Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-05 / 208. szám
A szocialista nemzeti egység Tudósítóink a kiállításról útján „Pártunk szövetségi politikája nemzeii egységbe tömöríti társadalmunk dolgozó osztályait, a munkásokat, a parasztokat, az értelmiségieket, a kispolgárokat, a különböző világnézetű embereket, a kommunistákat és pártonkívülieket, hívőket és nem hívőket; egységbe tömörít mindenkit, aki vállalja a közös célt': a szocialista Magyarország felépítését”. (A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt X. kongresszusára. 5 pont). A szocialista nemzeti egység élő, fejlődő társadalmi- politikai tényező, a szocializ- mug felépítéséneik egyik nélkülözhetetlen hajtóereje. Meggyőzően kifejeződött ez az egység az idei év nagy ünnepsé- , gein ahol a párt- és állami vezetők mellett munkások, parasztok, értelmiségiek, kommunisták. és. egyházi vezetők együtt emlékeztek meg hazáink felszabadulásának 25. évfordulójáról, alkotmányunk törvénybe iktatásáról az új. kenyérről és a magyar, államiságot megalapító I. István királynak ezredik születésnapjáról. S amii még fontosabb, az együtt ünneplés nem szép külsőség csúfján, hanem a hétköznapok erőfeszítéseiben, az új társadalmi rend építésének örömeiben és gondjaiban is munkáló egyetakarást. egységet tükröz. Beszédes példáját láthatjuk ennek az összefogásnak az árvízkárosultak megsegítésére kibontakozott nagyszerű, az egész ország népét, rnég a külföldön élő magyarokat is tettekre késztető, szép szolidaritástan. Ugyanilyen egységesen állt ki népünk a,, hős vietnami nép igazságos harcának ügye mellett. -'e'Wtéh’é "az ■ amertkai,-"im- perlalizmus népirtó indokínai háborúját. Lehetne még tovább ..sorol ni a példákat, amelyek külén-kulőh is. meg együttesen is azt mutatják, hogy milyen jelentős fejlődésen ment át pépünk politikai érettsége, mennyire megerősödött egysége, hazaszeretete, a szocialista eszmék és a párt iránti bizalma. ■Hosszú fejlődés útján, szerekben. osztályharcban, küzdelmekben is gazdag évek során jutottunk el idáig. E küzdelmeknek három főbb állomását. egyben a munkásosztály adott szövetségi politikájának három fő formáját különböztetjük meg. A rövidség kedvéért most csupán érintjük ezeket a történelmi mérföldköveiket is jelentő formákat. Az első forma 1945—48. között valósult meg, amelyben a hatalom meghódításáért küzdő munkásosztályt szövetségesként a falusi szegénység és a haladó értelmiség támogatta a hatalmát féltő tőkés osztállyal és a földbirtckosság maradványaival1 szemben. Miután ez a harc a proletárdiktatúra megszületéséhez vezetett. egy új szakasz vette kezdetét. A munkásosztálynak most már az államhatalom birtokában nagyobb lehetősége nyílt, szövetségi. politikája hatókörének kt szélesítésére, a szövetség elmélyítésére. Meg- . nyerte és maga mellé állította az ■ összes dolgozó osztályokat és 'rétegeket ugyanakkor velük, együtt folytathatta harcát a, kizsákmányoló osztályok és maradványainak gazdasági felszámolása érdekében. Ez a szakasz is bővelkedett az éles összecsapásokban — különösen 1956-ban. az ellenforradalmi felkelés és leverése idején — majd az 1960-as évek elején, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének döntő jelentőségű győzelmével fejeződött be. A munkásosztály által vezetett népi összefogás új korszaka vette kezdetét a szövetkezeti mozgalom győzelme után: a szocialista nemzeti egység kiteljesedésének időszakra: Milyen jogon, -milyen tényezők alapján nevezzük szo- cialistánaik nemzeti egységünket? Először is az a tény adj ja a szocialista jelző használatának- jogosságát hogy társadalmunkban ma már nincsenek - alapvető érdekeikben ellentétes, tehát ellenséges (antagonisztitkus) osztályok. A szocialista nemzeti egység nem csupán közös célokért küzdő, hanem szocialista gazdasági alapon álló, baráti osztályaik és rétegek szövetsége. Másodszor szocialistává teszi ezt az egységet a munkás- osztály és pártja, amely ennek a szövetségnek kipróbált, elismert, s vitathatatlanul szocialista vezetője. Végül és legfőképpen azért Is szocialista ez a nemzeti egység, mert központi törekvése. hegemén ideológiája és haladási iránya a szocializmus, a kommunizmus. Már az MSZMP VIII. kongresszusa kimondta: „A szocialista nemzeti egység politikai tartalma: harc a szocialista rendszer védelméért és fejlesztéséért, a szocializmus teljes győzelméért, a békéért. a nemzeti függetlenség védelméért, küzdelem a nemzetközi imperializmus . és. . a — még meglevő .belső ellenséges erők és tendenciák ellen”.. A szocialista Magyarország felépítése képezi .tehát, elsősorban azt a közös célt, amely a munkásosztály és pártja mellett -felsorakoztatta társadalmunk túlnyomó többségét, az összes dolgozó osztályokat és rétegeket, tekintet nélkül azok pártállására, nemére, korára, világnézeti, vagy nyelvi Hova tartózására. Csupán a lakosságnak az a kis töredéke nem tartozik bele a szocialista nemzeti . egységbe, amely államrendszerünk elleni törekvéseivel, vagy társadalomellenes magatartásával (bűn- cselekmények. , huliganizmus stb.) önmagát kirekeszti belőle. ' A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei nem csupán felsorolja a szocialista nemzeti egység részeseit, hanem a 6—11. pontokban tömör és találó jellemzését is adja ezeknek az osztályoknak, rétegeknek. A munkásosztály, a termelőszövetkezeti parasztság, az értelmiség a kispolgárság valamint a nők és az ifjúság helyzetéről és továbbfejlődésük érdekében teendő társadalmi feladatokról szóló egyes pántok ismertetése azonban nem feladata írásunknak. A szocializmus alapjainak lerakását kővetően kialakult új, fő vonásaiban és lényegében szocialista jellegű osztályok és rétegek egysége magasabb szinten valósul meg a korábbinál, mert magasabb szinten jelentkeznek és tudatosulnak a közös érdekek és célok. Ugyanakkor az egység még különböző osztályok, nem alapvető kérdések vonatkozásában még eltérő érdekek hordozóinak összefogását is jeleníti. Eredményeink egyik alapvető forrása éppen az volt, hogy a munkásosztály maga mellé tudta állítani a legfőbb tennivalók közös megvalósítására szövetségeseit, s hogy az összefogást akadályozó; nézetek és tendenciák ellen eredményes harc folyt. Mivel nyerte meg a munkásosztály szövetségesének a nemzet' túlnyomó többségét? Ilyen szilárd és egyre mélyülő X. KONGRESSZUS összefogáshoz nem elegendők a pillanatnyi közös célok, még kevésbé az önmagukban vett szép szólamok. A munkásosztálynak a parasztsággal és a több; rétegékkel megvalósuló szövetsége azért megbonthatatlan, mert az alapvető érdekek közösségén. egybeesésén alapszik. A munkáséirdek. a munkáspolitika ugyanakkor soha nem volt önmagának való, szűk- látókörű, szemellenzős. A szocialista építés sikerei, a megtett út a személyes tapasztalat meggyőző erejével bizonyították társadalmunk minden osztói ya és rétege előtt, hogy a munkásosztály céljainak valóra váltása egyben ■ az ő gazdasági kulturális, szociális fejlődésük programja is. A közös célok megvalósulásán túlmenően sók minden történt az egyes társadalmi osztályok, néprétegek sajátos viszonyainak további javítása érdekében is. Legszembetűnőbbek a szövetkezeti parasztság ipari jellegűvé váló gazdálkodásában, jövedelmeiben, a társadalombiztosítási juttatások emelkedésében bekövetkezett kedvező változások, a falu közeledése a városihoz. Ez a megkülönböztetett gondoskodás é.s törődés a falvak népe iránt a gazdasági hasznosságon túlmenő, alapvető fontosságú politikai célt is szolgái: még szilárdabbá teszi a munkás-paraszt szövetséget, államunk politikai alapját, a szocialista nemzeti egység társadalmi bázisát. Az ifjúság szocialista nevelésének társadalmi feladatairól, a nők helyzetének tovább; javításáról megjelent határozatok azt mutatják, hogy pártunk nagy gondot fordít az egyes társadalmi rétegek sajátos viszonyainak fejlesztésére is. Áttekintve a nemzet egysé- gescdésénetk útját, az egyes osztályok és rétegeknek a munkásosztályhoz való közeledését, joggal állapítják meg a kongresszusi irányelvek: ,.A munkásosztály meghatározóan befolyásolja a dolgozók minden létegét; szemlélete, magatartása. fegyelme kihat az egész társadalomra. E hatás fokozása egész társadalmunk érdeke.” Ezt a hatást érvényesíti; a szocialista erkölcs és világnézet terjesztése, az igaz; haza fiság és nemzetköziség áoolása. Ezt szolgálja a káros visszahúzó nézetek és szokások leküzdése is. A szocialista nemzeti egység továbbfejlesztésében tehát fontos szerepet játszik a jövőben is a gazdasági szervezés, az ideológiai nevelőmunka, az eszmei harc. Harc az egység védelméért, szocialista jellegének fejlesztéséért, ez az. út vezet el bennünket a nép és nemzet azonosulásához a szocialista nemzethez. PALKÓ LÁSZLÓ (Folytatás az 1. oldalról.) A szekszárdi istálló Gond: hogyan, s miből építsenek a gazdaságok olcsón, gyorsan állattartásra alkalmas istállókat. A válasz itt van a vásáron. A Szekszárdi Állami Gazdaság és a Dunai Vasmű kooperációja révén 'korszerű, olcsó, .gyorsan felépíthető istállót mutatnak be. S ennek az istállónak határtalan előnye, hogy több célú. Például, ha a szarvasmarhatartásról áttérnek más állattartásra, nem okoz különösebb gondot. Fontosabb előnye ennek áz új istállónak, hogy van, hogy nem hiánycikk az építőanyaga. Akár a vásár területén is megrendelhető és fél év múltán a Szekszárdi Állami Gazdaság mór a kulcsot is átadja az építtetőnek. A lengveli angol lapályok Minden mezőgazdasági kiállítás és vásár szenzációja az órióéi hízó. Ilyen most is van, akkora, hogy az ember, a laikus persze, aki pesti bérházak, hoz mér mindent, arra gondol, ez az állat talán nem is sertés, hanem valami más. A mostani hízó öt mázsán felüli hússal boldogítja majd a boldog nyertest, — mert ezt a hízót kisorsolják. Nem ilyen nagyok, de legalább ennyi nézője van a len- gyeli tangazdaság tenyészállo- mányának. Angol lapálysertésekkel jött a gazdaság a vásárra. A sertéstenyésztés pavilonjában előkelő helyen, arannyal díszített oklevél tanúskodik, hogy két angol lapály kan aranyérmet, két koca pedig nagydíjat kapott. Ezekről a jószágokról nem kell beszélni. A hozzáértők — mert végeredményben itt nagyon sok a szakember, az állattenyésztő —, elismerően szemlélik a jószágőkat és a dicséretet ilyenkor a tenyésztőknek kellene hallani. Mert azt hiszem, az igazi fődíj az, amikor a' szabolcsi, meg a hevesi ember azt mondja: ez igen, ilyen még nálunk sincs. S nemcsak az aranyérmes sertést viszi haza emlékezetében, hanem egy gazdaság nevét is. Villanytömő A baromfi .-.ben még mindig nem . i . x a csúcsot. Mindig találnak ki valami érdekeset, újat, amely jobb, tökéletesebb, mint a korábbi, a gazdaságosabb munkára enged következtetni. Ezúttal a Ból'yi Állami Gazdaság lécpadlós shewer-tojóállo- mánya — a különleges elrendezéssel hívja fel a figyelmet. Szenzációnak számít a velencei termelőszövetkezet villanytömője is. A hízásra fogott libákat egy igen szellemes géppel tömik. Egyszerre három libát lehet a géppel tömni, s nem számít különlegességnek az sem, hogy itt még azt is közük a látogatóval, hogy milyen a takarmány ösz- szetétele, s hány kilót kell felhasználni egy kiló hús előállítására. Kacsák víz nélkül. A halértékesítő vállalat ezúttal kacsatenyésztésével aratott igen nagy sikert. Bemutatják, hogy szinte víz nélkül hogyan nevelik a pecsenyekacsát. A szokásos tóparti nevelés helyett itt ketrecekben tartják a kacsákat és mint tájékoztatják a látogatókat, sokkal jobb a takarmány értékesítése, a súlygyarapodás, mint a vízen nevelt kacsáknál. Külföldi kiállítók Csehszlovákia. Négyszáznyolcvan négyzet- méter zárt és 1000 négyzet- méter szabad területen mutatja be 25 év gazdasági fejlődését. A pavilonban képekkel, makettel illusztrálják a földreform előidézte változásokat, a szövetkezetek, gazdaságok megalakulását, fejlődését. 1949-ben 28 termelőszövetkezet működött, Csehszlovákiában 1969-ben már 6327. Előtérbe került a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés teljes automatizálása, a komplex telepek kialakítása. Komoly eredményeket értek el a mezőgazdasági gépek gyártásában, ezt bizonyítják a kiállított gépek. A vásáron lévő gépek közül hét. különféle díjban részesült. Az AGROTRÖSZT már tárgyalásokat folytat a csehszlovák külkereskedelmi vállalatok képviselőivel a gépek megvásárlására. Mongólia. „Sikeresen valósítja meg a szocializmus építése befejezésének programját” — felirattal összegzik elért eredményeiket. A mezőgazdaság adja Mongólia nemzeti jövedelmének hetven százalékát. A mezőgazdaság bruttó termelésének nyolcvan és az ország exportjának kilencven százalékát az állat- tenyésztés produkálja. így érthető, hogy 1970-ben a takarmánybázis megszilárdítása a fő cél, és a szarvasmarha- állomány ötven százalékának, valamint a kecskéknek és .juhoknak meleg hasonokba. yalíf elhelyezése. Lengyelország. A kőszén, barnaszén termeléséről, kohóiparáról és kőolajáról vált ismertté. Kevesen tudják azonban, hogy míg az említett nehézipari termelés évenként 155 milliárd zloty, addig az élelmiszeriparnak 159 milliárd. Bár a négy gabonafajtából a szükséges 25 mázsás átlagtermés he-, lyett csak 22 mázsát takarítanak be. Igen fejlett az áruk csomagolása és a konzervipar is. Bemutatott gépeik közül szép sikereket ért el az UD- ZUS-vontató és a talajlazító eke. Jugoszlávia. Nemcsak a nálunk már ismert élelmiszeripari termékekkel jelentkeztek, szemléltetően mutatják be az egyre jobban tért hódító műtrágyázás és gépesítés fejlődését is. Románia. Az óriási paprikán, padlizsánon kívül találkozhattunk egy-két „különlegességgel” is. Ilyen volt a kidolgozott karakul báránybör, a merino; nyírott gyapjú. Különféle cukor- befőtt, mannaméz. Nagy szerepet kapott az állattenyésztés koncentrációja, valamint a mezőgazdaság fejlesztése, kooperációval. A román—magyar összefogás eredményeként 10 ezer hektár szikes talaj kerül javításra és öntözésre. Dánia. Gépei hazánkban is kedveltek. Most egy ötletes, köny- nyen kezelhető, egytengelyes kistraktorral ismerkedhetnek meg a vásár látogatói. A 75 kilós önsúlyú Master John földieper vagy más hasonló gyümölcs szélezését végzi, ezenkívül töltöget, egyenget, kézi fűnyírásra is ’ használható, kapál, boránál, 40 folios lejtésű lankákon eUensúly nélkül dolgozik. Az önműködő, üzemanyag-szabályozóval elLá- tott. kístralktort sc% érdeklődő nézte nsefi.
