Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-25 / 251. szám
A szovjet kultúra napjai (4 szovjet kultúra évszázada Tények és adatok A szovjet állam több mint fél évszázados fejlődésének egyik leglényegesebb vívmánya az egységes, soknemzetiségű szocialista kultúra megteremtése. Történelmileg rövid idő alatt teljesen felszámolta az írástudatlanságot, a kulturális egyenlőtlenséget, magasra emelte a munkásosztály és a parasztság kulturálistechnikai szintjét, soknemzetiségű értelmiséget nevelt fel és nagy szellemi, művészi értékeket alkotott. Fii ülés színházművészet A Szovjetunió 15 szövetségi köztársaságában ma 39 filmstúdió működik, amelyek 1968- ban 163 játék- és több mint ezer rövidfilmet készítettek. 1940-ben 28 ezer vetítőberendezés volt a Szovjetunióban, az idén pedig 157 ezer. A szovjet filmszínházakban éven. te közel ötmilliárd néző fordul meg. A Szovjetunió az egy lakosra jutó mozilátogatás tekintetében a világon az első helyet foglalja el, megelőzve az USA-t, Angliát, Franciaországot és az NSZK-t. A Szovjetunióban jelenleg ötszáznál több, hivatásos opera és balett, zenés és operett, prózai és ifjúsági színházi együttest tartanak számon. A színházi előadásokat évente több mint százmillió ember nézi meg. A hivatásosok mellett közel ezer amatőr, úgynevezett „népi színház” is működik, amelyek a legjobb öntevékeny együttesekből alakultak. Az országban 46 nyelven tartanak színházi előadásokat. Zenei élet A Szovjetunióban 129 koncertiroda szervezésében, évente több mint 350 ezer hangHÉRA ZOLTÁN: versenyt tartanak. A koncertlátogatók száma évente meghaladja a 130 milliót. 202 hivatásos, nagy zenei együttes tevékenykedik a köztársasági, a területi és a városi zenei rendezőszervek égisze alatt, köztük számos szimfonikus zenekar, énekkar, ének- és táncegyüttes. A klasszikus és mai zene népszerűsítésében csakúgy, mint a legkiválóbb előadóművészek megismertetésében, kitűnő irodalmi és színházi alkotások terjesztésében igen nagy szerepet vállalnak a hanglemezek. Az országos „Melódia” hanglemezgyár például évente közel kétszázmillió hanglemezt készít; katalógusában több mint 20 ezer mikrobarázdás lemez címe szerepel, s ez évente ezer új címmel bővül. M űvészképzés A művészeti szövetségek mintegy 125 ezer írót, képzőművészt, zeneszerzőt, filmest, építészt, újságírót és hivatásos színházi szakembert fognak össze. , 1968. végén a közművelődési és kulturális intézményekben 3 és fél millió főiskolát, vagy szakközépiskolát végzett ember dolgozott. A Szóvjetunió minden nagy és kis népe azzal büszkélkedhet, hogy nemcsak mérnökei, orvosai, pedagógusai, agronó- musai vannak, hanem azzal is, hogy tudósok, írók, képzőművészek, zeneszerzők, színművészek kerültek ki soraikból. Üzbegisztánban például, a,hol a forradalom előtt nem volt egyetlen színház, múzeum, könyvtár, ma 25 hivatásos színházi együttes, 23 múzeum, közel hatezer közkönyvtár és több mint háromezer klub és művelődési ház van. A Szovjet írószövetség az ország 83 nemzetiségének, a képzőművészeti szövetség 68, a zeneszerzők szövetsége pedig 44 nemzetiség képviselőit tömöríti. Az írószövetség 6942 tagja közül '2443 orosz, vagyis 35 százalék, miközben az ország lakosságának több mint a fele orosz. A gyermekek hat-hét éves kortól a zenei és a képzőművészeti iskolákban kapnak alapképzést. Jelenleg közel ötezer ilyen iskola működik, s tanulóik száma több mint 700 ezer. Különösen népszerűek a gyermek-zeneiskolák, amelyekkel nemcsak városokban, hanem a legtávolabbi falvakban is találkozhatunk. Ezután következnek a konzervatóriumok és a képzőművészeti főiskolák mellett működő művészeti középiskolák, amelyek felkészítik a főiskolákra a tehetséges gyermekeket. A bentlakásos iskola- internátusokban most 15 ezer fiatal tanul. Ezeken kívül 432 középfokú művészeti szakiskola működik, közülük 228 zenei, 52 képző- és iparművészeti, 124 kulturális és 19 balettiskola; az utóbbiakban mintegy ötezer leendő táncos tanul. A felsőfokú művészképzés a konzervatóriumokban, képző- művészeti és színházművészeti főiskolákon történik. Oroszországban a forradalom előtt mindössze 6 művészeti faiskola létezett, jelenleg 61 működik, ezenkívül 16 könyvtáros- és közművelődési szak van az egyetemeken, pedagógiai főiskolákon; a hallgatók száma 82 ezer. A kiemelkedő tehetségű növendékek továbbképzésére mesteriskolák működnek. A főiskolákról évente 11—13 ezer, kiválóan képzett művész és művészeti dolgozó kerül ki. A legnagyobb hagyományokkal rendelkező moszkvai és lenin- grádi fnűvészeti főiskolák nagy segítséget nyújtottak a nemzetiségi művészképzés megteremtésében. (APN) PÁKOLITZ ISTVÁN VERSEI: FÜST A jól bebiflázott és hatásosan időzített idézetek között égigcsapó máglyaként lobogott a tájboroktól heviilő tennivágyó akarat. Csaknem riasztani kellett a tűzoltóságot. Hajnalra már cigarettagyújtásra való tűz se maradt. CSÍZ Nem mondom, némi variáns azért elkéne, esetleg merészebb improvizáció, „ ami esztétikailag árnyaltabbá és élvezetesebbé tenné ezt a hajnalonkénti ébresztőt: de világért se szólok bele: túlórában fütyörészik még most is, október vége felé, — és minden köszönöm nélkül. ÉRSEKVJVÁRY LAJOS VERSEI: SZERELMED tiszta és örök, nem űzi perc, se óra, s nem váltod fel, mint a pénzt: Apróra. HALLOD már a vadludak ujjongva mennek délre: Autó jön, kis szívem, álljunk az útból félre. FELHŐK ahogy most látom, mind lilák. a légben úsznak, mint a vadlibák; Hová mehetnek? — tűnődöm ezen. rád gondolok, és titkon könnyezem. A RÉQI HEQYEN Emelj csak, magas öklödön tarts, mutasd a tájat lebegőben. A bádogtornyot, a réten a tócsát ragyogtasd, mutasd. Hozd fel a régi delet a mélyből, feszítsd az égre, homorítsd, és röptess el engem újra, a fény árkai között, szemben a széllel. Lejt az a hegy, ama másik magasan áteresztett hunyorít lenti szurdoka. Hadd, hogy magamat fölragadjon, a tüskék elől, a nyirok elől. Oly teljes e dél. Hadd kezdjem újra. LAKNER GYÖRGY: HIHETNÉK-E MÉQÍ Bódító nyáréjek csillag-varázsát ma Skorpió, hol Vízöntő mesélik: örömkék tengerár titkában élik letűnt világok csodái álmát... Egykor barommal osztotta meg almát Kényúr-parancsra sziklát görgetett... Forró lávát okádó műhelyek zengve regélték a rongyos hatalmát.. Cirógatott szellő — anyám keze, csókolt szeme: a tűző Nap sugára Huszonhat éve élek nélküle ... Szirmokat vinnék jeltelen sírjára Lehetnél-e fiának Mindene? ... Hisz’ állandónak változó az ára! Szekszárd, 1970. augusztus 11. A LENIMORÄDI OR OS? MÚ7FWMRAN K. Brjullov Kópé: Pomppi végnapjai.
