Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-13 / 240. szám

ürősödöft a szoeIá|i§ta demokrácia, javult a közéleti tevékenység A kommunisták többsége élvezi a pártonkívüliek bizalmát, támogatását A pártbizottság beszámolóját a megválasztása óta végzett munkáról a bonyhádi járási pártértekezleten Daradics Fe­renc első titkár terjesztette elő, s szóban egészítette ki az írásos dokumentumot. A pártértekezlet feladatának meg­felelően megvizsgálta a IX. kongresszus határozatainak vég­rehajtását a bonyhádi járásban, számba vette az elmúlt idő­szak eredményeit, elemezte a megtett utat és meghatározta a további teendőket. A beszámoló megállapíthatta: a járási pártbizottság, a pártalapszervezetekkel, a lakosság támoga­tásával jól valósította meg a IX. kongresszus célkitűzéseit, s eredményesen hajtotta végre az abból eredő határozatokat. Jelentősen fejlődött az ipar A beszámoló leszögezte; az elmúlt pártértekezlet óta a bonyhádi járásban jelentős az ipar fejlődése. Az ipari üze­mekben a munkások száma négy év során mintegy meg­háromszorozódott és ezzel a bonyhádi járás ipari jellege erősödött. Az iparosodást elő­segítették az üzemi beruhá­zások, a rekonstrukciók, az új termelői ágak létrehozása. Lé­nyeges javulás tapasztalható a munkások politikai és szakmai felkészültségében. Nőtt az ál­talános műveltségük és egy­más iránt a felelősségük. Az eredmények mellett a munká­sok egy részénél akadályozza á fejlődést, a vidékről való be­járás, a paraszti életmód keve­redése, a különmunkák vál­lalása és némelykor a ké­nyelmesség. a közömbösség. A bonyhádi járásban sike­resen valósították meg a IX. kongresszus agrárpolitikai cél­kitűzéseit. Erősödtek a terme­lőszövetkezetek szoeialista jel­lemvonásai, nagyfokú gazda­sági fejlődés következett be. s tovább javult a szövetkezeti gazdák ideológiai, politikai és kulturális szemlélete, egysége. A tsz-tagokra nem a különbö­zőség, hanem a hasonlóság a jellemző. Helyenként felme­rülnek ugyan nézeteltérések, ezek azonban nem alapvető kérdésekre vonatkoznak. A közgyűléseken megszűnőiéiben vannak a véget nem érő vi­ták s a közös gazdaságokban javult a szocialista tulajdon védelme, tovább nőtt a tagok munkafegyelme. A bonyhádi járásban is nö­vekvő szerepet tölt be az ér­telmiség. Számuk 1959-hez ké­pest mintegy megháromszoro­zódott. Az értelmiségi dolgo­zók eredményesen tevékeny­kednek az élet minden terü­letén, munkájukkal hatéko­nyan részt vesznek a szocia­lizmus építésében. A beszámoló körültekintően foglalkozik a nők társadalmi helyzetével, az ifjúság neve­lésével, a lakosság összetételé­vel. a nemzetiségi kérdéssel, maid külön fejezetben a ter­meléssel összefüggő eredmé­nyekkel, gondokkal. A párt- értekezlet résztvevői tel ies, át­fogó és kritikus értékelést kaptak a bonvhádi járás ipa­rának 'helyzetéről. Néhány figyelmet érdemlő adat: Az évi termelési érték jelen­leg az ipari üzemekben meg­haladja a 621 és fél millió fo­rintot. A ktsz-ekben a IX. kongresszus óta 67 százalékkal nőtt az újonnan foglalkozta­tottak száma. Az ipari üze­mekben 1970. elején befejez­ték a 44 órás munkahétre való átállást. A dolgozók jövedelme átlagosan három-négy száza­lékkal nőtt a beszámolási idő­szakban. A Bonyhádi Cipő­gyár dinamikus fejlődésére jellemző, hngv termelési érté­ke 48 százalékkal növekedett. A Bonyhádi Zománcgyár be­fejezett termelése négy év alatt 40 százalékkal, termelé­si értéke 43 millió 500 ezer forinttal emelkedett Az ered­mények elismerése mellett a beszámoló megállapította: ösz- szességében nincs lényeges ja­vulás a termelékenység nö­velésében. s ennek főleg az a magyarázata: a termelői be­rendezések nagy része korsze­rűtlen, elavult, sok új mun­kást alkalmaztak az üzemek, de tapasztalható volt szerve­zetlenség és a vezetésben bi­zonytalanság is. Foglalkozott a beszámoló a gépjavító állo­más, a téglagyárak, az AKÖV bonyhádi főnökség, s kiilön- kiilön a ktsz-ek munkájával. Súlyának megfelelő helyet kapott a beszámolóban a járás me­zőgazdasága. A bonyhádi járás mezőgazdasági üzemeiben 6250-en dolgoznak állandó jel­leggel, ez az összkeresqk 35 százaléka. Az állami gazdasá­gokban 1820 állandó és 125 idénymunkás dolgozik. A ter­melőszövetkezetekben a jára­dékosok és a nyugdíjasok szá­ma 1312, a tagság 23.3 ,száz%í lék. Az utóbbi négy év során az egy tagra jutó földterület kilenc kataszteri holdról 10,4 kataszteri holdra nőtt. ennek ellenére a mezőgazda­sági munkákat általában idő­ben és jó minőségben végzik el a gazdák. Négy év alatt a tsz-ek tiszta vagyona 182 mil­lió 449 ezer forintról 320 mil­lió 535 ezer forintra gyarapo­dott. A tsz-ek többségében a vezetés egységes, ä íaenk po­litikai, szakmai és általános műveltsége javult, ám mind­ezek ellenére a szákemberel- látottság nem kielégítő. Megállapította a beszámoló, h.ogv a tsz-ekben a termésát­lagokat illetően változatlanul nagy a szóródás. Amíg a le­veli tsz tavalv búzából 19.86 métermázsás átlagtermést ért el. addig a vele szomszédos volt závodi tsz 11.23 méter­mázsát. A bonvhádi Petőfi Tsz kukoricából 28.3 métermázsás átlagtermést ért el tavalv, az aparhanti mindössze 18.5 mé­termázsát. Az elmúlt négy év alatt jelentős mértékben növekedett az állatférőhelvek száma, Szarvásmarhatelep énül és bővül 7ombán. Apar- hanton, Mőosénvbeo. Nagvmá- nvokon. Maioson' és Tévéién. Zombán a korszerű sertéstelep elkészült. Kritikus éllel elemezte a beszámoló a gépesítés hely­zetét. Súlyos problémának minősíti, hogy az erőgépek nagy része elhasználódott, s ez a körülmény jelentősen nö­veli a termelési költségeket. Nagy figyelmet érdemel a beszámoló további megállapí­tása: „A mezőgazdasági ter­melés növekedésével párhuza­mosan emelkedett az áruérté­kesítés. 1969-ben 526 vagon búzával, 13,37 sertéssel, 649 vá­gómarhával és 18 629 hekto­liter tejjel értékesítettek töb­bet a járás közös gazdaságai, mint 1965-ben.” A beszámoló foglalkozott a háztáji és ki­segítő gazdaságokkal, továbbá a tsz-ek melléküzemági tevé­kenységével A bonyhádi járás ideológiai és kulturális helyzetét a be­számoló részletesen elemezte. Ezt követően a lakosság élet­körülményeivel foglalkozott, majd a járási pártszervek és alapszervezetek helyzetét is­mertette. összegezésként hang­zott el az alábbi sommázás: ...Járásunk alapszervezeteiben mintegy 1600 párttag él szer­vezeti életet, magáénak vallja pártunk politikáját és túlnyo­mó többsége dolgozik a párt határozatainak. célkitűzései­nek megvalósulásáért. Nagy erőt képvisel ez a tagság mert az élet minden területére kiterjed munkája. Párttagsá­gunk nagy része, a fizikai dol­gozóktól a vezetőkig, példa­mutató, kezdeményező, jó ha­tással van környezetére. A párttagok aktívan dolgoznak a különböző tömpgszerveze- tekben, mozgalmakban, több­ségük élvezi a pártonkívüliek bizalmát, támogatását. Abban, hogy az eltelt négy év ered­ményeiről, járásunk fejlődésé­ről számolhatunk be, a párt helyes politikája, a párttagok és a párton kívüli aktívák, a járás dolgozóinak eredményes munkája tükröződik.” Az írásos beszámolót Dara­dion Ferenc elvtárs szóbeli ki­egészítője követte, majd János Jeromos tájékoztatta a párt- ér.tekezlet résztvevőit az augusztusi és a szeptemberi taggyűlésekről. Elmondotta egyebek között, hogy az irány­elvek iránt nagyfokú érdeklő­dés mutatkozott meg a párton­kívüliek körében is. János Je­romos tolmácsolásában a já­rás kommunistáinak hangja, véleménye, a vezetőségválasz­tó taggyűléseken elhangzott bíráló éezrevétele maradékta­lanul eljutott a pártértekezlet színe elé. A pártértekezlet fel­szólalói elsősorban a maguk műnk* területén tapasztalható eredményekről é.s hibákról számolták be konstruktív, gondolatébresztő javaslatokat, téve (\ felszólalásokra ké- ső>-hi lapszámainkban vissza­térünk.! A bonvhádi járási oártérte- Ire-let-on felszólalt Horváth József a mézveí pártbizottság titkára. A többi között el­mondotta : a X. kongresszusra való készülés élénkítőleg ha­tott a pártszervezetek életére, fellendítette az ideológiai, po­litikai munkát. Szólott arról is. hogy az augusztusi es a szeptemberi taggyűlések a2 egész megyében tartalmasak voltak, jó politikai légkörben folytak. A párttagok helyesen elemezték és értékelték az alapszervek tevékenységét, ál­lást foglaltak a párt, az ország életének, politikánk fő vona­lainak kérdésében. A taggyű­léseket a kommunisták fele­lősségérzete, őszinte segíteni- akarása jellemezte. A szeptem­beri taggyűléseken a Központi Bizottság dokumentumainak megtárgyalása vitaasztalhoz szólította az or-zág valameny- nyi kommunistáját. „Megyei tapasztalataink azt bizonyít­ják. hogy a párttagság jól fo­gadta az országos politikához való hozzászólás, véleménv- nyilvánítás lehetőségét és élt is azzal.” — mondotta Hor­váth József elvtárs. A pártértekezlet küldöttei megválasztották a járási párt- bizottságot és azokat a kül­dötteket, akiket a bonyhádi járás delegált a megyei párt­értekezletre. A járási pártbizottság a vá­lasztás után az első ülését megtartva megválasztotta a végrehajtó bizottság tagjait. A bonyhádi járási pártbizottság első titkára újból Daradics Fe­renc elvtárs, titkára János Je­romos elvtárs. Nem lehetünk csupán passzív szemlélői, de kritika nélküli effvetértő kísérői sem a gazdasági vezetésnek A paksi járás kommunista küldötteinek tanácskozása Százhetvenegy kommunlst a, a járásban élő párttagok képviseletében Biritón, a Pák si Állami Gazdaság központ­jában tartotta tanácskozását. A járási pártértekezlet mun­kájában részt vett Tolnai Ferenc, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára is. Mint minden pártbizottsági ülésen. így most is a leg­izgalmasabb társadalmi, polltl kai, gazdasági kérdések ke­rültek napirendre. Nagy János, a Paksi Állami Gazdaság igazgatója, a tanácskozás cin öke Is erre emlékezett meg­nyitó szavaiban. „Népünk, munkásosztályunk és pártunk életében mindig jelentős helyet foglaltak el a pártkongresszusok, azokat min­dig nagy készülődés, alapos helyzetelemzés. az eredmé­nyek, a gondok, bajok vizs­gálata előzte meg. A kong­resszus mindig olyan állomás volt, ahol a tapasztalatok, eredmények elemzéseként az előrehaladás útja, a további célok, a célok megvalósítását szolgáló feladatokat határozták meg. Alapszervezeteink, párt- szerveink nagy felelősséggel készültek és készülnek a kong­resszusra”. — állapította meg az írásban előterjesztett be­számoló. A járási bizottság írásos je­lentése felöleli a társadalmi, politikai, gazdasági téren tör­tént változásokat. A tudomá­nyos igényű megállapítások, a változást előidéző okok vizs­gálata, a fejlődés tendenciád­nak meghatározása jellemezte a beszámolót. Egyúttal átte­kinthették a kommunisták kül­döttei ebből az anyagból a járás területén végbement más jellegű változásokat is. A me­zőgazdasági munka mint meg­határozó, alakító tényező volt a négy év során. „Pártszervezeteink — álla­pítja meg az írásos előter­jesztés — gazdasági irányítási feladatukat az új módszerek­nek megfelelően oldották meg, ennek eredményeként tovább erősödtek a demokratizmus elemei, fokozódott az érde­keltség, ebből következően a dolgozók aktivitása, javult a dolgozók és vezetők kapcsola­ta. A pártmunkában bekövetke­zett lényeges változásokról a pártszervezetek és a gazdasági vezetők kapcsolatainak új módjairól, a lehetőségekről szólott Rigóczky István, járási első titkár szóbeli kiegészítő­je is. ■ Az augusztusi, szeptemberi taggyűlések vitád azt bizonyít­ják, hogy a paksi járás párt­tagjai elemző módon vizsgál­ják a pártszervezetek és a gazdasági vezetők új kapcso­latát. Helyesnek tartjuk — mondotta Rigóczky István —, ha a pártszervezetek beavat­koznak az adott egységben fo­lyó szakmai jellegű munkába, hisz felelősek ezért. Sokan tet­ték fel a kérdést, hogy felelősek-e a gazdasági munkáért a pártszervezetek. E probléma tisztázását indokolja, hogy a gazdasági egységek vezetői vagy az alapszervezetek állás- foglalása alapján egyes he­lyeken háttérbe szorul a gaz­dasági munka pártirányítása, attól tartva, hogy az jellegé­nél fogva operatívnak minő­sül. Az elmúlt két év tapaszta­lata alapján nemcsak indokolt e kérdéssel foglalkozni, de le­hetséges is. Sokrétű tapaszta­lattal rendelkezünk. A párt- szervezeteink gazdaságirányí­tó munkáját több esetben a kommunista gazdasági vezetők azzal segítették, hogy igényel­ték a pártszervezetek támoga­tását. A következő időkben e mellet a pártszervezeteknek keli a kezdeményezést mindent gazdasági egységben, a mun­kakapcsolatok minden terüle­tén nTagukhoz ragadni. A párt minden szinten erősíti és vé­delmezi az egyszemélyi veze­tés elvét, és nem vállalja magára a gazdasági szervek, a vállalatok teendőit és az eb­ből fakadó felelősséget. Ez azonban nem jelenti azt. hogy pártalapszervezeteinknek, vagy szerveinknek a gazdasá­gi. élettel kapcsolatos feladatai kizárólag a mozgósítás szeré­pére korlátozódnák. Nem lehe­tünk csupán passzív szemlé­lőd, de kritika nélküli, egyet­értő kísérői sem a gazdasági vezetésnek. Elutasítjuk az úgynevezett „munkamegosztást”, amely mellett sajnos egy-két helyen ma is kardoskodnak, főleg a közép, vagy a második és har­madik számú vezetők, amely elv a gazdasági, vállalati ve­zetés feladatának tartja a szakmai-gazdasági kérdések­ben a döntést és a pártszerve­zetek szerepét kizárólag ezen elhatározások megvalósítására irányuló „politikai agitáció- ban” látja. Nyilvánvaló, hogy a pártszervezetek szerepe a gazdasági életben ennél töb­bet jelent, s azért, mert a gaz­dasági döntések emberi viszo­nyokat — osztály-, réteg-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom