Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

kWcsi-pölítiteB . helyzetét alafj* vetően hazánk fejlődő társa­dalmi állapota határozza meg. A fiatalok nagy többsége is­meri és követi a szocialista célokat, támogatja a párt po­litikáját, becsületesen tanul, dolgozik, hazafihoz méltóan teljesíti honvédelmi kötelezett­ségét. Az ifjúságnak a szocia­lizmus iránti vonzódása, a ko­rábbi nemzedékénél nagyobb műveltsége rendszerünk fontos eredménye. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség, mint a párt ifjúsági szervezete és az ifjú­ság egységes, politikai tömeg- szervezete, a párt irányításával teljesítette és teljesíti felada­tait. Eredményesen mozgósí­totta az ifjúságot a szocialista társadalom alapjainak' leraká­sával és teljes felépítésének megkezdésével kapcsolatos féladatok végrehajtására. A KISZ csaknem 26 ezer alap- stervezetében több minit 800 ezer tagot tömörít; ez a 14— 26 éves fiataloknak mintegy 40 százaléka. A KISZ-szel szemben is nö'- vekedtek a, társadalom, de egyben az ifjúság igényei is. A KISZ továbbfejlődésének alapvető feltétele, hogy job­ban kidomborodjék politikai, kommunista jellegének elsőd­legessége. Akkor képes hivatá­sát mind magasább színvona­lón betölteni, ha jobban 'figye­lembe veszi az ifjúság külön­féle korosztályainak és réte­geinek sajátos helyzetét, eltérő tapasztalatait és ‘igényeit; kü­lönösen azt a körülményt, hogy az ifjúság egy része még tanul, más része pedig már á termelőmunka és a társadal­mi élet cselekvő részese. A KISZ törekédjék arra. hogy szocialista hazánk 010. polgáraivá, hazafias' és inter­nacionalista szellemben nevel­je ifjúságunkat. A szocializ­mus építésére ' mozgósítsa a fiatalokat, kezdeményező sze­repei vállaljcin, iíjyság munkájának, " ’ művelődésem;,’;, kulturális . és. sportéletének szervezésében, ar.yá'gi. t szociá­lis helyzetének..,iavítÉ^á&aike,, A párt vezető' szerepe meg­felelően érvényesül a KISZ irányításában. Á pártszerveze­teknek erre a jövőben is nagy figyelmet kell fordíta­niuk, segíteniük kell az ifjú- s-ági szövetséget problémáinak megoldásában. A pártvezetés egyik legfontosabb feladata minden fokon, hogy saját te­rületén támogassa a KISZ tö­rekvéseit, és aktívan részt ve­gyen az ifjúság ■ egészének eszméi-politikai nevelésében. ■ Az ifjúság nevelésében kü­lön figyelmet kell fordítani arra, hogy a KISZ a párt utánpótlása, jórészt ott neve­lődnek a párt jövendő tagjai. A fiatalokat meg kell ismer­tetni a marxizmus—leninizmus tudományával, fegyelmezett' és kötelességtudó, a közösség, a nép, a szocialista haza ügyéért minden 1 áldozatra kész embe­rekké kell formálni őket, s közülük a legjobbakat kom­munistává. a párt tagjaivá kell nevelni. Mindig tartsuk szemünk előtt: az ifjúság a párt, a nép. a szocialista haza ígé’-ete és jövője! A párt belpolitikájának sar­kalatos pontja a szövetségi politika. A szövetségi politiká­nak, amely alapvetően a dol­gozó osztályok közötti együtt­működést szolgálja, hatalmas ereje van: a helyes marxista irányvonal mellett társadal­munk előrevitelének döntő té­nyezője. Szövetségi politikánkban az osztályszövetséget, az össze­fogást, az egységet hirdetjük és valósítjuk meg. A szocia­lizmus felépítésében az egész nép, társadalmunk minden dolgozó osztálya és rétege, minden- egyes magyar állam­polgárt érdekelt. A legtelje­sebb társadalmi és emberi Népújság 6 szabadságol-, -a- Hfúionb ■ éléit*, a magasabb életszínvonalat csak a szocialista társadalom biztosíthatja. Politikai szövet­ségünk, erősödő szocialista nemzeti egységünk célja a szocializmus, elemi alapja a tudatosan felismert közös ér­dek, az igazi hazaszeretet és az a szándék, hogy hazánk felvirágoztatásán munkálkod­junk együtt a közösség boldo­gulására. A párt szövetségi politiká­ja a Hazafias Népfront moz­galom keretében valósul meg. A Hazafias Népfront egyrészt politikai tömörülés, amely­ben a párt részvételével és ve­zetésével együtt vannak és munkálkodnak hazánk leg­fontosabb társadalmi és tö­megszervezetei ; másrészt a legszélesebb tömegmozgalom, amelynek keretében megva­lósul a társadalom valamenv- nyl osztályának és rétegének összefogása a szocializmus építése céljából. A Hazafias Népfront moz­galom keretében az országban közel 4 ezer népfrontbizott­ság működik mintegy 120 ezer taggal, több százezer aktivis­tával. A Hazafias Népfront­ban tömörülnek a munkások, parasztok, értelmiségiek, kis­polgárok, s különböző világ­nézetű emberek, a kommunis­ták és páftonkívüliek, . — mindazok, akik vállalják a közök éért.'ti Szocialista Ma­gyarország felépítését. A Ha­zafias Népfront mozgalomban részt vesznek hazánk német, délszláv, szlovák, román és más nemzetiségű dolgozói is, akik társadalmunk egyenjogú tagjaiként, a magyar néppel együtt építik a közös, szoci­alista hazát. A Hazafias Népfront moz­galomban együtt vannak hí­vők és nem hívők, állami tisztviselők és az egyházak képviselői. Államunk bizto­sítja a szabad vallásgyakor­lási, az egyházak működését. Társadalmunk értékelni tud­ja, hogy az ország minden bevett felekezetének egyháza elismerte, önmagára nézve kötelezőnek tartja a Magyar Népköztársaság Alkotmányát, törvényeit, és elfogadta né­pünk törekvéseit, szocialista célkitűzéseit. A népfrontmoz­galomban való közös részvétel pedig jól példázza, hogy kü­lönböző világnézetű emberek között is lehetséges kölcsönös megbecsülés és jó együttmű­ködés olyan közös célok érde­kében, amelyek a nép boldo­gulását, hazánk javát szolgál­ják. A Hazafias Népfront nagy segítséget jelent a pártnak, jó szolgálatot tesz közös ügyünk­nek; úgy véljük, hogy a moz­galom még tovább növelheti aktivitását a társadalmi élet­ben.' A tlazafías' Népfront- mozgalom eddig is sokat tett és még sokat tehet a legátfo­góbb szocialista nemzeti egy­ség megszilárdításáért, a nemzet alkotó erőinek tömö­rítéséért. Nagy, és a tanácsok önállóságának növekedésével fokozódó, politikai jelentősé­ge van annak, hogy a nép­front az országos kérdések mellett intenzíven foglalkozik a lakosságot legközvetleneb­bül érintő város- és község­fejlesztés sokrétű problémái­val is, s ezzel erősíti a helyi önkormányzati szervek nélkü­lözhetetlen tömegbázisát, azok demokratizmusát. Pártunk mindenkor hirdet­te és szervezte a munkások, parasztok, értelmiségiek, a kommunisták és pártonkívüli- ek összefogását, a nemzet minden alkotó erejének tö­mörítését. E politikának nagy jelentősége volt történelmi harcainkban és van ma is. Társadalmunk egysége a kö­zös, szocialista munkában kovácsolódik mind erősebbé. A párt a jövőben is folytatja szövetségi politikáját, abban a meggyőződésben, hogy az a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit szolgálja, hogy mind erősebb lesz szocialista nem­zeti egységünk, és közelebb visz nagy társadalmi célunk­hoz: a szocialista Magyaror­szág teljes felépítéséhez. V. Gazdasági építőm unkánk eredményei, A szocialista népgazdaság és a tervgazdálkodás továbbfejlesztése. díjpolitikájának, amely ^ a termelőerők fejlesztését. " á 4970. november 24. Elvtársak! építés légi "■ .szakaszában' különleges fóptossága van pártunk gaz­a a munka termelékenységének növelését, a lakosság életkö­rülményeinek javításét, szo­cialista góljainak elérését szol­gálja. Gázdaságpolitikánk, gazda­sági munkánk fő eleme a szocialista tervgazdálkodás, amely egyedüli módja a ter­melőerők tervszerű, fejlesz­tésének és alapja á szocialis­ta gazdasági rend építésének. Népünk csak a munkásosz­tály politikai hatalmának megteremtésével, a termelési eszközök köztulajdonba véte­lével, a szocialista tervgazdál­kodás bevezetésével tudta, a felszabadulás óta eltelt rövid 25 év alatt, a rom ok helyén új hazáját felépíteni, száza­dos elmaradottságot felszá­molva az országot iparosíta­ni, a szocialista mezőgazdasá­got megteremteni. Hazánk társadalmi fejlődé­sében, s ezen belül népgaz­daságunkban, a szocialista építőmunkában új helyzet alakult ki az 196ű-as évek elején. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezésével a nép­gazdaság minden fő terüle­tén győztek a szocialista ter­melési és tulajdonviszonyok. A népgazdaság ugyanekkor kezdte túlhaladni az extenzív fejlődés lehetőségeit és szük­ségszerűvé vált az intenzív fejlődési szakaszra való átté­rés. Az elért gazdasági fejlett­ségi színvónal már lehetővé tette, céljaink pedig sürget­ték, hogy termelőerőink fej­lesztése, a gazdasági munka hatékonyságának növelése ér­dekében legalább kezdeti lé­péseket tegyünk a nemzetkö­zileg kibontakozó tudományos­technikai forradalom áramla­tába való bekapcsolódásra is. A pártnak szembe kellett néznie az új helyzet új kér­déseivel, és ki kellett jelöl­nie a, kwáhbi előrehaladás útját. Mélyreható elemzéseket kellett végezni, a hazai és a többi ; szocialista ország ta­pasztalataira, a szocialista közgazdaságtudomány és más tudományágak eredményeire támaszkodva kellett kidolgoz­ni a kérdések megoldásának módozatait. A gazdálkodás magasabb szintjén feltétlenül szükséges, hogy minden gazdasági dön­tésben messzemenően érvé­nyesüljenek a közgazdasági szempontok. Aki politikai sí­kon intézkedik, az számoljon döntéseinek gazdásági hatá­sával, aki viszont gazdasági kérdésekben dönt, mérlegelje a politikai követelményeket., A közgazdasági szemlélet ér­vényesítése azonban nem te­heti kétségessé azt a marxis­ta alapelvet, hogy a politika az elsődleges. Lenin útmutatásai arra is figyelmeztetnek oennünket hogy egyetlen nagy roham­mal, kizárólag a párt tekin­télyére, a proletár hatalom­ra és az öntudatos munká­sok lelkesedésére támaszkod­va nem lehet a szocializmust felépíteni. A párt befolyásá­ra, a munkáshatalom erejé­re, a dolgozók szocialista lel­kesedésére építeni kell, eze­ket az erőinket szüntelenül növelni kell, de ezenkívül szükség van arra, hogy a dolgozók a szocializmus épí­tésében anyagilag is érdekel­tek legyenek. Az alapos elemzések, a számtalan megoldási módozat kidolgozása éveket vett igénybe, s végül az elhatá­rozások a gazdasági mecha­nizmus reformjában öltöttek testet. A gazdasági reform alapelveit a IX. kongresszus jóváhagyta, s 1.988. január el­sejével bevezetésre kerültek. Ennek lényege: a szocialista tervgazdálkodásnak — a köz- gazdasági szabályozók, az üze­mek önálló vezetése, a dol­gozó kollektívák és az egyes dolgozók anyagi érdekeltsége útján történő — megvalósí­tása. A gazdasági reform alap­élveit megismerve, párttagsá­gunk csaknem egésze, s az ország közvéleményének nagy többsége helyeselte a^ok^t, De a fogadtatás és a helyeslés nem volt osztatlan. Itthon is, határainkon túl ;is akadtak őszinte barátaink, akik ag­gódtak, vajon beválnak-e újí­tásaink? Jobboldali revizi­onista körök rendszerünk fel­lazulását remélték tőlük; szek­tás, dogmikus körökben en­nek bekövetkezését jósolták. Ellenségeink — zavartkeltő szándékkal — a kapitalista piacgazdálkodás irányába tett első lépésről beszéltek. Miről tanúskodnak a tények? A Központi Bizottság je­lentheti a kongresszusnak: a gazdasági reformot sikerült zökkenőmentesen bevezetni, alapelvei beváltak; az új gazdaságirányítási rendszer eredményesen működik. A reform 3 éve alatt tovább szilárdultak a szocialista ter­melési viszonyok; magasabb színvonalra emelkedett a szo­cialista tervgazdálkodás, a termelés tervszerűbb lett. A reform a korábbinál jobban biztosítja, hogy az össznépi érdek, a csoportérdek és a személyi érdek egyaránt, és megfelelően érvényesüljön. Erősödött a gazdálkodás biz­tonsága, nőtt a vezetők fele­lősségérzete. A hatékonyabb gazdálkodás elősegítette a termelés és a szükségletek közötti jobb összhangot. Mindez lehetővé tette, hogy az értékesítés és a nemzeti jövedelem nagyobb mérték­ben nőtt, mint a termelés. A népgazdaság egyensúlya szi­lárdult; fejlődött a külkeres­kedelem, eleget tettünk nem­zetközi szerződéses kötelezett­ségeinknek. A határidő lejártáig még több mint egy hónap van hát­ra, de már most jelenthetjük a kongresszusnál!:: a harma­dik ötéves népgazdasági ter­vet sikeresen teljesítettük. A nemzeti jövedelem az elő­irányzottnál nagyobb mérték­ben, 39—40 százalékkal emel­kedik. Az ipar termelése 33— 35 százalékkal, a mezőgazda­sági termelés- öt év diait áz előző öt évhez képest 16—17 százalékkal növekszik. Fejlő­dött a közlekedés, a vasút- és úthálózat, korszerűsödött a szállítás. Teljesítettük a terv többi előirányzatait is. Biztató változást és terve­inknek megfelelő növekedést tapasztalunk a hazánk adott­ságai miatt különösen fontos külkereskedelemben. Bővültek hazánk gazdasági kapcsolatai a Szovjetunióval, a KGST- országokkal, a többi szocialista országgal, a harmadik világ országaival, és gazdasági, po­litikai érdekeinkkel összhang­ban, a kapitalista országokkal is. A III. ötéves terv jelentős túlteljesítésének értékét nö­veli, hogy az új irányítási rendszer bevezetése, 2 millió ember munkaidejének csök­kentése ugyanezekben az évek­ben történt meg. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a har­madik ötéves terv során né­hány tényező kedvezőtlenül befolyásolta gazdaságunk egészséges fejlődését A na­gyobb ipari termelésnek csak 55—60 százaléka származik a termelékenység növekedésé­ből; nem emelkedett megfe­lelően a termelés műszaki színvonala. Egyenetlen volt a beruházási tevékenység, és nem javult hatékonysága; la­zaságok voltak a munkaerő- gazdálkodásban és a munka- fegyelemben. A III. ötéves terv éveiben az állattenyésztés nem fejlődött kielégítően. A növénytermesz­tésben viszont az 1961—65-ös évekhez viszonyítva sikerük, előrelépnünk, s a legutóbbi öt év alatt a búza országos ter­mésátlaga 35 százalékkal növe­kedett s elérte a hektáronkénti 25 mázsás szintet. A kukorica termésátlaga, ugyanezeket az időszakokat összehasonlítva. 23 százalékkal növekedett, s or­szágosan számítva elérte hek­táronként a 32 mázsát. Ezek­ben az eredményekben már a szocialista nagyüzemi gazdál­kodás fölénye mutatkozik meg, A gazdasági munka átfogó mérlege azt mutatja, hogy az elmúlt öt évben a fejlődés út­jának bonyolult, de eredmé­nyes szakaszát lettük meg. A népgazdaság helyzete kiegyen­súlyozottabb, színvonala emel­kedett és a fejlődést segítő tendenciák erősödtek. Nép­gazdaságunk szilárdságának, egészséges alapjainak, teherbí­ró képességének meggyőző bi­zonyítéka az idei év is, mely­ben az árvíz okozta károknak, a védekezés költségeinek a termeléskiesésnek összesen csaknem 8 milliárd forintnyi terhével, a növénytermesztés­ben számottevő kiesést okozói r-ossz időjárás nehézségeivel kellett, s kell megküzdeni. Ne­hézségek voltak és vannak, de a hathatós kormányintézkedé­sekkel, dolgozó népünk helyt­állásával. népgazdaságunk erői­vel mégis biztosítottuk a ter­melés és az ellátás folyama­tosságát, a III. ötéves terv teljesítését és a megfelelő át­menetet a negyedik ötéves terv megkezdéséhez. A négy év alatt elért fejlődés, a nehéz feladatok megoldása annak köszönhető, hogy a Központi Bizottság a párt IX. kongresz- szusa által megerősített gazda­ságpolitikai elveket követte, és a kongresszus határozatait a gazdasági munka területén végrehajtotta. A párt gazdaságpolitikájá­nak pontos követésével dol­gozták ki az új, IV. ötéves népgazdasági tervet is. Az új ötéves terv irányelveit a Köz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom