Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-13 / 240. szám

fOLNA MEGYEI VILÁG PRÖLETARJAI EGYESÜLJETEK’ IUEPÜJSAG P A MAGYAB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 240. szám ARA: 90 FILLER Kedd, 1970. október 13. Pártértekezlet három járásban A munkásság képviseli a párt fő bázisát A szekszárdi járás kommunistáinak tanácskozása A szekszárdi járás kétezernél több kommunistájának képviseletében 176 küldött tanácskozott szombaton a járási pártértekezleten, a megyei pártbizottság tanácstermében. Megvitatta a járás pártszervezeteinek elmúlt négyéves mun­káját, a járás társadalmi, po litikai, gazdasági helyzetét, a X. kongresszus irányelveit és a szervezeti szabályzat ter­vezetét. A pártértekezleten részt vett Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára, és Tóth József, a párt- és tömegszervezeti osztály vezetője is. Fiatalodtak a pártvezetőségek A küldöttek írásban előre megkapták a pártbizottság be­számolóját, és a kimutatást az új pártvezetőségek össze­tételéről. (Meg kell említeni, hogy a pártvezetőségek fi­atalodtak, több nő került párttisztségbe, a korábbinál magasabb a marxista—leni­nista középiskolát, egyetemet végzettek aránya is.) A küldöttértekezlet elnöki tisztét György József, a járá­si tanács elnöke töltötte be. A beszámolót szóban kiegé­szítette még Tatár Lajos, a járási pártbizottság első tit­kára, az augusztusi beszámoló, és a szeptemberi vezetőség­választó taggyűlések tapasz­talataival. Hanoi József a kongresszusi irányelvek, és a szervezeti szabályzat terveze­téről a taggyűléseken elhang­zott javaslatokról adott tájé­koztatót. A járási pártbizottság be­számolója részletesen foglal­kozott a legutóbbi — 1966. október 17-i — járási párt- értekezlet óta bekövetkezett változásokkal; társadalmi té­ren, a gazdasági építőmunká­A párttagság 35%-a munkás A járás területén dolgozó munkásság többsége fiatal, életkorban is, de mint mun­kás is fiatal, zömük a pa­rasztságból került az iparba. Kedvezően változott a mun­kásság szakképzettsége is, bár még kevés a szakképzettek 14 százalékos aránya. Egyértel­műen megállapítható, hogy a munkásság nagy többségét a szocialista tudatosság jellem­zi, a politikai érettség, a be­csületesség, a munkában való példamutató helytállás. Döntő többségük részt vesz a párt­munkában — a járás kom­munistáinak 35 százalékát te­szik ki a munkások —, a szakszervezetek, a KISZ, a tanácsok és más társadalmi szervezetek, szervek közéleti tevékenységében. A politikai munkában a munkásság kép­viseli a párt fő bázisát. A járás termelőszövetkezeti parasztsága a korábbi kisáru- termelő lakosság számához képest lényegesen csökkent, jelenleg a lakosság 39.6 szá­zalékát foglalja magába. A tsz-parasztság között kialakult egy új réteg, a szakmunkás­ság, amelynek száma rhár meghaladja az 1700-at. A szo­cialista nagyüzemi gazdálko­dással megszűnt a parasztság létbizonytalansága, a korsze­rű termelési eljárások követ­keztében egyre csökken a ne­héz fizikai munka, javulnak a munkakörülmények. Emel­lett a parasztság általános műveltsége is nő, magasabb a nyolc általánost, a közép­iskolát végzettek aránya. Po­litikai érettségük növekedését a számok is mutatják; a já­rás párttagságának 41 száza­léka, KISZ-tagságának 32,4 százaléka termelőszövetkezeti tag. A járás tsz-tagságára jellemző, hogy az egyéni por­ták kerítéseivel szűkre zárt érdeklődési kört felváltja a község, a járás, a megye, az ország, a világ eseményei iránti érdeklődés. Az értelmiség többsége te­vékenységében, magatartásá­ban betölti azt a szerepet, amelyet a munkásosztály, a parasztság elvár tőlük. Ez a körülmény az értelmiséggel szemben nemcsak szakmai, hanem magasfokú politikai és világnézeti igényeket is tá­maszt. Ezeknek az igények­nek nagy részük meg is felel. A közélet különböző terüle­tein aktívan részt vesznek a munkában, jelentős szerepet töltenek be a lakosság kultu­rális, egészségügyi színvonalá­nak emelésében, a szocialista tudatosság továbbfejlesztésé­ben. A jelenlegi 130 értelmi­ségi párttagból negyvenhár­mat az elmúlt négy év során vettek fel a pártszervezetek. Nőtt a termelési érték ban, az ideológiai munka helyzetével, az állami élet helyzetével, a belügyi és az igazságügyi szervek tevékeny­ségével, a párt fejlődésével, helyzetével, vezető-, irányító- szerepével, feladataival. A IX. kongresszus óva * szekszárdi járásban a ‘mun­kásosztály számbelileg is nőtt. az iparban foglalkoztatottak száma 3463 fővel emelkedett. Ez a növekedés hozzávetőle­gesen kimerítette a járás sa­játosságaiból eredő iparfej­lesztési lehetőségeket. Na­gyobb mérvű rekonstrukcióra került sor a tolnai üzemek­ben, a decsi háziipari szövet­kezetben, a bátaszéki helyi­ipari üzemben, korszerűsödtek a kisipari szövetkezetek Tol­nán és Bátaszéken. A mun­kásosztályhoz sorolható kere­sők száma a járás összes ke­reső lakosságának 38 száza­lékát adja. 2,4 százalékkal nőtt a közlekedésben és a hírközlésben dolgozók száma, a kereskedelemben dolgozók száma pedig ezer főre emel­kedett 1969 végéig. A gazdaságpolitikai felada­tok megvalósításában jelen­tős eredményeket értek el az elmúlt négy évben a járás kommunistái, a járás dolgo­zói. A minisztériumi ipar termelési értéke 49 százalék­kal, az állami helyi iparé közel 50 százalékkal, a szö­vetkezeti iparé 54 százalék­kal növekedett. A mezőgaz­daság termelésének . üteme meghaladta az országos 5—6 százalékos növekedést, nö­vénytermesztési ágban a 10 százalékot. A Tolnai Selyem­gyár 178 millió forintos be­ruházással új üzemrésszel bő­vült, a textilgyárban most folyik korszerűsítés, 215 mil­liós költséggel. Százhúsz mil­liós költséggel elkészült a Szekszárdi Állami Gazdaság sertéskombinátja. Jelentős ösz- szegeket fordítottak a műsza­ki színvonal növelésére, a technológia fejlesztésére a já­rás kisipari szövetkezetei. Uj, korszerű kereskedelmi egysé­gek segítik a kereskedelmi ellátás minőségi és mennyi­ségi javulását. Az üzemek fejlődését igazolja még egy tényező; 1969-ben valameny- nyi üzem nyereséggel zárta az évet. A termelőszövetkezetek kö­zös vagyona 63,1 százalékkal növekedett, a 10 órás munka­napra jutó jövedelem 62 fo­rintról 94 forintra az elmúlt négy évben. Fokozódó harc a káros ideológiák ellen A beszámoló megállapította: jelentős a fejlődés az ideoló­giai és a propagandamunka területén is. Társadalmi mére­tekben fokozódott az érdek­lődés és a felelősség a köz­ügyek iránt, nőtt a bizalom, a marxizmus—leninizmus vonzó­ereje, határozottabb, követke­zetesebb a harc a kispolgári, polgári nézetek, szokások le­küzdése ellen. Politikai, ideoló­giai fejlődés — osztályhelyze­téből adódóan is —, a leghatá­rozottabban a munkásosztály­nál tapasztalható. A vallásos világnézet elleni harc pozitív eredménye az általános iskolá­sok hitoktatásának alakulása. Az 1967—68-as tanévben még 12 iskolában nem folyt hit­oktatás, a mostani tanévben már húsznál több olyan iskola van, amelyben egyetlen tanuló sem jelentkezett hitoktatásra. Fokozott eszmei harcot kell folytatni a dolgozókra még ká­ros hatást gyakoroló ideológiák ellen, fel kell lépni a kispol­gári erkölcs, szemlélet és élet­mód megnyilvánulásai ellen, a szerénytelenség, az anyagias, ság, az erkölcstelen életmód ellen. Egyes vezetők, saját sze­mélyüket túlértékelve sajátít­ják ki maguknak az irányítá­suk alatt dolgozók eredmé­nyeit, úgy megtanulták az „én” szót, hogy teljesen elfelejtet­ték a „mi”-t. Nem lehet el­fogadni a törvény ellen vétők mellett fellépők elvtelen ér­veit: „régi párttag”, „kinyírják a kommunista vezetőt”, „van­nak nála nagyobb bűnösök, azokkal szemben mégsem jár­nak el j A beszámolót követő vitában tizenöten szólaltak fel. Az első felszólaló, Bolvári Józsefné, elsősorban a nők helyzetével foglalkozott, abból kiindulva, hogy a két nagy tolnai üzemben a dolgozók nyolcvan százaléka nő és a termelőszövetkezetekben is nagy számban dolgoznak nők. Mint mondotta: társadalmi mé_ retekben megoldottuk a nők egyenjogúsítását, de még so­kat kell tenni azért, hogy a nők betölthessék szerepüket, a munkán túl. a politikai élet­ben is. Szűcs Imre, a bátaszéki köz­ségi pártbizottság titkára a község fejlődéséről, a községi pártbizottság munkájáról be­szélt. Szóvá tette a bátaszéki MÁY-csomópont korszerűtlen­ségét, különösen a szociális lé­tesítmények hiányát, a lakás- helyzetet. Zsédey István, a KISZ szek­szárdi járási bizottságának tit­kára, az ifjúság szerepével, munkájával foglalkozott; ho­gyan vesz részt az ifjúság a párt céljainak megvalósításá­ban. „Javítani akarjuk a fiata­lok közötti eszmei nevelőmun­kát, a KISZ-alapszervezeteket kommunista közösségekké akar­juk kovácsolni”. Arany István, a mözsi tsz el­nöke, a szövetkezeti parasztsá­got érintő kérdésekkel foglal­kozott: egyebek között azzal a — több alapszervezeti taggyű­lésen elhangzott — kívánság­gal, hogy a termelőszövetke­zetben is az ipari munkásoké­hoz hasonló legyen a nyugdíj- korhatár, Figyelmet érdemel X. KONGRESSZUS felszólalásából az is, ahogyan az erkölcsi kérdéseikkel, a munkafegyelem kérdéseivel foglalkozott, hangsúlyozva a vezetők fokozottabb felelőssé­gét. „Az irányító vezető, kö­zépvezető nagyobb kárt okoz« hat a szövetkezetnek, mint né; hány renitens tsz-tag”. Szigeti János, a Bátaszéki Áfész igazgatóságának elnök® néhány figyelemre késztető je­lenségre hívta föl a figyel­met; a szolgáltatások, az áru­ellátás és a kooperáció lehe­tőségeire. A háztartások egyre fokozódó gépesítése újabb és magasabb színvonalú szolgál­tatásokat követel; az áruellá­tást befolyásolja, hogy Tolna megyének nincs önálló nagy­kereskedelmi vállalata; a kis- határmenti áruforgalom bőví­tése érdekében ajánlatos lenne beszerzési és értékesítési iroda létrehozása, amely egyúttal újabb kooperációs lehetőséget teremthetne a termelőszövet­kezetek, az értékesítő és fo­gyasztási, valamint a kisipari szövetkezetek között. Horváth István, a tengelici Petőfi Tsz párttitkára is a nők helyzetét elemezte és a. tsz-ek szakmunkásképzésének fonák helyzetét. Dr. Csehák Judit, faddi körzeti orvos a falusi ér­telmiség helyzetéről beszélt, amely „sem keresetben, sem életmódban, sem felfogásban nem különbözik a falu más dolgozó rétegeitől, hiszen ez az értelmiség már a szocialista rendszer neveltje”. Vincze József, a járási ta-* nács elnökhelyettese a ter­melőszövetkezeti törvény és a földtörvény végrehajtásának tapasztalatairól számolt be. El­mondotta; helyes volt a tsz- vezetőségek hatáskörének nö­velése. A termelőszövetkezetek egyesülése növelte a küldött- közgyűlések jelentőségét éá úgy tűnik, meghaladta a gya­korlat a tsz-törvénynek azt a paragrafusát, amely a tagfel­vételt a közgyűlés hatásköré­be utalta. Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára felszóla­lásában az eredmények na­gyobb megbecsülését hang­súlyozta. összegezte a taggyű­lések tapasztalatait, azokat a jogos felvetéseket, amelyek az intenzívebb gazdasági fejlesz­tést sürgetik. Ennek ellene hat még több tényező; szemlélet, nyersanyag-ellátás, munkaerő, helyzet, erkölcs. Az eddiginél többet kell foglalkozni a munkaerő-gazdálkodás politi­kai kérdésével is. „A vállalati munkaügyi osztályok ne csak hivatalok legyenek, hanem tu­dományos igénnyel dolgozzák ki a munkaerő-gazdálkodás le­hetőségeit”. Hogy jobban él­jünk, nemcsak a munkásnak, hanem a középvezetőknek, ve­zetőknek is többet, jobban kell dolgozni. Tatár Lajos és Hanoi József összefoglalója után a pártérte­kezlet megválasztotta a 49 ta­gú járási pártbizottságot és 43 küldöttet a megyei pártérte­kezletre, valamennyi jelöltet ellenszavazat nélkül. A járási pártbizottság meg­tartotta első ülését is, ame­lyen a járási pártbizottság első titkárává Tatár Lajost válasz­totta. Hanoi Józsefet pedig a pártbizottság titkárává. (Folytatás a 2.-—3. oldalon).

Next

/
Oldalképek
Tartalom