Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

FÓKUSZ iiiiiiimimiiiimiiii Szemelvények külföldi újságokból Jugoszláviában tavaly minden ötödik dolgozó munkahelyet változtatott A Szövetségi Munkaügyi Tanács adatai szerint tavaly csaknem 700 000 munkás, az ország dolgozóinak egy­ötöde munkahelyet változtatott. A gazdasági ágak közül az ipar áll az élen; az ipar­vállalatokban legnagyobb a munkaerő-hullámzás. A legnyomósabb ok az, hogy az átlagkereset az iparban a legalacsonyabb. Az iparban, a bányaipart is beleértve, tavaly 215 000 munkás változtatott munkahelyet, az építőiparban 125 000, a mezőgazdaságban 96 000, a kereskedelemben és a vendéglátóiparban 71 000, a kisiparban 51 000, a kulturális és szociális intézményekben 47 000, a köz­lekedésben és hírközlésben 36 000, az erdészetben 24 000, a közművekben 21 000. A társadalmi szolgálatok­ban és közhivatalokban alig tapasztalható munkaerő­hullámzás (ami arra vall, hogy ezekben az ágazatok­ban a legbiztonságosabb az elhelyezkedés, s akik elhelyezkedtek, nehezen válnak meg munkahelyük­től). Aránylag csekély a hullámzás a kulturális és szociális tevékenységben is. A munkahely-változtatás eredendő oka az alacsony személyi jövedelem. A munkaerő távozása súlyos veszteségeket okozott több nagy vállalatnak. Legkirívóbb példa a loznicai Viskoza gyár, amelyet rövid idő alatt 70 szakember hagyott el, köztük a vállalat 28 tagú szakkollégiuma, a vezérigazgató kivételével. Az ok: a csekély kereset. A szakemberek tömeges távozása jobb belátásra kény­szerítette a vállalat vezetőségét. Bevezették a szak- képzettségi pótlékot havi 300—1500 dinár összegekben, s ezután némileg jobbra fordult a helyzet. A Szövetségi Munkaügyi Tanács adatai szerint az ország egyes részeiben mind többen keresnek munkát, más országrészekben viszont nagyfokú munkaerő- hiány észlelhető s a vállalatok valóságos hajtóvadá- szatot indítanak szakmunkásokért. Hasonló arányta­lanságok vannak szakmák szerint is. Miközben néme­lyik szakmában igen nehéz elhelyezkedni, más szak­mákból keresve sem lehet munkaerőt találni. Ebből két következtetés vonható le: az egyik az, hogy a szak­munkásképzés nem alkalmazkodik a szükségletekhez, a másik pedig az, hogy a szakmunkaerő nem eléggé mozgékony országos viszonylatban. Az egyetemi karok és a főiskolák egy része nem veszi figyelembe a gazdaság káderszükségletét, ha­sonlóképpen a szakközépiskolák sepri, s emiatt egyes szakmákban túlteng a munkaerő, más ágakban pedig nincs elegendő szakmunkás. (Privredni Pregled) Iparosítás az ír Köztársaságban 1959. és 1969. között Írország ipari termelése évente átlagosan 7 százalékkal emelkedett. Hasonló arányú gyarapodásra számítanak az idén is. Tavaly az ipari termelés értéke 987 millió ír font volt, szemben az 1968-as évi 907 millióval. A legfontosabb iparág az élelmiszeripar, (az ipari termelés egyharmadát adja), második helyen a gyors ütemben fejlődő fémfeldolgozó szektor áll (tavaly 151 miUió ír font). Az ír ipar fejlődésében határkövet jelent majd annak az abroncs- acélt gyártó üzemnek a létesítése, melyet 20 millió ír font költséggel 1972-re épít fel az Akzo hoLland kon­szern. Ez a gyár ezer munkást foglalkoztat majd. A munkalehetőségek hiánya továbbra is az ír gaz­daság egyik legsúlyosabb problémája. Ezért a kor­mány igen jelentős kedvezményekkel próbál vonzást gyakorolni a külföldi vállalkozókra. Az elmúlt 10 év­ben Írországban mintegy 350 gyár épült. A legaktí­vabbak a brit társaságok voltak, az új üzemek mintegy 40 százalékát ők létesítették; utána