Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-01 / 204. szám

Tovább növekszik Äz őszi betakarítás előtt A cukorgyártás később kezdődik a tanácsok önállósága Vályi Péter pénzügyminisz-' tér sajtótájékoztatót tartott szombaton délelőtt a minisz­térium épületében. Tájékozta­tójában a tanácsok gazdálko­dási rendszerében bekövetke­ző változásokról beszélt az újságíróknak. A miniszter ál- .tal mondottakat a központi napilapok vasárnapi száma­iban írlár olvashatták az ér- ■ deLtlődők. „Ezért csak röviden: Fontos dologról van szó. A gazdasági reform nagy előre­lépést jelentett .a tanácsok életében is. Az elmúlt két év- alatt főleg az önálló gazdál­kodás területén történt jelen­tős változás, s ennek tovább­fejlesztése várható. A jövő évtől- kezdve, a következő öt­éves-terv időszakában tovább növekszik a tanácsok pénzügyi önállósága. Ez pedig úgy történik, hogy bővül a bevételi források kö­re; és összetételük korszerű­södik. Ezzel párhuzamosan egyre széles körűbb hatáskört kapnak a pénzeszközök fel- használásában a következő öt évben á különböző szintű tanácsok. A bevételi források köre a következőképpen bővül: egy­egy tanács igazgatási területén működő valamennyi üzem munkájában egyforma arány­ban tesszük érdekeltté a ta­nácsokat. Mindenféle vállalat nyeresége terhére városi, köz­ségi fejlesztési hozzájárulást fizet: A bevezetésre kerülő új tanácsi pénzügyi rendszer Tolna megyére nézve fon­tos része az, hogy az or­szágos vállalatok vidéki telephelyei — amelyek ez- idcig a" központi székhe­lyen adóztak — a telep­hely szerinti illetékes ta­nácsnak fizetnek ezután fejlesztési hozzájárulást. A vállalatok adózatlan nye­reségük 6 százalékát, a mező­gazdasági szövetkezetek pedig bruttó nyereségük 1 százalé­kát fizetik be a területileg illetékes tanácsoknak fejlesz­tési --hozzájárulásként. (Az ál­landóan emlegetett • nyereség nem azonos a dolgozóknak kjosztható nyereségrészesedés­sel. A felosztható nyereség- részesedést ez az új rendelet nem érinti!) Ez a hozzájáru­lás tulajdonképpen a kommu­nális adóbefizetést váltja - fel. Az új rendszerrel azonban arányaiban növekszik a saját bevétel, s csökken majd — de fennmarad! — az állami hoz­zájárulás mértéke. Az állam továbbra is támo­gat majd bizonyos Közpon­ti beruházásokat. Ezenkívül az állami támogatás' igyekszik majd a különböző tanácsok ellátási szintjében mutatkozó különbségeket megszüntetni. Vagyis, így lehetőség nyílik arra, hogy alacsonyabb fejlett­ségű megyék nagyobb tá­mogatást kapjanak. Rendelkezésre áll ezután a fentieken kívül az iparfej­lesztési alapból nyújtott köz­ponti támogatást, a szén- bányászati területek fejleszté­sére szolgáló támogatás, a fő­városi üzemek vidékre tele­pítését szolgáló támogatás is Ezenkívül továbbra is meg­maradnak az átengedett be­vételek, ennek arányát azon­ban a rpegvék jellegétől, fej­lettségétől függően állapítják meg. Mindezek mellett tovább­ra is lesznek különböző adó- kedve7.mények. A fejlesztési alap felhasz­nálásában jóval önállóbbak lesznek a tanácsok, mint ko­rábban. Kötelező érvényű elő­írás csak a legfontosabb fej­lesztési célok — mint lakás­építés, megyei kórház és szak­középiskolai . . hálózatfejlesztés esetében lesz. A fenntartási költségeknél pedig csupán az utak és hidak javítási Költsé­geire kapnak kötelezően elő­írt adatokat, amelyek azonban csupán a felhasználható mini­mumot jelentik. Minden egvéh kiadás saját döntésen múlik Mindez természetesen nagy önállóságot kíván, éppen ezért nagy terhet ró a tanácsi pénz­ügyi apparátusra és nagy fe­lelősséggel is jár. A tanácsok­kal és az ott dolgozókkal szemben nagyobb követelmé­nyeket kell támasztani. Me­lyek ezek a követelmények? A terület egész gazdasági helyzetéről pontos informáci­óval kell rendelkezniük a ta­nácsoknak. Még jobb, kvali­fikáltabb, több éves gazdasági, pénzügyi koncepciót kell ki­dolgoznia minden egyes ta­nácsnak. Okvetlenül gondos­kodni kell arról, hogy a fej­lesztési és fenntartási költsé­gek egyensúlyban legyenek. S a nagyobb önállóság Kereté­ben fokozni kell' a pénzügyi ellenőrzést az egész gazdaság területén. Ennek érdekében különböző jogszabályok és szervezeti intézkedések látnak majd napvilágot. Az új konstrukció meg­valósításához pedig elen­gedhetetlenül szükséges az ellenőrző apparátus ' kor­szerűsítése. A pénzügyminiszteri sajtó­tájékoztatón gazdasági életünk fontos és jelentős változásá­ról volt szó. amelynek célja a tanácsok hatáskörének nö­velése. a pénzügyi önállóság kiterjesztése. MÉRY ÉVA Alighogy befejeződött a ga­bonafélék. aratása, máris újabb munkacsúci előtt állnak a ter­melőszövetkezetek. Az esős időjárás miatt a korábbi évek­hez viszonyítva később kezdő­dik a cukorrépa, a kukorica és a napraforgó betakarítása. A szakemberek a jó időben re­ménykednek; az biztosítaná a kimagasló terméseredmények­kel bíztató kukorica beéfését. Az elhúzódó betakarítás miatt a feldolgozóüzemek — így a Kaposvári Cukorgyár is — amely a megyében termő cu­korrépa java részét fogadja, ké­sőbbi időpontban kezdi meg a felvásárlást. Szeptember eleje helyett a hónap közepén kezdik a cu­korrépa felszedését a bátaszé- ki Búzakaiász Tsz-ben. A ter­més igen jónak ígérkezik. A betakarítás teljes egészében géppel történik. Három kom­bájnon és két csőtörő gépen végzik az utolsó simításokat a szerelők, hogy a 625 hold ku­korica betakarításakor semmi fennakadás ne legyen. Az őszi vetések alá a tervezett. 19S0 holdból már 600 holdon előké­szítették a magágyat. A mély­szántás jól halad, 500 holdat szántottak fel a 2800 holdból. A hét második felében kezdik meg a silózást 4000 köbméter silótakarmány biztosítja az ál­latállomány téli ellátásának egy részét. A kertészetben még körülbelül 2—3 hétig tart á munkacsúcs — i az ősziba­rack, uborka, paprika java ré­szét a tsz saját üzemében dol­gozza fel. Sárszentlőrincen legnagyobb gondot a cukorrépa-szállítás jelenti, a területek java része a Sió és a Sárvíz közötti mé­lyebb részeken fekszik. A 30 hold cukorrépát kézierővel sze­dik fel. Kukoricában igen jó eredményt várnak az eddigi 23,5 mázsa legmagasább átlag­terméshez képest. 25 mázsát. Az őszi takarmánykeverék, az árpa és a búza vetéséhez a talajt részben előkészítették. A madocsaiak nagy sikere Tolna megyei nap a mezőgazdasági kiállításon- kis teret ■pillanatok Zl alatt széles embergyvrű vette körül. Ä 'legna­gyobb sikerük, talán a ma- docsaiaknak volt. de a tetszés­nyilvánításból bőven jutott a megyei művelődési központ színjátszó együttesének és a decsi asszonyok Icórusának is. * A Művelődésügyi Miniszté­riumban a magyar falvak kul­turális fejlődésének negyed- századát- igyekszik bemutatni az'< Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron. Azért írom, hogy igyekszik, mert egyetlen pa­vilon nagyon szűk terület ah­hoz. hogy a vidéki életforma kulturális változásairól teljes képet ad hasson a kiállító és teljés képet kaphasson <i lá­togató. A pavilonnak r tagy sikere van. A kis területet ugyanis rendkívül gazdaságosan hasz­nálják fel. Megyei napokat rendeznek. A Tolna megyei napra az elmúlt hét végén, szombaton, került sor. — Elég sokan megfordultak ezen a napon a pavilonban. Aki bejött, megállt a könyve­ket bemutató kis box előtt is. — mondja Koleszár Andorne, a megyei Itönyvtár munka­társa. aki ezen a Tolna me­gyei napon szintén ügyeletes volt a művelődési pavilonban. — Ilyesmik után tudakozód­tak, mint például: Érdemes-e megvásárolni a kislexikon t? Hogyan lehet részletre köny­vet vásárolni.? Hol lehet ren­delni*.levél- útján könyveket? Mezőgazdasági könyvek után is érdeklődtek. S sokan tu­dakolták. hogy hol lehet be­váltani könyvre a vásári be­lépőjegyet? — Hogy tetszett maga a ki­állítás? — Sajnos, semmit sem lát­hattam belőle. Egész nap szol­gálatban voltam. — Igen. Jó lett volna, ha azok az emberek, akik a me­gye népszerűsítése érdekében dolgoztak, egy kis köszönet­képpen munkájuk végeztével még egy napot maradhattak volna. s meg is nézhették vol­na a kiállítást. címet viselő filmet, az „ízlés, forma, stílus” című módszer­tani kisfilmet és a Tolna me­gyei Moziüzemi Vállalat 25 éves fejlődéséről készüli fil­met vetítették le. — Az Illyés-filmet mikor vetítik még egyszer? — érdek­lődött egy látogató. — Szíve­sen megnézném ismét. Valóban visszajött. • ^zombaton reggel népes csoport indult Buda­pestre a kiállításra. Va­lamennyien felléptek a Tolna megyei nap keretében. A busz „lerobbant", így csak dél táj­ban érkeztek, s csupán két alkalommal mutathatták be műsorukat. A kis teret — a magyar fa­lu kulturális fejlődésének 25 évét bemutató pavilon előtti aszfaltozott teret — pillana­tok alatt széles embergyűrű vette körül. A legnagyobb si­kerük, talán a madocsaiaknak volt, de a tetszés nyilvánítás­ból bőven jutott a megyei művelődési központ színjátszó együttesének és a decsi asszo­nyok kórusának is. Űj üzemel nyitott a Bonyhádi Szolgáltató és Ruházati Hisz Nagymányokon. Nagymányokon már régóta sok gondot je­lentett a nők részére a megfelelő munkaalkalom hiánya. Égy régebbi bolthelyiség; átalakításával sikerült létrehozni egy korszerű, egészséges munkahelyet. Nyolcvan leány és asszony talál itt munkát. A kétműszakos termelés az elmúlt héten indult'meg. Az- új varroda termékeinek zömé szovjet export­ra készül. Ij varroda Nagy Hiányokon Németh Pálné, a megyei kézimunka-szakkörök vezetője, Frank József, a megyei könyv­tár munkatársa és Rácz György, a megyei művelődési központ dekoratőre már pén­teken megérkezett bőröndök­kel és termékekkel telt dobo­zokkal a vásár területére. — Csak este kezdhettünk a kiállítás megrendezéséhez, amikor a zárás után, a pén­teken sörön levő Somogy me­gye lebontotta és elcsomagol­ta az anyagát. — mondja Frank József. — Gyors mun­kára volt szükség. A kézi­munka-szakkör anyaga nagyon szépen mutat. Sok látogató fordult itt meg a mai napon. Megyei élelmiszeripari ter­mékek — borok, sajtok, tész­ták, konzervek — s népmű­vészeti munkák adták az egy­napos kiállítás anyagát. Kü­lönösen szépek voltak a szé­kely szőttesek és a régi sár­közi minták felhasználásával készült modern ruhák. A ki­állítást művészi- felvételek, s egy, a megyét bemutató nép- művészeti térkép egészítette ki. — Érdemes volt Hl lenni? Milyen kérdésekben kértek ta­nácsokat az érdeklődők? C ser Mária, o dombóvári szakkörvezető és Né­meth Pálné, egész nap kézimunkázott. Egész nap. ki­véve azt az időt, amikor egy- egy szemlélődő látogató meg­állította őket, s érdeklődött. — Minden második ember vásárolni akart tőlünk — mondja Németh Pálné. — A kiállított kézimunkák már az utolsó darabig elkeltek volna. Nem győztük magyarázni, hogy ezek megfizethetetlenül kedvesek alkotóik számára. Amatőrmunkákat állítottunk ki. A szakköri tagok kézimun­káit. — Hallottam, többen érdek­lődtek az itt levő hímzések elkészítésének módjáról is. — Igen. Megmutattam a hímzés technikáját. El is nwndtam. hogy milyen egy­szerű. Hadd kapjanak kedvet hozzá minél többen. * A függönyajtó fellibbent, s félhomályba jutott a látogató. A kis terem székei megteltek. A félhomályban ezen a napon Tolna megyei filmeket vetí­tettek. Az Illyés Gyuláról készült portréfilmet. a Sióagárd éle­tét bemutató „Két víz között" Sokan gratuláltak a Tolna megyei nap lebonyolításáért. A gratuláció jogos mindazok­nak, akiknek munkája nyo­mán született e siker.-y -a Szobafestő­verseny A X. pártkongresszus tiszte­letére indított munkaverseny részeként „Ki minek a mes­tere” címmel szobafestő-ver­senyt rendeztek Tolna, Bara­nya és Somogy megye építő­ipari vállalatainak KTSZ-bizott- ságai. Szombaton Kaposvárott zajlott le a vetélkedő gyakor­lati része: a megyék 5—5 ver­senyzőből álló csapatai a Ka- linyini városrész egyik KISZ- házának szobáit meszelték, ab­lakkereteit mázolták, ablakait gittel ték. Az elméleti vetélke­dőre vasárnap került sor Sió­fokon, az építők munkásszál­lásán. A győztesek Muzsek Ti­bor és Szabó Miklós a Bara­nya megyei Építőipari Válla­lat, valamint Tóth Árpád. a Somogy megyei Építőipari Vál­lalat dolgozója, a csapatver­senyt Somogy megye nyerte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom