Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
Munkához látott Vendégm u likasok J\a kon a textilgyár csúcsvezetősége Mi történt a taggyűléseken elhangzott észrevételekkel? A Tolnai Textilgyár három pártszervezetének, augusztus' ék- szeptemberi taggyűlésén elhangzott javaslatok összegezése, rangsorolása és szortírozása került sorra a 88 kommunistát irányító gyári csúcsvezetőség múlt heti ülésén. Megállapodtak a vezetőségi ülésen, mely ügyekben kell eljárni, ' kire mi tartozik, mi hárul á. helyi szakvezetésre, mivel kell. erőteljesebben törődnie a három pártszervezetnek. Politikai súlyú indítványok —.konkrét javaslatok.' Képtelenség valamenyi ja- - vaslatot, mindén mondanivalót idézni, amely á három pártszervezet egymás után következő taggyűlésein elhangzott. Kísért ugyan még kissé, a textilgyárban a termelési értekezletekhez való hasonlóság veszélye, ezúttal azonban jelentősen háttérbe szorult. Seregnyi gazdaság- politikai' természetű, a helyi, vállalati vezetéshez címzett, avagy országos szintű intézkedést igénylő észrevételt tették a kommunista munkások. Vállalni kell a kiragadással járó óhatatlan egyoldalúságot, a politikai rangú és súlyú indítványokat kiemelve idézzük íel a taggyűlések gazdag vitaanyagát. Miről beszéltek és hogyan? A sok közül néhány konkrét véleményt. Szorongat a textiliparban a műszaki gárda és szövő- utánpótlás gondja. A végzett textiltechnológusoknak csupán 15 százaléka marad a szakmában, okát a nehéz munka- körülményekben, a viszonylag . alacsony . bérezésben.„lát-, ta : a tásiíóiaiő'.*' A rnaáik. visszatartó okként a gyenge munkaszervezést jelölte meg, mivel a művezető munkaidejének 80 százaléka gépjavítással, gépszereléssel telik el. Fontolják meg, hogy a kitermelt érték az előállítás helyén, ugyanabban az üzemben kerüljön felhasználásra. Iskolázzon be az üzem a textiltechnikumba, legyen elegendő jelentkező. Megnövekedett a főművezetői hatáskör, a középvezetők jobban éljenek jogaikkal. Ne kössék meg a nyugdíjasok kezét,' vállalhassanak az . évi hatezer forinton felül is munkát. Tartson lépést a nyugdíjak emelése az árszínvonallal. A többgyermekes családanyák éjszakai műszak alóli mentesítésére tegyenek intézkedést az illetékesek. Nincs a községben éjszaka orvosi ügyelet, holott két üzem is dolgozik éjjel, rosszullét esetén több esetben is hiába futkosnak. Balesetveszélyes, hogy a csévelőből a munkások üres csévékért a szövődébe járnak át. Hivatásuk magaslatán Schell Ferenc elvtárstól, ,a tolnai .textilgyár csúcsvezetőségének titkárától tájékozódunk. Az iroda falát borító táblázatokon, műhelyenkénti bontásban láthatók az eredmények. A piros színű számok a költségmegtakarítást, a zöld a még behozni való túllépést jelzi. Szembetűnően dominál a vörös szín, náluk a vándorserleg; amit a nyolc gyár között indított kcngresz- szusi versenyben nyertek. (Az idei év első felében a múlt év adott időszakához viszonyítva. egymilliónál nagyobb önköltségcsökkenést értek el.) — Továbbra is jól alakul a költségmegtakarítás. Nagy a tét, Ez az elsőség év közben erkölcsi értékű, viszont az év végén félmillió forintot juttatnak az első helyezettnek, ami szociális és kulturális célokra fordítható. — mondja a gyár párttitára. Szép eredmények. Mégin- kább dicséretes, ha azt • is nézzük, fel kell készülniök az 1971 december végén termelni kezdő új gyár termelési technológiájával, a más és újabb, gépekhez ' értő szakemberekkel., , Mit tettek eddig a .taggyűlési javaslatok nyomán? — térünk rá jövetelünk céljára. Eljut-e az illetékesekhez a gyár kommunista munkásainak és műszaki dolgozóinak szava? Sorra vesszük' a legfontosabbnak vélt. javaslatokat. — Gyárunkban mindenki komolyan veszi az elhangzottakat, így volt ez m^r . az augusztusi taggyűléseket követően is — mondja elöljáróban Schell elvtárs. Az utánpótlás biztosítása — Vegyük talán elsőként a szakmai oktatást, a műszakiak és a szövők utánpótlását. — Én ketté osztanám a műszaki utánpótlási is. Vállalati feladat a vegyészmérnök, a laboráns biztosítása. Időközben rájöttünk, s tisztáztuk, hogy a középkádereket, a művezetőket, az üzemnek saját erejéből kel)'. bhrto-'J sítania. Tudatában van ezzel a gyárvezetés, előrelátó: Olyan szakmunkástanulókat iskoláznak be, akik vállalják a textilipari technikum elvégzését, illetve oda is számításba jöhetnek. A közelebbi feladatok ellátása végett négy érettségizett munkásunk dolgozik két éven át egyik fővárosi gyárban, ahol megszerzik az új üzem festődé- jének művezetéséhez szükséges műszaki tudást. Munka- szervezési javaslatainkat letettük a gyárvezető asztalára. Valóban mindenesek most még a művezetők, de már hozzáfogtak a tervekhez, hogy az új gyárban — ahol megfelelő hely, technikai-technológiai lehetőség lesz hozzá — beosztásuknak megfelelően, irányíthassanak. Az üzem szövőutánpótlása elsősorban az iparitanuló-képzéssel oldódik meg, azonban az idősebb munkások egy részének nincs meg a szakmunkásvizsgája. A szakvezetés bejelentette a szeptemberi taggyűlésen: lehetőséget kapnak hozzá, hogy gyakorlottságuk párosuljon az elméleti ismeretekkel, előkészítik, megszervezik a szakvizsgát, hogy annak hiánya miatt ne legyenek anyagilag hátrányos helyzetben — válaszolja a csúcstitkár. — Mi a véleményük a kitermelt érték helyi félhasz- . nálásának indítványáról? Vállalattá alakulási igényt ie- lent-e ez a javaslat? 'Népújság 3 1970. november 3. — Megvalósítása ellentétes lenne gyárunk érdekeivel, mert saját erőnkből képtelen lett volna a mi üzemünk ekkora korszerűsítésre. A mi álláspontunk szerint lehet, kell javítani a vállalati elszámolási rendszeren, javul is, azonban a gazdasági erők optimális koncentrálásának mai kívánalmai szerint a tolnai textil gyáregységi szinten tartása a helyes. — Korábban gyakori volt, hogy igényelték az alapszervezetek a gyámkodást, most más az igény a taggyűléseken. Van-e már jele az önállóságnak a káderpolitikában és egyebekben ? — Valóban változott igérfyük is, önállósulnak. Saját hatáskörükben végezték a politikai beiskolázást, jók az elképzelések a kádermunkában, önállóak az előléptetések dolgában, törődnek a minősítésekkel Mind a csúcsvezetőségben, mind az alapszervezetekben megvalósul, hogy káderügyekben nem a titkár, hanem a vezetőség dönt. A bérezés — Sok volt a kifogás a textilipar bérezése miatt. E témában és másban mely javaslatokat továbbították támogató helyesléssel ? — Elégedetten hallottuk, megragadta a figyelmünket, hogy a megyei pártértekezlet beszámolójában szó szerint továbbították állásfoglalásunkat, „a textilipar bérbesorolását szükséges felülvizsgálni, különös tekintettel az ott foglalkoztatott női dolgozók magas arányára és a munkakörülményekre.” Mi itt helyben letettük a garast, hogy gyári szinten nagyobb mértékben alkalmazzák az ösztönző premizálást, ezt igazságosnak, s a gyár mai helyzetében előrelátónak tartjuk. — Továbbítottuk a nyugdíjasok munkavállalási lehetősége fokozásának igényét, a többgyermekes családanyák többműszakos beosztásának könnyítését, mint olyanokat, amelyek indokoltak és meghaladják a gyár lehetőségeit, hatáskörét. Megnyugtató, hogy a nyugdíjaknak az árszínvonallal párhuzamos emelése már meg is valósult, hogy a társadalom pulzusán tartja a párt és a kormány a kezét. — Gondolom, helyi intézkedést igényel az orvosi ügyelet megszervezése, a csévélőben a balesetveszély megszüntetése. Tett-e valamit a szakvezetés? Indokolt kérés az orvosi ügyelet, gyárvezetőnk tárgyalásokat folytat az SZTK-főor- vossal. Kevés az üres cséve. várunk egy ötezres szállítmányt. Addig is intézkedett a szakvezetés, a balesetmentes szállításokhoz ládákat készíttetett. De