Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-04 / 233. szám

Küldöttértekezlet Tolna községben Szilárd, zavartalan a munkás-paraszt szövetség A munkösmozgöimi műiijoróí, erős iparéról, élért)érő terme» lőszövetkezeteiről ismert nagyközségben, Tolnán, október 2-án községi pártértekezletet tartottak. A közel 14 ezer la­kosú Tolna, Mözs és Fácánkert hatósugarában élő és tevékenykedő 540 kommunistát 90 küldött képviselte, a tolnai községi pártbizottság tanácskozótermében tartott pártértekezleten. Célul tűzték, hogy c községi pártbizottság beszámolója alap­ján számvetést készítsenek a négy esztendő alatt végzett közös mun­káról, a kongresszusi tézisek ismeretében és szellemében . megjelöl­jék az eddigiekre építendő helyi feladatokat és összegezzék a tag­ság észrevételeit. A négyéves munkát értékelő vitaindítót Szauter József, a községi pártbizottság titkára, a taggyűléseken elhangzott javaslatokat követő pártbizottsági állásfoglalást pedig Farkas István vb-tag terjesztette elő. A felettes pártszerveket Bucsi Elek, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, Tatár Lajos, a szekszárdi járási pártbizottság megbízott első titkára képviselte. Mindketten polémikus^ útmutató felszólalá­sukkal járultak hozzá a vita színvonalához. A küldöttértekezlet el­nöki tisztét Orosz György látta el. Felelősségtudat, elkötelezettség Méltó folytatása volt a tag­gyűlésé a neu a felerészt fizikai dolgozókból álló pártbizottság küldötteinek községi szintű ta­nácskozása. Biztosították a pár­tot: a tolnai, mözsi, fácánkerti kommunisták odaadóan, • szí­vósan küzdenek a párt politi-. Icájának megvalósításáért. . , A valóban kollektív munká­val készült, a- politikai eliga-. zítást, állásfoglalást .tartalmazó vitaindítók .felölelték a szerte­ágazó témákat, bemutatták a városiasodó nagyközség osz- tálytagozódását, a lakosság po­litikai arculatának főbb jel­lemzőit. Részletes áttekintést nyújtottak a különböző szek­torok gazdasági-politikai fej­lődéséről, kritikus elismerés­sel értékelték az életszínvonal alakulását, az ideológiai-politi­kai tevékenységet, a szocialista tudatformálás négy év alatt megtett útját. Megismerkedett a három te­lepülés félezres párttagsága a kongreszusi • dokumentumokkal. A párjcsoportok összejövete­lein, a taggyűléseken meg­élénkült,' tartalmasabbá vált az alapszervezeti pártmúnka, és a vélemények sokasága a politika kialakításához való hozzájárulást, a felelősségteli gondolkodást bizonyította. A tizennégy pártszervezet tag­gyűlési fórumain a párttagság 20 százaléka vett részt a vitá­ban, és amikor elmondta egyetértését a töretlen, elvi politikával,, feltárta a feloldás­ra váró ellentmondásokat is. Egyetértett a tolnai községi pártbizottság a gyári- munká­sokkal, amikor .azok azt kifo­A Faipari Gyártás- és Gyárt­mánytervező Intézet a Szek­szárdi Faipari Vállalatnál megvizsgálta, tudományos ala­possággal felmérte a termelé­kenység növelésének lehetősé­geit. Erről beszélgetünk Bus Ambrussal, a Faipari Válla­lat igazgatójával. — Maguk, igazgató elvtárs tu­lajdonképpen • leleplezték saját magukat. — Elfogadom. Ha leegysze- resítjük a dolgokat, akkor tu­lajdonképpen erről van szó. — Nem félt a presztízs-vesz­teségtől? — Nem! Sőt. Munkatársa­immal együtt vártuk a vég­eredményt és tulajdonképpen azt is akartuk, hogy a jövő érdekében tisztábban, világo­sabban lássuk a lehetőségein­ket, illetőleg felismerjük az eddig kihasználatlan lehetősé­geket. Szerződést kötöttünk a Faipari Gyártás- és Gyárt­mánytervező Intézettel, e meg­állapodás értelmében az inté­zet nagy tudású munkatársai, Bódog Istvánnal, a nemzetkö­zileg elismert bútoripari szak- tekintéllyel megkezdték azt a nagy munkát, ami körülbelül öt-öt és fél hónapig tart. Az gásolták, hogy alig . van kü­lönbség a primőr- és dömping­termékek árai között. A fsz- parasztság továbbításra ■ alkal­■ más jogos- igényének tekinti a nyugdíjazási- korhatárnak az . iparhoz hasonló, kiegyenlíté­sét, mely. az..ország,anyagi ere­■ jéhez mérten nyerhet orvos­lást. ........ . Ügy . értékelte a testület és .hangsúlyozta, hogy a költség munkáslétszámának " jelentős növekedésével együtt megtar­totta élenjáró szerepét a munkásosztály, egybekovácso- lódott á tSzfparasztság, s alapjában zavartalannak, szi­lárdnak tekinthető a munkás- paraszt' szövetség. ................ T ámogatta a Választott tes­tület a párttagság azon ja­vaslatát, hogy erőteljesebb le­gyen a társadalmi küzdelem és a szankcionálás -a huliga­nizmus ellen. Fejlett a szocia­lista demokrácia, de mai szint­je sem nélkülözheti, hogy mind a tsx.-ekben, . mind az üze­mekben javítsák a tájékozta- . tást„ mert így lehetnek kama- toztathatóbbák a dolgozók ja­vaslatai. Elkötelezettségről tett tanú- bizonyságot a- három település párttagsága szívügy. mint küldötteik, javaslataik túlnyo­mó többségét a felelősségérzet hatotta át. A felelősségtudat késztette a községi pártbizott­ságot is, amikor másként fog­lalt állást, amikor eltérő vé­leményét ismertette a tsz-ek építő tevékenységének korláto­zására tett javaslattal szem­ben. Az életszínvonal, a dol­gozó nők helyzetének könnyí­első menetben, júniusban és júliusban, az úgynevezett fel­mérések folytak. Augusztus 3-tól pedig megkezdődött az átállás az intézet által java­solt módon. Ezt az átállást szí­vesen tenném idézőjelbe, mert nincs másról szó, csupán a termelés eddiginél sokkal jobb, ésszerűbb megszervezéséről. — Igazgató elvtárs, mielőtt to­vább mennénk, mondja el, mit állapítottak meg az intézet mun­katársai? • — A leglényegesebb dolgo­kat mondom. Megállapították például, hogy a gépműhely­ben belső szervezési okok mi­att a munkaidő kihasználása csupán 62—64 százalékos. En­nek megállapítása után . ter­mészetesen azt is kimondták,' hogy miként javítható a mun­kaidő kihasználása. Ehhez je­lenleg gyakorlati segítséget ka­punk. Milyen eredménnyel? — Augusztus 3-tól a mun­kaidő kihasználása nőtt és je­lenleg 82—85 százalék körül mozog. Ennek egyenes követ­kezménye, hogy kimutathatóan nőtt az egy dolgozóra jutó termelési érték, Az elmúlt év­ben 130 ezer forint volt, az t.ése, a szociális juttatások dolgában továbbításra ajánlot­ta a testület a nyugdíjasok munkavállalásának, a több- gyermekes anyák éjszakai mű­szak alóli mentesítésének a nagylétszámú családok na­gyobb anyagi támogatásának javaslatait. A • nagyarányú la­kásépítés szorgalmazását he­lyeselve, letette a voksot: ,.Meg kell szűntetni, hogy az állam teljes mértekben ma­gára vállalja a lakásépítések gondját!" Többéi, jobban, célszerűbben A pergő vita folyamán ki­mondották, és kicsendült va­lamennyi felszólalásból, hogy szólásra késztetett a tenniaka- rás hajtóereje. A korántsem bátortalan munkásnők, az if­jak, a tsz-küldöttek tömör, konkrét mondanivalói példáz­ták az érv gyanánt elhangzot­takat, fejlődött a politikai érettség. Többet, jobban, cél­szerűbben — mindenkit ez a szándék vezérelt. új szisztéma szerint máris bi­zonyos. hogy 155 ezer forint körül lesz. Be ez még nem minden éppen a mai nap ér­tesültem arról, hogy a gépi munkások keresete a szeptem­ber havi teljesítményt figye­lembe véve, a korábbi hóna­pokhoz képest, 3—400 forint­tal nőtt. Ilyen módon tehát nemcsak a vállalat járt jól, jól jártak a dolgozók is, a fogyatékosság leleplezésével. — Többet dolgoznak az em­berek, nagyobb erőkifejtéssel? — Nem. Kevesebb a gép­állás, folyamatosabb az anyag- ellátás, egyáltalán szervezet­tebb a munka. Nincs kény­szerű tétlenkedés, mondhat­nám úgy is, hogy megszűnt az idegesítő, fárasztó tétlen kedés. Egyáltalán nem titok ugyanis, hogy a szervezetlenség sokkal jobban kifárasztja a dolgozó­kat, mint a szervezettség. — Ebből arra következtethe­tünk, hogy a vállalat dolgozói egyetértéssel, helyesléssel fogad­ták az intézet közreműködését? Nem mondták azt, hogy a mi bőrünkre megy a játék? , — Kezdetben, nem mondha­tom, hogy tapsoltak. De most már mindenki érti. hogy nem A textilgyári küldött arról beszélt, nem a legjobban halad a munkásifjak, az ipari tanu­lók, az albérletben élő, vagy ingázó fiatalok szabad idejé­nek tartalmas kitöltése. Az if­jú műszaki aggodalmát fejtette ki, kevés időt fordítanak a szakma elsajátítására az ipari tanulók, és méltatta az új tör­vényt, mely könnyített helyze­tükön. A selyemgyári munkás­asszony azt kérte, ügyeljenek arra, hogy ne dráguljanak az alapvető cikkek és legyen be­lőlük elegendő a lakosság el­látásához. A tsz-tagok válasz­totta küldöttek egyike a köz­vetlen árusításról, a gyári munkások téli burgonyaszük­ségletének házhoz szállításáról, mint önköltségcsökkentő té­nyezőről beszélt. Amikor el­ismerte a kukoricabetakarítás gépesítésének előrehaladását, kifogásolta, hogy hiányzik a homokon és kötött talajon egy­aránt alkalmas, mélyen szántó eke. Az ipari szövetkezetek kép­viselői a beruházások lassú tempójú befejezése, és a szak­munkáshiány összefüggéseiről szóltak, kifogásolták, a szövet­kezeti ipar, az anyagellátás te­rén az államival szemben hát­térbe szorul. Vérbeli eszmecsere is adó­dott. A műszaki színvonal nö­veléséhez elegendő fejlesztési alap hiányát panaszoló ktsz- elnök figyelmébe ajánlották, hogy fejleszteni csak a lehető­ségekkel számolva szabad, ne­hogy újabb feszültségek kelet­kezzenek. (Ez a ktsz a négy év alatt 282-ről 620-ra növelte létszámát). Figyelemreméltó reagálást hallottak a „tőke- szegénységet" kifogásoló -fel­szólalók, amikor felfogásukkal szemben hangsúlyozták: mind az iparban, mind a mezőgazda­ságban elengedhetetlen a reá­lis fejlesztés, az előrelátás, a körültekintés, s mindezek el­mulasztása nehezen korrigál­ható következményekkel jár. Az eredetileg szolgáltatási céllal ellene, érte is történt ez a tu­dományos igényű felmérés, s hogy pontosabb legyek, a ciklusos termelés bevezetése. — A vállalat