Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
A lakossági szolgáltatások és a szövetkezeti ipar A lig egy éve a kormány 'r%~ határozatot hozott a lakossági ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások fejlesztéséről. Indokolt tehát mérleget vonni, hogy az eltelt egy év alatt milyén változások következtek be a szolgáltatások mennyiségi és minőségi színvonalában. és milyen további tennivalók vannak. Nem vitás, hogy megyénk szövetkezetei jelentős szerepet töltenek be a lakossági, javítás-szolgáltatás terén. Jellemző, hogy a szocialista ipar ilyen irányú tevékenységének 75 százalékát az ipari szövetkezetek végzik, s- a teljesítés jelzett- részaránya lényegesen meghaladja az országos átlagot. Az életszínvonal növekedése, a tartós fogyasztási cikkek elterjedése a lakosság életformájában bekövetkezett változások az anyagi — szociális és kulturális ellátottság emelkedése szükségszerűvé teszi, hogy jelentősen növekedjék -a javítás-szolgáltatás. A megye szövetkezetei 1967- ig bezáróan igen gvors ütemben fejlesztették tevékenységüket. A második 5 éves terv időszakában és a harmadik 5 éves terv első két évében az évi növekedési ütem meghaladta a 10 százalékot. Az új irányítási rendszerre való áttérést követően a fejlődés megállt, sőt 1969-ben és 1970 első félévében visszaesés következett be. E tevékenységben mutatkozó csökkenés fő oka, hogy a gazdasági ösztönzők, a közgazdasági szabályozók nem voltak elég hatékonyak. így a gazdasági érdekeltség hiányában a szövetkezetek nem fordítottak kellő figyelmet a javítás-szolgáltatás növelésére. Ezzel magyarázható elsősorban, hogy 1968- ban e tevékenység stagnált, majd az 1967. évi bázishoz képest 1969-ben és 1970 első felében csökkent. Ebben az időszakban egymás után szűntek meg a vidéki részlegek és fiókók, így a lakosság ellátásában problémák jelentkeztek. Az említett tendencia országosan mutatkozott, amit nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Mindezekre tekintettel született rQ£g a kormány 1038-as határozata, amely leszögezte, hogy a szolgáltatások fejlesztését az elkövetkező években a fogyasztás általános fejlődésével összhangban kell biztosítani. C zövetkezeteink lakossági tevékenysége meghatározó jelentőségű, mivel a KSH adatai szerint a minisztériumi vállalatok részaránya csak 11, a tanácsi vállalatoké pedig 14 százalék. Az építőipari jellegű javítások és a személyi szolgáltatások tekintetében 97 százalékot, a mérték utáni tevékenység és egyedi meg- rendelésű termékek esetében pedig 92 százalékot képvisel a szövetkezetek teljesítése. Elfogadott megfigyelési elvek szerint a lakossági szol-* gáltatások három csoportba sorolhatók; — az első csoportba az ún, dinamikusan fejlődő szolgáltatások tartoznak, amelyeknél a lakosság igényeinek további A Tolna megyei AGROKER Vállalat azonnali belépésre felvesz férli segédmunkásokat. Jelentkezés a vállalat telephelyén* Szekszárdi \ Mátyás király VU 65. Munkaügy, (X) gyors emelkedésével kell számolni. Ilyen például a gépkocsi-, a háztartásigép-javítás, az elektroakusztikai cikkek javítása, a mosás és vegytisztí- tás, valamint a lakáskarbantartás; Y ; — lassan fejlődő, illetve stagnáló szolgáltatások körébe tartoznak a bőr- és szőrmeruházati javítás, a fodrászati és fényképészeti tevékenység. • A visszafejlődő szolgáltatások csoportjába tartoznak a mérték után készített termékek, a faipari, a textilruházati és a lábbelijavítások. Ezeknek a tevékenységeknek a visszafejlődése szoros összefüggésben van a készáru-termelés színvonalának növekedésével és a piaci ellátottsággal, de jelentős tényező az is, hogy az élő munka arányának viszonylag magas és növekvő színvonala miatt aránytalanul drágák a megrendelésre végzett szolgáltatások. Mindezektől függetlenül az általánossal szemben érvényesülhetnek még más tendenciák is. Az életszínvonal emelkedése még fenntarthatja és fokozhatja is az igényeket olyan tevékenységek irányába, amelyek közgazdaságilag visszafejlődési tendenciát mutatnak. Az lű3ö-as kormányhatározat tartalmazta azokat a kedvezményeket, amelyektől; a szolgáltatások terén tapasztalható stagnálást és csökkenő tendenciát kívánták megváltoztatni. Ezek á kedvezmények a következők: — a lakossági szolgáltatások eszközlekötési járulékát az’ állam visszahagyja e szolgáltatások fejlesztési alapjának növelésére; — a pénzügyminiszter 1970. január 1-től 50 százalékkal csökentette a lakossági szolgáltatások után képződő fejlesztési alapok adóját; — a szolgáltatások fejlesztését szolgáló importból fedezett beruházásokat .mentesítették az importletét kötele- zettséég alól; — a hitelpolitikai irányelvekben a lakossági szolgáltatások forgóeszköz-hitelezésénél újabb kedvezményt biztosítottak; — az egyéni érdekeltség fokozása érdekében a munkaügyi miniszter két-három százalékos átlagbérszint növekedést engedélyezett 1970-re a költségek terhére. A kormány- határozat elveinek megfelelően került rendezésre, hogy a szolgáltatások létszámnövelésének költsége ne terhelje a részesedési alapokat. A kormányhatározat ismeretében még a múlt évben tájékoztattuk szövetkezeteinket és kértük, hogy dolgozzák ki a szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó terveiket 1970. és 1971 —1975. évekre. Hasonló intézkedés történt a megyei tanács részéről is. A tervek összesítése után arra a megállapításra jutottunk, hogy a szövetkeze^ tek vezetői reálisan feszített terveket készítettek. Jellemző, hogy a javítás-szolgáltatás árbevételét az 1969. évi 35 millió forintról 1975-re 67 millió forintra tervezték fejleszteni. Irreálisnak tartottuk ezen belül az 1970-re előirányzott 25 százalékos feszítést. Ettől függetlenül jó szervező- ‘és következetes irányító munkával lehetett volna biztosítani a teljesítés feltételeit. Ez a munka viszont az érdekelt szövetkezetek vezetőinek többségénél nem volt tapasztalható. Ezt mutatja az a sajnálatos tény is, hogy 1970. első félévében a javítás-szolgáltatás árbevétel le . még a bázisidőszakhoz képest is mintegy 6 százalékkal csökkent. 1970. harmadik negyedévében az eddigi stagnálás, illetve visszafejlődés megállt, és 1968 óta először van túlteljesítés. Egyedül csak a mérték utáni lábbeli-termékeknél van elmaradás. Megvan tehát az alap, hogy a lakossági tevékenység tekintetében a terveket realizálják. G* elmerül a kérdés, hogy A az 1038-as kormányhatározatnak milyen jelentősége van az elért eredményekben. A kezdeti szerény előrelépés nem kifejezetten a határozat eredménye. Az ez évi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az új ösztönzők sem voltak elég hatékonyak. Ezért a stagnálás megszüntetésében nagyobb szerepet adunk az erkölcsi tényezőknek. így , például annak, amit mindig is hangsúlyoztunk, hogy a lakosság igényei között ott vannak a szövetkezeti dolgozók igényei is. A kormányzati szervek már foglalkoztak a negyedik 5 éves terv közgazdasági szabályozóinak módosításával. Figyelemmel a lakosság ellátására, a javítás-szolgáltatás fejlesztésének szükségességére, olyan változások várhatók, amelyek kedvezőbbé teszik e tevékenység végzését. A kormány ez év augusztusában a 2019 számú határozatával úgy rendelkezett, hogy a szövetkezetek állami támogatást élvezzenek, az olyan tevékenység folytatásához, amelyet nem közvetlen gazdasági érdekből, hanem általános társadalompolitikai célok szolgálatában végeznek. Ezek alapján a kormány mintegy másfél milliárd forintot kíván fordítani a szolgáltatások fejlesztésére. A szolgáltatásfejlesztési alapok felett a megyei tanácsok fognak rendelkezni. A támogatást elsősorban azok a szervezetek remélhetik, amelyek a fejlesztést a . legkedvezőbb költségráfordítással tudják megvalósítani és a kívánt növekedést elérni. A megye érdekelt szövetkezetei a negyedik 5 éves tervidőszakban közel 30 millió forintot kívánnak fordítani a javítás-szolgáltatás fejlesztésére. A tervek között szerepel három gépkocsiszerviz megépítése és két meglévőnek a bővítése. Jelentősebb összeget kívánnak fordítani a lakáskarbantartás, a tartós fogyasztási cikkek javítóhálózatának növelésére és az ellátatlan területek szolgáltató tevékenységének megoldására. P eméljük, hogy a negye-**• dik 5 éves tervben ismét a dinamikus fejlődésnek lehetünk részesei a lakossági tevékenység vonatkozásában is. Ez indokolt is, hiszen megyénk és lakossága egyre gyarapodik, mindjobban fejlődik. A mai kor új igényeket teremt, melyeket fel kell ismerni és ki kell elégíteni. Számos jó kezdeményezésnek lehetünk szemtanúi a különböző megyékben. Szövetkezeteinknek sem szabad elzárkózni és valamilyen alacsony szinten megmerevedni. Az ilyen konzervatív gondolkodás minden tekintetben a fejlődés fé- kezőjévé válhat. Ugyanúgy, mint az árutermelésben, itt is keresni, kutatni kell az új igényeket és azok kielégítésének módozatait. A technika és technológia ezen a területen is forradalmasodik. Ezeket a követelményeket itt is érzékelni kel]. Most; a harmadik 5 éves terv sikeres befejezésén munkálkodva, már a negyedik 5 éves terv jó megalapozását is biztosítani lehet. A megye szövetkezeti ipara fennállása óta számos figyelemre méltó eredményt ért el. Itt az ideje, hogy a javítás-szolgáltatás terén is jelentősen előrelépjen. GYERÖ ANDRÁS Szovjet mezőgazdasági szakemberek Faddon Meghívás viszontlátogatásra A faddi Lenin Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet vendegeként egy napot töltött Faddon az a tíz tagú szovjet mezőgazdasági delegáció, amely hazánk Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, valamint a szovjet Mezőgazdasági Minisztérium között létrejött tapasztalatcsere megegyezés alapján érkezett Magyarországra. A küldöttséget — amely többek között ellátogatott a faddi termelőszövetkezetbe is — Vasziljev V. Vasziljevics, a Szovjetunió Mezőgazdasági Minisztériuma kolhoztársulási osztályának vezetője vezette. A delegációt elsősorban a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, valamint az értékesítés problémái érdekelték, különös tekintettel az értékesítésre létrehozott tsz- társulások működésére. így a tapasztalatcserére érkezett szovjet mezőgazdasági szakemberek a faddi tsz-ben a gazdaság melléküzemági tevékenységét tanulmányozták. Megtekintették a gépműhelyt, a műanyagüzemet és a kis- állattenyésztési ' telepet. A vendégeket Hornok István, a termelőszövetkezet elnöke és Rácz János, a termelőszövetkezet párttitkára fogadta, kalauzolta. A látogatás befejező eseménye az a baráti ismerkedési est volt, amit a művelődési házban rendeztek meg és aminek végeztével a szovjet mezőgazdasági delegáció tagjai viszontlátogatásra hívták rneg faddi vendéglátóikat. •• ülést tartott az SZMT Elnöksége Tegnap délelőtt az SZMT Elnöksége ülést tartott Szek- szárdon, a Babits Mihály megyei művelődési központ oktatótermében. Egyed Mihály, az SZMT titkára beszámolt a SZOT XXI. kongresszus határozatának végrehajtásáról, majd Paksi András, az SZMT kulturális bizottságának vezetője tájékoztatta a jelenlevőket a „Társadalmunk időszerű kérdései” ' tanfolyamok múlt évi tapasztalatairól és az 1970/71-es oktatási év beindításának helyzetéről. Soponyai János, az SZMT szervezési bizottságának vezetője a Pécsi Oktatási Központ ez évi tematikáját ismertette az elnökséggel. Elmondotta, hogy a szakszervezeti tisztségviselők középfokú képzését az 1969/70-es oktatási évben a SZOT Elnökség április 22-i határozata alapján oldották meg. A Pécsi Oktatási Központban kilenc bentlakásos tanfolyamán az elmúlt évben 105-en vettek részt megyénkből. Az 1970/71-es oktatási év munkájának javítása érdekében a szervezési bizottság javaslatot tett, hogy valamennyi megyebizottsági és megyebizottság nélküli alapszervezet a vállalt beiskolázási kötelezettségnek 100 százalékban tegyen eleget; a kádermozgást figyelembevéve, a lehetőségekhez mérten a. már reszortban dolgozó, vagy előreláthatólag megválasztásra kerülő tisztségviselőket iskolázzák be. Közéletünk Megtartotta jubileumi emlékülését a szekszárdi járási tanács. A, tanácsülés napirendjére tűzött téma megvitatását megelőzően György József, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke emlékezett a tanácsok megalakulásának 20. évfordulójára, majd jelentés hangzott el a szekszárdi járás végrehajtó bizottságának a két tanácsülés között folytatott tevékenységéről; a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról. Ezt követően vitatta meg az ünnepi munka- ülés az iskolareform végrehajtásának tapasztalatait. A jubileumi emlékülés után nyitották meg a régi megyeháza tanácstermének előterében rendezett kiállítást, amely fotóival, grafikonjaival, egvéb dokumentációjával a szekszárdi járás fejlődését tükrözi. Harc a kórházi fertőzések ellen Bejelentési kötelezettséget rendelt el az egészségügyi miniszter Az úgynevezett kórházi társfertőzések, — orvosi nyelven iatrogén fertőző megbetegedések, — egyre jelentősebb szerepet játszanak. Ezért az egészség- ügyi miniszter elrendelte a fekvőbeteg-intézetekben és a rendelőintézetekben előforduló, olyan fertőző megbetegedések bejelentését, amelyekről — a lappangási idő, vagy egyéb körülmények alapján megállapítható, hogy a beteg az intézetben fertőződött. A bejelentéseiket az intézet higiénikus orvosának, illetőleg főorvosának kell átadni, aiki az illető osztály, vagy rendelés vezetőjével együtt megvizsgálja a megbetegedés körülményeit és megteszi a szükséges intézkedéseket. A halálos kimenetelű, vagy más, súlyos fertőző megbetegedés esetén, továbbá, ha a megbetegedések ismétlődése valószínűvé teszi a házi járványt, a higiénikus orvos az intézet vezetőjét és az illetékes KÖJÁL-t köteles azonnal tájé. koztatni. A bejelentésekről a higiénikus orvos negyedévenként elemző, értékelő összesítést is készít és benyújtja az intézet vezetőjének. A vezető köteles intézkedni a fertőzések megelőzéséről. Népújság 3 1970. november 1.
