példakép. Az is természetes, hogy a vál­lalatok igazgatói, a termelő- szövetkezetek elnökei gyakran felkeresik a munkásör-foglal- kozásokat, különösen a szakasz­éi századgyűléseket, ahol el­mondják véleményüket arról, hogy a munkásőrök a termelő- munkában hogyan állják meg helyüket. 1971. január 3. — A pártmegbízatásí a ínunkásőrük szabad idejük felhasználásával teljesítik. Nem okoz ez gondot? — Néhány évvel ezelőtt el­vétve még volt probléma. De az igazgatók, a felsőbb vezetők ma jó partnereink, szükséges­nek tartják a munkásőrséget, biztosítják, hogy elvtársaink rendszeresen részt vegyenek a kiképzésen. Ilyen a helyzet a Paksi Konzervgyárban, a Bony­hádi Zománcgyárban, a dal- mandi és a Paksi Állami Gaz­daságban. Van természetesen olyan munkahely is, ahol még van probléma. Á komlói Béta­aknánál dolgozik néhány mun­kásőrünk, előfordult, hogy aka­dályozták őket vállalt hazafias kötelességük teljesítésében. Si- montornyán is tapasztaltunk ilyent. Meg kell azonban je­gyezni, hogy nem az első szá­mú vezetők voltak az akadá­lyozók, hanem középvezetők, akik hatalmukkal így akartak élni. Persze az ilyen tényekről már csak múlt időben beszél­hetünk. — Hogyan vélekednek a párt fegyveres tesiüleféről az illetékes megyei pártszervek vezetői? — Természetes dolog, hogy a pártbizottságok első titkárai, titkárai, osztályvezetői rend­szeresen figyelemmel kisérik munkánkat. Nemcsak a kikép­zési hétköznapokon, hanem ün­nepségeinkén is részt vesznek. És ott mondják el tapasztala­taikat, értékeléseiket, meg amikor beszámoltatják egyik­másik alegységünk parancsno­kát. A párt nagy figyelemmel kísérj munkánkat, érthető okok miatt. Ügy véljük mi, munkás­őrök, hogy a pártszervek kellő segítést, támogatást, értékelést adnak munkánkhoz. — Sok helyütt generációs probléma a fiatalok és az idősebbek együttléte. ügy tudjuk a munkásőrségben is sok a fiatal, évről évre újabb elvtársak lépnek a párt fegyveres testületébe. — Nálunk nincsenek gene­rációs problémák. Azt hiszem, a munkásőrségben immár ti­zenöt éve uralkodó szellem, a jó elvtársi, kommunista közösségi kapcsolat az indí­téka. hogy nálunk a fiatal munkásőr is beleilleszkedik hamar a kollektívába, annak egyenrangú tagjává válik. Mondok egy példát. A párt határozata értelmében a munkásőrség állományát rend­szeresen frissítik, tehát a régóta szolgálati állományban lévőket tartalékba, az idős, beteg elvtársakat is pihenőre küldik. Mindig újakat, fiata­lokat is felveszünk. A testü­lettől eltávozok kilencvenöt százaléka rendszerint párttag. A felvett munkásőröknek vi­szont csak negyvenöt száza­léka. A munkásőrség össz- állományának nyolcvan szá­zaléka párttag. Ez mutatja azt a pártépítő munkát is, amely a testületben folyik, örvendetes, hogy a munkás­őrség összállományának mint­egy 10 százaléka KISZ-tag. Más kérdés, de részben ide is tartozik: állandó kapcso­latban vagyunk az ifjúsági szövetséggel, az ifjú gárdával, az úttörőkkel. — Az elmúlt év, jubile­umi év volt. Hogyan tükrö­ződött ez a munkásörök < «* vékenységében ? — Elsősorban úgy. r "w”tab mint a munkahelye’ »n: n y.ocialista munkává: enyben aktívan részt vettek munkás­őreink, ugyanakkor az ünnep­ségek szervezésében, rende­zésében is. Másrészről pedig a kiképzés során is olyan légkör uralkodott, hogy min­denki többet, jobbat akart nyújtani, mint máskor. így aztán siker koronázta a ki­képzésünket, jó eredménnyel zártuk a lövészeteket, és más karhatalmi feladatokat is pél­dásan megoldottak. — Beszéljünk a felada­tokról. — Mi a nép, a párt fegy­veres testületének tagjai va­gyunk. A munkásőrséget ti­zennégy évvel ezelőtt a párt, a néphatalom védelmére hoz­ta létre. Részben az 1972. évi jubileumra készülünk az idén is. Tizennégy évvel ez­előtt fegyverrel a kézben konkrétabb védelmi helyzet, feladat állt előttünk a társ- fegyveres testületek oldalán, hisz az ellenforradalom szin­te még kézzel fogható volt. Most más viszonyok között, de azonos célért hivatott munkásőrségünk tevékeny­kedni. A szocializmus építése belső rendünk biztosításában való részvétel a saját helyün­kön és eszközeinkkel — tar­tozik a feladatok közé. Ugyan­akkor részt vesz az egész tes­tület abban az ideológiai esz­mei harcban, amely napjaink politikai életére jellemző. Ar­ról van szó, hogy a munkás­őrségben is elsődlegesnek tart­juk az eszmei-politikai, a marxista—leninista képzést. A politikai munka mindennapi munka. Ugyanakkor a politi­kai tevékenység a munkás­őrökön keresztül igen jelen­tős hatással van a testületen kívül lévő szervekre, intéz­ményekre, ezek dolgozóira. A szocialista hazaszeretetre va­ló nevelés egyik példáját, gyakorlatát a munkásőrök ad­ják. Különösen részt vállal­nak a munkásőrök az ifjúság hazafias nevelésében is — személyes példamutatásukkal és a fiatalságot segítő rend­szeres oktató munkával. A fi­atalságra — diákokra, mun­kás- és parasztfiatalokra, — nagy hatással van az az ál­dozatkészség, felelősségtudat amelyet a munkásőröknél tapasztalnak. A munkásőrség feladata, felelőssége nem kisebb, mint tizennégy évvel ezelőtt volt. Minden munkás­őrt áthat ez a felelősség, ten- niakarás, hogy ebben a je­lentős munkában mind haté­konyabban részt vehessen. Végeredményben az 1971. évi munkát a kiképzési program és a párthatározatok szabják meg. Hogy ez a munka hatá­sosabb, eredményesebb le­gyen, előbbre kell lépni a vezetés színvonalának javítá­sában minden szinten. Ezt várja tőlünk a párt. ügy ér­zem a munkásőrök helytállá­sára támaszkodva a pártve­zetés segítségével előbbre tu­dunk lépni 1971-ben- Pj ­A napi cikkekből is jó az ellátás (Folytatás az 1. oldalról.) Az áfész üzleteiben ezekben a napokban nincs nagy forga­lom. A lakosság elköltötte a pénzét az ünnepek alatt. A '"cemben forgalom több mint hárommillió forinttal volt ma­gasabb, mint a múlt év azo­nos időszakában. Ilyen forga­lomnövekedésre még nem volt példa. így leginkább a lakos­ság csak tejet, kenyeret, pék­süteményt, húsárut vásárol. Ez van minden boltban. Jó kezdeményezés volt az áfész részéről, hogy a lakos­ságnak rendelkezésére bocsá­tott kétszázliteres hordókat fű­tőolaj tárolásra, bérmentesen, így akik szeretik a kényelmet, a biztonságos ellátást, most nyugodtan ülnek otthonukban, van bőven gázolajuk. Egyébként az áfész fűtő­olaj-árusító telepet létesített Regöly és Nagykónyi közsé­gekben. így az idén e közsé­gek lakóinak már nem kell utazni a tüzelőért. Az áfész-hoz sok külterü­leti település ellátása is tar­tozik. A településeken lévő boltok áruellátása is jó, nem rosszabb, mint Tamási köz­ségben. Liszt és táp bőven A gabonafelvásárló vállalat igazgatója arról adott tájé­koztatást, hogy a megye liszt­ellátása jó. A malmok ren­delkeznek megfelelő búza­készlettel, tudnak őrletni. Amint a sütödék, boltok igénylik, szállítják a lisztet. A gabonafelvásárló tevé­kenységi körébe tartozik a mezőgazdasági üzemek, ellátá­sa különféle tápokkal. A táp­keverő üzemekben is folya­matos a munka, a keveréshez szükséges minden anyag ren­delkezésre áll, a termelőszö­vetkezetek, az