mennyit fizet a szóbanforgó munkáért, a Faipari Gyártás- és Gyártmánytervező Intézetnek? — Százötvenezer forintot, ez a fix összeg. Ezenkívül a nye­reségen felüli eredményből is részesülnek a szerződésben megállapított feltételek szerint Ha azonban az általuk aján­lott megoldásokkal részben kudarcot vallunk, akkor az előbb említett 150 ezer forint 40 százalékát visszafizetik, ök is vállalnak kockázatot — Azt már meg se kérdem, hogy a Faipari Vállalatnak meg- éri-e 150 ezer forintot fizetni a felmérésért? — Ne is kérdezze. Nagyon nyilvánvaló, hogy megéri. , — Előre azért még korai len­ne inni a medve bőrére. — Csakugyan korai lenne, de az eddigi eredmények biz­tatóak, sokat ígérőek. Gondol­ja el, minden beruházás nél­kül a tavalyinál kevesebb munkáslétszámmal, 4 millió­val többet fogunk termelni, s ez a- többlettermelés szinte ki­v létesített, azonban áruterme, lésre, új termékek gyártására áttért ktsz-ek csaknem teljes mértékben kivonultak a mező- gazdaságból, s ott sem marad­hatnak el a beruházások. Szociális juttatások terén csak a lehetőségekkel, az anya­gi alapok megteremtésével összhangban lehet fejleszteni — fogadták el a követendő alapelvet. Szó esett még arról, hogy a mezőgazdaságban is növeke­dett az ott felhasznált ipari eredetű termékek ára, s ezt nem lehet a gyári munkás szemére vetni, hanem tovább kell vizsgálni az önköltség csökkentésének, az árszínvo­nal rendezésének módozatait, Többen elmondták, hogy van­nak helyi tartalékok és hely­ben is keresni kell a megoldá­sokat. A pártellenőrzés során hassanak oda a kommunisták, hogy a szakvezetők, igényeljék a dolgozók véleményét, min­dig, mindenütt karolják fel a munkások, a műszakiak cse­lekvőkészségéből fakadó, érté­kes, megvalósítható kezdemé­nyezéseit és ötleteit. Tizenöten kértek és kaptak szót a tolnai községi küldött- értekezleten. Ha akadt is né­hány, koraisága miatt vitat­ható, bár megokolt, de anya­giak híján ma még megvaló­síthatatlan indítvány. Megfelelt küldetésének a pártértekezlet. Kidolgozta a munkaprogram fő elveit, eleget tett a nagy­községben rá háruló tenni­valóknak. A testületek négy esztendős mandátumának lejártával, a tanácskozás második felében a küldöttek megválasztották a 3? tagú községi pártbizottságot, a vb-t, valamint a járási párt- értekezleten a tagságot képvi­selő 44 küldöttet. A tolnai köz­ségi pártbizottság titkárává egyhangúlag, ismét Szauter Jó­zsefet választották meg. SOMI BENJAMINNÉ zárólag az intézet szellemi közreműködésének köszönhe­tő. — Kikívánkozik belőlem igaz­gató elvtárs, hogy amit maguk itt most június óta csinálnak, az a gazdaságpolitikai elvek ma­gasabb szinten való megértése. — Nézze, nincs anyagi erőnk korszerű, új gépek vásárlásá­ra. ebből következik, hogy a meglévő lehetőségek maximális kihasználására kell töreked­nünk. Abból kell többet kihoz­ni, ami van, amivel rendel­kezünk. Ezzel természetesen nem akarom azt mondani, hogy új, korszerű gépek vá­sárlásáról lemondunk. — Mit gondol, igazgató elv- társ, hasonló felmérést más ter­melőüzemekben is érdemes vol­na végeztetni? — Azt hiszen, igen. — Köszönjük a beszélgetést. Sz. P. Népújság 3 1970. október 4» Leleplezték magukat Mit űllajntottak meg az intézet munkatársai?

Next

/
Oldalképek
Tartalom