Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-22 / 18. szám

A megyehatáron innen és túl Politizáló fiatalok Nőn lenne helyes azt mon­dani, hogy „idegen” iskolából hívtak előadót az elmúlt szer­dán este a szekszárdi kereske­delmi szakközépiskola fiataljai. Az egy sarokkal távolabb lévő Mii. M. 505-ös, földrajzilag is szomszédos, az előadásra fel­kért Scherer Sándor igazgató- helyettes pedig a „keristák” régi ismerőse, aki mái- máskor is • járt hasonló okból itt. A szerdán este elhangzottakra azonban csak jobb híján lehet az előadás kifejezést alkalmaz­ni. A késő esti órákig tartó csevegés volt ez, első. és má­sodik osztályosok, többségük­ben lányok, előtt: — külpoli­tikai kérdésékről. Az újságíróban az az érzés Kél, hogy a kelleténél aligha­nem sokkalta többet írtunk már az „apolitiikus”, a világ dolgaival mit sem törődő fia­talokról. Olyan tulajdonságaik­ról tehát, zndlydkről vallhat­ják ugyan felszíni jelek, és amelyeket éppen ezért szíve­sen általánosítunk. Valószínű­leg azért, mert általánosítani könnyű, azt beismerni viszont íiiaheziebb, hogy fiataljaink gondolkodásmódjuk frisseségé- yel, elevenségével, tudást be­fogadni kész elevenségével bi­zony sok esetben jócskán le­hagytak bennünket, idősebbe­ket, (ami nem baj); akik nem egyszer közelebb állunk nagy­apáink életfelfogásához, mint Sadnk-lányainkéhoz, (és ez vi­szont már inkább nevezhető bajnak). Egy külpolitikai tájé­koztató éppúgy lehet érdekes, mint unalmas. Ez az előbbi volt, természetesen az előadó felkészültsége miatt is, de első. sorban a napokkal előbb be­adott kérdések jóvoltából. Mind a nyolcvanhat kérdést túlzás lenne felsorolni. Az új­ságolvasó felnőttek szíves tá­jékoztatására azonban álljon itt néhány, a petrencényj fü­zetlapra írtakból, azt doku­mentálandó, hogy mi minden­nel akarják kiegészíteni a saj­tóból. rádióból, televízióból nyert ismereteiket azok a bi­zonyos „mai” fiatalok. Mi van Theodorakisszai és családjával? — Milyen bünte­tést szabhatnak ki azokra a ge­rillákra, akik elfogták Giovan­ni Bucher svájci nagykövetet? — Miért nem engedi Francia- ország, hogy Anglia belépjen a Közös Piacba? — Megoldha­tó-e tárgyalásokkal a közel- keleti kérdés? — A francia—x algériai olajháború jelenlegi helyzete. — Miért voltak za­vargások Lengyelországban ? — Elképzelhető-e, hogy Chile csatlakozik a szocialista orszá­gok soraiba? — Miért van az, hogy á lázadók jelentős több­sége fiatal? — Mi a véle­ménye az USA-ban elkövetett szovjetellenes provokációról ? — Bebizonyították-e azt a hírt, hogy a VI. Pál pápa el­len elkövetett merénylet tet­tese elmebeteg? A kérdések többsége olyan. hogy valamennyi megérne egy- egy külön előadást. A fiatalok azonban nem előadások sorát igényelték, hanem egy jól képzett felnőtt véleményére voltak kíváncsiak. Alighanem ez a fcérdezősködés gyökere. „Ex cathedra” Icinyilatkoztatá- sökikal nem lehetett volna más­fél óra hosszat lekötni száz­ötven diák figyelmét. Az egyenrangú partnerség tette vonzóvá részűikre a válaszokat és az, hogy az előadó nem akart a csalhataflanság pózá­ban tetszelegni. A „valószínű”, „lehetséges”, „azt hiszem”, vagy éppen ,,nem tudom” ki­fejezéseket sűrűn használta, de ugyanakkor többször utalt forrásokra, melyek az érdek­lődők ismereteinek bővítésé­nél hasznosak lehetnék. A kereskedelmi szakközép- iskola tanulóinaik maguk kí­vánta külpolitikai tájékoztató estje egynémely tényről is árulkodott. Ezeket nagyjából így lehetne összegezni: az is­kolai tananyaggal rendkívül erős mértékben lekötött fiata­lok érdeklődnek az őket körül­vevő világ sorsa iránt. Újság­olvasók és a jelek szerint, a rádió ás a televízió műsoraiból se kizárólag a tánczene köti le figyelmüket. Igénylik a meg­szerzett alapismereteknél szé­lesebb körű tájékoztatást, csak ennek megfelelő formát kell választani. A fiatalok kérdéseit az is­kola KISZ-bizottsága továbbí­totta az előadóhoz, a találko­zást is ők szervezték. Sikerrel. (ordas) MINI STORIK AVA GARDNER hollywoodi filmcsillag a „jó erkölcsök” ha­zájában, Spanyolországban töl­tötte szabadságát. A strandon hevert és bikiniben sütkérezett, amikor hozzálépett egy rendőr, és tisztelegve megszólalt: — Bocsásson meg senora, de nálunk Spanyolországban tilos kétrészes fürdőruhát viselni. Mire a művésznő félig felült a homokból és megértőén válaszol­ta a rend szigorú őrének: — Oké! Nos, melyik részt ves­sem le? Az alsót vagy a felsőt?.« * FERNANDEL, amikor nemrégi­ben hazaérkezett Párizsba, elment megszokott borbélyához. A figaró kíváncsiskodva hajolt a világhírű komikus fölé, miközben munká­hoz kezdett: — ön most jött haza külföld­ről? Fernandel helyeslőén bólintott: — Igen, mester. A borbély egyre élénkebben érdeklődött: — Sok országban járt? — Igen. — Olaszországban is? A Vati­kánban is? — Igen. A figaró lelkesedése határta­lanná vált: — És. művész űr, látta a pápát is? — Igen. —- És mit mondott önnek? — Azt, hogy: „Ki nyírta meg magát ilyen pocsékul?...” $ MARCELLO MASTS OI ANNI, a rendkívül jó megjelenésű olasz filmszínész nemrég megrovó han­gú levelet kapott egy vidéki né­zőjétől : „Kedves művész úr! Szégyellheti magát! Minden filmjében más és más nővel csó- kolózik. Miért nem ind. kitartani égy mellett?” * SHIRLEY MacLAINE, a 'úlág- hírű amerikai filmszínésznő fő­szerepet játszott egy Vittorio de Sica-íilmben. Szerepe szerint az egyik jelenetben ruha nélkül kellett állnia a kameráid elé. Ez ellen nem volt kifogása a mű­vésznőnek, csupán azt kötötte ki, hogy a kényes .jelenet alatt a rendező hagyja el a műtermet. Shirley ugyanis rendkívül szé­gyenlős. A jelenlevő hatvanhárom dísz­letező munkás, a világosítók, a technikusok, az operatőrök azon- '■ban aero zavarták-«, A szövetkezeteknek általá­ban megvan a maguk hagyo­mányosan kialakult körzete, az, hogy melyik közigazgatási területre terjed ki munkájuk. Ez meglehetősen ritkán válto­zik az esetleges egyesülések­kel. Különösen ritka az olyan eset, amikor egy szövet­kezet körzete átnyúlik a megye határain túlra is. Nálunk úgy alakult a társadalmi, gazdasági élet, hogy a megyehatárok nem­csak közigazgatási, hanem más tekintetben is a határo­zott záróvonalat jelentenek. A dunaföldvári takarékszövetke­zet éppen ezt az „ősi” szokást keresztezi tevékenységével: körzete kezdettől fogva átnyú­lik Fejér megyébe is. Köztudott, hogy Magyaror­szágon a felszabadulás után Dunaföldvárról indult el a ta­karékszövetkezeti mozgalom: több mint egy évtizeddel ez­előtt alakult meg az első szö­vetkezeti pénzintézet. De nem­csak a mozgalom elindítója Dunaföldvár, hanem 'a mer gyehatár átlépésével ma is egészen különleges a helyze­te. Ennek a szálai ugyancsak visszanyúlnak az alakuláshoz: a dunaföldvári takarékszövet­kezet szervezői a megyehatá­ron túli településeken is to­borozták a tagságot , Az Apátszállás, Baracs, Kis- szentmiklós, Ijíisapostag nevű helységek tartoznak Fejér me­gyéből a dunaföldvári pa­rasztbankhoz. Ez 1 három köz­ségi-érdekeltséget jelent, s az itt élő lakosság száma hozzá-' ve tőlegesen 4700, a tagoké pe­dig 1177. Ez mindenképpen kisebbséget jelent a dunaföld­vári takarékszövetkezet szá­mára, amely egyben az or­szág legnagyobbjai közé tarto­zik. Nem kétséges, hogy a Fe­jér megyei takarékszövetkeze­tek számára elenyésző hányad ez a terület, így semmikép­pen sem arról van szó, hogy egyik megye „kienné” a má­sik szájából a falatot. Nem is ilyen szempontból említjük e témát, hanem csupán azért, hogy bizonyítsuk vele egy fontos megállapításunkat: a lakosság általában nem azt nézi, hogy hol milyen megye-* határ húzódik, hanem hogy hol találja meg jobban a ssá- mításait. A régi mechanizmus merev centralizmusa alapján egysze­rűen lekapcsoltak két Fejér megyei községet a dunaföld­vári takarékszövetkezettől. A megmaradt és az imént emlí­tett négy falu azonban annál jobban ragaszkodik ehhez a szervezeti formához: amióta nagyobb tere van az önkén­tességnek és érdekeltségnek, eszük ágában sincs semmiféle elszakadási gondolat. Egy köz­gyűlésen magam is találkoz­tam a Fejér megyei falvak ta­karékszövetkezeti képviselői­vel. Akadt köztük párttitkár­tól kezdve fizikai dolgozón ke­resztül tanácsi vezetőig min­denki, ám valamennyien a legnagyobb megelégedéssel be­széltek erről az egvébkénS nem mindennapos „házasság­ról”. Hogy ez nem puszta ud­variaskodás volt, azt éppen sut azóta eltelt hónapok igazolják legjobban: e 4 Fejér megyei faluból újabb 150-en léptek a dunaföldvári takarékszövetke­zet tagjai sorába. Itt éppúgy növekszik a taglétszám, mini? más falvakban. Ugyanezt iga­zolja a betétforgalom alaku­lása is. Annak, hogy a Fejér me­gyeiek jól érzik magukat a Tolna megyei — dunaföldvári — takarékszövetkezetben, ter­mészetesen olyan előzménye is volt, hogy a hálózatfejlesz­tésnél ők sem maradtak mos-' tohagyermek-sorban: Apát­szálláson kirendeltséget léte­sítettek, s ez nagy könnyebb-; séget jelent az egész Fejéi? megyei tagságnak. Énnek a kettősségnek van egy nem helyi vonatkozása is: ha itt még a megyehatárt ke­resztezve is ilyen jó megértés­re talált a több ezres takarék­szövetkezeti tagság, mi indo­kolja. hogy másutt továbbra is mechanikus határokkal korlátozzák a takarékszövet­kezetek földrajzi körzetét? BODÄ FERENC Újra a kiváló klub címért Negyedszer hirdeti meg a KISZ ; KB és a társszervek a kiváló ifjúsági klub címének elnyerésére az országos pályá­zatot. A kiírás, a részvétel feltételei 1967., az első pályázat óta nem sokat változtak. Az idei felhívás azonban néhány vonat­kozásban fokozott figyelmet érdemel. Mindenekelőtt azért, mert az 1971-es pályázatot a KISZ Vili. kongresszusára való felkészülés jegyében hirdették meg. Az' ifjúsági szövetség egész munkájának középpontjában a kongresszusra készülődés áll majd az idén — érthető, hogy az ifjúsági klubokban, a nevelés e rendkívül fontos és hatékony fórumain is fokozott figyelemmel fordulnak a kongresszus és a. i'ele kapcsolatos speciális teendők felé. Éppen ezért a kiváló ifjúsági klub pályázat az idén első ízben tartalmaz konkrét, szinte előírásszerű feltételeket. Igaz ugyan, hogy elméletileg nem versengésről van szó, a nagyon is különböző körülmények között dolgozó klubok munkáját nem összehasonlítással, hanem az adott viszonyok között nyúj­tott teljesítmény elemzésével értékelik, 1971-ben azonban gya­korlatilag ennél szorosabbak a követelmények. A kiváló cím elnyeréséhez például szükséges, hogy a klubok erőteljesen se­gítsék a fiatalok körében folyó politikai, világnézeti nevelő­munkát, s az ifjúság közéleti szereplését. Ugyanígy szükséges, hogy támogassák a korszerű műveltségi szint emelését célzó munkát, s a műveltség iránti igényt továbbfejlesszék. Ezzel a két alapvető elvvel kapcsolatban. a klubok munkájától azt várják, hogy tagjaik szocialista közösséggé válását éppúgy elő­segítsék, mint az önálló és felelős gondolkodásra, az állam­polgári felelősségre való nevelést. Nem hanyagolhatják el a fiatalok szakmai és általános műveltségének gyarapítását, ízlé­sük fejlesztését sem, s természetes, hogy a tagság változatos formájú, kultúrált szórakozási lehetőségeit is biztosítani kell. Fontos,, hogy a tagokat mozgósítsák: társadalmi munkával igyekezzenek szebbé, otthonosabbá, jobban felszereltté tenni klubjukat, s ne várjanak mindent a központi pénzalapoktól. Nem kevésbé lényeges követelmény a klubok munkájának ösz- szehangolása a KISZ akcióprogramijával, valamint a helyi nép­művelési szervek terveivel. A fentiekből is kiviláglik: bizony nem könnyű feladatra vállalkozik az az ifjúsági klub, amely az idei pályázatra be­nevez. De a sokrétű követelmények oly széles körű munkát feltételeznek — s egyben el is várnak! — hogy minden klub megtalálhatja azokat a formákat, munkájának azokat a kere­teit, amelyekben eredményesen szállhat versenybe a kiváló cím elnyeréséért. S még valami: az idei pályázat eredményéi­nek kihirdetésekor, 1972 márciusában, ötven klub — a kiválók közül is a legjobbal:.. — elnyerheti az ..Aranykoszorú” díját, amely számos anyagi és egyéb előnyt biztosit majdh e klubok számára. 1967-ben, az első kiírás érében 741, 1968-ban 918, 1969-ben 991 klub nevezett a pályázatra. Eddig összesen több mint háromszáz klub nyerte el n kiváló klub címet. Bizonyos, hogy, a mostani pályázaton — tekintettel a kongresszusi előkészü­letekre, az MSZMP KB ifjúságpolitikai állásfoglalásában, s a párt X. kongresszusán az ifjúsággal kapcsolatos megállapítá­sokban foglaltakra — még szélesebb 'körű lesz a nevezés. Ifjú konstruktőrök alkotásai A robotesalád Fiatalok mintegy nyolcezer munkája szerepelt a Moszkvában rendezett ifjúsági kiállításon. A kalinyingrádS ifjú kibernetikusok és rádiókonstruktőrök köre robot- családot küldött be. ANDRIS még gyermek, mögötte vasé a robotkalauz, ezt követi a beszélő JiJPIT®, fffíH jidHQ SBínes fi leieket »»ttot fejts

Next

/
Oldalképek
Tartalom