Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-29 / 254. szám
.: . ; ; ■ | ■ „cd. tanú ('S ők megalakul(isiik óta eredmciujeseii doh/óknak, * álleimszernezetiink elismert és tekintélyes részéin rmltak. löózzájárit!- lak a né p hu tu lőni kiépítéséhez, hazánk gazdasági, társadalmi és kulturális leiemelkedéséhez. 'Jelentős eredményeket értek el a község- és násősfejtesetésben. Szemezik a lakosság anyagi, szófiái is ellátásának, miínelődési és sz&lgáItatási igényeinek kielégítéséi.” így kezdődött (A* MSZMP KB és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány április 16-i együttes ülésének közleményéből.) Beruházások megyeszerte „1/1950. számú tanácsi határozat: . Tolna megye Tanácsa magát megalakulnak jelenti ki és működését megkezdi.” Ezután megválasztották a vb tagjait. A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának első elnöke Berki Mihály- né lett. A két -elnökhelyettes Czeber Árpád és Mónus István volt. A titkár feladatkörét pedig özvegy Filó Dezsőné- re bízták. A vb. tagjai lettek még a fentieken kívül: Sipos István, dr. Nagy Jenő. Lepsényi Ferenc, Hunyadi Károly, Huzsvay Gyula, Bíró Mihály, Vörös Balogh Lajos, Rácz János és Walter János. , * Azóta húsz év telt el. A húsz év alatt nemcsak a megyei tanács végrehajtó bizottságának a névsora változott meg, hanem más képet öltött az egész megye is. A változás óriási! Csak az tudja értékelni igazán, aki hosszú évek távol- maradása után látogat el megyéjébe, szülőfalujába. Ez1. a fejlődést igyekszünk most érzékeltetni, néhány számadat segítségével. ft korszerű közigazgatási hálózatért Az elmúlt 20 év alatt Tolna megye lakossága közel 11 ezerrel csökkent. Az 1949-es nép- számlálás adatai -269 982, az 1970-esé pedig 259 267 megyei lakosról adnak számot. Ennyi ember él a 106 községben és a két városban. Az utóbbi években indult meg a korszerű közigazgatási hálózat, kiépítése. Ennek eredményeként több közös községi tanács alakult ki. Az urbanizációs folyamat intenzíven megindult. Ehhez kell igazítani a közigazgatási hálózatot is. 106 községi tanács működött a megyében. Jelenleg 63 a számuk, de ebből 40 az önálló és 23 a közös tanács. A községek többségének elkészült már a .rendezési terve. Ennek a rendezési tervnek az alapján igyekeznek kialakítani a köz-szerű községeket. A szakemberek úgy vélik, hogy 2000 —3000 ’lakos szükséges ahhoz, hogy szocialista színvonalú község alakulhasson ki, vagyis ennyi lakos esetén lehet ki-' használt egy alapfokú közintézmény-hálózat. Ilyen nagyságrendű községekben lehet kihasználni a 8 tantermes iskolát, áz üzletházakat, a bölcsődéket, az óvodákat, az orvosi rendelőt. Jelenleg az a terv, hogy ilyen körzetekben alakuljon ki ez az alapfokú közintézmény-hálózát. A községi tanácsok összevonásával egyidőben a település- hálózatban más változás is történt. Hat tanács és község emelkedett nagyközségi rangra. Ezek a nagyközségek elsőfokú hatósági kereskedelmi, ipari, munkaközvetítői, építési jogkörrel rendelkeznek. Rajtuk kívül még 21 tanács elsőfokú ipari, a slmontornyai tanács pedig építési jogkörrel rendelkezik. A településhálózat átalakulásának egyik fontos lépése volt Dombóvár várossá nyilvánítása is. Társadalmi munka A lakosság nem várta ölhetett kézzel az állam támogatását. Az elmúlt húsz év alatt nagyon sok helyi kezdeményezés született, s szinte nincs olyan községe a megyének — de talán az országnak sem! — ahol ez alatt a 20 esztendő alatt ne épült volna a helység szempontjából nélkülözhetetlen, fontos és jelentős közintézmény. S ha valahol épült valami, amely a tanácsi szektor fejlesztéséhez tartozott, a lakosság társadalmi munkával igyekezett segíteni. A községfejlesztési alap rendszerét 1955-től vezették be. A társadalmi munka értékét azóta mérik, és tartják számon. 1955- től napjainkig mintegy 200 millió forint társadalmi munkát számolhattak el a tonácsok. Az utóbbi években nagymértékben emelkedett a társadalmi munka értéke. Ennek bizonyítására elegendő két számadat. 