Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-22 / 18. szám

' *oTrr^»T*YYTTw^»?\rvyTv»*TTV¥T»TvrryTTrvvTV¥ryrrrTV’» yrvTv*'0>»vwYTvvvv»v'm»r»TTVVTt*»»*VTi»>,?yvf,»»T*tTyf»»*fm ► ► ► ► ► ► ► ► ► *­►­► ► ► ► ► * ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► * ► ► ► ► * ► »­»► ► y ► Várkonyi Nándor: rr Ősrégi kultúrák nyomában Két óvilág 2. MÜMIÁK ARANYKOPORSCBAN A balzsamozás igen elterjedt népközi szokás volt régi idők óta. Egyiptomban és az inka bi­rodalomban egyforma módon végezték; az egyiptomiak a múmiákat vászonszalagokba pó- lyázták, aztán testalakú aranykoporsóba zárták; a peruiak zsákba húzták, aztán az inka múmiá­ját aranyszoborba rejtették, feleségeiét ezüstbe. A balzsamozás szokásos volt még Mexikóban, a Karibi és Kanári szigeteken, a történet előtti Spanyolországban, a Niger kanyarulatának, vi­dékén, Ugandában és Madagaszkáron. A barlan­gi festmények tanúsága szerint a kőkorok óta s úgyszólván világszerte szokásos a kéz- és láb­ujj-csonkítás gyász jeléül, a koponyalékelés megszállottság, gonosz szellemek ellen, vagyis az agyvelő-tumorok gyógyítása, továbbá a ko- ponyalapítás, a tatuálás stb. A csonkítás dívott és dívik a polinézek, hottentottáit, busmanok és az indiánok közt (Kolumbusz idejéig) ; a trepaná- ciót alkalmazzák a peruiak, riff-kabilok, mela- nézek; a koponyalapítás a mayáknál és perui­aknál volt szokásban Kolumbuszig, a tatárok­nál a középkorig; a filippinók, Bismarck-szigeti­ek, kurdok, négerek közt elterjedt ma is, a ta­tuálás és bőrfestés pedig a trópusokon min­denütt. Sok az olyan óamerikai művészeti tárgy, me­lyeknek szinte vonásról vonásra azonos párjuk van Egyiptomban. Nevezetes Xochipilli istennő szobra a mexikói múzeumban: megtévesztésig egyiptomi stílusú. Sok mexikói mellszobor a jellegzetes egyiptomi hajviseletet hordja, mely kétoldalt szárnyasán közrefogja a fejet és az arcot, s ugyanazt a nyakéket sugáralakban ösz- szefűzött ékkövekből. A xihuatáni piramis (San Salvador) romjai közt kutyafejű szobrokat ta­láltak, ezek a sakálfejű Anubiszra emlékeztet­nek; Quetzalcoatlt olykor madárcsőrrel ábrázol­ták, az ibiszfejű Thothoz hasonlóan, Peruban az egyik Holdistenséget bagolyfejjel, mint a prehellén Athénét. Egy quitói gyűjtemény szob­rai bővelkednek egyiptomi motívumokban: haj­viselet ruházat, papi melldíszek. A palenquéi domborműveken feltűnik a misztikus tau-jel, a füleskereszt, az egyiptomi halotti bárkák jel­vénye; ezt rajzolták Mexikóban az áldozati tésztabábokra. Pedregalban (Mexikó) „egyipto­mi" skarabeuszokat találtak egy igen fejlett műveltség emlékei közt (lávaréteg alatt) Ez a műveltség Amerikában is társtalan, de az egyip­tomihoz hasonló a falfestmények színezése: a férfiak mindig téglavörösek, a nők világos­sárgák. Az etruszk falképeken a férfiak szintén vörösek, a nők fehérek; ezeken kívül itt is fel­tűnnek a Platónnál említett atlantiszi alapszí­nek: vörös-fehér-fekete. MAYA—INDUS PÁRHUZAMOK A maya művészetben nemcsak egyiptomi, hanem indus párhuzamokat is találunk. A Codex Troanus az elefántfejű istent Tlalokot ábrázolja, — ez Ganésára, az indus bölcsesség­istenre emlékeztet, — kezében sugárköteget tart, lábai előtt kígyó hever, — ami megint a Rig Véda elbeszélését juttatja eszünkbe, a vi­haristen, Indra küzdelmét Vrtra kígyóval. A kódex ennek a harcnak másik mozzanatát is lefesti; az isten vízáradatot zúdít a kígyó fejé­re. Az indokínai műemlékek egyik díszítő motí­vuma az elefántfül, megtaláljuk a hondurasi domborműveken is. Egyes copáni szobrocskák hajviselete megegyezik az annami császároké­val, s megtalálható a Borobuddur figuráin (Já­va). A mayák nagy sztéléit szintúgy hieroglifek és szimbolikus jelek borítják, mint az egyipto­mi obeliszkeket. Az óperui szőttesek sok meg­lepő egyezést mutatnak az óvilági ornamenti­kával: nemcsak hogy olyan növényeket látunk rajtuk, melyek Amerikában nem honosak, ha­nem egyiptomi-kopt ókeresztény motívumok és szövésminták is feltűnnek: galamb kereszttel, groteszk állatok, madárláncok, állatemberek, oránsok, azaz kitárt karral imádkozó alakot:. Korántsem állítom, hogy az efféle apró-detail mind valaminő érintkezés vagy kölcsönhatás szülötte, de leltározunk; látnunk kell az anya­got. Egyelőre ennyit. (Folytatjuk). & AA.AÍiAAAAAAAAAAAAAAAAAAílA>A AAAAAAA AáAA AA AáAAáááAA.ááAáA Törvénytervezet készül a szervátültetésről Ujjlenyomat — gyémántokról Két japán cég olyan mód­szert dolgozott ki, amellyel csi­szolt gyémántok olyan csalha­tatlanul azonosíthatók, hogy a lopás már nem fízetődik ki. Minden gyémántról olyan má­solat készül, amely pontosan ugyanúgy tükrözi — a csiszo­lásnak megfelelően — a fény­sugarat, mint az eredeti. Mi­után minden csiszolt gyémánt 1 eg jellegzetesebb vonása az éM, tala visszavert fény, a legkfc* sebb eltérés a csúszdásban móg mádképpen veri vissza a fénytJí Szakértők szerint e Japán cái gefc úgyszólván „ujjienyorna® tat” tudnak készíteni a gyAj mániákról. j Könyvespolc Közgazdasági szabályozó rendszerünk lorábbfejlesztése gazdaságunk és a vállalatok Amikor az első sikeres szív- átültetés. híre bejárta a vilá­got, mindenütt a döbbenetét és • reményt keltő Szenzáció erejével hatott. A laikus nagy- közöpség — hiszen, mint mondani szokás: minden cso­da három . napig tart — las­sacskán napirendre tért az el­ső és az utána következett többi különleges műtét fölött. Örvösök és jogászok körében azóta is zajlanak a viták, hi­szen: a szervátültetés egészség- ir'Vi vonatkozásain kívül me­rőben új jogi problémákat is felvet. Nemzetközi tanácsko­zásokat tartottak már erről, s több ország jogászai dolgoz­nak a szervátültetés jogi sza­bályozásán. Nálunk még — talán sokáig — nem kerülhet napirendre a szívátültetés, s a hivatalos or­vosi körök állásfoglalása sze­rint jelenleg általában még nincsenek meg a technikai fel­tételek - más szervátültetések­hez séíp, A jogszabályalkotók­nak azonban a jövőt is figye­lembe’ kell venniük, hiszen ami ma még megvalósíthatat­lan, hójnap-holnapután általá­nos gyakorlattá válhat. Ezért — nálunk is készül törvény a szervátültetésekről, pontosab­ban: „az egészségügyi törvény­nek a szövet- és szervkivétel­re, illetőleg ezek átültetésére vonatkozó rendelkezései”. A készülő jogszabály sze­rint vért, szövetet, vagy vizs­gálati anyagot élő ember tes­téből csak akkor szabad vizs- • céljára kivenni, ha az illető beleegyezett. Nem tel­jesen’ cselekvőképes felnőtt embernél ehhez törvényes képviselőjének belee^vezése szükséges. Ha a beavatkozás ellen az érintett nem tesz elő­zetes észrevételt, azt bele- egvezésnek lehet tekinteni. Élő ember testéből más sze­mély testébe történő átültetés céljából csak páros szerv egyikét lehet kioperálni. Ezt is csak akkor, ha a, szervet kapó beteg az átültetés nél­kül életveszélybe kerülne és a szervét adó — a donor — a :őle kivett szerv nélkül is to­vább él, sőt előreláthatólag tartós károsodást sem okoz egészségi állapotában' a szerv elvesztése. Külön hangsúlyoz­za a készülő törvény, hogy szervátültetést csak akkor szabad elvégezni, ha annak el­méleti és technikai, személyi és tárgyi feltételei egyaránt megvannak. Az adományozót az orvosnak tájékoztatnia kell arról, hogy milyen veszélyek­kel, kockázattal járhat a szerv kivétele közvetlenül a műtét után és a jövőben. Kényszer­es befolyásmentesen kell meg­tennie beleegyező nyilatkoza­tát az adományozónak, s ezt a nyilatkozatot közjegyzőnek kell hitelesítenie. A szervet adományozó nem tudhatja, hogy ki a rászorult beteg, akinek az életét menti meg. Kivétel: ha közvetlen hozzátartozóról van szó, s a donop éppen azért vállalkozik a szerv átadására, hogy ezzel családtagjának életét ment­hesse meg. Anyagi ellenszol­gáltatást nem kaphat a donor — s a későbbiekben sem lép­het fel ilyen igénnyel. Vi­szont anyagi károsodás sem érheti: az állam megtéríti a táppénz és az átlagkeresete közti különbséget. Ha a szerv­kivétellel kapcsolatban meg­rokkan, egészségi állapota romlik, vagy meghal, az ado­mányozó, illetve hozzátartozói ugyancsak kártalanítást kap­nak az államtól. Hasonló feltételekkel lehet szövetet átültetni. A különb­ség csupán