Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-02 / 231. szám

Félreértés, vagy Tatami más?

Nem lehet, mert ő párttag

Két kongresszus között.?.

Tolna nagyközség négy esztendejének beszédes számaiból

\ nagymúltú ipari község keresőképes lakosságá- nak több mint ötvenöt százaléka, — mintegy ötezer ember — az iparban, a mezőgazdaságban és vállalatoknál dolgozik. A két nagy gyár és a község öt kisipari termelőszövetkezete ma csaknem háromezer dolgozót számlál, a községben négy esztendő alatt 850 fővel emelkedett a munkáslétszám. A fejlődés következtében lényegében megoldódott a foglalkoztatottság, az üzemek esetenként munkerőhiánnyal küzdenek.

Mig négy évvel ezelőtt, 19G6-ban a két gyárban 10 százalékos volt, négy esztendő alatt 44 százaléknyira emelkedett a szakképzettek aránya.

Az ipar jelentős termelés-növekedését bizonyítják a számok. Az ipari termelés 25 százalékkal, míg az építőipari 44 százalékkal magasabb, mint annakelőtte.

A községhez tartozó két termelőszövetkezetben négy év alatt 15 százalékkal haladták meg a második ötéves tervidőszak termelési átlagát, mely a mező- gazdaság országosan 5—0 százalékos átlagnövekedéséhez viszonyítva szép eredmény. A tolnai Aranykalász Tsz és a mözsi Uj Élet Tsz valamennyi terményféleségből növelte hozamait. Kukoricából például csaknem ijz mázsával nőtt négy év alatt a termés, a tolnai határban termelt 33,5 q, illetve a mözsiek által betakarított 34,4 q holdanként! átlaggal.

TV épgazdasági szinten is kiemelkedő beruházáso- ' kát kapott a község, az üzemek korszerűsítése és bővítése révén. A selyemgyár 178 milliós rekonstrukciója, a textilgyár új üzemének 215 milliós beruházása nagy fejlődést jelent a községben.

Uj üzemrészek is épültek. A Gép- és Műszeripari ' Szövetkezet új elektromos szerelőműhelyt, autójavítót és modern festőműhelyt létesített. Létrehozták a szekszárdi szabó szövetkezet 110 dolgozót foglalkoztató tolnai üzemét, mely 1967 ősze óta duplájára fejlesztette munkáslétszámát.

A lakosság anyagi javainak növekedését mutat- i ja, hogy az egy lakosra jutó OTP-takarékbetét ' 1536-ról 3088 forintra emelkedett és a postai betétállomány kettőről négymillióra duplázódott.

Nagy összegeket fordított a községi tanács a köz- « oktatás, a közegészségügy fejlesztésére, a kommuná- I 1 is létesítményekre Az oktatási intézmények bővíté- ' sére és korszerűsítésére 2 milliót, a járdaépítésekre közel egymilliót, öregek napközi otthonára 150 000-et, autóbuszvárókra százezret, egészségügyi intézményekre félmilliót, utakra, parkokra pedig egymillió forintot ruháztak be, anyagi erejükhöz mérten.

Megnőtt

az építőipari szövetkezet szerepe

Csökkent a szabálysértések száma

Két hete, a taggyűlésen kezdődött. Azóta mérséklődött ugyan a felbolydulás, mégis foklalkoztatja azokat, akik tudnak róla. A ktsz-ben jó néhányan nem értik, minek tekintsék az esetet, mi adott indítékot a kiváló kommunista munkás oktalan megbántásá- hoz.

Meglepődés a taggyűlésen

Szokásaikhoz híven, közös dolgaikról, az ország ügyeiről beszéltek a Paksi Építőipari Ktsz pártszervezetének szeptember 10-i taggyűlésén, amikor a kongresszusi tézisek szellemében tanácskoztak. Mit csinálunk helyesen, miben kell változtatni, milyen legyen a kommunista helytállás, miként kell jól képviselni a párt politikáját? — e témakörben egy- re-másra következtek a hozzászólások.

