Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-08 / 236. szám

A börtön előszobájában Alig ismert okok, súlyos következmények Együttműködésünk eredményes volt Az ifjúság helyzetéről szóló párthatározat örvendetes meg­állapítása, hogy a magyar fia­talok döntő többsége hű a szo­cializmus eszméjéhez és hogy a becsület útját járjá. Soraik­ban — értelemszerűen — a 14 —18 évesek, a fiatalkorúak is ezt teszik. Hosszú esztendők átlagában száz közül kilenc­venkilenc nem szegi meg tör­vényeinket. Az idén tízéves Országos Kriminalisztikai In­tézet öt esztendőt felölelő vizs­gálat alapján pozitívumként értékeli, hogy hazánkban a fiatalkorúak bűnözése nem nö­vekszik, sőt egynémely kate­góriában csökken. Ugyanakkor számos tőkés ország nyomasz­tó gondja a fiatalkorú bűnözés elharapózása. A fiatalkorú bűnözők jelen­tékeny hányada galeri-tag. Mi is a galeri, amelyről az utóbbi években annyit olvasni, hallani? Jó- szerint, ahány kriminalista, annyi a galeri fogalmának meghatározása. Az OKrI meg­fogalmazása szerint a galeri fiatalkorúak antiszociális cso­portja. A galeri megszületésének — egyelőre — nincs tudomá­nyos modellje. Dr. Molnár Jó­zsef, az OKrI munkatársa rá­mutat, hogy a galeri-tagok nagy többsége olyan családi környezetből származik, ahol nincs minden rendben. A ku­tató két antipólusra világít rá. Az egyik ezek közül az olyan család, amelyben minden anyagi jót megkap a serdülő, de a légkör túlságosan szigorú, rideg. Ebben az atmoszférában az a természetes, hogy csekély fegyelmezetlenségért, tanul­mányi balsikerért akár hóna­pokig tartó, családon belüli kiközösítés jár. Másutt viszont „nem érdekes”, hogyan visel­kednek, hogyan boldogulnak a család fiatalabb tagjai. Az ér­zékenység sajátossága a ka­maszkornak. Törvényszerű te­hát, hogy a drill-lel „neveltek” éppúgy elforduljanak az ott­hontól, mint a szeretetet nél­külözők. Az úgynevezett cson­ka családból, — ahonnan akár elhalálozás, akár válás miatt hiányzik az egyik szülő —, valósággal menekülnek a fia­talok. Pontosan minden máso­dik galeri-tag csonka család­ból toborzódott! Elgondolkod­tató összevetni ezt a tényt az­zal, hogy Magyarországon a válások évente tíz-tizenkétezer gyermeket érintenek. A gáleristák szülei között nem kevés a büntetett előéletű, és-, igen sok az alko­holista. Az ivás szenvedélye könnyen elragadja a fiatalokat is. A fiatalkorú bűnelkövetők közül tavaly majdnem min­den tizedik, tizennyolcadik évéhez közelítő személy alko­holos állapotban került ösz- szeütközésbe a törvénnyel. A galeribe sodródott fiatal­korúak szüleinek átlagkerese­te nem alacsonyabb az orszá­gosnál. Az eszmei-erkölcsi de- klasszálódás körül látszik cél­szerűnek puhatolóznunk, ha az után tudakozódunk, mi tartja meg a galeriben az új tagot. A tájékozódást nehezíti, hogy a vizsgált galerik körülbelül harmada megállapítható cél nélkül toborzódott. A már fej­tegetett okokkal párhuzamo­san a galeri-alakulás (vagy alakítása) indítéka elsődlege­sen egyszerűen a szórakozási vágy volt. Ugyanezeknek az antiszociális csoportoknak egy­ötöde kifejezetten csoportos bűnözésre — lopásra, szexuá­lis erőszak elkövetésére, garáz­daságra — jött létre. Bonyolult hatásmechanizmus szül a galeritagokban társa­dalomellenes érzületet. Nagyon leegyszerűsítve: a vallásos fé­lelem teremtette törvénytisz­telet megrendül, mert a fiatal­ság döntő hányada megszaba­dult az idealista világnézet nyűgétől, — e nagy hányad kis része (a galeri-tagság) csak sejt egy kevéskét a ma­terializmusból, de még távol áll attól, hogy szocialista tu­data legyen. S hogy minél ne­hezebben legyen, azért fárad­hatatlanul buzgólkodnak a kü­lönféle kalózrádiók. Persze, ezek egyike sem tanácsolja a fiataloknak, hogy betörés árán jussanak pénzhez, hogy nőkkel erőszakoskodjanak. „Csak” azt sugározzák únos-úntalan, hogy a Nyugaton minden ragyogó, a szocialista táborban minden keserves. A hátrányos hatások hamar összegeződnek; a világ­gal épphogy ismerkedő, meg­győződés, cél nélkül lézengő fiatalok képtelenek másutt jól érezni magukat, mint a „bör­tön előszobájában”: a galeri­ban. Azért „előszobájában”, mert a galeri nem feltétlenül bűnöző, de a bűnözés számára igen kedvező csoportosulás. Óriási a galerik társadalmi veszélyessége. 1964-től 1967-ig bezárólag hazánkban évi átlag­ban 163 galerit számoltak fel; — ezek tagjaira összesen 3460 bűncselekmény-elkövetés bi­zonyult rá. Tapasztalati, marxista ideo­lógiai meggondolások alapján már korábban előre látott tény, hogy — hosszú távon — mind a felnőtt-, mind a fiatal­kori bűnözés csökken a szocia­lista társadalmakban. E javu­lás a szocializmus objektív törvényszerűsége. Prognoszti­kus megállapításokkal próbál­kozni messzire vezetne. Töb­bet ígér, ha néhány mondat­ban még azzal foglalkozunk, mit tehet a társadalom a galerik kialakulása ellen, il­letve felszámolása érdekében. Sem az egyik, sem a másik nem kizárólag rendőri feladat. Nyitott szemmel kell járni, ez a kezdet. Nem lehet nem észrevenni napról napra, hét­ről hétre céltalanul együtt ődöngő fiatalokat. A galerik gyülekezőhelye, szokásos kör­útja éppúgy állandósul, mint — sértő szándék nélkül szólva — a vadaké az erdőben. A ga­lerik többsége jelvényt, nevet választ magának, s hivalkodik vele. AZ észrevételt megkönv- nyíti, hogy a galerik 60—70 százaléka szervezett. A gale- risták több mint harmada egy­máshoz nagyon hasonló módon tetovált. Ehhez csak egyetlen kérdést: elképzelhető, hogy sem otthon, sem a munkahe­lyen nem tűnik fel a friss teto- váció? . . . A munkahelyi, közvetlen ve- zetők felelősségére nem csupán az figyelmeztet, hogy — mint említettük —, a galeri-tagok fele csonka családban él, s így sajnálatosan nélkülözni kény­telen a meleg otthon nevelő hatását. Figyelmeztet az is, hogy a galeri-tagok úgyszólván kivétel nélkül vándormadarak; — ez kiált a munkakönyvből, de ezt a kiáltást meg kell hal­lani ... A galeriban elfogadott, gyakran írott szabályok, visel­kedési formák olyan nézet­rendszerbe ötvöződnek, amely­re még az ebédszüneti beszél­getések, megjegyzések alapján is fel kell figyelni. A társadalom nem esélytelen galeri-ellenes küzdelmében. Társadalmunk igen nagy erő­fölényben van a galerik fölött. Számban is, szervezettségben is; és ami ennek alapja: politi­kailag. A marxizmus—leniniz- mus fényében látja az okokat, látja a kivezető utat, — míg a galerik kivétel nélkül eszmei nincstelenségben, vagy zűrza­varos ideológiák homályában bolyonganak. BORVARÖ ZOLTÁN Befejeződött az 1970-es év egyik népgazdasági szempont­ból is jelentős növényvédelmi programja, az amerikai fe­hér szövőlepke elleni véde­kezés. A kártevő IT. nemze­déke különösen komoly erő­próbát jelentett a megyei, járási és községi tanácsok vb. szakigazgatási szervei, a me­zőgazdasági termelőüzemek és a kiskerttulajdonosok számá­ra egyaránt. A növényvédelmi állomás által — a kártevő fejlődési stádiumának függvényében — meghatározott, kötelező, álta­lános, egyidőben végrehajtan­dó védekezés idején az ösz- szesen fertőzött 32 ezer kataszt- rális hold területből 22 ezer katasztrális hold levédése tör­tént meg a földtulajdonosok, illetve földhasználók saját eszközeivel. A fertőzött te­rület 30 százalékán, ahol nem hajtották végre a vé­dekezést, szükség volt a ha­táridő (augusztus 30.) lejárta után a közérdekű védekezés elrendelésére. A közérdekű védekezés célja a fertőzés felszámolása olyan területe­ken, ahol az előírt időben nem védekeztek és így fer­tőzési gócok fennmaradásával veszélyeztetik az egészséges vagy már védelemben része­sített növényeket. A közérdekű védekezés költségei mindig a véde­kezést elmulasztó egyént vagy intézményt terhelik. A megye ezen területein a fertőzés megszüntetésére 60 nagyüzemi növényvédelmi gép került kirendelésre, de ebből csak 42 gép igénybevétele vált szükségessé. A közérde­kű védekezés kivitelezésében részt vett még négy áíész, il­letve községi tanácsi brigád, valamint a KPM útvonalain egy növényvédelmi repülő­gép. Ezek a gépek 6867 kataszt­rális hold területen végez­tek közérdekű védekezést, ezenkívül a közterületek (park, iskola, laktanya, kór­házudvar, piac stb.) levédésé­ben is közreműködtek. A nö­vényvédő állomás az ameri­kai fehér szövőlepke első megjelenésétől kezdve az ál­lami védekezési kötelezettsé­gét teljesítette. A kártevő II. nemzedéké­nek lárvái ellen a megyében összesen 34 680 katasztrális hold területen történt véde­kezés, ami azt jelenti, hogy valamennyi terület egy­szer levédésre került. Annak ellenére, hogy a fen­ti számok azt bizonyítják, hogy minden fertőzött terü­letet legalább egyszer levéd­tek, az ismételt felszólítások ellenére is akadtak termelők, akik a védekezést elmulasz­tották. Ezért — tekintettel az amerikai fehér szövőlepke ka­rantén voltára — a megyei növényvédelmi főfelügyelő kénytelen volt 17 esetben ideiglenes nö­vényegészségügyi zárlatot elrendelni azokra a he­lyekre, melyek az export­szállítást leginkább veszé­lyeztették. és indokolt esetekben sza­bálysértési eljárások soron kívüli lefolytatása is szüksé­gessé vált. A védekezések helyi meg­szervezésében és a permete - zési munkák ellenőrzésében több községi tanács vb szak- igazgatási szerv igen jó hoz­záállást tanúsított, így pél­dául a paksi járás területé­ről: Dunaszentgyörgy, Bölcs­ke, Németkér, a bonyhádi já­rás területéről: Bonyhád, Té­véi, Kakasd, a többi járásból Szedres, Szakcs, Tamási, Nagykónyi. Igen nehezen indult be a védekezés viszont Pincehely, Szakály, Bogyiszló, Paks, öcsény, Medina községekben. A KPM a védekezési mun­kákat a károsító I. nemzedék ellen példamutatóan szervez­te és hajtotta végre, ugyan­akkor a II. nemzedék ellen a permezetést valamennyi te­rületen megkésve, az általá­nos védekezésre meghatáro­zott idő végén kezdte meg, ami hátrányosan befolyásolta a munka eredményességét. A védekezés zavartalan le­bonyolításához a szükséges növényvédő szereket az AGROKER Vállalat, a Nép­bolt és az áfész kijelölt bolt­jai kellő időben és mennyi­ségben biztosították. Dicséret illeti azokat a mezőgazdasági termelő­üzemeket is. melyek a közérdekű védekezés vég­rehajtásához növényvédő gépeiket kezelőszemélyzet­tel együtt időben biztosí­tották. Minden nehézséget leszá­mítva, az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezési program eredményesen meg­oldottnak tekinthető, mivel valamennyi kiemelt helyet (vasútállomások, exportbera­kóhelyek, főútvonalak stb.) sikerült — az igen erős fer­tőzés ellenére — a kártevő-*- tői mentesíteni. Az amerikai fehér szövő­lepke kártételére minden év­ben kell számítani és az el­múlt két év tapasztalata álapján a kártevő jelentősé­ge még fokozódott. Ez a tény a jövőben is igényli az idei évhez hasonló vagy talán még jobb együttműködést a tanácsi szakigazgatási szer­vek, a mezőgazdasági termelő­üzemek és a kiskerttulajdo­nosok között. Molnár Agnes mezőgazdasági mérnök. Tolna megyei Növényvédő Állomás, Fácánkert Egy űrszonda két bolygóra Hét különböző kísérletet végez az a Mariner űrszonda, amelyik 1974.-ben fog a Vénusz és a Mer­kur körül repülni. Az űrszondát 1973. őszén indítják és először 3300 mérföldnyire közelíti meg a Vénuszt. A Vénuszt elhagyva, egyedül a gravitáció által irá­nyítva, egy hónappal később a Merkúrhoz érkezik, 625 mérföldes határon belül közelítve meg a bolygót. Hasonló vizsgálatra az­tán egészen 1982-ig nem nyílik lehetőség. Az űrszonda televíziós képeket fog készíteni a Vénusz­ról és a Merkúrról. A • Vénusznál egyik fő feladata azoknak az ,.ultraibolya felhőknek” a v'.zsgá- lata, amelyek a normál optikai teleszkópok segítségével nem vizsgálhatók, s amelyek 5 napon­ként cirkulálnak a bolygo körül. A Merkúrnak elsősorban a fel­színét, domborzati viszonyait, krátereit akarják tanulmányozni. Sok egyéb mellett a mágneses térrel és a szoláris részecskékkel kapcsolatban is végez majd mé­rést. az űrszonda. Népújság J 1970. október 8. ■mm fP7é / ffW¥/ qt/éft tűiméi w/m/ rrx/Mnyf"/ itw/" vándor a /okxyffQ m-éf A uvMg rrmr/tvk'r.o '(*s éym mc 5 tjfrm m/ o *,(/n oag ff. * &/obó/ WtétégtS.fúgy qs ceífMfff ?yfm(w/f4r/ ne csők ífmkó fwnm fitfM'tít k/f r, '>/ás ntßif/t/k fMit-/ kivnoífok r/y//y >7<r?) rfrk/o/wfr/yoA egtkj-uhjvf Ili A tolnai textilgyár faliújságján láttuk. Foto: Gottvald

Next

/
Oldalképek
Tartalom