mi is megkérdeztük a. kommunista középvezetőket, ú.. niit tettetek a panaszon kí- VÜ1 ? ~ mondja végül a csúcsvezetőség titkára. Hivatásuk magaslatán áll nak, őrködnek a textilgyárban hogv ne menjenek veszendőbe a javaslatok. e jogos és indokolt észrevéte-. leket kövesse intézkedés. Párttaggyűléseken is visszatérnék, e fórumon tájékoztatják a tagságot a javaslatok sorsáról. Jól vizsgázik a gyári csúcsvezetőség is a tisztánlátás, a politikai mérlegelés mostani erőpróbáján. SOMI BENJAMINNÉ Minden őszit elvetettek Jó hírek érkeztek Nakról. Az őszi kedvező időjárás, a szakszerű irányítás eredményeként a Dózsa Népe Termelőszövetkezet tagsága program szerint végzi az őszi munkát. A szövetkezet vezetősége elkészítette az őszi munkák rendjét, ezt pontosan betartják, szerencsére az időjárás is kedvez, így az előre meghatározott módon megy a betakarítás, a vetés és a szántás. Szombaton délután utolsót fordultak a szövetkezet földjein a vetőgépekkel, befejezték a vetést, összesen 1100 holdon tették földbe az őszi gabonafélék magját. Ezzel egyidőben folyik a betakarítás is. Sőt: a termények értékesítése is megkezdődött. Harmincegy vagon napraforgót exportra termeltek, már el is szállították a szövetkezetből. MV—40-es jelű hibrid kukorica termelésével is foglalkozta^. Száznegyven holdon á csöves kukorica átlagos termése ’46 mázsa volt. A kükorica szedésénél „vendégmunkások” is segédkeznek. A szövetkezetnek nincs annyi gépe, embere, hogy a kukoricát gyorsan, a rosszabb idő negérkezése előtt be tudnák takarítani. A munkaerőhiány enyhítésére Észak-Magyarországról és Szentes környékéről érkeztek kukoricatörő munkások. Negyvenen dolgoznak jelenleg és várnak még e hét végén újább tíz fős csoportot. A vendégmunkásokat terménnyel fizetik. Az őszi szántanivaló mintegy ötven százalékát elvégezték. Ahogy betakarítják egy- egy tábla termését, s felszabadul a föld, mó^is a mély- szántó traktorok állnak munkába. A naki Dózsa Népe Termelőszövetkezetben az ösjzi munkák terv szerint, jól halának. A Pécsi Bőrgyár a világpiacon Amióta a Bőripari Vállalat megkapta az önálló import-export jogot, a Pécsi Bőrgyár betört termékeivel a világpiacra. Az önálló importjog lehetővé tette, hogy a célnak leginkább megfelelő nyersbőrt hozzák be feldolgozásra, így a kikészített bőrből a próbaszáliítmányok igen nagy , sikert arattak külföldön. Tavaly több mint 1 millió dollár értékben szállítottak termékeikből Európa több országába, valamint a tengerentúlra, az USA-ba és Kanadába. Képünkön: Sertésbőr kikészítése az úgynevezett üvcglapos szárítóban. (MTI foto: — Bajkor József felv. — KS). 4 szentendrei Zalka Máté tmmkásőrbrigád Szekszárdim A Beton és Vasbeton Ipari Művek szentendrei gyárában dolgozik az aranykoszorúvál .kitüntetett Zalka Máté munkásőr szocialista brigád. Mint ismeretes, a szentendrei gyárat közel 400 milliós beruházással bővítse, a legmodernebb gépekkel szerelik fel. Az építkezésen több szovjet méglök is dolgozik. A Zalka Máté munkásőr- brigád a hét végét Szekszár- don töltötte, ahová meghívták a gyárukban dolgozó szovjet mérnököket is. A brigád tagjai közül többen részt vette!: Leningrádban tapasztalatcserén egy ugyanolyan gyárban, mint a szentendrei lesz. A kirándulás során természetesen többek között — fehér asztal mellett — ezt is megbeszélték. A szekszárdi kirándulás alr halmával először a borkombinátot nézték meg. majd az új művelődési házat, a régi megyeháza udvarán levő ásatásokat, a Béla téri templomot, majd az új kórház fölötti kilátóról a város panorámájában gyönyörködtek. Délután a Sió-csárdában közös ebéden vettek részt. A brigád vezetői már most megállapodást kötöttek az idegenforgalmi hivatallal, hogy tavasszal ismét ellátogatnak Szekszárd- ra, de azúttal már Gemencbe látogatnak, a híres rezervátumot tekintik meg. •