A képzett és tapasztalt kommunista ktsz-elnök felszólalása során többek között érintette a politikusabb szakvezetés helyi kívánalmait, majd a hibák kiküszöbölése végett, mindenben igényelte a párttagság határozottabb fellépését. Követendő példaként felhozta Kertész István és Heiszler Mi- hályné párttagok kiállását, mint akik köntörfalazás nélkül, mindig határozottan és pártszerűen szóvá teszik a taggyűléseken a részleg fejlődését gátló akadályokat.

A meglepetést nem Heiszler Mihályné szólásra emelkedésének ténye okozta, hanem mondanivalója. Először sírvafa- kadt, majd amikor kissé megnyugodott, akadozó hangon mondta el, hogy ezentúl nagyon meggondolja, hogy kritizáljon-e. Amióta kifogásolta a kárpitosüzem anyaghiányát, a gyakori munkakiesést, csoport, vezetője, Rein Ferenc támadja. Legutóbb, amikor a ktsz nőbizottságában a kárpitosüzem asszonyaitól személyi javaslatot kértek, a csoportvezető kijelentette, hogy ő, Heiszlerné ebbe nem szólhat bele, róla azért nem lehet szó, mert párttag.

Akik jelen voltak...

Egyedüli párttag a Paksi Építőipari Ktsz kárpitosüzemé, ben Heiszler Mihályné, húsz esztendeje kommunista. Munkatársai bizalmát jelzi, hogy amikor a nőbizottsági tag kijelöléséről volt szó, az asszonyok inkább vártak vele egy napot, mert Heiszlerné — Bözsi néninek emlegetik —, csak másnap jött be szabadságáról.

Mit mond az önérzetében sértett kommunista, mit idéznek a szemtanúk, miként vélekedik a párton kívüli csoportvezető? Amikor tőlük érdeklődünk, megpróbáljuk kibogozni a szövevényeket.

A Baromfiipari Országos Vállalat bátaszéki kirendeltsége

ÁRUÁTVEVÖI éS GK.-KÍSÉRÖI

beosztásra keres dolgozókat.

(37)

Újólag elgyöngül Heiszler Mihályné, amikor kérdéseimre dióhéjban elmondja máig fájó sérelmeit.

— Gyorsan visszamondták a Rein Feri bácsinak, hogy én a pártban kritizáltam, áll a munka, rendszeresen nincs állványunk. Pedig sem nekünk, sem a ktsz-nek nem mindegy, az állás miatt órabért fizetnek-e, vagy termelünk és teljesítménybért adnak. Neheztelt érte. Amikor aztán itt, a választáskor azt jávásoltam, hogy mi családos anyát küldjünk a nőbizottságba, -— olyan tudja ott őket képviselni —, megfelelt nekem Rein Ferenc. Azt mondta, hogy én nem lehetek, mert én párttag vagyok. Dehogy akartam én nőbizottsági tag lenni! De azért nem lehetek, mert párttag vagyok? Lehet, hogy nem rosszindulatból tette, de azóta sem szól, érezteti velem, piszkálódik. — Miközben szemeit törölgeti, aggályoskodik is, nem lesz-e újabb kellemetlensége ebből a beszélgetésből.

A szem. és fültanúk közül Pach Pálnétól és Meixner Má- tyásnétól érdeklődünk. A kényes ügy megítéléséhez jelentőséggel bír, hogy egymástól függetlenül, külön-külön is pontosan idézik és egyformán értelmezik Rein Ferenc szavait.

Meixner Mátyásné:

— öt gyereket nevelt a Bözsi néni. Vállald el a nőbizottsági tagságot — mondtam én akkor neki. Erre a Feri bácsi azt felelte: öt nem lehet, mert ő párttag. Hát, hogy értsük ezt? A Bözsi néni a mi szószólónk, el szokta mondani, hogy mit kifogásolunk. Én azt nem tartom mindegynek, hogy ki mondja és mit szól, elvégre a csoportvezetőnkről van szó. Hogy volt-e korábban mellőzés? Májusban az ipari vásárra két jegyet kínálgatott a Feri bácsi, és amikor a Bözsi néni kérte az egyiket, nem akarta nekiadni. Ma sem értem, hogy miért.

Pach Pálné:

— Nem lehetett azt félreérteni. Egész héten sírdogált utána a Bözsi néni, de aki ezt vele megtette, nem ment oda hozzá, hogy együtt rendezzék.

Rein Ferenc csoportvezető előrebocsátja, ő úgy gondolta, hogy Heiszler Mihálynét nem kell terhelni a nőbizottsági tagsággal. Nem, tőle ezt nem kérte, az igaz. Vitatja azt, amit a többiek egyformán értelmeztek, ő nem mondta, hogy azért ne jelöljék, mert párttag. VaAz SZMT és a KISZ megyei

bizottságának kora tavasszal publikált felhívására számos ipari vállalat és kisipari szövetkezet fiatal szakmunkásai versenyeztek a Ki minek mestere? házi, területi, majd megyei döntőiben. A vetélkedés első, megyei döntőjét június 5-én az ifjú kőművesek vívrák, őket követték a cipőfelsőrész- készítők, majd a festők, mázolok bizonyíthatták, hogy mennyire mesterei választott szakmájuknak. Mint erről hírt adtunk nemrég, az ácsok és állványozók megyei döntőjét szeptember 17—18-án bonyolították a rendezők. A Ki minek mestere? 1970. évi versenyének ez volt a záróeseménye. Most arról kaptunk hírt, hogy a verseny befejeztével sor kelóban, neki visszamondták a gyűlés után azt, ami ott elhangzott. Amikor firtatom, hogy az állítólagos félreértést miért nem tisztázták együtt, többféle, de érdemben nem kielégítő válaszokat ad. „Észre sem vettem, hogy valami bántja”. „Vártam, hogy az elnökünk befejezze a vizsgálatot”. Meglehetősen vérszegény, sovány érvek.

Taggyűlés elé viszik

A szeptember 16-i párttaggyűlés úgy foglalt állást, hogy megbízza Szalai Lajost, a ktsz kommunista elnökét az eset alapos kivizsgálásával, ö adjon számot a taggyűlésnek a kivizsgálás eredményéről, igazságtevés végett ezen a fórumon térnek vissza a történtekre.

— Milyen stádiumban van a kivizsgálás?

— Hozzáfogtam, de még nem fejeződött be. Heiszler Mihály. né, — nemcsak én állítom, más is —, egyike a ktsz legkiválóbb munkásainak, mint kommunistára is, mindenben lenet rá számítani. Előttem beigazolódott, hogy elhangzott a kijelentés, ami meggondolatlanságból fakadt. Állítom, Rein Ferencben nem volt rosszindulat, amikor mondta. Akkor is szóvá tettem, ma is ismétlem, ilyesmi nem fordulhat eiö, nem szabad megtörténni a ktsz-ben. Hiba, hogy visszamondták a kritikát és egyáltalán, nagyon rosszul nyúltak töboen nozzá ehhez az egészhez. Ha befejeződik a kivizsgálás, megbízatásom szerint, taggyűlésen tájékoztatom a párttagságot — ismerteti a helyzetet Szalai Lajos, a ktsz elnöke.

Figyelemmel kíséri a fejleményeket a községi pártbizottság is, ügyelnek arra, miként zárul Heiszler Mihályné sérelme. Pataki György, a községi pártbizottság titkára, aki ott volt a szeptemberi taggyűlésen, így nyilatkozik:

— Bízom benne, hogy kommunista módon, elvszerűen zárják le az építőipari ktsz- ben ezt az ügyet. Hiszem, hogy javukra szolgál, le fogják szűrni és középvezetői szinten hasznosítani tudják a tanulságokat.

SOMI BENJAMINNÉ

rült a részt vevő csapatok eredményének összesítésére is. Annak idején egy-egy vetélkedő végén a három első helyezett teljesítményét díjazták a szakzsürik. Az SZMT és a KISZ megyei bizottságának arra illetékesei tegnap azt döntötték el, hogy melyik csapat érdemes az SZMT jubileumi vándorserlegének birtoklására. Az építőipari ifjúmunkás csapatok között a TOTÉV kőműves, festő, ács és állványozó versenyzői nyújtottak olyan teljesítményt, ami kimagasló, így. a csapatverseny első helyezettje — az emlékserleg tulajdonosa — a TOTÉV csapata lett. Második az ÁÉV, harmadik — a Dombóvári Univerzál Ktsz fiataljai jóvolTegnap tartott ülésének napirendjén két közérdekű témát vitatott meg a Bonyhádi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Foglalkozott elsőként a Bonyhádi Járási Építőipari Ktsz tevékenységének értékelésével, majd a szabálysértési eljárások számának alakulását mérlegelve azt állapította meg, hogy a csökkenés arányában nőtt az állampolgári fegyelem. Ez utóbbinak tudható be, hogy az idén kevesebb szabálysértési ügyben kellett a tanácsi szak- igazgatási szerveknek eljároi- ok, mint az elmúlt év azonos időszakában.

tából — a ktsz-ek csapata. A dombóvári fiúk közül egy festő első díjat, egy kőműves szakmunkás pedig második díjat hódított meg annak idején az egyéni versenyben. A könnyűipart képviselő cipőfelsőrész-készítők csapatversenyének első helyezettje a Eonyhádi Cipőgyár lett. A könnyűipariak legjobb csapatának alapított emlékserleg tulajdonosa tehát a Bonyhádi Cipőgyár.

A TOTÉV csapatának tagjai november elején — kétszeresen emlékezetes esemény szereplői lesznek. A jól megérdemelt jubileumi emlékserleget ugyanis azon az ünnepségen vehetik át, amelyen a TOTÉV 20 éves fennállásának állomásaira emlékezik.

A végrehajtó bizottság, az építőipari szövetkezet munkájának eredményeit összegezve egyetértett abban, hogy a fennállásának 20. évfordulóját 1971-ben ünneplő ktsz, mind jelentősebb szerepet vállalhat fejlődése, fölkészültsége révén a fejlesztési tervek megvalósításában, ezen belül a lakás- építési program végrehajtásában. A ktsz 1951-ben alakult 11 taggal. A megalakulás évének végére 18 fő volt a termelői létszám — ma 156. Húsz évvel ezelőtt még csupán a festőmázoló, és asztalosipari tevékenységre vállalkozott a ktsz. Az építőipar külön ágazatként később, a fejlődés útjának egyes szakaszait végigjárva jött létre. A Bonyhádi Járási Építőipari Tsz ma a megye építőipari szövetkezeteinek sorában már jelentős helyet foglal el: tavaly — 1969-ben — 21 200 000 forint volt a termelésének teljes értéke. A húszéves évforduló évére, 1971-re 25 milliós tervet vállaltak teljesíteni. Ismerve az építőipari kapacitás országos méretű hiányát, dicsérendő az az igyekezet, hogy ez a kisipari termelőszövetkezet fő profilját a lakásépítési program végrehajtásában határozta meg, nem feledkezve meg természetesen a javító-szolgáltató tevékenységgel szemben támasztott lakossági igények mind jobb ellátásáról sem.

A végrehajtó bizottság elismerését fejezte ki a Bonyhádi Járási Építőipari Ktsz-nek eddigi munkájáért.

A végrehajtó bizottság ülése bejelentésekkel ért véget.

Az emlékserleg tulajdonosa a TOTÉV