Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-09 / 186. szám
Házasságkötés fiatal korban Egy szociológiai felmérés eredménye A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának megbízásából és közreműködésével végzett szociológiai felmérést Tolna megyében a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának statisztikai tanszéke. A szociológiai felmérés a kiskorúak házasságkötésének alakulását vizsgálta, A xunif két szakaszban bonyolódott le. Először a házasságkötések engedélyezésére vonatkozó kérelmek számát és indokait, ezt követően pedig a házasságok legfontosabb adatait gyűjtötték össze, és tanulmányozták. (Természetesen csak olyan esetekben, ahol a házasságkötéskor az egyik vagy mindkét fél kiskorú volt!) Kérelem, engedély és indoklás Kiskorúak házasságot csak abban az esetben köthetnek, ila arra gyámhatósági engedélyt kapnak, A szociológiai vizsgálat az 1959, 1960, 1981— 65—66 és 67 évek adataival foglalkozott. Eszerint ez alatt a hat év alatt' Tolna megyében 1705 kérelmet nyújtottak be. Az esetek túlnyomó többségében nők voltak a kérelmezők, mindössze 16 férfi szerepel az engedélyért folyamodók között. — Milyen indok szerepel leginkább a beadott kérelmeken? — Az indoklások szerint a tervezett házasságot rendszerint erkölcsi és anyagi megalapozottságra való hivatkozással kívánják megkötni — hangzik dr. Hoóz István tanszék- vezető egyetemi tanár véleménye, aki a vizsgálat során kapott adatokat összegezve, a tanulmányt elkészítette. — Az anyagi megalapozottságon azt értik, hogy legalább az egyik fél dolgozik és keresettel rendelkezik, valamint, hogy a házasságkötés után közös lakásuk lesz. A kérelmek általá-\ ban megalapozottak lehetnek. Érről tanúskodik, hogy élutaf-; sftó határozatot viszonylag rifc. kán hoznak. — A benyújtott, a fiatalkorú házasságot sürgető kérelmekből milyen általános okokra lehet következtetni? — A kérelmezők jelentős többsége elhatározását kölcsönös szerelemmel, illetve önállósulási törekvéssel indokolta. Egyiket sem tartjuk olyannak, amely feltétlenül szükségessé és sürgőssé teszi a házasság megkötését. Valószínűleg nem is erről van minden esetben szó, hanem inkább az egyes vidékeken kialakult hagyományokról, amelyeknek ugyan már gazdasági és társadalmi okai ' megszűntek, maga a szokás azonban még fennmaradt. — A betelepített székelyek között például, még sokan él-' nek, akiknek gyermekkorában a házasságkötést leányszökte- tés előzte meg. Ezekben a falvakban — és a megye számos más falujában — a lányt még ma is fiatalon férjhez adják, mert 17—18 éves korukra már „öreglánynak" tartják azokat, akik még nem mentek férjhez. Néhány faluban azonban ez a szokás nem a múltban gyökeredzik, hanem az utóbbi években kezd kialakulni, á kedvező munkaalkalmak és a megélhetést biztosító, jó kereseti lehetőségek következtében. — A másik általános ok az „önállósulási vágy’'. A házasságkötés céljaként legalább annyian jelölték meg mint a szerelmet. E mögött az álta,- lános meghatározás mögött az egyéni célok és vágyak nagyon sokféle .variációja húzódik meg. Az-' esetek jelentős többségében az önállósulási törekvés anyáéi önállósulást jelent. de előfordul, hogy rossz családi körülmények . között élőfiat'álók egyszerűen szabadulni akarnak az otthontól. — Beszélhetünk a fiatalkorú házasságkötés speciális okairól is? — Vannak speciális okok is, amelyek nem szüntethetők meg,, amelyek állandóan újratermelődnek. Ilyenek lehetnek például: á korai terhességi; at együttélés, az árvaság, vagy fél árvaság, a nehéz anyagi körülmények, vagy a szülők betegsége. A házasságoknak úgy 15—20 százaléka jött létre olyan ‘i speciális okokból, amelyeket el kell fogadnunk. Kormegoszlás, iskolai végzettség, szakképzettség A vizsgált hat évben a megyében az összes házasságra lépő kiskorú menyasszonyok kor szerinti megoszlása a következő volt: 14 éves 15 éves 16 éves 17 éves 18 éves 0,4 százalék 3,3 százalék 22,7 százalék 51,0 százalék 22,6 százalék Paksi • járás 11.9 Szekszárdi járás 15,6. Tamási járás í 7.4 Szekszárd város \2,8 10,B 13.9 18.9 5,9 11.7 12.4 16.3 4,6 13.7 — Amint látható, . 14—15 éves menyasszony is található, de a 16 éven aluliak aránya elenyésző. De ez a kor szerinti megoszlás meglepően nagy állandóságot mutat. Á vizsgált időszakban a megyében, a 18 éven aluli vőlegények aránya mindössze 4 százalékot sem érte el, tehát alacsonynak mondható. Érdekes, figyelemre méltó táblázata a tanulmánynak az alanti is, amely a kiskorúak házasságának arányszámát mutatja meg az összes házasságkötésekhez viszonyítva: Járás, 19-59— 1964— 1966— város: 1960 1965 1967 évek átlagában: Bonyhádi járás 21,1 12,1 15,3 Dombóvári járás 13,5 15,3 20,4 Tolna megye ősz- szesen: lo,5 13,3 — Ezekből a területileg és időbelileg is változó adatokból általánosítható következtetést elég nehéz levonni. Any- nyi azonban tHlágos,. hogy a paksi és a szekszárdi járásban kerül sor ritkábban kiskorúak házasságkötésére. Viszont a bonyhádi járás 30 községe közül tizenkettőben (40 százalék), a dombóvári járjs 13 községe közül ötben (38 százalék), a tamási járás 28 községe közül pedig tizenegyben (39 százalék) a vizsgált években kötött házasságok egy ötödében az egyik, vagy esetleg mindkét fél kiskorú volt. Ilyen arányszámok a másik két járásban csak elvétve fordulnak elő. — Hogyan alakul a fiatal korban házasságot kötők iskolai végzettségének, szakmai képzettségének statisztikája ? — Az adatokból először talán az tűnik ki, hogy a féleségek 20 százaléka még az általános iskolát sem fejezte be, a házasságkötése előtt.. Ezután pedig csupán úgy 5 százalékuk növelte iskolai végzettségét. A férjek átlagos életkora magasabb, •. mint a feleségeké, ebből következően iskolai végzettségük szerinti megoszlásuknak is kedvezőbb képet kellene mutatnia. Ez azonban csak részben van így, mert közöttük némileg több a középiskolai végzettségű, de azoknak aránya, akik az általános iskolát sem fejezték be eredményesen, meghaladja a 30 százalékot. Gottvald Károly felvétele. — A házasságkötéskor a feleségek több mint 90 százalékának nincs, illetve életkora miatt lényegében még nem is lehet szakképzettségé. A férjek esetében ez az arány jóval kedvezőbb, több mint 50 százalékuk rendelkezett már a házasságkötés időpontjában is szakképesítéssel. Lakáshelyzet, születések száma és együttélési gondok — Milyen lakáskörülmények közé kerülnek a fiatalkorú házasok? — A hat év alatt kötött házasságoknál a házaspároknak úgy 15 százaléka rendelkezett lakással, vagy házzal már a kezdetben is. Mintegy háromnegyedrész családtagként kezdi meg a házaséletet és csökkenő irányzatot mutat azoknak a száma, akik bérlőként kezdik meg új életüket. Jelentős eredmény az, hogy a 9—10 éves házasoknak valamivel több mint a fele, a 4— 5 éves házasoknak az egyhar- mada, a 2—3 éves házasoknak pedig egyharmada saját házában vagy lakásában lakik... — Hogyan alakul a fiatal korban kötött házasságoknál a családalapítás ? — A korai házasságkötések már maguk is annak kifejezői, hogy a demográfiai ritmus a népességnek ennél a részénél gyorsabb, mint általában. Ez még inkább kifejezésre jut a születések számának alakulásában, azáltal, hogy a házasságoknak már első éveiben szülnek gyerekeket. Ezáltal a generációváltás meggyorsul, csökken a korkülönbség a Szülő és a gyerekek között. Ennek természetesen megvannak a maguk társadalmilag előnyös és hátrányos következményei. — A szociológiai adatgyűjtés során a vizsgálat kiterjedt ezeknek a házasságoknak a helyzetvizsgálatára is. Milyen problémákat, gondokat emlegettek a felmérés alanyai? — Vizsgálatainkból kitűnik, hogy a legtöbb házasságban nincs probléma, mert a felek a házasságukkal elégedettek, együttélésüket harmonikusnak tartják, házaséletük pedig kiegyensúlyozott. Mindössze 6—8 százalék vallotta azt, hogy többször előfordul a veszekedés a családban, főként a férj iszákossága, vagy durvasága, illetőleg valamelyik féltékenysége miatt. Előfordult, hogy pár hétre, esetleg hónapra is különköltöztek, végül azonban rendeződtek a dolgok. — A válási arányszám végül is nem magas — 3 százalék körül —, mert elsősorban mezőgazdasági népességről van szó. De a többi, illetőleg az összes házasokénál — akiknél, 2.3 százalék ez a szám — azonban ügMfc 36 százalékkal nagyobb. A számadatok arról beszélnék, hogy miinél fiatalabb korú volt a menyasz- szony a házasságikötésnél, annál magasabb a válási arányszám. — A kiskorúak áltaj kötött házasságok egyik hátrányos következménye tehát az, hogy stabilitásuk némileg kisebb, mint a teljes komáiké. Ezért is szükséges hogy társadalmi üggyé tegyük az ifjúság felvilágosítását. és neveléssel segítsük, hogy elhatározásukat jobban fontolják meg. — A szociológiai adatgyűjtés során a megkérdezetteknek feltették a .kérdést: érdemes volt-e ilyen fiatalon házasságot kötni? Férjhez adná-e a lányát is anny; éves korában, minrt amikor férjhez ment? Mi volt a válasz ezekre a kérdéseikre? — A beszélgetésekből leszűrhető általános következtetés az, hogy még azoknak az asszonyoknak nagy része sem lelkesedik a korai házasság- kötésért, akiknek házasélete egyébként harmonikus kiegyensúlyozott. A megkérdezettek többsége pedig úgy nyilatkozott, hogy leányát nem adná férjhez olyan fiatal korában, mint amilyen ő maga volt. amikor házasságot kötött. MÉRV ÉVA INépűjság 7 1970. augusztus 9, Jó hangulatot, az emberért A fogalmat — mikroklíma — a meteorológia szótárából kölcsönözte az üzemszociológia - Korábbi jelentése aligha szorul magyarázatra: a helyi széljárás és hőmérséklet komponenseinek összességét fejezte ki. bár új értelmezésében is pontosan ugyanezt tükrözi, hiszen azt érzékelteti: honnan fúj a szél, s rideggé jé- gesítilt-e az üzemi, a vállalati szociális légkört bizonyos talaj- menti fagyok... Ám lépjünk túl a jelképes értelmezésen: az üzemi klímát természetesen nem lehet hőmérővel és szélfokozatokkal értékelni. Mégis, egész sor megbízhatóan leolvasható műszer jelzi e klíma hőfokszintjét — csak éppen: érteni kell hozzá hogyan lehet a jelző, kála kilengését észrevenni és értelmezni. Nyilvánvaló például, hogy olyan tényezőkben mint a termelékenység mérséklődése vag.v stagnálása, illetve a vállalatok kapuin ki és beáramló munkaerőhullámok nagyságában, sok egyéb összefüggés mellett az üzemi klíma alacsony hőfoka is kifejeződik. Sokirányú tudományos-szociológiai vizsgálódás kutatja az utóbbi esztendőkben ezeket a hatásokat. Ha például a munkahelycserék tavalyi adatait vesszük szemügyre, érthető miért került a nép vándorláshullám egyebek között a vállalati klímaviszonyok szempontjából is a tudományos vizsgálatok homlokterébe. Tavaly a szocialista szektorokban összesen 1,6 millió esetben szűnt még és keletkezett ú,j munkaviszony. Ha már most ezt a tényt c&vbevet- jük például az egyik legnagyobb budapesti vállalatnál végzett munkalélektani vizsgálódás eredményeivel, kitűnik, hogy a klfmá nem csekély hatású a munkahely-változtatási döntésekben. A megkérdezett dolgozók 22 százaléka a munkatársak egymás közötti viszonyával: 51 százalék a megbecsüléssel, 37 százalék a vezetőkkel való kapcsolattal volt elégedetlen. lAözismert, hogy a termeié- ‘ kenyséff tavalyi stagnálása eg esz sor gazdaságirányítási té- nyezfivel is összefügg.“,«, például a bérszabályozás akkor érvényben lévő rendszerével, továbbá azzal, hogy a vállalatok kevésbé voltak érdekeltek a munkaerő- takarékosságban, mint a beruhá- zasi eszközökkel. áltaiaban az úgynevezett holtmunkával való gazdálkodásban. Mindemellett tudományellenes, ökonomista túlzás fenne a kedvezőtlen tendenciákat kizárólag érdekeltségi, tehát gazdasági eredőkre visszavezetni, teljesen kiiktatva a szubjektív — emberi — komponenseket. Kétség vln 'írJ,°77'4' hogy egész sor r,^-Iatnál a termelékenység mérséklődő görbéje az üzemi hangulat, a klíma tükörképeként J is felfogható. A gondolatsorból értelemszerűen az következnék, hogy kizáró- ag a forintban kifejezhető vállalati és országos érdekek indo- koiják a munkahelyi kiírna .elemzését és jó irányú hőfokszabályo- zasat. Ez így igaz is, nem is. A nyereségben, forintban érzékelhető, s a gazdaság fejlődésében testet öltő hangulati ténve- zok természetesen fontosak, azért is, mert hiszen bűvös körről van szó, az így nyert forint ugyanis szinten visszahat a klímára, az üzemi hangulatra. Mégis, itt helyénvaló a meghatározás: a munkahelyi hangulat javítása, 1 s úrv tetszik, öncélúan — tehát a vállalati számlán kimutatható hatásoktól függetlenül is — fontos. Igen, öncélúan, pusztán az ember, a dolgozó érdekében; őzért, mert —• átköltve az ismert s.zó- Iásmondást —nemcsak forinttal él az ember... A jó üzemi hangulat, az alkotásra serkente munkahelyi légkör, a konfliktusgócok prograpiszeru kiiktatása, a vezetők és a vezetettek Jntézménvp- sített jó kapcsolata — mindez azért is fontos, mert hiszen hetünk javarészét mindannvlan munkahelyünkön töltjük. Meglehet, hogy ez a fogalma zásmód ném tűnik elég tudományosnak; a szociológus talán a munkahellyel szembeni társadalmi ej- várárokról beszélne szakmai kifejezésmódján — a lényeg azonban mégis ez! Az igény, amit abban össze- ** gezhetünk, hogy ió hangulatot az emberért — természetesen alapvetően és ered «ín döf? társadalmi jellegű. Nyilvánvaló, liogv az ember elsősorban két szerepkörben érintkezik a közösséggel, a társadalommal; fogyasztókéit és termelőként. Ami az első fukcióhoz kötődő hangulati motívumokat Illeti, ezek' elemezése más kérdés, amely témánkról messzire vezetne — bár a második, termelői hangulattényezők bonyolult kölcsönhatásban befolyásolják a fogyasztói pozíciót is. Olyképpen természetesen, hogv a i üzemi klíma nyomán — végső soron —’ a termelt, következésképp értékesített javak mennyisége, minősége, ára is változhat. Fgy-egy üzemi perpatvar mögött, a műhelybéli intrlkus vagy kiskirály terjesztette Jeges légkörben, a munkatársak közötti ridegségben Ilyen messzire vezető hatásokat, összefüggéseket sesa árt észrevexuúj
