Tolna Megyei Népújság, 1970. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-11 / 239. szám

Pedagógia Az iskolás napirendje, az otthoni tanulás Legtöbb iskolánkban válta­kozó tanítás folyik: a gyerekek egyik héten délelőtt, a mási­kon délután járnak iskolába. Ennek megfelelően változik az otthoni napirend is. Szeretnénk néhány tanáccsal segíteni a helyes otthoni mun­karend kialakítását. KORAI FEKVÉS ÉS KORAI KELÉS A „reggeles'’ héten korán kel fel a gyerek, hogy időre be­érjen az iskolába. Helyes, ha a ..délutános” héten is meg­kívánjuk a korai felkelést. A másodhetenként lustálkodó, to­vább alvó gyerek ugyanis a reggeles héten álmosan érke­zik az iskolába. A délutáni al­vást is helyes elhagyni. Ha a gyerek mégszokja, hogy egyik héten alhat délután, akkor a másik héten délutáni tanítási órákon ásítozva vesz részt és nem képes figyelni. Nagyon ügyeljünk arra, hogy este időben lefeküdjön a kis­iskolás. A 6—10 éves gyerek­nek napi 10—11 óra alvásra van szüksége, ami annyit je­lent, hogy 8 órakor már el kell aludnia, hogy reggel 6 és 7 óra között, frissen ébredjen fel. A délelőttös héten délután 3 és 5 óra, a délutános héten délelőtt 9 és 11 óra között ta­nuljon, készítse el a házi fel­adatát. Ez az időbeosztás ha­sonló a napközi otthon munka, rendjéhez. HALLGASSUK MEG TÜRELEMMEL Nagyon fontos, hogy a gye­rek otthon is olyan tárgyi fel­tételek között dolgozzék, mint az iskolában. A szék és az asz. tál arányának olyannak kell lennie, hogy az ülő gyerek sze­me 25 cm-re legyen az asztal lapjától. Tanulópadját, vagy munkaasztalát úgy kell elhe­lyezni, hogy akár nappali vilá­gításnál dolgozik, akár villany, fénynél: a világítást bal kéz felől kapja. Ha nincs tanuló- • padja a gyereknek, akkor ül­tessük olyan alacsony székre, hogy derékszögben meghajlí­tott lába éppen a földre (a padlóra) érjen. Ha nem ér le, tegyünk zsámolyt alá. Nagyon nehéz úgy dolgozni, hogy a láb a levegőben lóg, „kalimpál’'. Az iskolából hazaérkező gye. reket ne ültessük le azonnal tanulni, -leckét írni. Ilyenkor tele van mondanivalóval, kü­lönösen az első napokban. Az iskolában annyi minden törté­nik, annyi új benyomás éri! Ezeket mind el akarja mesélni a szülőknek, sőt még a kis­testvérkének is. Hallgassuk meg türelemmel. Kell a némi pihenés, kikapcsolódás, s az­után az ebédet követő kis pi­henővel kezdjen hozzá a mun­kához. De azt se engedjük, hogy feladatai elvégzése előtt belemerüljön a játékba! Ne engedjük ki a játszótérre, vagy éppen fogócskázni az udvarra. A játék, a futkározás elá­rasztja a gyermeket, holott fontos, hogy a lecke elvégzé­séhez, különösen az íráshoz nyugodtan, pihenten kezdjen hozzá. Már ebben a korban meg kell szoknia, hogy első a kötelesség teljesítése, csak az­után kerülhet sor a szórako­zásra. Egyébként is gondtala­nabbá játszhat, ha tudja, hogy táskáját már becsomagolta másnapra, benne az elkészült feladatokkal. ELLENŐRIZZÜK, DE NE ZAVARJUK A GYEREKET! . A tanuláshoz, a lecke elké­szítéséhez fel is kell készülnie a gyereknek. Előzze meg kéz­mosás, a tanszerek előkészítése a kis iskoláspadra, vagy a meg­felelő méretű asztalkára. Meg kell szoknia a gyereknek azt is, hogy a tanulás, a lecke­készítés ideje alatt mással nem foglalkozhat. Nem helyes, ha munkája közben szorosan mellette, vagy háta mögött állunk, még .na­gyobb hiba, ha íráskor a kezét fogjuk és vezetjük. Ha otthon arra szoktatjuk, hogy minden mozdulatát más irányítja, ak­kor az iskolában önállótían, bátortalan lesz. Legyen bent a szobában az édesanya, vagy a nagymama, de végezze saját munkáját, varrjon, vasaljon, kézimunkázzék a szoba másik részében. Ellenőrizzük, de ne zavarjuk a gyereket! Ne szól­jon a rádió, a televízió és ne legyen zaj,,, vagy beszélgetés a Lakáskultúra szobában. Ha a gyerek hango­san olvas, figyeljünk rá, figyel, meztessük, amikor hibát ejt, ismételtessük el helyesen a sző. veget, de ne olvassuk fel neki előre a szavakat, később a sző. veget, mert így gépiesen mond­ja utánunk, s valójában nem tanul meg olvasni. Olvasni ak­kor tanul meg jól a gyerek, ha otthon is hangosan olvas és többször is elolvassa a lecké­jét. FONTOS A TÖRŐDÉS A számolási feladatokat vé­gezze el papíron, vagy a gya­korlófüzetében. Ellenőrizzük, figyelmeztessük, ha hibát talá­lunk benne, de a hibát ő ma­ga keresse meg és javítsa ki, majd írja le hibátlanul a fel­adatot iskolai füzetébe. A nap. közi otthonba járó tanuló is ilyen ésszerű segítséggel dolga, zik. A napközi otthonban tanuló gyerekek szüleinek azt taná­csoljuk, nézzék meg esténként gyerekük ellenőrző könyvét, füzeteit és egy-egy megjegy­zést, — elismerést, vagy intést — fűzzenek a látottakhoz. A gyerek szereti, ha törődnek ve. le, ha iskolai élete „komoly" és „nagy” ügy a családban. Egy-egy dicsérettel serkentő lendületet adhatunk további munkájához. DR. GERGELY KÁROLYHÉ Hétfő: Paradicsomleves, burgonyapaprikás kolbásszal, savanyúság, gyümölcs, 1 Kedd: Feji/ettbableves. pala­csinta. Szerda: Karfiolleves, rántott tonhal burgonyasalátával, gyü­mölcs. Csütörtök: Csirkeaprólék­leves, kelkáposztafőzelék virs­livel, gyümölcs. Péntek:. Zöldségleves, tojás- pörkölt- galuskával, savanyú­ság, gyümölcs. Szabad idő Szombat: Zöldbableves; jut- húsos kása, savanyúság, gyük moles. Vasárnap: Ebéd: Becsinált? leves, töltött csirke sült burgo­nyával, dínsztelt káposztával;' zserbószelet, kávé. bor. Vabsö* ra: töltött csirke hidegén, Juhhúsos kása: Egyes vidé­keken hagyományos szüreti étel. Hozzávalók: 1 kg ürüla- pocka, 10 dk zsír, 1 és 1/2 kg köleskása, 2 fej hagyma, só, bors, paprika, fokhagyma. A húst apróra vágjuk, egyszer bő vízben felforraljuk, lévétől le­szűrjük és azután hagymás szírov lefedve pároljuk, amíg megpuhul. Bőven fűszerezzük borssál, paprikával, fokhagy­mával. Ha megpuhult, hozzáad­juk a köleskását, annyi vizet öntünk rá, hogy jól ellepje, és az egészet csendesen puhára pá­roljuk. Főzési ideje megegye­zik a marhahúséval. A birka húsánál nagy a vízveszteség, sok a csontos rész. ezért en­nél is 25—30 dkg-ot számítunk fejenként, Gálámbtenyésztés kedvtelésből A galambtenyésztésben is ér. vényesül az egyéniség. Egyik kedvelője sportnak tekinti, s célja olyan galambok tenyész­tése, amelyek a leggyorsabban, a legnagyobb távolságból tér­nek vissza a hazai dúcba. A galambtenyésztők másik nagy csoportja a galambok szépsé­gében, egy-egy fajta nemes fi­nomságában leli kedvét. A jó ég tudja, miért tartják agalambőt békés állatnak? Sa­ját fajtájával szemben is ag­resszív és irigy, A galambdúc­Egy pillantás a tükörbe talka tartozik, oldalt fiókkal. Ez a sarokba állítva helyette­sítheti az éjjeliszekrényt, elő­szobában pedig pótolja a kis rakodóasztalt. A tükrös asztalt díszíthetjük kerámiával, virág­gal. Szükség esetén kis lámpá­val. Egy alátolható puffal még a legkisebb területű lakásban is elfér. ­Hálószobába tervezték a cseh­szlovák bútortervezők a toalett­asztal—állótükör kombinációt. A falra esősített, fényezett „doboz” becsukva íróasztalnak, kinyitva fésülködőasztalnak használható. Kitűnő megvilá­gítást nyújt az asztal fölé sze­relt világítótest. Az asztal elé kerek széket is terveztek, hogy teljes legyen a kényelem. — ács — (Foto: Csuzi) A toalettasztal—állótükör kombináció mellett oldali a falon látható a modern bútorhoz divatos, nagyméretű. sima vonalú állótükör is. A tükröt általában " a női hiúság jelképének tartják, pe­dig a férfiak legalább annyi időt töltenek előtte, mint a nők. Ez azonban nem is baj, hiszen mindenki nyugodtabban megy el otthonról, ha indulás előtt egy pillantást vet még a tükörbe, s meggyőződik róla: rendes, csinos vagyok, tehát indulhatok az emberek közé! Igen fontos, hogy minden la. kásban legyen egy nagyobb méretű tükör, amelybe bele­pillantva elkészíthetjük reggeli frizuránkat, ellenőrizhetjük, hogy ruhánkon nincs egy pihe, vagy egyéb rendetlenség. Valaha a nagy, úgynevezett blondelkeretbe foglalt tükrök voltak divatosak, meg olya- noik, amelyek akár a képek, barna keretben függtek a szo­bában. A modern lakásban minden egyszerűbb lett, tehát általában a sima tükrök ille­nek hozzá. De hogyan lehet változatosan és célnak meg­felelően elhelyezni őket? Ehhez, adunk itt néhány tanácsot: Lakószobába, világos búto­rokhoz készítik a toalett-tükör modem formáját. A nagy, fa­alapú tükörhöz egy kis asz-, Nagy tükör faalappal, ■kis. asztalka. alatta ban vadul marják egymást ételért, italért, s ha beállt a csend, ez csak azt jelzi, hogy az erősebb elfoglalta a legjobb helyet;'szerte szálló tollak val. lanak a lezajlott nagy csatá­ról, ,. A postagalambot a kisember verseny paripájának is szokták: nevezni. Akinek olyan galamb­ja van, amely a leggyorsabb autó sebességével, nagy utakat megtéve is hazatalál, tenyész­tőből könnyen sportolóvá vá­lik. A galamb teljesítményét stopperórával mérik és a leg­értékesebb az, amelyik egy idény alatt a legtöbb kilomé­tert a legrövidebb idő alatt ■„futja” be. Kevesen tudják, hogy a postagalambok sem találnak mindig haza. A szaklapok • tele vannak az eltévedt galambokat kereső hirdetésekkel. Közük a gyűrű számát és kérik a be­csületes megtalálót, hogy érte­sítsék a tulajdonost. No, per­sze akadnak tenyésztők, akik az eltévedt galambot nem ad­ják vissza. Ami enyhén szól­va sportszerűtlenség... Nagy szaktudást követel a díszgalambok tenyésztése. A fajtisztaságnak annyi jele van, hogy a versenyeken 1 sokszor a zsűri tagjai sem tudnak meg­egyezni : ami az egyik fajtánál szépséget és előnyt jelent, az a. másiknál hibapontnak számít. Egy nemzetközi versenybíró így foglalta össze a követelmé­nyeket : „A fej és a test között fennálló harmónia — arány­ban és számban — a nemes fajta jellemzője”. A zsűri tag­jai éles szemmel, szigorúan bí­rálják a lábat, a szárnyat, a hátat, a mellett, a csőrt, ami­re a laikus nem is gondolna, a szem szélességét is figye­lembe veszik. Tanulmányozás tárgya továbbá a fejen és az ajkon lévő tollazat, bóbita, bokréta. A fajtához nem. illő tolldísz eldönti a galamb sor­sát — fazékba kerül. Évszázadok során a dísz­galambok olyan tömegét te­nyésztették ki, hogy a legtöbb tenyésztő csak egy-egy fajtát tart. A laikus néző bizony csak gyönyörködik a galamb tolla­zatában, színeiben, nemigen érti a bíráló bizottság néha órákig tartó vitájába számára sokszor érthetetlen döntést. A tenvészgalambok értéke és ára igen változó, általában öt­ven forinttól sok száz forintig terjed. S bár a legtöbb te­nyésztő azt állítja, hogy szen­vedélye sem kerül többe, mint a -dohányzás, ritkán akad olyan, aki be meri vallani fe­leségénél^ mennyit költ erre a kedvtelésre. (E. E-j

Next

/
Oldalképek
Tartalom