Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-04 / 181. szám
Keresik a régi traktorokat Összegezés, alapozás Szabó Miklós, a MÉM Kiállítási Irodájának igazgató- helyettese kéréssel fordult a megyei tanácsok vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályaihoz. A régi géptípusok megyéken belüli felkutatásához kér segítséget, minthogy az 1970. évi Országos Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás gépesítési bemutatóin a felszabadulás utáni időszak műszaki fejlődésének szemléltetése céljából meg akarják ismertetni n látogatókkal a felszabadulás után gyártott erő- és munkagéptípusokat. így: az R—30 35 izzófejes traktort, az SZTZ— NATI lánctalpas traktort, a T—28-as univerzál traktort, a Knotek aratógépet, az AC— 330-kombájnt, a G—35 izzófejes traktort, az SZ—80 lánctalpas traktort, a HTZ—7 univerzál traktort, és a KA— .8 aratógépet. A gépek műszaki emlékként (működésképtelen álla- 'potbah is) a kiállítás főterén kerülnek bemutatásra, és a szállításukkal kapcsolatban felmerülő költségeket a MÉM Kiállítási Iroda fedezi. A felsorolt erő- és munkagépek hollétéről augusztus 8-ig tájékoztassák a mezőgazdasági üzemek a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályát. A Kereskedelmi Felügyelőség helyesbít A Tolna megyei Népújság 1970. augusztus l-i számában megjelent. ..A Kereskedelmi Felügyelőség vezetője nyilatkozik stb.’ cikkel kapcsolatban kérjük a T. Szerkesztőséget az alábbiak helyesbítésére: Nem a gyönki drész kártalanította 23 221 forinttal a vevőit, ez az összeg az egész megye területén történt kártalanításra vonatkozik. Ebből a gyünkleké csupán 2580 forint. Csapiáros Lajos a felügs'olőség vezetője Mióta nyilvánosságra hozták az MSZMP Központi Bizottsága július 15—13-i ülésének határozatát a IV. ötéves terv irányelveiről, a társadalmi érdeklődés középpontjába került a III. ötéves terv is, amelynek az idén érünk a végére. Megkezdődött az értékelés, az összegezés időszaka, s ez alól Tolna megye termelő üzemei sem kivételek. Kezd kirajzolódni egy végeredményben minden szempontból biztató kép. Végleges adatok ugyan nem állnak még rendelkezésre, de az idén várható termésátlagok és termelési eredmények figyelem- bevételével máris bizonyosra vehető, hogy Tolna megye mezőgazdasága a maga ötéves tervét összességében teljesíti, túlteljesíti. Mindezt a termelés és a felvásárlás alakulása bizonyítja. „Az évi fejlődés üteme 4 százalék körül mozog, ami jónak mondható’, — állapította meg a számok, az adatok ismeretében Bucsi Elek, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője. Más szóval ez annyit jelent, hogy Tolna megye mezőgazdaságának össz-termelési értéke 1959-es változatlan áron számolva évente 4 százalékkal nőtt. A számoktól idegenkedő állampolgárok is minden további nélkül lemérhetik a fejlődést, számba vehetik a .III. ötéves terv reális voltát, a vizuális élmények ismeretében. Minden túlzás nélkül „kimutatható”, hogy a Irí. ötéves terv Tolna megye mezőgazdasága számára a nagy- jelentőségű változások időszaka. A kukoricatermesztést 1965 óta a termelőszövetkeze tekben, az állami gazdaságokban valósággal forradalmasították az új, bőven termő hibrid kukoricafajták meghonosításával, a nagyadagú műtrágyázással és részben a Az ország első korszerű állatkórháza Nagykanizsán éptilt fel. Kis és nagy állatok részére, műtő, röntgenkészülék és egy nagy laboratórium is létesült. Hasonló jellegű, átalakított áliatkórházat modernizáltak Zalaegerszegen. A két kórház ellátja a megye súlyos betegségben szenvedő állatainak gyógyítását. Képünkön: a nagyállat-műtőben dr. Niklesz Tibor szakállatorvos a császármetszett tehenet kezeli. (MTI ‘foto: Fehérvári Ferenc felvétele — KS) és kezdés betakarítás gépesítésével. De hiszen a III. ötéves terv megkezdésekor éppen ez volt a cél, a szándék. S a termésátlagok megduplázódtak, helyenként megháromszorozódtál?:. A Szekszárdi Állami 'Gazdaság például immár évek óta az ország legjobb kukoricatermesztő mezőgazdasági üzeme. Egyáltalán nem megy eseményszámba, ha a duna- kömlődi Szabadság Tsz, az aparhanti Búzavirág Tsz, a dombóvári Alkotmány Tsz holdanként a hagyományos átlagtermések két és félszeresét „hozza”. A felsorolás közel sem teljes, mert szinte a megye valamennyi közös gazdaságát név szerint kellene megemlíteni ahhoz, hogy teljes legyen. Találóan állapította meg Kolozs István, a Kapos- Koppányvölgye Területi Tsz- szövetség titkára: „A kukorica nem valuta többé.” Valamikor évekkel ezelőtt az volt. El sem lehetett képzelni az állattenyésztést a rendszeresen ismétlődő állami takarmányjuttatások nélkül. Ez ma már megszűnt. A termelőszövetkezetek az állattenyésztés fejlesztése ellenére önellátóak, nem szorulnak központi készletekre. A háztáji föld termését 5—6 évvel ezelőtt egy gumis kocsival hazaszállították. Most hasonló nagyságú területről kettőt kell fordulni a kocsinak. A III. ötéves terv során sikerült a magyar mező- gazdaságnak a kenyérgabona problémát végérvényesen megoldani. Maximálisan hozzájárultak ehhez Tolna megye mezőgazdasági üzemei is, annak ellenére, hogy Tolna, földterületét tekintve a 19 közül a három legkisebb megyéhez tartozik. Érdekes, hogy a megkapó növénytermesztési eredmények ellenére, eltérően az általános országos tapasztalatoktól, itt, nálunk az állattenyésztés valamivel gyorsabb ütemben fejlődött a III, ötéves terv során, mint a növénytermesztés. Ez viszont nagyon jó, a IV. ötéves terv megalapozása, a kezdés szempontjából. Év végéig a hátralévő néhány hónap a mezőgazdasági üzemekben is az összegezés, az alapozás és a kezdés időszaka. Elmondhatjuk, a Hl. ötéves terv biztos alapot ad ahhoz, hogy a Központi Bizottság irányelveinek megfelelően, eredményes legyen a kezdés és a befejezés is a IV. ötéves tervben. „A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a vállalatok dolgozzák ki ötéves tervüket, és hosz- szább távra szóló fejlesztési koncepcióikat a termelés jobb megszervezéséhez és a munkakörülmények j avításához szükséges tennivalókat. A vállalatok, terveik összeállítása során vegyék figyelembe a fejlődést meghatározó központi fejlesztési programok iránymutatását, a termékeik iránt jelentkező igényekre és azok változására vonatkozó prognózisokat, és a vállalati kollektíva javaslatait a termelés jobb megszervezésére, a meglévő tartalékok feltárására és hasznosítására.” Ha eddig sem .nélkülözhették a gazdasági élet vezető posztjain munkálkodó emberek az információk sokaságát, úgy most a IV. ötéves terv összeállításához a szokottnál is jobban igényeljék. Másként nem megy. Feltétlenül fontos figyelemmel kísérni a különböző csatornákon érkező információkat, a minisztériumok, a főhat 'Ságok közleményeit, állásfoglalásait, ajánlásait. Mindezek ismeretében sok hibaszázalék kiiktatható, és elkerülhető, hogy az üzem irreális, megvalósíthatatlan ötéves tervet készítsen magának. A megalapozás. Nagy tartalék a mezőgazdasági üzemekben az, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményei "a III. ötéves tervben tovább javultak. A szociális és társadalmi juttatások köre a termelő- szövetkezetekben bővült, általános mindenütt a fizetett szabadság, és megyeszerte csökkent a nehéz fizikai munkát igénylő munkanapok száma. Ennek a felismerése lényeges szempont ott, ahol számítani kell és számítani lehet a reális helyi tervek kidolgozásához és megvalósításához a fizikai dolgozók alkotó közreműködésére. Sz. P. Alapvető: a megelőzés Előtérben a gyermek- és ifjúságvédelem feladatai A kormány legutóbtii ülésének napirendjén szerepelt a gyermek-, és ifjúságvédelem kérdése, soron következő feladatai. A témával kapcsolatban az illetékesek elmondták az MTI m unkatársának: A gyermek- és ifjúságvédelmi munka jelentős anyagi támogatást kapott eddig is, hogy a reá háruló feladatokat a társadalom igényeivel összhangban, mind színvonalasabban oldhassa meg. A negyedik ötéves tervidőszakban 3400 új nevelőotthoni hely építését tervezzük, ilyen beruházásokra, a nevelőotthoni hálózat fejlesztésére — az eddigi költségtervek kiegészítéseként —, további 165 millió forintot fordíthatunk. Fontos feladat az üzemi patronálási munka megjavítása és az üzemi ifjúságvédelem megszervezése. Értékes eredmények születtek eddig is ebben a tekintetben a fővárosban, valamint több megyében, köztük Bács-Kiskunban, Békésben és Komáromban. A soron következő feladat az üzemi ifjúságvédelem legfontosabb teendőinek meghatározása, s ezek megvalósítása. A gyermek- és ifjúságvédelemben alapvető a megelőzés: vagyis olyan családi, szociális, környezeti helyzet kialakítása, amelyben a fiatalok védettek a káros hatásoktól. Ezért helyeseljük és szorgalmazzuk a továbbiakban is, hogy a tanácsok létesítsenek nevelési tanácsadókat, és a nagyobb nevelőotthonokban, valamint iskolákban alkalmazzanak pszichológusokat. Néhány helyen — így Budapesten ,és egy-két megyeszékhelyen, köztük Miskolcon, Kecskeméten és Egerben —, már működnek nevelési tanácsadók, amelyekben orvosok, pszichológusok és gyógypedagógusok foglalkoznak azokkal a nevelési problémákkal, amelyet a család és az iskola egymagában nem tud megoldani. Megszilárdítjuk a jövőben a nevelőszülői hálózatot is és egyben növeljük a nevelőszülők anyagi érdekeltségét. Á szakszervezet joga... A gazdasági reform- Jr*' mai kapcsolatban jelentősen kibővült a szak- szervezeti szervek hatásköre. Ez is szerves tartozéka a. vállalati önállóságnak. A szakszervezeti hatáslcör megnövelése nem utolsó sorban azt célozza, hogy a dolgozókat még véletlenül se érje hátrány az önállóságból fakadó . esetleges túlkapások miatt. Amióta téma a gazdasági reform, vem múlik el értekezlet, megbeszélés, ahol ne esne szó a szakszervezetek szerepének növeléséről. A gyakorlat azonban — sajnos — azt mutatja. hogy egyes hivatalos helyeken mintha erről nem. is: hpl-* látták volna. Jellemző, hogy a. szakszervezeti funkcionáriusok már szerkesztőségünk segítségét is kér-; ték ez ügyben. 1VT indennapos, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok valahol, valamilyen szervnél eljárnak a dolgozók védelmében. Ez egyébként a szakszervezetek alapvető feladatköréhez tartozikde törvényesen is rögzített jogkörük. Egyes helyeken azonban egyszerűen nem állnak velük szóba, arra hivatkozva, hogy előbb mutassák fel az erről szóló meghatalmazást. Áz egyik ilyen munkásvédelmi eljárás során szükségessé vált, hogy felkutassák egy levél útját, sorsát. A levélben munkakönyv volt, és tisztázni kellett, hogy a munkáltató késve vagy időben küldte-e el. A címzetthez ugyanis nem. érkezett meg kellő időben. Amikor a levél sorsa után érdeklődtek a postánál az ügyintéző megtagadta a választ. mondván, hogy ahhoz a szakszervezeti funkcionáriusnak nincs joga, csak akkor, ha a feladótól, vagy címzettől külön írásbeli felhatalmazást kap. Az ügyből huzavona, vita kerekedett, végül a Munka Törvénykönyvét kellett előszedni perdöntőnek. Abból persze világosan kitűnt, hogy a szakszervezetnek akkor is joga■ van eljárni a dolgozók érdekeit érintő ügyekben, ha arra nem kapnak külön felhatalmazást űz érintettektől. A 15. 'paragrafus egyik pontja például így hangzik: „A szakszervezet a dolr gozót az élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben a bíróságok, más hatóságok és egyéb szerveid előtt képviselheti. A munkaviszonyt érintő kérdésekben a dolgozó érdekében, nevében és helyette külön meghatalmazás nélkül is eljárhat:’ G őt, a Munka Töri vénykönyve még azt is hangsúlyozza, hogy a szakszervezet a munkaviszonyra vonatkozó ügyekben az érintett szervektől tájékoztatást kérhet, ott vizsgálatot folytathat, és a vállalat köteles minden szükséges felvilágosítást megadni, köteles rendelkezésre bocsátani a megfelelő adatokat. Világos. Egyértelmű. És ezt a rendelkezést illik is ismerni minden hivatalban, munkahelyen. Mint az ábécét. Semmiképpen sem jó ajánlólevél egy intézményre. ha az éveken keresztül tartott tájékoztatók és általános gyakorlat után még mindig ott tart, hogy vitatkozik a szakszervezet jogkörén. B. F. Korszerű állatkor ház
