Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-13 / 240. szám
fOLNA MEGYEI VILÁG PRÖLETARJAI EGYESÜLJETEK’ IUEPÜJSAG P A MAGYAB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 240. szám ARA: 90 FILLER Kedd, 1970. október 13. Pártértekezlet három járásban A munkásság képviseli a párt fő bázisát A szekszárdi járás kommunistáinak tanácskozása A szekszárdi járás kétezernél több kommunistájának képviseletében 176 küldött tanácskozott szombaton a járási pártértekezleten, a megyei pártbizottság tanácstermében. Megvitatta a járás pártszervezeteinek elmúlt négyéves munkáját, a járás társadalmi, po litikai, gazdasági helyzetét, a X. kongresszus irányelveit és a szervezeti szabályzat tervezetét. A pártértekezleten részt vett Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára, és Tóth József, a párt- és tömegszervezeti osztály vezetője is. Fiatalodtak a pártvezetőségek A küldöttek írásban előre megkapták a pártbizottság beszámolóját, és a kimutatást az új pártvezetőségek összetételéről. (Meg kell említeni, hogy a pártvezetőségek fiatalodtak, több nő került párttisztségbe, a korábbinál magasabb a marxista—leninista középiskolát, egyetemet végzettek aránya is.) A küldöttértekezlet elnöki tisztét György József, a járási tanács elnöke töltötte be. A beszámolót szóban kiegészítette még Tatár Lajos, a járási pártbizottság első titkára, az augusztusi beszámoló, és a szeptemberi vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalataival. Hanoi József a kongresszusi irányelvek, és a szervezeti szabályzat tervezetéről a taggyűléseken elhangzott javaslatokról adott tájékoztatót. A járási pártbizottság beszámolója részletesen foglalkozott a legutóbbi — 1966. október 17-i — járási párt- értekezlet óta bekövetkezett változásokkal; társadalmi téren, a gazdasági építőmunkáA párttagság 35%-a munkás A járás területén dolgozó munkásság többsége fiatal, életkorban is, de mint munkás is fiatal, zömük a parasztságból került az iparba. Kedvezően változott a munkásság szakképzettsége is, bár még kevés a szakképzettek 14 százalékos aránya. Egyértelműen megállapítható, hogy a munkásság nagy többségét a szocialista tudatosság jellemzi, a politikai érettség, a becsületesség, a munkában való példamutató helytállás. Döntő többségük részt vesz a pártmunkában — a járás kommunistáinak 35 százalékát teszik ki a munkások —, a szakszervezetek, a KISZ, a tanácsok és más társadalmi szervezetek, szervek közéleti tevékenységében. A politikai munkában a munkásság képviseli a párt fő bázisát. A járás termelőszövetkezeti parasztsága a korábbi kisáru- termelő lakosság számához képest lényegesen csökkent, jelenleg a lakosság 39.6 százalékát foglalja magába. A tsz-parasztság között kialakult egy új réteg, a szakmunkásság, amelynek száma rhár meghaladja az 1700-at. A szocialista nagyüzemi gazdálkodással megszűnt a parasztság létbizonytalansága, a korszerű termelési eljárások következtében egyre csökken a nehéz fizikai munka, javulnak a munkakörülmények. Emellett a parasztság általános műveltsége is nő, magasabb a nyolc általánost, a középiskolát végzettek aránya. Politikai érettségük növekedését a számok is mutatják; a járás párttagságának 41 százaléka, KISZ-tagságának 32,4 százaléka termelőszövetkezeti tag. A járás tsz-tagságára jellemző, hogy az egyéni porták kerítéseivel szűkre zárt érdeklődési kört felváltja a község, a járás, a megye, az ország, a világ eseményei iránti érdeklődés. Az értelmiség többsége tevékenységében, magatartásában betölti azt a szerepet, amelyet a munkásosztály, a parasztság elvár tőlük. Ez a körülmény az értelmiséggel szemben nemcsak szakmai, hanem magasfokú politikai és világnézeti igényeket is támaszt. Ezeknek az igényeknek nagy részük meg is felel. A közélet különböző területein aktívan részt vesznek a munkában, jelentős szerepet töltenek be a lakosság kulturális, egészségügyi színvonalának emelésében, a szocialista tudatosság továbbfejlesztésében. A jelenlegi 130 értelmiségi párttagból negyvenhármat az elmúlt négy év során vettek fel a pártszervezetek. Nőtt a termelési érték ban, az ideológiai munka helyzetével, az állami élet helyzetével, a belügyi és az igazságügyi szervek tevékenységével, a párt fejlődésével, helyzetével, vezető-, irányító- szerepével, feladataival. A IX. kongresszus óva * szekszárdi járásban a ‘munkásosztály számbelileg is nőtt. az iparban foglalkoztatottak száma 3463 fővel emelkedett. Ez a növekedés hozzávetőlegesen kimerítette a járás sajátosságaiból eredő iparfejlesztési lehetőségeket. Nagyobb mérvű rekonstrukcióra került sor a tolnai üzemekben, a decsi háziipari szövetkezetben, a bátaszéki helyiipari üzemben, korszerűsödtek a kisipari szövetkezetek Tolnán és Bátaszéken. A munkásosztályhoz sorolható keresők száma a járás összes kereső lakosságának 38 százalékát adja. 2,4 százalékkal nőtt a közlekedésben és a hírközlésben dolgozók száma, a kereskedelemben dolgozók száma pedig ezer főre emelkedett 1969 végéig. A gazdaságpolitikai feladatok megvalósításában jelentős eredményeket értek el az elmúlt négy évben a járás kommunistái, a járás dolgozói. A minisztériumi ipar termelési értéke 49 százalékkal, az állami helyi iparé közel 50 százalékkal, a szövetkezeti iparé 54 százalékkal növekedett. A mezőgazdaság termelésének . üteme meghaladta az országos 5—6 százalékos növekedést, növénytermesztési ágban a 10 százalékot. A Tolnai Selyemgyár 178 millió forintos beruházással új üzemrésszel bővült, a textilgyárban most folyik korszerűsítés, 215 milliós költséggel. Százhúsz milliós költséggel elkészült a Szekszárdi Állami Gazdaság sertéskombinátja. Jelentős ösz- szegeket fordítottak a műszaki színvonal növelésére, a technológia fejlesztésére a járás kisipari szövetkezetei. Uj, korszerű kereskedelmi egységek segítik a kereskedelmi ellátás minőségi és mennyiségi javulását. Az üzemek fejlődését igazolja még egy tényező; 1969-ben valameny- nyi üzem nyereséggel zárta az évet. A termelőszövetkezetek közös vagyona 63,1 százalékkal növekedett, a 10 órás munkanapra jutó jövedelem 62 forintról 94 forintra az elmúlt négy évben. Fokozódó harc a káros ideológiák ellen A beszámoló megállapította: jelentős a fejlődés az ideológiai és a propagandamunka területén is. Társadalmi méretekben fokozódott az érdeklődés és a felelősség a közügyek iránt, nőtt a bizalom, a marxizmus—leninizmus vonzóereje, határozottabb, következetesebb a harc a kispolgári, polgári nézetek, szokások leküzdése ellen. Politikai, ideológiai fejlődés — osztályhelyzetéből adódóan is —, a leghatározottabban a munkásosztálynál tapasztalható. A vallásos világnézet elleni harc pozitív eredménye az általános iskolások hitoktatásának alakulása. Az 1967—68-as tanévben még 12 iskolában nem folyt hitoktatás, a mostani tanévben már húsznál több olyan iskola van, amelyben egyetlen tanuló sem jelentkezett hitoktatásra. Fokozott eszmei harcot kell folytatni a dolgozókra még káros hatást gyakoroló ideológiák ellen, fel kell lépni a kispolgári erkölcs, szemlélet és életmód megnyilvánulásai ellen, a szerénytelenség, az anyagias, ság, az erkölcstelen életmód ellen. Egyes vezetők, saját személyüket túlértékelve sajátítják ki maguknak az irányításuk alatt dolgozók eredményeit, úgy megtanulták az „én” szót, hogy teljesen elfelejtették a „mi”-t. Nem lehet elfogadni a törvény ellen vétők mellett fellépők elvtelen érveit: „régi párttag”, „kinyírják a kommunista vezetőt”, „vannak nála nagyobb bűnösök, azokkal szemben mégsem járnak el j A beszámolót követő vitában tizenöten szólaltak fel. Az első felszólaló, Bolvári Józsefné, elsősorban a nők helyzetével foglalkozott, abból kiindulva, hogy a két nagy tolnai üzemben a dolgozók nyolcvan százaléka nő és a termelőszövetkezetekben is nagy számban dolgoznak nők. Mint mondotta: társadalmi mé_ retekben megoldottuk a nők egyenjogúsítását, de még sokat kell tenni azért, hogy a nők betölthessék szerepüket, a munkán túl. a politikai életben is. Szűcs Imre, a bátaszéki községi pártbizottság titkára a község fejlődéséről, a községi pártbizottság munkájáról beszélt. Szóvá tette a bátaszéki MÁY-csomópont korszerűtlenségét, különösen a szociális létesítmények hiányát, a lakás- helyzetet. Zsédey István, a KISZ szekszárdi járási bizottságának titkára, az ifjúság szerepével, munkájával foglalkozott; hogyan vesz részt az ifjúság a párt céljainak megvalósításában. „Javítani akarjuk a fiatalok közötti eszmei nevelőmunkát, a KISZ-alapszervezeteket kommunista közösségekké akarjuk kovácsolni”. Arany István, a mözsi tsz elnöke, a szövetkezeti parasztságot érintő kérdésekkel foglalkozott: egyebek között azzal a — több alapszervezeti taggyűlésen elhangzott — kívánsággal, hogy a termelőszövetkezetben is az ipari munkásokéhoz hasonló legyen a nyugdíj- korhatár, Figyelmet érdemel X. KONGRESSZUS felszólalásából az is, ahogyan az erkölcsi kérdéseikkel, a munkafegyelem kérdéseivel foglalkozott, hangsúlyozva a vezetők fokozottabb felelősségét. „Az irányító vezető, középvezető nagyobb kárt okoz« hat a szövetkezetnek, mint né; hány renitens tsz-tag”. Szigeti János, a Bátaszéki Áfész igazgatóságának elnök® néhány figyelemre késztető jelenségre hívta föl a figyelmet; a szolgáltatások, az áruellátás és a kooperáció lehetőségeire. A háztartások egyre fokozódó gépesítése újabb és magasabb színvonalú szolgáltatásokat követel; az áruellátást befolyásolja, hogy Tolna megyének nincs önálló nagykereskedelmi vállalata; a kis- határmenti áruforgalom bővítése érdekében ajánlatos lenne beszerzési és értékesítési iroda létrehozása, amely egyúttal újabb kooperációs lehetőséget teremthetne a termelőszövetkezetek, az értékesítő és fogyasztási, valamint a kisipari szövetkezetek között. Horváth István, a tengelici Petőfi Tsz párttitkára is a nők helyzetét elemezte és a. tsz-ek szakmunkásképzésének fonák helyzetét. Dr. Csehák Judit, faddi körzeti orvos a falusi értelmiség helyzetéről beszélt, amely „sem keresetben, sem életmódban, sem felfogásban nem különbözik a falu más dolgozó rétegeitől, hiszen ez az értelmiség már a szocialista rendszer neveltje”. Vincze József, a járási ta-* nács elnökhelyettese a termelőszövetkezeti törvény és a földtörvény végrehajtásának tapasztalatairól számolt be. Elmondotta; helyes volt a tsz- vezetőségek hatáskörének növelése. A termelőszövetkezetek egyesülése növelte a küldött- közgyűlések jelentőségét éá úgy tűnik, meghaladta a gyakorlat a tsz-törvénynek azt a paragrafusát, amely a tagfelvételt a közgyűlés hatáskörébe utalta. Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára felszólalásában az eredmények nagyobb megbecsülését hangsúlyozta. összegezte a taggyűlések tapasztalatait, azokat a jogos felvetéseket, amelyek az intenzívebb gazdasági fejlesztést sürgetik. Ennek ellene hat még több tényező; szemlélet, nyersanyag-ellátás, munkaerő, helyzet, erkölcs. Az eddiginél többet kell foglalkozni a munkaerő-gazdálkodás politikai kérdésével is. „A vállalati munkaügyi osztályok ne csak hivatalok legyenek, hanem tudományos igénnyel dolgozzák ki a munkaerő-gazdálkodás lehetőségeit”. Hogy jobban éljünk, nemcsak a munkásnak, hanem a középvezetőknek, vezetőknek is többet, jobban kell dolgozni. Tatár Lajos és Hanoi József összefoglalója után a pártértekezlet megválasztotta a 49 tagú járási pártbizottságot és 43 küldöttet a megyei pártértekezletre, valamennyi jelöltet ellenszavazat nélkül. A járási pártbizottság megtartotta első ülését is, amelyen a járási pártbizottság első titkárává Tatár Lajost választotta. Hanoi Józsefet pedig a pártbizottság titkárává. (Folytatás a 2.-—3. oldalon).
