Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-11 / 239. szám
Nálunk is divatba jött a reklám. Persze ezt a reklámtevékenységet még fejleszteni kell. Most hol vagyunk mi még például csak a francia reklámtól is. A minap a párizsi metrón utazva arra lettem figyelmes hogy valahogyan a falak mögül női hang jött. Jobban odafigyeltem. Női és férfihang vegyesen. Nők és férfiak suttogták hogy milyen pezsgőt igyák én. Aztán dugó pukkant és megindult a nyálam A reklám megindította a nyálam. Nálunk. Szekszárdon is találkoztam egy hasonló, de jóval szegényesebb reklámmal. A boltok előtt emberek itták a bort, a sört, a pálinlcat. Bent megvették, kint megütök. Erre sajnos nem a nyálam indult meg. hanem a gyomromban, a májamban keletkezett valami megmagyarázhatatlan zavar. Pedig a kereskedők betartották a szabályt. Még kérésre sem bontották fel az üvegeket, de szemrebbenés nélkül visszaváltották az üres üvegeket. A bolt az az ö asztaluk. Ott nem lehet inni. Az utcán meg ki törődik azzal, hogy ki. mit csinál? Legfeljebb az akadékoskodó emberek törődnefc az ilyesmivel. Nálunk is. másutt is. Saarbrücken környékén az erdőkben elszaporodtak a szerelmes párok. Csak egy, csak egy ember volt talpon azon a vidéken. Rettegtek is tőle a szerelmesek. Akit szeretkezésen csípett ez az ember, azt tíztizenhét márka pénzbüntetéssel sújtotta. Végül kiderüli, hogy ez az ember önszorgalomból lett erkölcs- csősz. Lebukott és azóta a Saarbrücken környéki erdőkben egy ember sincs talpon. Stephen Nel 144 kilós délafrikai polgár sem tudott sokáig talpon maradni. Tíz percig állta a sarat, aztán kidőlt. Ez alatt a tíz perc alatt ötven és fél banánt evett meg és ezzel a teljesítménnyel új világcsúcsot állított fel. A világcsúcs beállítása után így nyilatkozott: „Johannes, az elkövetkezendő ötven évben egyetlen banánt sem akarok látni: Igaza van. Tíz perc alatt körülbelül annyi banánt evett, mint amennyit a magyar átlag banánfogyasztó egy életen keresztül eszik. Nagy teljesítmény volt. Legalább olyan nagy. mint milyen nagy teljesítmény volt számomra annak kibogozása, Amerikában egyenjogúak-e a nők, vagy sem. Mert nem olyan egyszerű ám a dolog. Itt van például egy eset. Nálunk ugye a nők egyenjogúak, de a vizsgálati statisztikák azt mutatják, hogy a nők gyakran kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint a férfiak. Ez így van Amerikában is. Azzal a különbséggel, hogy ott nem egyenjogúak a nők. Persze ez sem ilyen egyszerű. Mert Amerikában is lehetséges, hogy ugyanazért a munkáért többet kapnak a nők, mint a férfiak, Itt van például egy kansasi vendéglő esete. Ebben a vendéglőben a pincérnők több fizetést kapnak, mint a pincér férfiak. Pel is háborodtak ezen a pincér férfiak, de a vendéglő tulajdonosa megmagyarázta nekik a dolgot. A következőképpen: „Uraim, a különbség érthető. A pincérnők több hasznot hoznak a mulatónak, mint önök.’’ A haszon kulcsa pedig nem más, mint egy fügefalevél. Ennyiből áll a nők ruházata. A dolog szerintem tökéletesen érthető. Levetkőzve többet keresnek a nők, mint felöltözve. Ha jól meggondolom, így nálunk sem keresnek kevesebbet! Nekünk persze más utat kell keresni, a nők jövedelmének növelése érdekében, mert azt hiszem a szerkesztő úr is egyetért velem: minden nő nem lenne helyes. ha levetkőzne a munkahelyén. Ne haragudjon, de el kell mondanom. A nőkről jutott eszembe a következő dolog. Newarkban él egy bizonyos Kristina Wilmore nevű asszony, aki megfélemlítette a betörőket. Elutazása előtt egy bábut helyezeti el a lakásban. így aztán, ha a betörők benéztek a lakásba, mindig láttak valakit. Persze nemcsak a betörők néztek be a lakásba, hanem a szomszédok is. Azok is ott láttak mindig valakit. Néhány nap múlva a szomszédoknak feltűnt, hogy az a bizonyos valaki nem mozdul. tehát halott. Szóltak a rendőrségnek. A rendőrség is benézett és az is úgy látta, hogy nem mozdul az a valaki. Végül a rendőrség betört a lakábsa, Kristina Wilmore. azóta elégette a bábut, mert rájött: Amerikában nem lehet védekezni a betörés fiién. Ezzel zárom soramiat. Tisztelettel: Van egy biztos módszer arra, nehogy az ujjadra üss a kalapáccsal, miközben szöget versz be: fogd két kézre a kalapácsot ! * Minden embernek arra kellene törekednie, hogy legyen bátorsága elfogadni azokat a dolgokat, amelyeken nem lehet változtatni? hogy legyen ereje változtatni azon. amin lehetséges; de főleg, hogy megszerezze azt a képességet, hogy meg tudja különböztetni azt, amin lehet változtatni, és azt, amin nem. * Egy nők számára megjelenő folyóirat egyik olvasója levelet ír a szerkesztőségnek: ..Miért hunyják be a férfiak a szemüket, amikor megcsókolnak egy nőt?" „Küldjön egy fényképet — válaszolta az újság —, akkor talán tudunk majd érdemben válaszolni." * A férj, kereskedelmi utazó, hazaérkezik és feleségét egv ismeretlen férfi karjai közt találja. Szóval, amikor nem vagyok otthon... — kezdi ordítva. Elég legyen, Alfredo — szakítja félbe a felesége — már másodszor fordul elő, hogy nem mondasz igazat a hazatérésed időpontja felől. Ha ez így megv. nem leszek képes többé hinni neked! *4 — Miért nem vólt még soha női elnöke az Egyesült Államoknak? — kérdi Nino Man- fredi egy ajmerikai színésznőtől. — Micsoda kérdés feleli a színésznő. „Nem tudja, hogy az elnökjelöltnek legalább 35 évesnek kell lennie? Egy neves szőrmeszalon tulajdonosa két megbízottat küld az Északi-sarkra, az eszkimók közé, — Ahogy megérkeznek, azonnal küldjenek nekem táviratot, tájékoztassanak a helyzetről — mondja. Nemsokára két táviratot kap. — Holnap érkezem — mondja az első. Üzlet lehetetlen, itt már mindenkinek van bundája. — Fióküzletet. alapítok — mondja a másik. Üzleti lehetőségek óriásiak. Mindenki bundát "visel. * Egy napon egy Indiszkrét újságíró a következő kérdéssel fordul Coco Chanelhez. a híres francia divatszalon tulajdonosához: — Senki nem tudja nekem megmondani, azért most egyenesen öntől kérdezem asszonyom: hány éves? — Én sem tudom megmondani — feleli mosolyogva Coco Chanel. Képzelje, korom az idő múlásával együtt állandóan változik. * Azért adja utasításait telefonon, mert nem biztos a helyesírásban, * Hovatovább úgy alakul a fürdőruhadivat, hogy a strandokon a szemérmes ember két fügefalevelet tesz a szemére. • A boldog házassághoz két megbocsátó kell. * Együtt érzünk az elesettekkel, de azok mellé állunk, akik elgáncsolták őket. * Még mindig akadnak csigák, akik megmagyarázzák a nyúlnak, hogyan kell futni. * Gyűlöli n talpnyalókat. nv'rt tőlük nem tud odaférni a főnök talpához. — Amikor te vezetsz, az embernek nem jut ideje gyönyörködni a természetben... — Majd veszel képeslapokat és akkor fölösleges elgyalogolni az összes nevezetességekhez«. — Oh, bocsánat, hátulról nézve a barátnőmnek hittem. — Mi ez? Ha egyszer maga Biaritzba megy, mi meg Cannesba, akkor mit keres a lányomnál? I___________________________________________________________ A nyár emlékkönyvéből
