Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-22 / 18. szám
' *oTrr^»T*YYTTw^»?\rvyTv»*TTV¥T»TvrryTTrvvTV¥ryrrrTV’» yrvTv*'0>»vwYTvvvv»v'm»r»TTVVTt*»»*VTi»>,?yvf,»»T*tTyf»»*fm ► ► ► ► ► ► ► ► ► *►► ► ► ► ► * ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► * ► ► ► ► * ► »»► ► y ► Várkonyi Nándor: rr Ősrégi kultúrák nyomában Két óvilág 2. MÜMIÁK ARANYKOPORSCBAN A balzsamozás igen elterjedt népközi szokás volt régi idők óta. Egyiptomban és az inka birodalomban egyforma módon végezték; az egyiptomiak a múmiákat vászonszalagokba pó- lyázták, aztán testalakú aranykoporsóba zárták; a peruiak zsákba húzták, aztán az inka múmiáját aranyszoborba rejtették, feleségeiét ezüstbe. A balzsamozás szokásos volt még Mexikóban, a Karibi és Kanári szigeteken, a történet előtti Spanyolországban, a Niger kanyarulatának, vidékén, Ugandában és Madagaszkáron. A barlangi festmények tanúsága szerint a kőkorok óta s úgyszólván világszerte szokásos a kéz- és lábujj-csonkítás gyász jeléül, a koponyalékelés megszállottság, gonosz szellemek ellen, vagyis az agyvelő-tumorok gyógyítása, továbbá a ko- ponyalapítás, a tatuálás stb. A csonkítás dívott és dívik a polinézek, hottentottáit, busmanok és az indiánok közt (Kolumbusz idejéig) ; a trepaná- ciót alkalmazzák a peruiak, riff-kabilok, mela- nézek; a koponyalapítás a mayáknál és peruiaknál volt szokásban Kolumbuszig, a tatároknál a középkorig; a filippinók, Bismarck-szigetiek, kurdok, négerek közt elterjedt ma is, a tatuálás és bőrfestés pedig a trópusokon mindenütt. Sok az olyan óamerikai művészeti tárgy, melyeknek szinte vonásról vonásra azonos párjuk van Egyiptomban. Nevezetes Xochipilli istennő szobra a mexikói múzeumban: megtévesztésig egyiptomi stílusú. Sok mexikói mellszobor a jellegzetes egyiptomi hajviseletet hordja, mely kétoldalt szárnyasán közrefogja a fejet és az arcot, s ugyanazt a nyakéket sugáralakban ösz- szefűzött ékkövekből. A xihuatáni piramis (San Salvador) romjai közt kutyafejű szobrokat találtak, ezek a sakálfejű Anubiszra emlékeztetnek; Quetzalcoatlt olykor madárcsőrrel ábrázolták, az ibiszfejű Thothoz hasonlóan, Peruban az egyik Holdistenséget bagolyfejjel, mint a prehellén Athénét. Egy quitói gyűjtemény szobrai bővelkednek egyiptomi motívumokban: hajviselet ruházat, papi melldíszek. A palenquéi domborműveken feltűnik a misztikus tau-jel, a füleskereszt, az egyiptomi halotti bárkák jelvénye; ezt rajzolták Mexikóban az áldozati tésztabábokra. Pedregalban (Mexikó) „egyiptomi" skarabeuszokat találtak egy igen fejlett műveltség emlékei közt (lávaréteg alatt) Ez a műveltség Amerikában is társtalan, de az egyiptomihoz hasonló a falfestmények színezése: a férfiak mindig téglavörösek, a nők világossárgák. Az etruszk falképeken a férfiak szintén vörösek, a nők fehérek; ezeken kívül itt is feltűnnek a Platónnál említett atlantiszi alapszínek: vörös-fehér-fekete. MAYA—INDUS PÁRHUZAMOK A maya művészetben nemcsak egyiptomi, hanem indus párhuzamokat is találunk. A Codex Troanus az elefántfejű istent Tlalokot ábrázolja, — ez Ganésára, az indus bölcsességistenre emlékeztet, — kezében sugárköteget tart, lábai előtt kígyó hever, — ami megint a Rig Véda elbeszélését juttatja eszünkbe, a viharisten, Indra küzdelmét Vrtra kígyóval. A kódex ennek a harcnak másik mozzanatát is lefesti; az isten vízáradatot zúdít a kígyó fejére. Az indokínai műemlékek egyik díszítő motívuma az elefántfül, megtaláljuk a hondurasi domborműveken is. Egyes copáni szobrocskák hajviselete megegyezik az annami császárokéval, s megtalálható a Borobuddur figuráin (Jáva). A mayák nagy sztéléit szintúgy hieroglifek és szimbolikus jelek borítják, mint az egyiptomi obeliszkeket. Az óperui szőttesek sok meglepő egyezést mutatnak az óvilági ornamentikával: nemcsak hogy olyan növényeket látunk rajtuk, melyek Amerikában nem honosak, hanem egyiptomi-kopt ókeresztény motívumok és szövésminták is feltűnnek: galamb kereszttel, groteszk állatok, madárláncok, állatemberek, oránsok, azaz kitárt karral imádkozó alakot:. Korántsem állítom, hogy az efféle apró-detail mind valaminő érintkezés vagy kölcsönhatás szülötte, de leltározunk; látnunk kell az anyagot. Egyelőre ennyit. (Folytatjuk). & AA.AÍiAAAAAAAAAAAAAAAAAAílA>A AAAAAAA AáAA AA AáAAáááAA.ááAáA Törvénytervezet készül a szervátültetésről Ujjlenyomat — gyémántokról Két japán cég olyan módszert dolgozott ki, amellyel csiszolt gyémántok olyan csalhatatlanul azonosíthatók, hogy a lopás már nem fízetődik ki. Minden gyémántról olyan másolat készül, amely pontosan ugyanúgy tükrözi — a csiszolásnak megfelelően — a fénysugarat, mint az eredeti. Miután minden csiszolt gyémánt 1 eg jellegzetesebb vonása az éM, tala visszavert fény, a legkfc* sebb eltérés a csúszdásban móg mádképpen veri vissza a fénytJí Szakértők szerint e Japán cái gefc úgyszólván „ujjienyorna® tat” tudnak készíteni a gyAj mániákról. j Könyvespolc Közgazdasági szabályozó rendszerünk lorábbfejlesztése gazdaságunk és a vállalatok Amikor az első sikeres szív- átültetés. híre bejárta a világot, mindenütt a döbbenetét és • reményt keltő Szenzáció erejével hatott. A laikus nagy- közöpség — hiszen, mint mondani szokás: minden csoda három . napig tart — lassacskán napirendre tért az első és az utána következett többi különleges műtét fölött. Örvösök és jogászok körében azóta is zajlanak a viták, hiszen: a szervátültetés egészség- ir'Vi vonatkozásain kívül merőben új jogi problémákat is felvet. Nemzetközi tanácskozásokat tartottak már erről, s több ország jogászai dolgoznak a szervátültetés jogi szabályozásán. Nálunk még — talán sokáig — nem kerülhet napirendre a szívátültetés, s a hivatalos orvosi körök állásfoglalása szerint jelenleg általában még nincsenek meg a technikai feltételek - más szervátültetésekhez séíp, A jogszabályalkotóknak azonban a jövőt is figyelembe’ kell venniük, hiszen ami ma még megvalósíthatatlan, hójnap-holnapután általános gyakorlattá válhat. Ezért — nálunk is készül törvény a szervátültetésekről, pontosabban: „az egészségügyi törvénynek a szövet- és szervkivételre, illetőleg ezek átültetésére vonatkozó rendelkezései”. A készülő jogszabály szerint vért, szövetet, vagy vizsgálati anyagot élő ember testéből csak akkor szabad vizs- • céljára kivenni, ha az illető beleegyezett. Nem teljesen’ cselekvőképes felnőtt embernél ehhez törvényes képviselőjének belee^vezése szükséges. Ha a beavatkozás ellen az érintett nem tesz előzetes észrevételt, azt bele- egvezésnek lehet tekinteni. Élő ember testéből más személy testébe történő átültetés céljából csak páros szerv egyikét lehet kioperálni. Ezt is csak akkor, ha a, szervet kapó beteg az átültetés nélkül életveszélybe kerülne és a szervét adó — a donor — a :őle kivett szerv nélkül is tovább él, sőt előreláthatólag tartós károsodást sem okoz egészségi állapotában' a szerv elvesztése. Külön hangsúlyozza a készülő törvény, hogy szervátültetést csak akkor szabad elvégezni, ha annak elméleti és technikai, személyi és tárgyi feltételei egyaránt megvannak. Az adományozót az orvosnak tájékoztatnia kell arról, hogy milyen veszélyekkel, kockázattal járhat a szerv kivétele közvetlenül a műtét után és a jövőben. Kényszeres befolyásmentesen kell megtennie beleegyező nyilatkozatát az adományozónak, s ezt a nyilatkozatot közjegyzőnek kell hitelesítenie. A szervet adományozó nem tudhatja, hogy ki a rászorult beteg, akinek az életét menti meg. Kivétel: ha közvetlen hozzátartozóról van szó, s a donop éppen azért vállalkozik a szerv átadására, hogy ezzel családtagjának életét menthesse meg. Anyagi ellenszolgáltatást nem kaphat a donor — s a későbbiekben sem léphet fel ilyen igénnyel. Viszont anyagi károsodás sem érheti: az állam megtéríti a táppénz és az átlagkeresete közti különbséget. Ha a szervkivétellel kapcsolatban megrokkan, egészségi állapota romlik, vagy meghal, az adományozó, illetve hozzátartozói ugyancsak kártalanítást kapnak az államtól. Hasonló feltételekkel lehet szövetet átültetni. A különbség csupán annyi, hogy a beleegyező nyilatkozatot nem kell közjegyzővel hitelesíttetni. Gondosan és alaposan tájékoztatnia kell az orvosnak azt a személyt is, akinek testébe akár élő ember, akár holttest kioperált szervét átültetik. A betegnek, vagy hozzátartozójának beleegyező nyilatkozata is szükséges. Ha azonban közvetlen életveszély elhárítása érdekében van szükség a szervátültetésre, a tájékoztatás és a beleegyező nyilatkozat nélkül is el lehet végezni a műtétet. Külön szabályozza a törvénytervezet a holttestből történő szervkivétel eseteit. (Tulajdonképpen ez ad majd lehetőséget — ha a személyi és tárgyi feltételek nálunk is megvalósulnak — a szív és más életfontosságú szervek átültetésére.) A jogszabály-tervezet szerint szerv kivételét csak akkor lehet elkezdeni, ha a halál beálltát az átültetésben részt nem vevő három orvos megállapítja, az orvostudomány mindenkori fejlettségének megfelelően és a Magyar- országon előírt módon. A három orvosnak ezt igazolnia is kell. Csali az egészségügyi miniszter által kijelölt intézményekben, az intézmény vezetője által kijelölt orvosok végezhetik el a szerv kivételét. A szerv-, illetve szövetkivételről jegyzőkönyvet kell felvehni. A halott hozzátartozói az átültetés céljára kioperált szervért semmiféle ellenszolgáltatást. nem kaphatnál:. Orvosi és jogi szakértők bevonásával készül az előreláthatóan 1972-ben életbe lépő törvény tervezete. Még több változtatás lehetséges rajta addig, amíg az országgyűlés törvényerőre emeli. Abban 'azonban nem lehet változás, ami alapvető benne: a humánum, az emberi életek megmentésének célja. Az 1971. január 1-én éleibe léptetett szabályozókról jelent meg új könyv a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában. A kötet előszavában Tímár Mátyás röviden értékeli a gazdaságirányítási reform hároméves eredményeit és felhívja a figyelmet a közgazdaság! szabályozók továbbfejlesztésének szükségességére. Az átmenet zökkenőinek elkerülése érdekében egyrészt ideiglenes megoldásokat alkalmaztak, másrészt a tapasztalatok azt igazolják, hogy egyes szabályozók nem megfelelően töltik be hivatásukat, azokat célszerű módosítani. Negyedik ötéves tervünk nagyobb célkitűzései nem teszik lehetővé a korábbi, nagyobb biztonságra törekvő szabályozást. mert az fékezné népgvorsabb ütemű fejlődését. Köztudomású, hogy a termelékenység 1968—69-ben nem fejlődött kielégítő módon, és ebben nagy része van annak, hogy szabályozó rendszerünk átmenetileg inkább létszámnövelésre, mint műszaki fejlesztésre és a hatékonyság növelésére ösztönzött. A szabályozókat 1970-ben valamelyest módosították és társadalompolitikai tényezők mellett a szabályozók részleges módosításának lehet tulajdonítani az 1970. évi kedvezőbb eredményeket. A könyv egyértelműen megállapítja, hogy a IV. ötéves terv időszakában nincs szükség irányítási rendszerünk alapelveinek módosítására, csupán azok következetesebb érvényesítése céljából keli a szabályozó rendszer egyes elemeit új helyzetnek és az új követélményeknek megfelelően tökéletesíteni. A kötetben gazdasági életünk vezető személyiségei írtak tanulmányokat az árrendszer, a vállalati jövedelem- szabályozás és támogatási rend. szer, a bérszabályozás, vállalati munkaerő-gazdálkodás, á külkereskedelem, a lakossági fogyasztás, a világpiacon végbemenő árváltozások, a fejlesztés szabályozása, a forgó-- eszköz-gazdálkodás és hitelezés, a fejlesztési eszközök és gazdasági társulások, a termékforgalmazás és a műszaki fejlesztés értékelése és továbbfejlesztése kérdéseiről. A tanulmánykötet legfőbb értéke, hogy a közgazdasági. szabályozók hároméves működésének tapasztalatairól a valóságnak megfelelő értékelést ad és kritikai elemzés után a helyesnek bizonyult alapelvek szerint összefüggéseiben mutatja be a szabályozó rendszer továbbfejlesztését. F. lr V. E. Értesítjük a „Liszt“-bórlet tulajdonosait, hogy a Pécsi Balett január 22-én, 19 órakor tartja bérleti előadását. (242)
