Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-13 / 240. szám
ürősödöft a szoeIá|i§ta demokrácia, javult a közéleti tevékenység A kommunisták többsége élvezi a pártonkívüliek bizalmát, támogatását A pártbizottság beszámolóját a megválasztása óta végzett munkáról a bonyhádi járási pártértekezleten Daradics Ferenc első titkár terjesztette elő, s szóban egészítette ki az írásos dokumentumot. A pártértekezlet feladatának megfelelően megvizsgálta a IX. kongresszus határozatainak végrehajtását a bonyhádi járásban, számba vette az elmúlt időszak eredményeit, elemezte a megtett utat és meghatározta a további teendőket. A beszámoló megállapíthatta: a járási pártbizottság, a pártalapszervezetekkel, a lakosság támogatásával jól valósította meg a IX. kongresszus célkitűzéseit, s eredményesen hajtotta végre az abból eredő határozatokat. Jelentősen fejlődött az ipar A beszámoló leszögezte; az elmúlt pártértekezlet óta a bonyhádi járásban jelentős az ipar fejlődése. Az ipari üzemekben a munkások száma négy év során mintegy megháromszorozódott és ezzel a bonyhádi járás ipari jellege erősödött. Az iparosodást elősegítették az üzemi beruházások, a rekonstrukciók, az új termelői ágak létrehozása. Lényeges javulás tapasztalható a munkások politikai és szakmai felkészültségében. Nőtt az általános műveltségük és egymás iránt a felelősségük. Az eredmények mellett a munkások egy részénél akadályozza á fejlődést, a vidékről való bejárás, a paraszti életmód keveredése, a különmunkák vállalása és némelykor a kényelmesség. a közömbösség. A bonyhádi járásban sikeresen valósították meg a IX. kongresszus agrárpolitikai célkitűzéseit. Erősödtek a termelőszövetkezetek szoeialista jellemvonásai, nagyfokú gazdasági fejlődés következett be. s tovább javult a szövetkezeti gazdák ideológiai, politikai és kulturális szemlélete, egysége. A tsz-tagokra nem a különbözőség, hanem a hasonlóság a jellemző. Helyenként felmerülnek ugyan nézeteltérések, ezek azonban nem alapvető kérdésekre vonatkoznak. A közgyűléseken megszűnőiéiben vannak a véget nem érő viták s a közös gazdaságokban javult a szocialista tulajdon védelme, tovább nőtt a tagok munkafegyelme. A bonyhádi járásban is növekvő szerepet tölt be az értelmiség. Számuk 1959-hez képest mintegy megháromszorozódott. Az értelmiségi dolgozók eredményesen tevékenykednek az élet minden területén, munkájukkal hatékonyan részt vesznek a szocializmus építésében. A beszámoló körültekintően foglalkozik a nők társadalmi helyzetével, az ifjúság nevelésével, a lakosság összetételével. a nemzetiségi kérdéssel, maid külön fejezetben a termeléssel összefüggő eredményekkel, gondokkal. A párt- értekezlet résztvevői tel ies, átfogó és kritikus értékelést kaptak a bonvhádi járás iparának 'helyzetéről. Néhány figyelmet érdemlő adat: Az évi termelési érték jelenleg az ipari üzemekben meghaladja a 621 és fél millió forintot. A ktsz-ekben a IX. kongresszus óta 67 százalékkal nőtt az újonnan foglalkoztatottak száma. Az ipari üzemekben 1970. elején befejezték a 44 órás munkahétre való átállást. A dolgozók jövedelme átlagosan három-négy százalékkal nőtt a beszámolási időszakban. A Bonyhádi Cipőgyár dinamikus fejlődésére jellemző, hngv termelési értéke 48 százalékkal növekedett. A Bonyhádi Zománcgyár befejezett termelése négy év alatt 40 százalékkal, termelési értéke 43 millió 500 ezer forinttal emelkedett Az eredmények elismerése mellett a beszámoló megállapította: ösz- szességében nincs lényeges javulás a termelékenység növelésében. s ennek főleg az a magyarázata: a termelői berendezések nagy része korszerűtlen, elavult, sok új munkást alkalmaztak az üzemek, de tapasztalható volt szervezetlenség és a vezetésben bizonytalanság is. Foglalkozott a beszámoló a gépjavító állomás, a téglagyárak, az AKÖV bonyhádi főnökség, s kiilön- kiilön a ktsz-ek munkájával. Súlyának megfelelő helyet kapott a beszámolóban a járás mezőgazdasága. A bonyhádi járás mezőgazdasági üzemeiben 6250-en dolgoznak állandó jelleggel, ez az összkeresqk 35 százaléka. Az állami gazdaságokban 1820 állandó és 125 idénymunkás dolgozik. A termelőszövetkezetekben a járadékosok és a nyugdíjasok száma 1312, a tagság 23.3 ,száz%í lék. Az utóbbi négy év során az egy tagra jutó földterület kilenc kataszteri holdról 10,4 kataszteri holdra nőtt. ennek ellenére a mezőgazdasági munkákat általában időben és jó minőségben végzik el a gazdák. Négy év alatt a tsz-ek tiszta vagyona 182 millió 449 ezer forintról 320 millió 535 ezer forintra gyarapodott. A tsz-ek többségében a vezetés egységes, ä íaenk politikai, szakmai és általános műveltsége javult, ám mindezek ellenére a szákemberel- látottság nem kielégítő. Megállapította a beszámoló, h.ogv a tsz-ekben a termésátlagokat illetően változatlanul nagy a szóródás. Amíg a leveli tsz tavalv búzából 19.86 métermázsás átlagtermést ért el. addig a vele szomszédos volt závodi tsz 11.23 métermázsát. A bonvhádi Petőfi Tsz kukoricából 28.3 métermázsás átlagtermést ért el tavalv, az aparhanti mindössze 18.5 métermázsát. Az elmúlt négy év alatt jelentős mértékben növekedett az állatférőhelvek száma, Szarvásmarhatelep énül és bővül 7ombán. Apar- hanton, Mőosénvbeo. Nagvmá- nvokon. Maioson' és Tévéién. Zombán a korszerű sertéstelep elkészült. Kritikus éllel elemezte a beszámoló a gépesítés helyzetét. Súlyos problémának minősíti, hogy az erőgépek nagy része elhasználódott, s ez a körülmény jelentősen növeli a termelési költségeket. Nagy figyelmet érdemel a beszámoló további megállapítása: „A mezőgazdasági termelés növekedésével párhuzamosan emelkedett az áruértékesítés. 1969-ben 526 vagon búzával, 13,37 sertéssel, 649 vágómarhával és 18 629 hektoliter tejjel értékesítettek többet a járás közös gazdaságai, mint 1965-ben.” A beszámoló foglalkozott a háztáji és kisegítő gazdaságokkal, továbbá a tsz-ek melléküzemági tevékenységével A bonyhádi járás ideológiai és kulturális helyzetét a beszámoló részletesen elemezte. Ezt követően a lakosság életkörülményeivel foglalkozott, majd a járási pártszervek és alapszervezetek helyzetét ismertette. összegezésként hangzott el az alábbi sommázás: ...Járásunk alapszervezeteiben mintegy 1600 párttag él szervezeti életet, magáénak vallja pártunk politikáját és túlnyomó többsége dolgozik a párt határozatainak. célkitűzéseinek megvalósulásáért. Nagy erőt képvisel ez a tagság mert az élet minden területére kiterjed munkája. Párttagságunk nagy része, a fizikai dolgozóktól a vezetőkig, példamutató, kezdeményező, jó hatással van környezetére. A párttagok aktívan dolgoznak a különböző tömpgszerveze- tekben, mozgalmakban, többségük élvezi a pártonkívüliek bizalmát, támogatását. Abban, hogy az eltelt négy év eredményeiről, járásunk fejlődéséről számolhatunk be, a párt helyes politikája, a párttagok és a párton kívüli aktívák, a járás dolgozóinak eredményes munkája tükröződik.” Az írásos beszámolót Daradion Ferenc elvtárs szóbeli kiegészítője követte, majd János Jeromos tájékoztatta a párt- ér.tekezlet résztvevőit az augusztusi és a szeptemberi taggyűlésekről. Elmondotta egyebek között, hogy az irányelvek iránt nagyfokú érdeklődés mutatkozott meg a pártonkívüliek körében is. János Jeromos tolmácsolásában a járás kommunistáinak hangja, véleménye, a vezetőségválasztó taggyűléseken elhangzott bíráló éezrevétele maradéktalanul eljutott a pártértekezlet színe elé. A pártértekezlet felszólalói elsősorban a maguk műnk* területén tapasztalható eredményekről é.s hibákról számolták be konstruktív, gondolatébresztő javaslatokat, téve (\ felszólalásokra ké- ső>-hi lapszámainkban visszatérünk.! A bonvhádi járási oártérte- Ire-let-on felszólalt Horváth József a mézveí pártbizottság titkára. A többi között elmondotta : a X. kongresszusra való készülés élénkítőleg hatott a pártszervezetek életére, fellendítette az ideológiai, politikai munkát. Szólott arról is. hogy az augusztusi es a szeptemberi taggyűlések a2 egész megyében tartalmasak voltak, jó politikai légkörben folytak. A párttagok helyesen elemezték és értékelték az alapszervek tevékenységét, állást foglaltak a párt, az ország életének, politikánk fő vonalainak kérdésében. A taggyűléseket a kommunisták felelősségérzete, őszinte segíteni- akarása jellemezte. A szeptemberi taggyűléseken a Központi Bizottság dokumentumainak megtárgyalása vitaasztalhoz szólította az or-zág valameny- nyi kommunistáját. „Megyei tapasztalataink azt bizonyítják. hogy a párttagság jól fogadta az országos politikához való hozzászólás, véleménv- nyilvánítás lehetőségét és élt is azzal.” — mondotta Horváth József elvtárs. A pártértekezlet küldöttei megválasztották a járási párt- bizottságot és azokat a küldötteket, akiket a bonyhádi járás delegált a megyei pártértekezletre. A járási pártbizottság a választás után az első ülését megtartva megválasztotta a végrehajtó bizottság tagjait. A bonyhádi járási pártbizottság első titkára újból Daradics Ferenc elvtárs, titkára János Jeromos elvtárs. Nem lehetünk csupán passzív szemlélői, de kritika nélküli effvetértő kísérői sem a gazdasági vezetésnek A paksi járás kommunista küldötteinek tanácskozása Százhetvenegy kommunlst a, a járásban élő párttagok képviseletében Biritón, a Pák si Állami Gazdaság központjában tartotta tanácskozását. A járási pártértekezlet munkájában részt vett Tolnai Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának titkára is. Mint minden pártbizottsági ülésen. így most is a legizgalmasabb társadalmi, polltl kai, gazdasági kérdések kerültek napirendre. Nagy János, a Paksi Állami Gazdaság igazgatója, a tanácskozás cin öke Is erre emlékezett megnyitó szavaiban. „Népünk, munkásosztályunk és pártunk életében mindig jelentős helyet foglaltak el a pártkongresszusok, azokat mindig nagy készülődés, alapos helyzetelemzés. az eredmények, a gondok, bajok vizsgálata előzte meg. A kongresszus mindig olyan állomás volt, ahol a tapasztalatok, eredmények elemzéseként az előrehaladás útja, a további célok, a célok megvalósítását szolgáló feladatokat határozták meg. Alapszervezeteink, párt- szerveink nagy felelősséggel készültek és készülnek a kongresszusra”. — állapította meg az írásban előterjesztett beszámoló. A járási bizottság írásos jelentése felöleli a társadalmi, politikai, gazdasági téren történt változásokat. A tudományos igényű megállapítások, a változást előidéző okok vizsgálata, a fejlődés tendenciádnak meghatározása jellemezte a beszámolót. Egyúttal áttekinthették a kommunisták küldöttei ebből az anyagból a járás területén végbement más jellegű változásokat is. A mezőgazdasági munka mint meghatározó, alakító tényező volt a négy év során. „Pártszervezeteink — állapítja meg az írásos előterjesztés — gazdasági irányítási feladatukat az új módszereknek megfelelően oldották meg, ennek eredményeként tovább erősödtek a demokratizmus elemei, fokozódott az érdekeltség, ebből következően a dolgozók aktivitása, javult a dolgozók és vezetők kapcsolata. A pártmunkában bekövetkezett lényeges változásokról a pártszervezetek és a gazdasági vezetők kapcsolatainak új módjairól, a lehetőségekről szólott Rigóczky István, járási első titkár szóbeli kiegészítője is. ■ Az augusztusi, szeptemberi taggyűlések vitád azt bizonyítják, hogy a paksi járás párttagjai elemző módon vizsgálják a pártszervezetek és a gazdasági vezetők új kapcsolatát. Helyesnek tartjuk — mondotta Rigóczky István —, ha a pártszervezetek beavatkoznak az adott egységben folyó szakmai jellegű munkába, hisz felelősek ezért. Sokan tették fel a kérdést, hogy felelősek-e a gazdasági munkáért a pártszervezetek. E probléma tisztázását indokolja, hogy a gazdasági egységek vezetői vagy az alapszervezetek állás- foglalása alapján egyes helyeken háttérbe szorul a gazdasági munka pártirányítása, attól tartva, hogy az jellegénél fogva operatívnak minősül. Az elmúlt két év tapasztalata alapján nemcsak indokolt e kérdéssel foglalkozni, de lehetséges is. Sokrétű tapasztalattal rendelkezünk. A párt- szervezeteink gazdaságirányító munkáját több esetben a kommunista gazdasági vezetők azzal segítették, hogy igényelték a pártszervezetek támogatását. A következő időkben e mellet a pártszervezeteknek keli a kezdeményezést mindent gazdasági egységben, a munkakapcsolatok minden területén nTagukhoz ragadni. A párt minden szinten erősíti és védelmezi az egyszemélyi vezetés elvét, és nem vállalja magára a gazdasági szervek, a vállalatok teendőit és az ebből fakadó felelősséget. Ez azonban nem jelenti azt. hogy pártalapszervezeteinknek, vagy szerveinknek a gazdasági. élettel kapcsolatos feladatai kizárólag a mozgósítás szerépére korlátozódnák. Nem lehetünk csupán passzív szemlélőd, de kritika nélküli, egyetértő kísérői sem a gazdasági vezetésnek. Elutasítjuk az úgynevezett „munkamegosztást”, amely mellett sajnos egy-két helyen ma is kardoskodnak, főleg a közép, vagy a második és harmadik számú vezetők, amely elv a gazdasági, vállalati vezetés feladatának tartja a szakmai-gazdasági kérdésekben a döntést és a pártszervezetek szerepét kizárólag ezen elhatározások megvalósítására irányuló „politikai agitáció- ban” látja. Nyilvánvaló, hogy a pártszervezetek szerepe a gazdasági életben ennél többet jelent, s azért, mert a gazdasági döntések emberi viszonyokat — osztály-, réteg-.