következnek a nyugatnémet és amerikai beruházók 20, illetve 25 szá­zalékkal. Az elmúlt 10 évben Írországban összesen 94 millió ír font összegű külföldi beruházásra került sor. A hazai cégek száma a hatvanas években 150-nel gya­rapodott. Az ír nemzetgazdasági tanács arra a következtetésre jutott, hogy az elkövetkező évtizedben mintegy 200 ezer férfi és 40 ezer nő számára kell munkaalkalmat biz­tosítani, ha 1980-ig el akarják érni a teljes foglal­koztatottságot. Az elmúlt 10 évben létesített 500 üzem mintegy 44 ezer dolgozót foglalkoztat. A hazai piac szűk felvevőképességére való tekintet­tel (Írország lakosságánál: száma 2,9 millió) az ír iparnak az exportot kell előtérbe állítania. Tavaly az ipari termelés teljes értékéből (987 millió ír font) kül­földön 280 millió font értékű árut helyeztek el. Íror­szág exportja az elmúlt évben összesen 358 millió ír font értékű volt (az előző évi S23 millióval szemben), a behozatal azonban elérte az 589 milliót (1968: 496 millió). Az import túlsúlyának növekedését a hazai fo­gyasztás növekedése és a nagyszabású beruházó tevé­kenység következtében a külföldi cikkek iránti gyor­san növekvő kereslet okozza. A fogyasztás növekedését erősíti az iparban fizetett bérek emelkedése, amely a múlt évben 13,5 százalékos volt, az idén pedig további 15,5 százalékos növekedés várható. Az árak 6,5 százalékkal emelkedtek, az idén várható áremelkedés aránya 10 százalék lesz. A reális bruttó nemzeti termék ez évi növekedését 4,5 százalékra tervezik, az 1969-es évi 4, és az 1968-as 7 százalékkal szemben. (Svet Hospodárstvi) Szocialista integráció Ha az ember a Kutuzov sugárúton a szovjet fő­város központja felé halad, feltűnik előtte egy hatal­mas épület, amely óriási, kitárt könyvre emlékeztet. Ez az épület a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa .székházának égbenyúló központja, a szocialista orszá­gok nemzetközi gazdasági szervezetének „főhadiszál­lása”. Több mint két évtizeddel ezelőtt alakult ez a szervezet, amely gyakorlati tevékenységével alátámasz­totta és továbbfej le sztette a szocialista világ államai között létrejött kapcsolatok teljesen új elveit, — a proletár internacionalizmus lenini elveit. A szocialista országok nemzetgazdaságainak egymáshoz való foko­zatos közeledése megteremti az előfeltételeket ahhoz, hogy hatékonyabban és ésszerűbben használják fel minden egyes testvéri ország belső tartalékait a gaz­dasági fejlődés útján történő még gyorsabb, közös előrehaladásukhoz. A szocialista világ jelentős tapasztalatokat szerzett a gazdasági kapcsolatok különböző fomtáinak fejlesz­tése terén. A KGST 1969 áprilisában tartott XXIII. speciális ülésszakának határozatai fontos határkövet jelentettek a szocialista közösséghez tartozó országok közötti nemzetközi együttműködés rendszerének töké­letesítése útján. Az ülésszak munkájában részt vettek a testvéri államok kommunista és munkáspártjainak, kormányainak vezetői. Itt elhatározták, hogy kidol­gozzák a kölcsönös gazdasági kapcsolatok elmélyítésé­nek legfőbb irányait, és a szocialista integráció tar­talmát képező, hosszabb időszakra szóló konkrét in­tézkedéseket hajtanait végre. A testvéri országok gazdasági integrációjának létre­hozásában természetesen döntő szerepet játszik közös tervező tevékenységük, elsősorban a népgazdasági ter­vek összehangolása. Moszkvában ez év augusztus- szeptemberében tárgyalásokat folytattak és jegyző­könyveket írtak alá, amelyeknek értelmében a Szov­jetunió összehangolja a Német Demokratikus Köztár­sasággal, Lengyelországgal, Bulgáriával, Romániával, Magyarországgal az 1971—1975-re szóló népgazdasági terveket. Természetesen az említett országok tervező szerveinek, minisztériumainak, nagyvállalatainak és tudományos kutató szervezeteinek képviselői ezt meg­előzően nagyszabású munkát végeztek. A tárgyalá­sok során aláírt dokumentumok fontos előrelépést jelentenek a Szovjetunió és a testvéri országok közötti gazdasági együttműködés további kiterjesztése és el­mélyítése. a szocialista közösség gazdasági integrá­ciója terén. Melyek azok az objektív előfeltételek, amelyek lehe­tővé teszik, hogy a KGST-országok áttérjenek a szo­cialista integrációra? Ezt az integrációt mindenekelőtt a szocialista orszá­gok megnövekedett gazdasági és tudományos-műszaki potenciálja teszi szükségessé. Elegendő, ha csupán né­hány adatot idézünk. A KGST-országok ipari poten­ciálja jelenleg több mint kétszerese a Közös Piachoz tartozó államok ipari potenciáljának. A KGST-orszá- gokban a villamos e nergia termelése 1969-ben elérte a 920 milliárd kilowattórát, az acéltermelés körülbelül a 150 millió tonnát, a nyersolaj termelés a 342 millió ton­nát, a cementgyártás körülbelül a 130 millió tonnát. A Közös Piachoz tartó zó országok ugyanabban az évben 535 milliárd kilowattóra villamos energiát, 107 millió tonna acélt, 104 millió tonna cementet, 139 millió tonna nyersolajat termeltek. Az elmúlt húsz évben a szocia­lista közösséghez tartozó országok részesedése a világ ipari termelésében 18 százalékról több, mint 32 száza­lékra emelkedett. A KGST-országok igen erőteljes gazdasági potenciálja megköveteli a nemzetközi tervező tevékenység szere­pének növelését, ami az egyes nemzetgazdaságok ész­szerű funkcionálásának; egyik legfontosabb előfeltétele. A tudományos-műszaki forradalom is parancsolóan megköveteli a szocialista közösség keretei között vég­bemenő integráció meggyorsítását, A tudományos-mű­szaki forradalom hatására egyre nagyobb szerepet töltenek be a gazdaságban azok a termelési ágak, amelyek Igen nagy anyagi és szellemi ráfordításokat igényelnek a társadalomtól. Egyre szükségesebbé vá­lik a KGST-országok termelési erőfeszítéseinek egye­sítése a gazdasági tevékenység azon területein, ame­lyek meghatározzák, hogy milyen fokú a termelés hatékonysága. (Nyegyelja) Ez is, az is Bonyhádról VÍZSZINTES: 1. Az 1848-49-es szabadságharc legendás hírű hon­védtábornoka (1811—1899), aki itt született és itt halt meg. 10. Álló­víz. 12. Eme folyadék. 13. Ennek a pénzegységnek a jele a duplán áthúzott S (névelővel). 15. Meg­kezdett gödör! 16. Növény rcsze. 18. Nemcsak belföldön, de kül­földön is ismertek ennek az üzemnek az iparcikkei. A Percze- lek alapították. 20. Bokszolók. 23. Az a hely, aho a gulya déli pi­henőjét tartja. 24. Hibájaként megemlít. 25. Oly módon (fordít­va). 27. Római pénz, de arzén is. 28. Bonyhádi diák volt, mai köl­tészetünknek egyik legnagyobb alakja. Bonyhádról szól: „Egy ré­gi városban" című verse. 31. Egyik minisztériumunk betűjele. 32. Előd (ford.). 34. Bonyhád névadója, 1. István király unokaöccse. O hívta haza orosz—lengyelhoní emigráció­jából Endre, Béla és Levente her­cegeket, a későbbi I. Endre és I. Béla királyokat. 37. Az Orion tv-k márka betűi. 28. Olasz út (. . . Ve- neto). 40. A jó szaglásnak ez a feltétele. (Két szó.) 41. A török- dúlás után meggy irült lakosság helyébe ilyen telepesek érkeztek. A XVIII. században ezért „Scliwae- bische Turkey*’-ként emlegették. Bonyhádot. 44. Étkezés az ango­loknál 10 órakor. 46. A biblia sze­rint sóbálvánnyá változott. 47. Nyugatnémet gyártmányú műszál márkaneve. 48. Alga közepe! 49. Bonyhádra és környékére Erdély­ből sok ilyen bevándorló érkezett. 51. Értéktelen, vacak. 53. Nem ez (fond.). 54. Volt náci terrorszer­vezet betűi. 56. Egy, németül. 57. Fordítva égő! 58. 1720-ban az ö vezetése alatt református mugyar telepesek népesítették be Bonyhá- dot, de a földbirtokost# vallást türelmetlensége miatt csakhamar tovább vándoroltak. 63. Költői fel­kiáltás. 64. Koros. 65. Cink vegy- jele. 66. Halogató. 68. A függ 1. alatti költő ebben a községben működő algimnáziumnak volt ta­nulója. Az algimnáziumot 1570- ben helyezték át Bonyhádra. FÜGGŐLEGES: 1. A bonyhádi gimnázium névadója. 2. A máso­dik helyezés is ez. 3. Kis francia sziget. 4. Névelő (ford.). 5. Tréner. 6. Tekintet, pillantás angolul. 7. Emelem!. 8. Rolád közepei 9. Bi- csakló, hirtelen megmozduló. 10. ...........gyár, amelyet már lebon­tottak. Helyén építőipari ktsz mű­ködik. 11. Nagy költőnk. A Per- czel-gyerekek nevelője. 14. RCE. 15. Földbirtokos. (. . . Sándor). 1743-ban Perczel Józseffel együtt vásárolták meg a Jbonyhádi ura­dalom nagy részét. 17. A Szabad­ság tér 2. alatti műemlék jellegű épület neve: . . . .-ház. 19. Igen an­golul. 21. Három római ötvenes. 22. Több bizánci császárné neve volt. 25. Az ittrium vegyjele két­szer. 26. Főleg tölgyfán képződik, darázspete lakóhelye. 29. Téli sporteszköz. 30. Jan betűi. 31. Kezet adó. 32. Függ. 11. alatti köl­tőnk szerelme, Perczel-lány, aki­nek emlékét a költő sok nőalakja őrzi. 35. Kettőzve: a huszas évek népszerű játéka. 36. Téli csapa­dék fog hullani. 37. Névelővel: gyúró. 38. Ennek a Tolna megyei tájegységnek a székhelye hvny- hád. 39. Bérmentve. 42. Fémek nyersanyaga. 43. TOA. 44. LN. 45. Fűtőanyag. 50. Lángol. 52. Háztar­tásokban alkalmazott 'ámtisztitó és fényesítő folyadék. 55. Rákóczi egyik legnagyobb hadvezére (Ta­más). 57. Oszkárka. 58. Keverd meg és úgy ásd! 59. Verj I 60. Anna — több idegen nyelven. 61. Erdő vége! 62. AAR. 64. Szintén. 67. Ezüstfehér, puha fém. Beküldendő a vízsz. 1., 18., 28., 34., 41., 49., 58., 68., a függ 1., 10., 11., 15., 17., S3, és 38. sorok meg­fejtése 1970. november 2-án déli 12 óráig levelezőlapon a Szerkesz­tőség címére. A levelezőlapra kér­jük ráírni: Rejtvény, A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1970. október ll-i számban közölt rejtvény megfejtése: König Katalin, Kovács Éva, Deé Márta. Könyvjutalmat nyertek: Horváth László Szekszárd, Tarcsay F/5., Kovács Júlia Decs, Garay u. 12., Rausch Henrikné Bonyhád, No­vember 7. utca 12., Tam József Szekszárd, Béri Balogh u. 29., Thuróczy Gyuláné Decs, Tán­csics u. 14. A könyveket postán küldjük eL Mindent a megfelelő hőfokon A szállodai, éttermi, kórházi ételfelszolgálás kulturál­tabbá tétele érdekében született meg a konstrukció: a kere­keken gördülő, hűtő-fűtő tálalókocsi. A központi konyhán el­készített, kitálalt ételeket a szakács behelyezi a kocsi meg­felelő rekeszeibe, ahol azok sem kihűlni, sem felmelegedni nem fognak, mivel a fiókos jobboldali részben 80—85 C fo­kos hőmérséklet uralkodik, a baloldali tolóajtós részben pe­dig alig valamivel fagypont feletti a hőfok. A melegen tarló fiókokban 30 tál étel fér el. a szigetelt ajíójú hűtőtérben még ennél Is több edény számára van hely a kihúzható tálcákon. A hűtő- és fűtőaggregát a két ellentétes hőmérsékletű tárolótér között kapott helyet; palackgázzal, vagy elektromos energiával tartható üzemben. Az alumíniumból készült tá­lalókocsi könnyű, stabil, tisztítása egyszerű.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom