Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-04 / 2. szám
1 Füstbe szálló milliók Az arcokon figyelem. Csend ran. — Harminckettő B—2-es — kiált Sáth András, a nagy- dorogi dohánybeváltó átvevője. •— Kérem a többit is. Mindenki a mérlegre és a foálára tekint. A madocsai termelőszövetkezetben húsz holdon termeltek 5:ertj dohányt, ahonnan idén közel 150 mázsát szedtek le. A' szövetkezet 120 tagja 200—60Q négyszögöl területet részesben művel. A dohányleveleket július elején törik, felfűzik, szárítják, minőség szerint válogatják és csomózzák. November, december és január hónapban átveszi a nagydorogi dohánybeváltó. Itt fermentálják (érlelik), aztán közvetlenül a dohánygyárakba szállítják. Az átvételnél természetesen ott vannak a gazdák is, felírják a mért mennyiséget — kalkulálnak. A dohányért kifizetett összeg hatvan százalékát Ők kapják. Az első osztályúra 4100, a harmadik osztályúra 3860 forintot űzet a beváltó mázsánként. Láthatóan elégedettek az ősz. fályozással. Beleegyezően bólogatnak. A várakozók beszélgeí - reit. — Máskor, amikor felfűztem, f sak úgy pörgött. Kemény voK, ínint a bőr. Most meg szétesett az ember kezében —» mondja Szintai Andrásné. —- idén gyenge minőségű a termés, nem volt elegendő vizéé fa apfény. A harminc év körüli asszony Ét dohánytermesztés mellett vállalt burgonyakapálást, jószágokat tart, kacsát töm. — Amikór nagyon összejön ö munka, szitkozódok, csak ne íenne a dohány. De ha leadom, ismét szerződünk. Tizenhárom éve termesztek, apán is ezt csinálta. Szeretek vele foglak kozni. Mennyi a jövedelműit? Kényszeredetten mosolyog, rom válaszol. Varga Józsefné lép mellénk.. — Négyszáz ölön termesztünk. Két éve tízezer forintot kaptunk, de most örülhetünk, ha nyolcezret adnak. Varga Józsefné 1949-től foglalkozik termesztéssel. Férje őstermelő, tőle tanulta. Építkeztek. Kell a pénz. Mint mondta: „Nincs még három olyan ház, mint a mienk1’, — Érdemesebb-e most termeszteni? — Most jobb, tanbet fizetnek. A hangzavar erősödik, az át. vevő, Sáth András figyelmezteti az egyik gazdát: a leveleket ne simítsa lei. „Űj termesz, tők vagyunk nem tudtuk” — hangzik a válasz. Arról nem szólnak, hogy tizenöt év.ig foglalkoztak dohánnyal, csak a tsz-ben számítanak új termelőnek. 1 Megteli: a pótkocsis vontató és két teherautó. A másik autóra én is felkéretőztem. A kísérő Tancsa Jánost, faggattam a dohányról, — Tizenkét éves koromtól dohányban jártam. Apámék négy holdján, két testvéremmel, korán megismertük a művelést. Abban az időben sokan foglalkoztak csempészéssel. Leszerelés után, ott laktunk a vasút mellett, egyik este bejött két férfi. Látták a száradó dohányt, három kilóért egy rend ruhát ígértek. Tudtam, hogy több termett, mint amit a finánc számon tartott, megkötöttük az üzletet. így lett esküvői ruhám. A szűzdohány- nak. ma már nini» keletje, «— Dohányzik? — Igen. Munkást szívcfe, ez a legolcsóbb, — Tudja, hogy készül a ©anetta? — kiég Ttem jártam dohány * gyárban, ® Tabaeos annak az T alakú, indiánok által használt nádcsőnek a neve, amiben a do- hánytekercsc&et szívták. A spanyolok, tévesen, magát a dohányt jelölték tábacos szóval. Étiből lett a spanyol tabac- co, Európában elterjedve a ta- bae, tobak. Perzsa neve doc- hán — dohhán, arabul «duhan* A magyar „dohány” .elnevezés eredetét sokféleképpen magyarázzák. Egyesek a dohány szó keleti származását igazolják -7- ez látszik a legelfogad- hatóbbnak. Amerika felfedezésével ismerték meg és terjedt el a dohány. Kolumbus' második expedíciójának tagja, Rpmano Pane spanyol ezredes írt először á dohány használatáról. Francisco Hernandez de Toledo, II. Fülöp spanyol király háziorvosa beszél a dohány csodálatos gyógyító hatásáról. A libanoni követ, Jean Niéot de Villemain 1561-ben Medici Skopje harca a földrengések ellen Nagy erejű földrengés pusztította el 1963-ban a jugoszláviai' Skopje város egy részét. A város újjáépítése nagy ütemben folyik. Az építkezésnél figyelembe veszik, hogy a - város rengés-veszélyes zónában fekszik és hasonló természeti katasztrófává! a jövőben is számolni kell. Japán segítMezőgazdasági Gépjavító Vállalat, Ssekszánl Keselyűs! átFELVESZ: LYÜKSZÁLAGGfiPHEZ GÉPKEZELŐT ÉS GÉPI BŐ ADMINISZTRÁTORT. Jelentkezés a vállalat munkaügyi csoportjánál. ■ ,r f sis) Katalinnak dohánymagot, dohánylevelet és szárított dohányt ajándékoz. Jean Nicotról Nicotianának nevezte el a dohányt Delechamps francia botanikus. Olaszországba gyógynövényként került, ahol azt Herba Santa-nak, szent fűnek is nevezték. Hazánkba az osztrák zsoldban álló spanyol katonáit, valamint a törökök hozták be. Kezdetben gyógynövényként használták, aztán bumózásra. Ezt követte a pipázás, majd a szivarozás jött divatba és az 1800-as évek elejétől a cigaretta. Az 1900-as évek elején az egy főre eső fogyasztás még nem éri el a fél kilót, ma már átlagban közel két kilo. Magyarországon 1980-ban 1,8 kiló volt. A világ legnagyobb dohány- termesztő állama az Amerikai Egyesült Államok. Észak- és Közép-Am erika termőterülete 1962-ben 1,2 millió katasztrális hold. Hazánké ugyanabban az évben 31 939 katasztrális hold. A magyar dohányzó közönség évente két és fél milliárd forint értékű dohányárut füstül el, Hí. Budapesten, a XIV. kerületben új városnegyed születik. A Füredi úti lakótelep házgyári elmekből készült épületeinek egy részébe már beköltöztek a lakók. Képünkön: Előregyártóit elemekből épülnek a $—1# szinte« lakóházak, (MTI foto — Bara István felv. — KS) séget is kértek a város újjáépítésével kapcsolatban. Egy japán geofizikus professzor nemrégiben Jugoszláviába érkezett, ahol 16 hónapot fog eltölteni, mint tanácsadó. A japán professzor a jugoszláv Szeizmológiai Intézet munkatársaival és a Skopje újjáépíti sét vezető építészekkel és városrendezőkkel fog szorosan együttműködni. Japán mérnökök is részt vettek többek között Skopje földrengés- biztos sportstadionjának megtervezésében. A 1M meter átmérőjű dobalakú építmény tetőszerkezete speciális megerősített acél elemekből készük A falak a tetűn&erkeyethez csuk* lóé pántokkal kapcsolódnak, Földrengés esete» a tetőszer- kezet és a rugalmas falak nem omlanak össze. Ugyancsak ja» pán épátfcg tareegS» A je-i új vasútállomás«. itt és feszített betop, koqi&iaá&ffi Egészségnevelés Jő egy éve a szekszárdi KÖJÁL épületében az egyik ajtóra a következő szövegű táblát akasztották: „Megyei , Egészségnevelési Szervezet”. Ismét szaporodott tehát azoknak az intézményeknek a száma, amelyek feladata, hogy valamilyen módon egészségünkre vigyázzanak Mikbr a szervezet irodájában Németh L ászióné főelőadót felkerestük, a szokatlan nevű intézmény tevékenységére voltunk kíváncsiak, és netán eredményeire, ha ilyenek ■ máris lennének. Németh Lászlóné így fogalmazta meg > a szervezet tevékenységét: — A felszabadulást követő időszakban az egészségügyi propaganda fő feladata a felvilágosítás volt. Napjainkban felvilágosításról már nemigen beszélünk, hiszen ez a forma főként alapfokú 'ismeretek terjesztését feltételezi. Akkor, amikor a társadalombiztosítás az országban általános, inkább egy szemlélet kialakítása a cél: arra szeretnénk mindenkit tanítani, hogyan őrizheti meg egészségét a mai élet- és munkatempó mellett, — Ez kissé általánosa« hangzik, — Nem véletlenül. Feladatunk megelőző és ismeretterjesztő jellegű. * - * ' * •— Ha az egészségnevelés munkája ennyire összetett, mégis melyik tudománnyal tart közelebbi rokonságot? A népműveléssel. Főleg művelődési házakkal, iskolákkal kell jó kapcsolatot tartanunk, ahol a legjobb feltételei vannak előadások szervezésének és az ezekkel kapcsolatos sajtótermékek terjesztésének. ’ *— Az ilyen helyeken megforduló általános ismereteik gazdagabbak, mini egyebütt. — Ezt nem mondanám. Á- egészséges életmód, a beteg cégmegelőzésről tudottak ritkán állnak arányban egyéb ismereteinkkel. Azt as egészségnevelési szabadegyetemet, például, amelyet tavaly nyáron szerveztünk, főként ér - -» telmiségiek látogatták, ,, Kiktől kaptak saegfe- létei és kiktől várnak több segítséget ahhoz, hogy saes» vezetük neve ugyanolyan természetesen hangozzék számunkra, mint mondjuk! a Vöröskereszté? •— A KÖJÁL nem csupán abban segített bennünket, hogy helyet biztosított a szervezet számára. Minden tekintetben számíthatunk erkölcsi segítségre is. Talán a körzeti orvosoktól várunk több támogatást, hiszen a megelőzés az ő gyógyító» munkájukat 1« könnyebbé te»* szí. itf. L. Ne haragudj, kérlek, ha bejelentem, hogy neheztelek kissé, noha tudom, hogy előre megfontolt szándékkal bosszantották föl azzal a zöld handa- bandázással, amit az ékesnek éppen nem nevezhető nyelvhasználat érdekében „vágtál le”, azt magyarázva, hogy lehet az igen jó fej még, aki nem úgy beszél, mint Lő- rincze tanár úr és vele együtt mindazok, akik édes anyanyelvűnk „ürügyén” untatják — szerinted — az egész ország népéi, Nézd, kérlek, igazán nem mondhatod, hogy beléd fojtom a szót, hiszen eddig még nem fordult elő, hogy végig ne hallgattalak volna figyelmesen, bár szigorúan fönntartva a jogot, hogy én is nyilatkozzam. Azéit aevezik ugyebár az eszmecserét eszmecserének, mert legkevesebb ketten kellenek hozzá, továbbá pedig az is keltendő, hogy a feleknek saját véleményük legyen. Egyébként azt sem tartom főbenjáró bűnnek, ha valamelyik íél téved, netán makacsul ragaszkodik a tévedéséhez, mint jelen esetibe® te is. De térjünk a szorosan vett tárgy- ra_ Mondottad volt, hogy igen „rüheileö3 a« ..öreglány szövegelését” aki -újabban „fölkapja a vizet” mindig, ha látja, hogy „azzal a csajjal sükefcelsz’, pedig a „bőrűek haláli dumája’ van, azonkívül igen szép „virgácsai” és úgy tud „rázni”, hogy a srácoknak csorog a nyáluk. Várj! Itt tulajdonképpen abba is hagyhatjuk szókincsed gazdagságának bizonyítását; mert, hogy gazdag az nem vitás! Szépséghibája csupán az, boss? nem aa anyanyelveden beszélsz, ha- oeas egy, az anyanyelvet megesúfoió „nyei- was®, amit hajdanán m alvilág alkotott »diáüsh $&m a t&ftémm belül állók — ha lehet ne értsék —, amit őfcj a törvényen kívülállók beszélnek... Öreglány — mondottad — édesanyád megjelölésére, 'szövegelésnek nevezve azt, amit ő tudja miért, intelemként elmondott — és elmond — szíved hölgyére vonatkozóan, akiben édesanyád számára talán az a legriasztóbb, hogy csak egy „csaj 5, értelmiérzelmi kulturáltsága pedig megfér ennyiben: „haláli duma”, szép „virgács', s olyan művészi fokra emelt „rázás”, hogy attól meg kell dögleni... Hát tudod, nem értelek. Most, hogy bosszúságom már elpárolgott, azon tűnődöm, tulajdonképpen mi maradt meg benned abból, amit Arany, Petőfi, Ady, József Attila költészetéből meríthettél és merítettél is az indexedbe vésett jó érdemjegyek tanúság- tétele szerint. Tűnődöm azon is, milyen lehet az a lány, aki vallomásként megelégszik ennyivel: „Bepörögtem érted, haláli jő bőr vagy, Vénusz hozzád képest egy Csicsó- né...” és így tovább. Kérdés számomra az is, mit tiszteltek a másikban, amikor a fogalmakat devalváló kifejezésekkel illettek olyan dolgokat, amelyek nemcsak nemesek, szépek, gazdagítóak ma is, hanem azok maradnak mindaddig amíg az Ember, ember. Nézd csak, nem arra akarlak rábeszélni, hogy kótyagos fejjel verseket idézz, ha szépelegni kezdenél nyakló nélkül, biztosan rá ripa- kodnék, mert hiszen mindennek meg van a maga ideje, helye. De azt nagyon remélem, hogy idővel fölhagysz közös kincsünk, az anyanyelv ellen elkövethető támadásokkal, és megtanulsz immár másodszorra normálisan beszélni, meghagyva az alvilág „táj- nyelvét” az értelem- és érzelemszegény alvilágiaknak. Közhellyé koptatott igazság, hogy a stílus, az ember... Nos, — ha meg nem sértelek —, ne akarj te másnak látsza- .«pia#; arni -r- II