1955-ben 4 forint, 1969-ben"pedig 124 forint értékű társadalmi munkát végez a megye minden egyes lakosa. Ezek a számok természetesen átlagszámok. Vannak, akik ennél az átlagnál jóval többet segítenek, s olyanok is akadnak szép számmal, akik ennél jóval kevesebbet, vagy éppen semmit sem tesznek a közösségért. Társadalmi munkát általában a tanácsi fejlesztéseknél, a tör- pevízmű-építkezéseken, s azonkívül a községek csinosításánál, parkosításánál végez leginkább a lakosság. A tanácstagoknak e munka mozgósítása során mindenfelé sokat segítenek a népfront-aktívák. sorolás semmiképpen sem lehet teljes. A beruházások okozta változás azonban plasztikusán érzékelhető lesz, ha elmondjuk, hogy jelenleg a .lá- kosság 55 százaléka már vezetékes vízhálózatból kapja a vizet, s csak az utóbbi tanácsciklus alatt is- 13 új vízmű épült. Az utóbbi évek. beruházásaira a. koronát, mindenképpen a szekszárdi Babits Mihály meRöviden A tanácsok felügyelete alá jelenleg 24 ipari és szolgáltató vállalat tartozik. A 24 üzem közel 8000 férfit és nőt foglalkoztat. Ezzel a tanácsok közvetlenül is hozzájárultak' ahhoz, .hogy a lakosság elhelyezkedési lehetőségei javuljanak. Ezek közé az üzemek közé tartozik például a népbolt válla-, lat, a vasipari vállalat, a Szekszárdi Nyomda, a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat is. ft lakosság ellátásáért gyei művelődési központ impozáns épülete tette. De az el múlt években kapott új művelődési , házat Tamási és a megye több kisebb községé is. E néhány új létesítmény mellé ki-ki saját lakhelyéről még számos példát' tudná"felsorakoztatni. Hiszen az elmúlt 20 év alatt- Tolna megye annyit fejlődött, amennyire annak előtte száz éven áftsem volt képes. A tanácsok, felügyeleté'alatt több mint 800 költségvetési intézmény dolgozik. Ezek az intézmények elsősorban kulturális, szociális és egészségügyi feladatokát látnak el. * 20 év alatt. rendkívül sókat' fejlődött a megye egészségügyi hálózata. Ennek, bizonyítására csak egyetlen példa: a kórházi ágyak-száma 845-tel bővüit ebben az időszakban. Az elmúlt húsz év alatt sok millió forinttal gyarapodott a megye. Elég csak néhány számadatot kiragadni, az előző mondat igazolására. 1955-ben a megye tanácsai 2,5 millió forint községfejlesztési alappal rendelkeztek. Abban az évben kimondottan beruházási célokra összesen 20 millió forint állt rendelkezésre. Futotta belőle, amire futotta. A II. ötéves tervben ez az összeg 392 millióra emelkedett A harmadikban már közel 1 milliárd forintot költhetett magára a megye. A negyedik ötéves terv irányszámai pedig már 1 milliárd 339 millió forintot ígérnek. Jelenleg a megyei beruházások két összegből tevődnek ösz- sze. A községfejlesztési hozzájárulásból és az állami támogatásból. összegében az utóbbi a jelentősebb. Hogy ennyi tengernyi pénzből mi mindén épült a megyében az elmúlt 20 év alatt, — azt ki tudná felsorolni! Annyi bizonyos, hogy a lendületesebb fejlődés az 1960-as években kezdődött, s a III. ötéves tervben már szinte ugrásszerű volt. A jelentősebb beruházások közül elég csak néhányra emlékeztetni ahhoz, hogy mindenki előtt világos legyen, milyen mérvű a fejlődés. Elég megemlíteni a megyei kórház bővítését, — a tbc-pavilon. a szülészet megépítését, a dombóvári kórház felépítését. Nagy üzemek — a szekszárdi mérőműszergyár, a dombóvári vállalatok sora — nőttek ki a földből, szinte néhány év alatt. A harmadik ötéves terv végére előreláthatóan 1336 állami lakást adnak át. A felKét évtized alatt a tanácsok költségvetési kiadásainak összege tízszeresére, 50 millió forintról 500 millió forintra nőtt. Ez a szám hűen jelzi a lakosság ' kommunális, • kulturális és egészségügyi ellátásának a tanácsi tevékenységen keresztül elért fejlődését. Ma a megye minden egyes lakosára' átlagosan évi 2000 forint költségvetési kiadás esik, az T950 évi 188 forinttal szemben. ■ Rajz: Érdi Judit. Foto: Gottvald Károly Szöveg: Méry Éva A Tolna megyei Tanács apparátusának épülete Szekszárdon.
