Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-25 / 251. szám
1. Kockás nadrágkosztüm hosszított kabáttal, lekerekített nagy gallérral és széles övvel. A kosztüm kiegészítője3 fekete, vállra akasztható táska, fekete cipő és kesztyű. 2. Hosszú, kardigán szabású- kabát, kötött derékrésszel és zsebbel. Ha kevés a szövet, az újakat is köthetjük. A modell régi, kinőtt ruha átalakítására alkalmas. 3. Vastag szövetből készült kabátruha, a csípőn elvágva. Érdekessége: a szoknyája kétoldalt 3—3 rakással bővül 4. Végül a divatsláger: majdnem térdig érő a bebújós szövet tunika, vagy mellény, amelynek alját rojt díszíti. A tunikát két oldalán 2—2 pánt fogja össze, (Lázár Edith tervei.) Teen ager-divat Pedagógia Az írás-olvasási zavarban szenvedő Növényápolás A sziklakért Egyes gyerekek az általános Iskolában alkalmazott módszerek szerint képtelenek elsajátítani az írás, vagy az olvasás készségét. Olykor egyik sem megy nekik a kettő közül. A betűk megtanulásakor kitűnően haladhatnak, de egy- beírásak és az összeolvasás már nem sikerül. Nagy többségüknél persze csak néhány hétig, esetleg mindössze pár napig tartanak a nehézségek. Itt most azokról szólunk, akiken csak speciális foglalkozással lehet segíteni. A különlegesen súlyos esetekről. Világviszonylatban száz gyermek közül mintegy 12—15 ilyen akad, s a tüneteket dysgraphia (írászavar) és dyslexia (olvasászavar) néven említi a szakirodalom. Az említett tünetek többnyire más zavarok kíséretében jelentkeznek, s az utóbbiak segíthetik a baj felismerését. Ilyen lehet bizonyos beszéd- és mozgászavar, esetleg balkezesség — ami persze önmagában még nem betegség —, a gyermek rajzainak merevsége, hiányossága, szemmozgásának összrendezetlen- sége (például olvasásnál), továbbá magatartásbeli rendellenességek. A gyógypedagógia egyre közismertebb nevelési terület, szinte minden jelentősebb településen megtalálhatjuk a kisegítő (gyógypedagógiai) iskolát is. Növendékei közül igen sokan szenvednek írásolvasási zavarban. Náluk azonban nem csupán az írás-olvasási készség feltűnő fogyatékosságáról van szó, hanem valamilyen formájú agyi károsodásról is. Másrészt gyógypedagógiai intézményeinkben nagy számú környezeti ártalom miatt retardált (értelmileg visszamaradott) gyermekkel találkogyerekekről zunk. De ezúttal nem róluk beszélünk. Akikről mi most szólunk, azokat nemcsak hogy ép értelműként íratják be az általános iskolába, hanem valóban képesek is minden tárgyban együtt haladni társaikkal, kivéve az írás-olvasást. Hatványozott hát a szülők és a pedagógus felelőssége! Ha a gyermek szüntelenül azt hallja környezetében, hogy elmaradott, buta, szidják, testvérei csúfolják, és úgy beszélnek róla, mintha értelmi fogyatékos lenne — önbizalmát teljesen elvesztheti, szorongóvá, gátlásos, ideges, túlérzékeny gyermekké válhat, aki idővel maga is elhiszi, hogy fogyatékos értelmű. Rettegni fog az iskolától, a tanulástól, végül a többi tárgyban is elmarad társai mögött. Amennyiben értelmesnek tartják, de hanyagsággal, lustasággal vádolják, erőszakos, durva, agresszív gyermekké válhat. „Fellázad” a körülötte élők ellen, mert „nem akarják megérteni őt”; szembeszegül velük, szabadiára engedi dühki töréseit, hozzáférHáztartás hetetlen, dacos lesz. Hátrányos képességeit virtuskodással, az osztályközösség munkájának zavarásával igyekszik kompenzálni; esetleg elcsavarog. Mindezekkel a körültekintő, tapintatos magatartás szükségességére szeretnénk felhívni a figyelmet. • Gondoljuk eh ha a család helytelenül értelmezi a gyermek nehézségeit, többször is osztályt ismételhet, nem beszélve az egyik legszomorúbb eshetőségről, hogy szellemi épsége ellenére még- gyógypedagógiai osztályba is kerülhet. Mi hát a teendő? A fennálló zavarok ellenére is maradjon természetes a család magatartása. Ne szidják, ne csúfolják, ne büntessék a gyereket, aggodalmukat se fejezzék ki előtte. Az írás-olvasás zavarai miatt pedig a szülő forduljon gyakorlott, alsó tagozatban tanító gyógypedagógushoz. A szakszerű útbaigazítás és foglalkozás meghozza majd a kívánt eredményt. BŐSZ JENŐ Főzés mikrohullámmal A mikrohullámmal történő főzést az első teljesen új főzési módszernek nevezhetjük azóta, amióta a történelem előtti ember felfedezte a tűzgyújtást. Ezt az állítást az a tény teszi indokolttá, hogy sem közvetve, sem közvetlenül semmiféle tüzet nem alkalmaznak az étel főzéséhez. A mikrohullámmal működő főzőkészüléket 12 centiméter hosszú és másodpercenként 2450 megaherz rezgés-, számú elektromágneses hullámok bombázzák. Ez molekuláris tevékenységet és ezáltal hőt idéz elé az élelmiszerben, amely így megfő. A mikrohullámú energia-magnetronhoz szükséges elektroncsövet 1940-ben sii Jonh Randall és dr. H. A. H. Boot találta fel. A fejlesztés a birminghami egyetemen folyt. A tudósok azonban nem gasztronómiai célokból állították elő a készüléket, hanem a náci „libákat” akarták megfőzni. E készüléket az angol radarrendszer használta fel a második világháborúban. Az első mikrohullámmal működő főzőkét az 1940-es évek végén a Raytheon Inc nevű amerikai cég állította elő. E készülék tökéletesített „utódjaival’’ készített ételek kaphatók Angliáb an 900 étteremben és snack- bárban. Az ételeket általában inkább újra melegítik, mert hacsak nem alkalmaznak egy olyan kályhát, amely a mikrohullámú energiát és a felmelegített, cirkuláló levegőt együttesen használja fel, úgy a mikrohullámmal főzött étel nem ugyanolyan tetszetős, mint amelyet hagyományos módszerekkel főztek. A sziklakertek célja az, hogy a magas hegyek ormain, hegyi rétjein, kőgörgetegein, sziklamélyedéseiben díszlő nőjél elhelyezett kövek vényeket, az alacsony fekvésű- vidékeken más természeti körülmények között meghonosítsa. A növényeket 30—120 centiméter széles teraszokon helyezzük el, a terasz szegélyét lapos, 30—40 centiméter széles kövekből alakítjuk ki. A kövek talaj felől eső oldala kissé befele lejtsen, így a víz közvetlenül a gyökerekhez jut. T ermészetes lejtőn sokkal könnyebb sziklakertet létesíteni, teraszokat alakítunk ki, a talajt porhanyósítjuk, elhelyezzük a köveket és elültetjük a növényeket. Ha sík területen létesítünk sziklakertet, mielőtt hozzáfognánk, készítsünk földkeveréket. A sziklakért földjébe mindig tegyünk homokot, kevés tőzeget, sőt a legtöbb sziklakerti növény kizárólag homokban is megél, hisz a homok sem egyéb, mint kőtörmelék. A növények ültetésénél vegyük figyelembe a virágzás időpontját, a növények magasságát, és a virágok színét.. A sziklakért évelő növényei közé ültethetünk egy-egy cserjét, madárbirset, törpefenyőt, borókát, vagy úgynevezett vi- rágszőnyeget létesítsünk egy- egy különösen szép szirmú növényből, — ezzel megszakítjuk az egyhangúságot. A jót megválasztott összetételű növények februártól egészen decemberig virágoznak. A sort a sárga virágú, Hamamelis kezdi és a lila színű Aster zárja. Körülbelül 1000—1200 azoknak a növényeknek a száma, amelyek nálunk a sziklakerze- ket, díszítik. Ezek közül né-, Bosszul elhelyezett kövek hány olyan növényt sorolunk fel, melyeknek virágzási ideje legtovább tart: Achillea millefolium (piros), Anchusa (kék),. Aster alpellus (kék), Aqulegia (kék, rózsaszín), Campanula (kék), Cory- dalis (lila, fehér), Gaillardia (piros és sárga), Dianthus fajok, Hamamelis (sárga), Linum (kék), Myosotis (kék), Oenothera (kénsárga), Primula (kék, sárga, lila), Potentilla (sárga), Saxifrága (piros, rózsaszín), Viola (kék), Crokus (sárga), Hóvirág, Vinca (kék), Iberis (fehér) és a. kék Veronica fajok. Hétfő: Gombócleves, lekváros gombóc, nudli, gyümölcs. Kedd: Zöldborsóleves, ser- penyős rostélyos kolbásszal gyümölcs. Szerda: Csontleves, tökfőzelék, vagdalt hús, gyümölcs. Csütörtök: Gulyásleves, lán- gos, gyümölcs, Péntek: Zöldségleves, lecsó' tojással, gyümölcs. Szombat: Halászlé, túrós csusza. , Vasárnap: F.béd: Becsinált leves, rántott csirke, rántott karfiol, sült burgonya, piskótatekercs, bor, kávé. Vacsora: rántott csirke, zöldpaprika, paradicsom, tea. Népújság 11 1970, október 35*,
