Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-03 / 283. szám
% Az értékesítés csatornái és gátjai Néhány évvel ezelőtt — emlékezhetünk. különösen a tsz- szövetségek megalakítása előtt — szenvedélyes hangvétellel követelték a termelőszövetkezetek a termény, és termék- értékesítés korábbi kötöttségeinek feloldását; azt, hogy a lehető legjobb feltétel mellett, a legmegfelelőbb partnerrel kössenek üzletet. A követelés teljesen jogos és indokolt volt, mert a vállalatok által diktált — és számukra egyoldalúan előnyös — szerződések súlyosan sértették a termelőszövetkezetek önállóságát. Ezek a kötöttségek azóta feloldódtak, szélesebbre nyíltak az értékesítés kapui, csatornái, a- szövetkezetek az állami felvásárló és más felvásárló szervek mellett egyéb úton is értékesíthetik termékeik, terményeik egy részét Ám, ha alaposabban vizsgáljuk ezeket az értékesítési lehetőségeket, azt tapasztalhatjuk, hogy az értékesítési lehetőségek nem túlságosan sokat változtak, legfeljebb a feltételek kedvezőbbek. (A szekszárdi tsz-szövetség a közelmúltban mérte fel az idei termékforgalmazás tapasztalatait). Mégis, az értékesítési lehetőség továbbra is korlátozott, éppen az értékesítési rendszer természetéből adódóan. Ahol a termék, a termény jellege eleve meghatározza az értékesítés irányát, ott gyakorlatilag csak egy-két csatornán jut tovább az áru. Meg kell mondani azt is, hogy a legnagyobb mennyiséget adó termények — búza, kukorica, napraforgó, stb. — értékesítésének rendszerén nem is kívánnak a szövetkezetek változtatni, mert jó partnernek ismerik el a gabonafelvásárlót. A hízott jószágot továbbra is az állatforgalmi vásárolja fel, — évről évre igyekszik bizonyos kedvezményeket biztosítani —, a zöldségfélék felvásárlója a konzervgyár, vagy a MÉK. Itt a választás lehetősége azzal bővül, — amire az idén sok esetben volt példa —, hogy a termelőszövetkezet az áruért néhány fillérrel többet fizető, szomszédos megyei MÉK-nek adta el a primőrzöldséget. Történtek kezdeményezések saját értékesítésre isr néhány tsz zöldségüzletet nyitott, vagy saját maga dolgozza fel termékeinek egy részét, de ennél több nem történt. A növénytermesztés áruinak 90 százalékát a közös gazdaságok továbbra is szerződéses alapon értékeVasárnap este teljesen megtelt a szakályi művelődési ház nagyterme. A meghirdetett ősz végi műsoros est nagy sikert aratott. A szereplők pedig nem híres művészek voltak, csupán lelkes kisdobosok, úttörők. A már több éves múlttal rendelkező úttörő fúvószenekar kivívta a közönség tapsát. A kis harmadik osztályos pajtások kedves táncukkal, énekeikkel jeleskedtek. A második osztályosok, a negyedikesek közreműködésével, lasítik, de hasonlóan csak egy csatornán jut tovább a hal, a baromfi, a tojás. így a termelőszövetkezet két lehetőség között választhat: vagy termel bizonyos növényt, vagy nem, mert nem hajlandó vállalni a szerződésből adódó hátrányokat. (Megfigyelhető, hogy a tsz-vezetők jó része nem a közvetlenül felvásárló vállalatban látja a hátrány forrását, hanem az illető felvásárló vállalat tröszti rendszerében. Most, az év végi hízóértékesítési nehézségekért is az állatforgalmi és húsipari trösztöt okolják). 1969-ben a szekszárdi tsz-szövetség tagszövetkezetei 700 holdon termeltek fűszerpaprikát. A kedvezőtlen átvétel miatt az idén csak 340 holdra kötöttek szerződést. Az idén kevesebb volt az ér. tékesítési gond és nehézség, mint áz előző 'évben. Ennek magyarázatát abban lehet keresni, hogy az idén a piac inkább vevői jellegű volt, tehát nagyobb volt a kereslet. (Közismert, ha nagy, a kínálat, a vevő könnyebben válogat. Ha kevéa az áru, még rá is ígér a másik vgvőre). A lehetőségeket aztán igyekezett egyik-másik szövetkezet kihasználni, és „elhanyagolni” a szerződést. Tavasszal, amikor még igencsak primőr volt a paprika, az egyik szövetkezet kertésze mondotta el „bizalmasan”, hogy ugyan szerződésük van a megvei MÉK-kel, de a javát a Baranya megyeieknek adják el, mert 30 fillérrel többet fizet, pedig Egerbe szállítja az árut. ■ Dehát így megsértik a szerződést?! Ugyan, kérem, néha miért ne használhatnánk ki a konjunktúrát mi is? Majd ha dögivei lesz a parika, úgyis megsérti azt a szerződést a MÉK is... Szóval, a szerződés sem mindig a római jog által is ismert és kötelező ügyleti hűség mai dokumentuma... E&yik fél is. a másik is megszegi, ha éppen úgy adódik, hogy abból nagyobb előny származzon, vagy ne következzen be nagyobb veszteség. Ennek illusztrálására még idézzük a Népi Ellenőrzési Bizottság megállapítását,- amelyre a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok együttműködésének vizsgálata révén jutott. „A háztáji árutermelés foko. zásának vannak azonban buktatói is, amelyek elsősorban az átvevő vállalatok által’ tanúsított magatartásból erednek. Az állatforgalmi vállalat, kimutatást kér a háztáji gazdaságokról, ahonnan a tsz-en keresztül kodalmas játékot /nut attak be — sok tánccal, őriekkel — nagy sikerrel. Közben a nagyobbak, az úttörők az őszről énekeltek, szavaltak Reméljük, még sokszor látjuk Szakályban ezt a lelkes kultúrmunkát, melynek előkészítésében és lebonyolításában fáradhatatlanul dolgozott Virágh Balázsné művelődési otthon igazgató, Avar Ervinné és Támer Ferencné tanítónők. Győrffy József íszakály értékesítik az árut. Piaci elhelyezési nehézségek miatt szerződésbontásra került sor (állatforgalmi vállalat) Regöly- ben, vagy a szerződésben kikötött árat nem tartják be, (MÉK, Regölyben). A felvásárló vállalatok részére viszont az okoz problémát, hogy a háztájiból származó áru értékesítésében tervszerűtlenség van..., az áruval váratlanul tömegesen jelennek meg egy adott időben, más alkalofnmal viszont nincs meg a beütemezett mennyiség. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat paksi ki- rendeltsége 1970. július első és második felében mintegy 800 .db-bal több sertést volt kénytelen felvásárolni, az előzőleg ütemezett mennyiségnél”. Viszont júliusban, a megyei tanácselnök-helyettesek értekezletén a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetői felhívták a figyelmet; ajánlatos lesz a mezőgazdasági üzemeknek előbbre hozni a hízóátadásokat, mert az év végén olyan torlódásra kell számítani, amely hátráltatja az átvételt Á háztáji gazdaságok termékeinek értékesítési lehetőségei 'hasonlók, mint a közös gazdaságoké. Viszont itt azért kell nagy jelentőséget tulajdonítani az értékesítésnek. — tehát a kedvező és gyors átvételnek, — mert ellenkező esetben nem érik el céljukat a termelést ösztönző, segítő kezdeményezések, kedvezmények. Az állat- forgalmi vállalat süldőkihelye. zési akciója révén egy év alatt — 1970 tavaszára — 34,8 százalékkal növekedett Tolna megyében a háztáji gazdaságok sertés- állománya. számszerint meghaladta a 134 ezret. e Találóan jegyezte meg éppen a közelmúltban a majosi tsz elnöke: — A jövő évi sertéshizlalási szerződések megkötésénél számolnunk kell a háztáji gazdaságok állományára is, és azt hozzá kell számolni ahhoz, amit a közösből értékesítünk, így elejét vehetjük a későbbi nézetejtéréseknek, gondoknak. Végeredményben azt kell megállapítanunk, hogy a termelő- szövetkezetek értékesítési rendszere továbbra is megszokott mederben folyik, még akkor is, ha arra a pnedm-re it’-ott ráfér az újabb szabályozás. BI. A lakosaiig ellátásáért Alig két hete, hogy a tamási Vörös Szikra Tsz megnyitotta hentesáruüzletét az új piactéren, s rnárs jó hangulat és vélemény alakult ki a vásárló lakosság részéről: állandóan friss áruk — császárszalonna, hurkaféleségek, kolbászok stb. — vásárolhatók. S ami különösen figyelemre méltó: az árak is olcsóbbak, általában más üzle • tekhez viszonyítva nat-tizen- két százalékkal. A jó kiszolgálás mellett, az állandó áruellátással nagy szolgálatot tett a Vörös Szikra Tsz. Célezeg József Tamási 1970. december 3. Vidám őszi est a szakályi kiiHurliázhan Öten a 2400-ból Iskola, KISZ, munkahely 'T'anár elvtárs, feleltessen! Szeretnék takarítani menni a többiekkel... A meglepő kérés nem ürügyül szolgált a „lógásra”. Az 1970. évi tisztasági mozgalom indulásakor a MüM 505-ös Szakmunkásképző Intézet is részt kért a város szépítéséből'. Ez persze csak egy eset a sokból, ilyen és hasonló dolgok nap mint nap történnek ebben az iskolában — és másutt is. Ugyan miért kap nagyobb jelentőséget akkor itt egy ilyen fura kérés? Mert ha valahol, akkor a MüM 505-ösben rendkívül nefiéz a KISZ-alapszervezet dolga. Ha valahol, akkor itt' nagyon élesen „kiugrik”, hogy napjaink ifjúságának csak az ifjúság az egyértelműen közös jellemzője! A gyerekek a megye szinte minden falujából bejár- - nak, számos szakmát képviselnek, albérletben laknak vagy kollégiumban, állami vállalatnál, ktsz-nél, esetleg magánkisiparosnál sajátítják el a szakmai ismereteket. És ez éppen úgy meghatározó most induló életükben, a hétköznapokban való eligazodásukban, mint amennyire meghatározó a szint, ahonnan indulnak: 8 általános, vagy érettségi, falusi, vagy városi környezet... Alapvető érdekeik azonossága mellett erkölcsi, politikai magatartásukban, általános és szakmai műveltségükben, érdeklődésükben, munkahelyükhöz való kötődésükben, törekvéseikben nagyon is különböznek egymástól. * C zakmai ismereteken kívül mit tanultál mestek-7 redtől? A kérdést öt szakmunkástanulónak tettem föl. Közülük három állami vállalatnál, egy ktsz-ben, egy kisiparosnál tanul szakmát, ötük közül egy érettségizett, négy általánost végzett. A válaszok: — Megbeszéljük a gyári problémákat. — Csak annyit kérdezett, hogy a vizsga után hol akarok dolgozni? — Semmit! — Az oktatónő szigorú .,1 t — Amíg élek, nem fogom elfelejteni, amit munkáséletének tapasztalatairól mesélt. A főnökkel egyébként is mindent meg lehet dumálni. A munkahelyek: MMG, Gép- és Műszeripari Szövetkezet, lakatos kisiparos, bőrdíszmű-üzem, 11-es AKÖV. Példaképük nincs. — Minek? — kérdezték. Egyetlen fiatal mondta csupán, hogy példaképül szakoktatóját fogadja el — az, aki az első kérdésre is úgy válaszolt, hogy „a főnökkel mindent meg lehet dumálni”. — Mit jelent neked ez a szó: öntevékenység? .— Nagyon sokat. Általános iskolában szakkört vezetek! — Ismerkedési bált, táncestek szervezését. — Társadalmi munka szervezését. — Szakkör vezetését. * A z iskolai KISZ-munkát mindenek előtt az határozza meg, hogy a tanulók fele a munkahelyen, fele az iskolában KISZ-tag. 'további osztódást eredményez, hogy 3 napot iskolában töltenek, hármat az üzemben. De mivel valamennyien szakmunkástanulók, őszinte légkör uralja az iskolát, és kétségkívül sokat nyújt a KISZ, a pedagóguskar a gyerekeknek. Cserébe: — Igazgató elvtárs, mi elmennénk a Szamosközbe dolgozni! El is mentek, több mint négyszázan. Pedig akkor még nem volt kormányhatározat, senki nem ösztönözte a gyerekeket, a munkahelyen pedig — enyhén szólva — nem lelkesedtek az ötletért. — Igen, úgy gondolom, jó hangulat uralkodik az iskolában, — folytatja az iskola igazgatója, Kaszás Imre. És újabb példát mond: — Nyári délvftán történt. Jön egy fiú, hogy ők elhatározták az osztállyal': beszerelnék a villanyt az új iskolába. Beszerelték. A végzett munka értéke húszezer forint. mi viszont több, mint szépséghiba: A KISZ-be való felvétel automatikus. Senkivel nem beszélgettek el a felvételt megelőzően, ,,egyszerűen KISZ-tagok lettünk”. — mondják a fiatalok. — Szerinted mi a KISZ fö feladata? — Az ifjúság összetartása . .. — A felmerülő problémák megtárgyalása! — A fiatalok előkészítése az életre! — összefogni az ifjúságot! — öntudatra nevelés! Ezek a válaszok. ötük közül egyikük sem tudta, ki a KISZ KB és a KISZ MB első titkára. (?!) De valamennyi rendezvényt önállóan készítenek elő. a tanárok csak „nézői'’ munkájuknak ... RADIOS ÁGNES