áfész-ek szál­lítják a tápot, nincs fenn­akadás. Amennyiben az út­viszonyok rosszabbak lesz­nek, a vállalat nagy teljesít­ményű gépkocsikat ad a liszt és a táp szállítására. A malmok és keverőüzemek dolgozói a legrosszabb útvi­szonyok esetén is megjelen­tek munkahelyükön, nem kel­lett az üzemek termelését csökkenteni létszám hiánya miatt. Szénből nagy a választék A TÜZÉP szekszárdi tele­pén most kissé torlódik a munka, ugyánis tíznapos lel­tározás után az új évben kezdték meg az árusítást. De van tüzelő bőségesen. Szénhői nagy a választék. Kapható komlói dió. kom­lói darabos, komlói mo­gyoró, iszapszén és nagy- máayoki brikett. Az évet ötezer mázsa tűzi­fával kezdték. Természetesen ez a mennyiség nem lesz elég hosszú ideig, s ha az út­viszonyok nem javulnak, ak­kor az erdőkből nem tudják a fát kihordani s később ér­kezik a TÜZÉP-telepekre. A megvásárolt tüzelő el­szállítása már körülménye­sebb. Bár a Volán kocsijai szünet nélkül dolgoznak, és a maszek fuvarosok sem kí­mélik magukat, mégis bizo­nyos sorrend van a fuvar­kielégítésnél. De a vásárlást követő napon már házhoz szállítják a tüzelőanyagot. Nyolc gépkocsi terven felül A 11-es Volán Vállalat 47 gépkocsit üzemeltet a közel­látás érdekében. A járművek lisztet, kenyeret, tejet, tüzelő - anyagot szállítanak. A rend­kívüli időjárás miatt azon­ban nyolc kocsival többet foglalkoztatnak a terve­zettnél. A tamási és a dombóvári FÜSZÉRT kapott terven fe­lül két, illetve egy gépkocsit, a sásdi kenyérgyár is kért egy kocsit terven felül, a szekszárdi és a paksi sütőipar szintén egy-egy kocsit kért, a tejipari vállalat, meg a nagy­dorogi áfész szintén kapott terven felül gépkocsit áru- szállításra. A Volán igazgatója azt kö­zölte munkatársunkkal, hogy amennyiben még további jár­művekre lesz szükség a köz­ellátás érdekében, úgy azon­nal odajrányítják a nagy. tel-», jesítményü' gépkocsikat fia szükséges, akár más munka- területről vonják el a jár--« műveket. Budapestre küldtek lisztet A dunaföldvári malomban az új év első műszakja óta zavartalanul folyik a terme­lés. Van bőven / búza, tudnak őrletni. A környékbeli üzle­teket és sütödéket el tudják látni liszttel. Sőt tegnap, ‘ ja­nuár 5-én egy vagon lisztet küldtek a fővárosba. Húszezer mázsa iszapszén A dombóvári TŰZÉP-telep vezetője örömmel újságolta, hogy elegendő áruval rendel­keznek, január 4-én a tele­pen húszezer mázsa iszapszén, 1500 mázsa brikett, 400 má­zsa komlói diószén, 700 mázsa komlói mogyorószén, 2800 má­zsa koksz és 1500 mázsa fa várt vásárlóra. A telepről folyamatosan szállítják a la­kosságnak a tüzelőt a TÜZÉP saját járműveivel és dolgoz­nak a maszek fuvarosok is. A megyét hó borítja. Az egy hete tartó igazi tél nem bénította meg a községekben az életet. Dolgoznak a gyá­rakban, a termelőszövetkezetekben és a megye ellátásáért felelős szervek is azon munkálkodnak, hogy az ellátás za­vartalan legyen, hogy az időjárás ne hátráltassa az üzletek feltöltését. Ezekben a napokban a kereskedőkön, a gép­kocsivezetőkön van az ország szeme. Nagy felelősséggel végzik mindenütt a munkát. S ezt mi úgy tudjuk konsta­tálni, hogy van tej, kenyér, péksütemény, tüzelőanyag. Elő­fordulhat, hogy mire e sorok megjelennek, ismét egy sereg út járhatatlan lesz. De órákon belül járhatóvá lehet tenni az utakat. Megvan hozzá az erő, a felkészültség. És akkor is­mét elindulhatnak az élelmiszert szállító járművek. ___ .................... PÁLKOVÁCS JENŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom