Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-03 / 283. szám
* Hány ember lens a földön 20(Plf‘ben ? A KARAMBOL Foglalkozás körében elkövetett, súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyeztetés bűntette miatt a szekszárdi járás- bíróság Nyéki János szekszárdi (Jobb-Parászta) lakost, öthónapi javító-nevelő munkára ítélte, tizenöt százalékos bércsökkentés mellett. A járásbíróság tényként állapította meg, hogy Nyéki a KRESZ 69. § (6.) bekezdésének megszegésével okozta két ember balesetét. A XIX. század végén, a XX. század elején a különböző országokban 0,5—1,5% között váltakozott a lakosság szaporodási aránya. Nyugat- Európa „régi” ipari államaiban, különösen a városokban mérsékelt, vagy inkább alacsony volt a természetes szaporodás. Az USA-ban és Kanadában az arány valamivel magasabb volt, mivel zömével fiatal emigránsok keltek át az óceánon. Az elmaradott — akkor gyarmati vagy félgyarmati — országokban a növekedés rendkívül alacsony volt. A XX. század közepére — amikorra a föld jelentős részén győzött a szocializmus, lezajlott két világháború és a köztük eltelt időben nagy válság rázta meg a kapitalista világot, felszabadult a gyarmatok többsége — jelentősen megváltozott a lakosság „újratermelődése”. A fejlődő országokban, ahol a föld lakosságának többsége él, a magas születési arány megmaradt, de gyorsan csökkenő tendenciát mutat a halálozási szám. A Nap egy másodperc alatt több energiát sugároz ki, mint amennyit az emberek a civilizáció kezdete óta felhasználtak. A hatalmas égitest mindössze három nap alatt ad annyi meleget és fényt, amennyit boly- aónk összes fa, szén, illetve kő- olajkészletének elégetésével nyerhetnénk. Földünkre azonban ezen hatalmas energiamennyiségnek csak mintegy kétmiliiárd- szor kisebb hányada jut. Napteleszkópon át szemlélve az égitest széle éles fekete kontúrnak tűnik, mintha a napkéreg meghatározott felülettel rendelkezne. Ez a „felület" a valóságban átlátszó, fényesen világító, körülbelül 300 kilométer vastag gázréteg — a napfény nagyobb részét kisugárzó fotoszféra. A fotoszféra alján a gáz olyan sűrű, hogy a fény belülről már nem képes áthatolni rajta. A fotoszférát kívülről további két réEz azzal magyarázható, hogy a legelemibb egészség- ügyi intézkedések és az új nemzeti kormányok erélyes járványellenes küzdelme mindinkább visszaszorítja az olyan fertőző megbetegedéseket, mint a himlő, a sárgaláz, a malária stb. Ennek következtében a tét mészetes szaporodási arány 2,5—4%-ra emelkedett. A megnövekedett népesség új feladatokat állít a fejlődő országok népgazdasága elé. Nemcsak az a fő kérdés, hogyan élelmezzék a növekvő lakosságot, hanem évente biztosítani kell a szükséges munkaalkalmat is. Mégnozzá nem is ..akármilyen' munkahely kell, hanem olyan, ahol megfelelően hatékony, teljes rentábilis termelés folyhat. Milyenek .a népszaporulat előrejelzései a földön? A demográfusok szerint 2000-re 5—7 milliárd ember lesz bolygónkon. Az ENSZ szakértői 1057-ben úgy számították, hogy 2000-re a föld lakossága 4880—6900 millió lesz, 1963-ban azonban már 5449—6994 millióról beszéltek. teg borítja, a kromoszféra, ahol a gázkitörések plazmanyelvei szoktak megjelenni, valamint a kifelé gyengén határolt felső réteg — a napkorona. Földünkről közvetlenül csak ez a három réteg „látható" — az obszervatóriumokban regisztrált látható fény, az infravörös sugárzás és a kisugárzott rádióhullámok alapján. A mesterséges holdak és az űrrakéták műszerei ezen kívül érzékelik az ultraibolya és a röntgensugárzást is. A Nap belsejében végbemenő folyamatokra csak a fenti külső rétegek megfigyelése alapján következtethetünk. A Nap rádiósugárzását mindössze harminc éve fedezték fel. Ezt követően a tudósok hamarosan észrevették, hogy a Nap rádiósugárzásának növekvő intenzitása a napfoltok méreteinek megnövekedésével és nagy ereA különbség elég nagy 1,5— 2 milliárd — több mint ahány ember a XIX. század közepén élt. Mivel magyarázható ez a különbség? Sok polgári tudós, aki szerint 2000-re a föld lakossága megközelíti a 7 milliárdot — a fejlődő országokban ma érvényes szaporodási ütemet egyszerűen kivetíti a jövőbe, sőt azt vallja, hogy ez az arány még gyorsabban fog emelkedni. A számítás azonban hibás, mert nem veszi tudomásul azokat- a szaporodást gátló tendenciákat, amelyek már most megmutatkoznak olyan jelenségekről van szó, hogy a fejlődő országokban növekszik a városi lakosság száma, fejlődik az iparosítás, változik a nők helyzete, vagyis egyre jobban bekapcsolódnak a társadalmi termelésbe és jelentős pszichológiai változások mennek végbe, a mohamedán országokban például csökken a nagy gyermek- áldást propagáló Korán hatása. E szociális változásokat tekintetbe véve feltételezhetjük, hogy a századfordulóra a világon 5,5—6 milliárd ember lesz és 2000-re nyilvánvalóan csökken a növekedési arány. Elég magas életszínvonalat biztosíthat-e a fold ennyi embernek? Elméletileg az embereket nem fenyegeti éhinség, ásványi, nyersanyag- yagy energiahiány. A szakértők számításai szerint a földön több tucat milliárd ember számára van hely. De ez az „elméletileg” senkit sem nyugtathat meg. A közeli évtizedekben sok fejlődő országban mindinkább kiéleződik az ellentét a aemográ- fiai folyamat (a népesség gyors növekedése) és a nem elég aktív gazdasági és kulturális fejlődés között Ezt az ellentétet csak a fe.ilett országok segítségévül lehet enyhíteni. Ha a békeszerető erőknek sikerül véget vetniök a fegyverkezési versenynek, ha a gazdaságilag fejlett kapitalista országok nem törekednének a gyarmatosítás új formáinak megvalósítására, akkor sokkal könnyebb évtized dek várnának a világra. Pedig a fejlődő országoknak éppen az elkövetkező évtizedekben kellene utolérniök a fejlett államokat. Ugyanebben az időben várható a természetes népszaporulat észrevehetően csökkenő tendenciája is. jű naprobbanásokkal kapcsolatos. A Napban lejátszódó fizikai folyamatok tanulmányozása szempontjából fontos volt a rádióhullámokat kibocsátó naprészek helyzeténk meghatározása. Nyikolaj Popalekszi szovjet akadémikus mutatta ki először, hogy a Nap rádiókisugárzásának megfigyelése napfogyatkozás idején adatokat szolgáltathat a sugárforrások elhelyezkedéséről. Kezdeményezésére szovjet fizikusokból álló expedíció is utazott Brazíliába'. 1947. május 20-ón az expedíciónak sikerült megfigyelni a teljes napfogyatkozást, amelynek eredményeképpen felfedezték, Hogy a Nap által a világűrbe kisugárzott rádióhullámok forrása a külső napkorona, a korona legintenzívebben kisugárzó részei pedig megfelelnek a fotoszféra optikgilag aktív területeinek. Nyéki János ez év szeptember 12-én — még mint a szekszárdi Garay Tsz munkavállalója —, Nyámádpusztáról teherautóval szállított szalmabálákat a sertéstelephez. A Sió-csárda közelében a bálák egyike lezuhant, — éppen akkor, amidőn a teherautó mellett haladt motorkerékpárral Varga Gyula felsőnyéki lakos. A motoron utazott a szintén felsőnyéki Ravasz István is. A gép felbukott, mindkét utasa súlyos sérülést szenvedett. A bevezetőben említett bekezdés így hangzik: „A rakományt a járművön egyenletesen elosztva, úgy kell elhelyezni, hogy le ne essen, ki ne ömöljön és a rakfelületen el ne csússzon. A testi épségre veszélyes tárgyat, (kaszát, fűrészt. stb.) a rakfelületen úgy kell elhelyezni, hogy az oldalfalak által határolt területen szállítás közben se nyúljon túl”. Üzeme válogatja, hol vesz részt a gépjármű vezetője a rakodásban, a szállítmány megerősítésében, hol nem. Függetlenül a helyi gyakorlattól: a szállítmány biztonságos megerősítéséről a gépjármű vezetőjének kell gondoskodnia, — akár személyesen végzi azt, akár csak ellenőrzi. Rangos vendége lesz a szekszárdi hangversenyéletnek. Kiss Gyula, a kiapadhatatlan magyar művészutánpótlás egyik legfiatalabb és legsikeresebb szereplésre visszatekintő művésze látogat el Szek- szárdra. Hatéves korától zongorázik és a Zeneakadémián, mint Kadosa Pál növendéke, jutott el a legnagyobb magaslatokig. Már 1965-ben második díjat nyert a Liszt—Bartók versenyen. Egy év múlva 1966-ban pedig mint a legjobb résztvevője a Liszt—Bartók versenynek méltán keltette a legnagyobb feltűnést. E sikerei után csak 1967-ben szerezte meg kitüntetéses oklevelét a Zene- akadémián. De nem -volt megállás. 1967-ben a CISM-verse- nyén ugyancsak első díjat nyert. 1968-ban a Petroff zongoragyár rendezett zongoraversenyt, amelynek 3000 dollárral jutalmazott első díját ugyancsak Kiss Gyula "nyerte el. 1969-ben Olaszországban \nfennaszerelp«; helikopterről A krasznojarszki televízió 21 méteres antennáját egy kétszemélyes helikopter „legénysége” szerelte fel. A kísérletezés számba menő szerelési munka rendkívül bonyolult volt. Az „MI—-6”-os helikopter vezetője vakon tartotta a gépet a munkahely felett és a fedélzeti rádiós utasításai alapján manőverezett. A szerelési munkái; nem látta. Az egész műveletet filmre vették, mert nagyon sok tapasztalatot adhatnak így át a rádió - és tv-antennák szerelőinek a. munka megkönnyítése céljából. A közúti közlekedési baleseteknek aránylag ritka fajtájával találkoztunk. Az igazság teljességéhez tartozik, hogy nem kis részben a szerencsének köszönhető a szórványos előfordulás Sajnos, elég gyakran látni olyan rakományt, amelyet — jelképesen szólva, — csupán az imádság tart meg a rakfelületen. A leghajmeresztőbb példával a minap Paks közelében találkoztunk: furnérlemezeket szállító teherautón „rögzítették” úgy a rakományt, hogy a lapokon egy segédmunkás feküdt. Rossz rágondolni, mi történik ezzel az emberrel, ha a járművet csak 40—50 kilométeres sebesség mellett hirtelen le kell fékezni. Más kérdés, hogy az ilyen utazást a KRESZ személyi veszélyessége miatt is tiltja. Most, a téli fuvarozás idején a szállítás irányítóinak az esetleges anyagi következmények miatt is szükséges a rakodás szakszerűségével törőd- niök, — hiszen a munka feltorlódása szinte csábít a hanyagságra. Ne feledjük: a gépjármű — autó, traktor, stb. — veszélyes üzem. így, ha a gépjármű vezetőjének gondatlansága miatt történik is a baleset, az anyagi következményekért a gépjármű üzemben tartója a felelős. indult versenyen Terniben. ahol Alexandro Cassandra olasz zongoraművész és zeneszerző emlékére rendezett versenyen félmillió lírás díjat. nyert. Közben 1967-ben és 1968-ban Carlo Zecchi és Nikita Magaloff mesterkurzusán tökéletesítette tudását. Ez alatt a rövid 3—4 év alatt 8 alkalommal szerepelt Svédországban és ugyancsak 8 alkalommal a Szovjetunióban, ötször hangversenyezett Olaszországban (nem számítva a versenyeket), kétszer az NDK- ban és járt már Nyugát-Né- metországban, Portugáliában, Bulgáriában, Lengyelországban és Csehszlovákiában is. Hangversenyére választékos műsort állított össze, amelynek középpontjában Muszorgszkijnak Egy kiállítás ké_ pei című műve szerepel, amelyet már több mint egy évtizede hallottunk utoljára üb- gár Imre előadásában. A műsor első felében Beethoven : Mondschein szonátáját és Chopin Ballada című művét halljuk majd. A hangversenyre a B-bérle- tek érvényesek. Esedékes a bérleti díjak harmadik részlete. Kéri a rendezőség, hogy a bérletesek bérleti díjukat a hangverseny előtt rendezzék a zeneiskolában. Ugyanott lehet egyes jegyet is váltani korlátozott számban. 1910. december 3. „A csend világa" — laboratóriumban Amint a világűrbe való „kirán alakú, különleges kivitelű szerke kétát hoztak létre, ugyanúgy a szerkesztése is nagy tudományos vánl meg. Mindkét esetben elsőd kutatásokban részt vevő emberek uták — megfelelő felkészítése és többek között — a gyorsulásból súlytalanság állapotához kell még szokniuk. A hidronautákat ugyan órák és napok elviselésére, a jár való alkalmazkodáshoz, a csend déséhez. Ez utóbbiakhoz nyújt se gyártmányú mélytengeri szimulá laboratórium falai között ugyanő ronautákra, mint majd később a dulásokhoz” egész sor sajátos zetet: mesterséges holdat, űrra- inélytengeri kutató jármüvek meg- felkészültséget, sokféle ötletet kileges probléma a tudományos — az asztronauták és hidrona- védelme. Az asztronautáknak — eredő nagy megterheléshez és a itt a földön valamelyest hozzá- csak fel kell készíteni a kritikus műben létrehozott mikroklímához és magány okozta hatások leküz- gítséget a képen látható amerikai tor, melynek belsejében még a lyan körülmények várnak a h,id- roppant mélységek világában. ________ ■ ----- -----— R ádióhullámok a napkoronából Kiss Gyula zongoraestje
