Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-30 / 25. szám
Napirenden az ötéves terv gazdaságpolitikai tennivalói Ülésezett a szekszárdi járási pártbizottság Pénteken délelőtt Székszár- don, a megyei párt-székház nagytermében kibővített ülést tartott az MSZMP Szekszárdi Járási Bizottsága. A meghívott alapszervezeti párttitkárokkal kibővített ülés fő napirendjét a járás ötéves fejlesztésének gazdaságpolitikai elképzelései, a tervek és teendők ki'kristá- lyosítása adták, e téma előadója Hanoi József járási titkár volt. A X. kongresszus anyaga feldolgozására intézkedési tervet készítettek, ennek jóváhagyása és a munkabizottságok munkarendje, s személyi összetétele szerepelt még a pártbizottsági ülés témái között. A harmadik ötéves tervben elért, a járás iparának és mező- gazdaságának szintjéről, dinamikus fejlődéséről nyújtott tájékoztatást követően, részletesen foglalkozott a kollektív munkával készült előterjesztés az 1971/1975-ös tervidőszak fő követelményeivel és gazdaság- politikai célkitűzéseivel. Kiemelte a tájékoztató az ipari rekonstrukció hatékonyságát és a további technikai korszerű-* sítést, a mezőgazdaságban pedig az állattenyésztés erőteljesebb fejlesztését, valamint a terméshozamok további növelését. Mivel a foglalkoztatottság a járásban lényegében megbldódott, ennek tükrében tárgyalták meg a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást és módozatait. Részletesen taglalták a gazdaságpolitikai szervező- munka fő teendőit és a negyedik ötéves terv tömegpolitikai- pártpolitikai munkáját. Végül a szekszárdi járási pártbizottság felhívta a párt- szervezetekben tevékenykedő kommunistáikat és az állami, gazdasági, társadalmi élet vezetőit, a járás egész lakosságát, hogy legjobb tudásuk szerint, munkájukkal segítsék elő a tervben foglalt célkitűzéséit megvalósítását. A káderek cserélődéséről • •• r_ Éressék, hogy nem fölöslegesek A szenvedélyes, pártos és őszinte eszmecsere folyamán mélyről fakadó, keserű kijelentések tanúja lehettem nemrégiben egyik járási székhelyünkön. Képzett, kipróbált harcosok között zajlott a vita, régi ismerősök mindketten, szinte gyerekfejjel, negyedszázada lettek agilis tagjai a pártnak. A legutóbbi választás alkalmából mindketten kimaradtak a járási szintű választott testületből, de nem ugyanonnan. Tulajdonképpen közös nevezőn voltak abban, hogy kell a frissítés, egyöntetűen vallót*- ták, elismerték a személyi újítás szükségességét. De a hogyanban eltért a véleményük Egyikőjük telis-tele volt fájdalommal, folyton-folyvást azt kutatta, miért hagyták azóta magára, mi lehet az ő bűne. „Tudom, hogy nem ragaszkodhatunk mindvégig az asztalhoz, megértem én azt. Az a baj, hogy azóta engem ejtett embernek tartanak, tőlem el sem köszöntek” —hangoztatta, hol rezignáltan, hol dühösen annak, akitől tüskét nem hagyva, illő módon köszöntek el. Különben a kesergő, sebeit fájlaló ember ma is vezető propagandistája a járásnak, világért nem hagyott volna fel a társadalmi munkával. Nála valamit elmulasztottak. Nagy kára a mozgalomnak, ha légüres térben érzi magát akár csak egyetlen, az ügy érdekében fáradhatatlanul tevékeny, hűséges harcosa is. Ha nincsenek is sokan, nem ő az egyetlen. Akad még olyan is, aki meghasonlott, teljesen félreállt. Megyénkben több százan vannak a pártban. a szakszervezetben, és másutt azok, akik titkárként, „síma" vezetőségi tagként, vagy éppen a magasabb szintű választott testületben dolgoztak korábban különböző megbízatással. Tisztségükben olyan posztokon fáradoztak, ahol gyakran, naponta, sokszor óránként kellett állást- foglalnibk és okosan, politikusán küzdeniök a leghétköznapibb dolgokban, a közügyek előbbre vitele érdekében. Sokat viaskodtak az értetlenség, a leegyszerűsítések ellen, s eközben gazdag tapasztalatokra tettek szert Szükség van rájuk. A kádercseréknél — ak&r tervszerű átcsoportosítással, akár választás útján történik az — hajlik a közvélemény a pletykálkodásra. Túlhajtottam egészségtelen módon találgatják „okait”, gyakran bukott embernek tekintik az áthelyezett, vagy az újjáválasztásnál kimaradt tisztségviselőkét. Azt már nem is nézi némelyik, hogy a túl sok megbízatás miatt történt, esetleg kora, egészségi állapota miatt kérte mentesítését, vagy talán mások jobban fejlődtek nála. Sem a közösségnek, sem az egyénnek nem mindegy, az . illető milyen szájízzel fekszik és kél, erősítik, vagy gyengítik, mit tapasztal közvetlen munkatársai és tegnapi vezető társai részéről. Találóan jegyezte meg egyik nyitott szemmel járó, tapasztalatokban gazdag funkcionárius: „munkába menet mindenki köszönt neki másnap reggel, mire ő azt gondolta: úgy látszik, még nem tudják, hogy mást választottak meg. Tapasztalatból beszélt." N yirbálni kell a hamis tekintélytiszteletet, mely-, bői fakadóan csak addig becsülnek valakit, amíg funkciója van. Az önmaguk és társaik felfogásának, belső világának megváltoztatására szövetkező kommunisták másként nézik ezt. Ismerik az élet követelményeit, mérlegelik a körülményeket, s vallják: mindenki adja képességének legjavát, az alkalmasak közül is a legmegfelelőbbeket kell megválasztarii, vagy kijelölni. Azzal is tisztában vannak, hogy fel kell lépni a mában is tovább élő múltbéli felfo- •gás, az emberileg kegyetlen és visszatartó szokás, a „kegyvesztettség”, és a megbélyegzés ellen. Szerencsére nem tudja kicserélni önmagát a közösség érdekében áldozatosan és állandóan dolgozó közéleti ember, ne is tegye. Van véleménye; felismeri, át jelenségeFőtengely köszörülés, vonalfúrás. Minden típusú erőgép és autó-motor főtengelyének köszörülését, nyugvó- és hajtókarcsapágyak központi fúrását, illesztését rövid határidővel vállaljuk. - >; syy, .1 „Gyöngyvirág" Wg. Termelőszövetkezet Egérág, B aranya megye. Telefon: Egerág 4. (342) két, elmondja hasznos meglátásait, különös megbízatás nélkül is. Teszi ezt azért, mert vérévé vált ez a mentalitás, ami tiszteletre méltó erénye. Az is része a helyes káder- politikának, hogy senki ne érezze fölöslegesnek magát, ne maradjanak magukra ezek az emberek, építsenek, számítsanak rájuk. Mit hallottunk erről a megye legfelsőbb fórumán? Jó visszhangot keltve, a megyei pártértekezleten hangzott el ez az útmutató mondat: „Nincsenek a pártban fölösleges emberek. Mi. ezután is, a jövőben is mindenkire számítunk.” Vonatkoztatták azokra, akik ebben a választási ciklusban kimaradtak a tisztségviselők közül. Ezeknek az embereknek tudása, tapasztalata, szorgalma és odaadása nem nélkülözhető a politikában, mint ahogy ritka kivételtől, eltekintve, erejükhöz mérten nem xs tagadják meg önmagukat. Keressék meg őket, kapjanak megbízatást. Ennek jegyében észtre kell azt is venni, hogy kinél kell feloldani a mellőzöttség érzetét, és nem szabad fukarkodni a szóval, hogy ezt elérjék. Most, amikor mindenkinek a szívére, lelkére, tudására és tetteire szükség van, amikor a szervezeti szabályzat egészében és részleteiben minden kommunista erőteljesebb tevékenységére apellál, nagy könnyelműség lenne hagyni, eltűrni a, sértődöttség eluralkodását. Az őszinte kétoldalú beszélgetés után már nem lesz alapja az esetleges szembeállítási törekvéseknek, megszüntethetik a fölöslegesség érzését, eloszlatlak a félreértések ugyanúgy, mint a hajuknál fogva előráncigált téves magyarázatok. S enki nem nélkülözhető, kamatoztatni kell a jó politikai közérzetet is erősítő gazdag tapasztalatokat. Ez a közös hullámhossz, amelynek alapján el lehet és el kell oszlatni a tétlenségre kárhoztató, az erőket megbontó visz- szaházódást A vélt, vagy jogos sérelmek elhárításához garanciát a temérdek politikai teendő megvalósítására vállalkozó kommunista közösségek nyújthatnak. Ki álljon a fegyvertársak mellé, ki vigyázzon rájuk; ha ők nem ? SOMI BENJÁMINNÁ Népújság 3 MTI. január 30. Újabb munka?erseny kezdeményezése Dombóvárott m A dombóvári vasúti csomópont dolgozói az elmúlt év- ben kezdeményezői voltak a vasutasok körében a X. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenynek. Azt vállalták, hogy feladataikat kiváló csomópont szinten teljesítik, tehát eredményeik révén a dombóvári vasutasságot kitüntethetik majd a kiváló csomópont címmel. A munkaverseny értékelése még nem kész. A felsőbb szervek ezt még nem végezték el. Ennek ellenére a csomóponti pártbizottság együttműködve a KISZ-bizottsággal félhívta a szolgálati helyek dolgozóit egy újabb versenyforma kidolgozására, illetve elindítására. E mozgalomról Tóth Ferenc, a vasutas pártbizottság titkára a következőket mondotta: — Dolgozóink nagy érdeklődéssel figyelték a X. kongresszus munkáját, most úgy határoztak, hogy az 1971. év során a kongresszuson megjelölt feladatok végrehajtásáért munkálkodnak. Idén is azt a célt tűztük magunk elé — mondotta a titkár —, hogy a kiváló csomóponti szinten dolgozik majd minden vasúti üzem. A verseny a Szegedi Vasúti Csomópont dolgozóival együttműködve indul. A két csomópont tömegszervezeti vezetői a részletekről is megállapodtak már. A dombóvári csomópont vezetői Szegeden jártak, s onnan visszatérve hozzákezdtek a munkaverseny szervezéséhez. a dolgozók mozgósítóhoz. Azt a célt tűzték ki, hogy a szállítási teljesítmények növelésével minden területen hozzájárulnak a vasúi feladatainak megvalósításához. A szolgálatátadások idején a szocialista brigádok értekezletein, szakszervezeti taggyűléseken, KISZ- és párttaggyűléseken a dolgozók csatlakoztak a versenymozgalomhoz. A dombóvári kezdeményezést, a szegediekkel kezdett munkaversenyt bejelentették a pécsi vasúti igazgatóságnak. És most abban bíznak Dombóvárott, hogy a többi vasúti csomópont — így például Bátaszék dolgozói is — csatlakoznak e kezdeményezéshez, ' Halmai László a vasutas pártbizottság tagja. ötszintes egészségügyi szakközépiskola épül Szekszárdon. a megyei kórház közelében. Kollégiuma 200 személyes lesz, zömében négyágyas, valamint ötágyas szobákkal. Az épületben bemutató- és tantermek, tanulószobák kapnak helyet, gondnoki lakás is épül. Felépítésére mintegy 12 millió forintot irányoztak elő, s több millió forintba kerül a berendezés. Az építkezés határideje: 1972. május vége. Jelenleg az első emelet födémét helyezik fel. Kincset érő kakas Egy szebeni öregember kakast vett a piacon és alkalmasabb hely híján háza pincéjébe tette. A szorgalmas szárnyas azonnal hozzálátott a hom'ok kapar gálájához,' amikor gazdája eledelt vitt neki egy pillanatig azt hitte, hogy a kiskakas gyémánt félkrajcár járót szóló mese elevenedett meg szemei előtt: a helyiség a különböző pénzdarabok tucatjaitól csillogott. A szerencsés öreg nem kevesebb, mint 45 kilogrammnyi ezüstpénzt ásott ki pincéje mélyéről. Az 1765—1846 között vert pénzérmék a helyi múzeum gyűjteményét, gazdagítják.