annyi, hogy a be­leegyező nyilatkozatot nem kell közjegyzővel hitelesíttet­ni. Gondosan és alaposan tá­jékoztatnia kell az orvosnak azt a személyt is, akinek tes­tébe akár élő ember, akár holttest kioperált szervét át­ültetik. A betegnek, vagy hoz­zátartozójának beleegyező nyi­latkozata is szükséges. Ha azonban közvetlen életveszély elhárítása érdekében van szükség a szervátültetésre, a tájékoztatás és a beleegyező nyilatkozat nélkül is el lehet végezni a műtétet. Külön szabályozza a tör­vénytervezet a holttestből tör­ténő szervkivétel eseteit. (Tu­lajdonképpen ez ad majd le­hetőséget — ha a személyi és tárgyi feltételek nálunk is megvalósulnak — a szív és más életfontosságú szervek átültetésére.) A jogszabály-tervezet sze­rint szerv kivételét csak ak­kor lehet elkezdeni, ha a ha­lál beálltát az átültetésben részt nem vevő három orvos megállapítja, az orvostudo­mány mindenkori fejlettségé­nek megfelelően és a Magyar- országon előírt módon. A há­rom orvosnak ezt igazolnia is kell. Csali az egészségügyi miniszter által kijelölt intéz­ményekben, az intézmény ve­zetője által kijelölt orvosok végezhetik el a szerv kivé­telét. A szerv-, illetve szövet­kivételről jegyzőkönyvet kell felvehni. A halott hozzátarto­zói az átültetés céljára ki­operált szervért semmiféle el­lenszolgáltatást. nem kaphat­nál:. Orvosi és jogi szakértők be­vonásával készül az előrelát­hatóan 1972-ben életbe lépő törvény tervezete. Még több változtatás lehetséges rajta addig, amíg az országgyűlés törvényerőre emeli. Abban 'azonban nem lehet változás, ami alapvető benne: a humá­num, az emberi életek meg­mentésének célja. Az 1971. január 1-én éleibe léptetett szabályozókról jelent meg új könyv a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozá­sában. A kötet előszavában Tí­már Mátyás röviden értékeli a gazdaságirányítási reform hároméves eredményeit és fel­hívja a figyelmet a közgazda­ság! szabályozók továbbfejlesz­tésének szükségességére. Az át­menet zökkenőinek elkerülése érdekében egyrészt ideiglenes megoldásokat alkalmaztak, másrészt a tapasztalatok azt igazolják, hogy egyes szabá­lyozók nem megfelelően töltik be hivatásukat, azokat célszerű módosítani. Negyedik ötéves tervünk nagyobb célkitűzései nem te­szik lehetővé a korábbi, na­gyobb biztonságra törekvő sza­bályozást. mert az fékezné nép­gvorsabb ütemű fejlődését. Köztudomású, hogy a termelé­kenység 1968—69-ben nem fej­lődött kielégítő módon, és eb­ben nagy része van annak, hogy szabályozó rendszerünk átme­netileg inkább létszámnövelés­re, mint műszaki fejlesztésre és a hatékonyság növelésé­re ösztönzött. A szabályozókat 1970-ben valamelyest módosí­tották és társadalompolitikai tényezők mellett a szabályo­zók részleges módosításának le­het tulajdonítani az 1970. évi kedvezőbb eredményeket. A könyv egyértelműen meg­állapítja, hogy a IV. ötéves terv időszakában nincs szükség irányítási rendszerünk alap­elveinek módosítására, csupán azok következetesebb érvénye­sítése céljából keli a szabályo­zó rendszer egyes elemeit új helyzetnek és az új követél­ményeknek megfelelően töké­letesíteni. A kötetben gazdasági éle­tünk vezető személyiségei ír­tak tanulmányokat az árrend­szer, a vállalati jövedelem- szabályozás és támogatási rend. szer, a bérszabályozás, vállala­ti munkaerő-gazdálkodás, á külkereskedelem, a lakossági fogyasztás, a világpiacon vég­bemenő árváltozások, a fejlesz­tés szabályozása, a forgó-- eszköz-gazdálkodás és hitele­zés, a fejlesztési eszközök és gazdasági társulások, a ter­mékforgalmazás és a műszaki fejlesztés értékelése és to­vábbfejlesztése kérdéseiről. A tanulmánykötet legfőbb értéke, hogy a közgazdasági. szabályozók hároméves műkö­désének tapasztalatairól a va­lóságnak megfelelő értékelést ad és kritikai elemzés után a helyesnek bizonyult alapelvek szerint összefüggéseiben mu­tatja be a szabályozó rendszer továbbfejlesztését. F. lr V. E. Értesítjük a „Liszt“-bórlet tulajdonosait, hogy a Pécsi Balett január 22-én, 19 órakor tartja bérleti előadását. (242)

Next

/
Oldalképek
Tartalom