Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-30 / 203. szám
Szépségápolásr Lakáskultúra Fogyasztás — test masszázs Néhány tanács A hevederes masszírozógép háromféle alkalmazása. a berendezkedéshez Lakásavatóra invitáltak egy dunántúli kisvárosba. Kétszobás lakásba költözött a család, külön szobát kapott a tízéves gyerek, külön szobájuk van végre a szülőknek. Méltó helyre kerültek az évek során összevásárolt világos, modern bútorok. A berendezkedésnél nem akartam büszkeséggel vegyes örömüket megzavarni észrevételeimmel. Néhány megjegyzést azért mégis csak tettem. — A sok apró csipketerítő a fotel kárpitjára terítve, nemcsak rosszul mutat — mondtam —; hanem kényelmetlen is A vitrinpolcok világos deszkáin sem érvényesülhetnek .. . A sok apró csecsebecséről, a falon függő esküvői és egyéb családi képekről, a heverő fölött ékeskedő, régisál rájöttem: fele költséggel is sokkal célszerűbben, hangulatosabban berendezhették volna otthonukat. A rengeteg apró dísztárgy, csak külön gond a portöröl- getésnél. Kiszórni őket mégTalán még soha nem volt olyan testkultusz, mint manapság. Ezt példázza a budapesti, Petőfi Sándor utcai kozmetikai szalon „sztárja", a két év óta üzemelő gépi testmasszázs is. A mai nő szépségápolásának kiegészítő és elmaradhatatlan részévé vált a test masszírozása. Elsősorban fizikai munkát, álló munkát végző asszonyok részére ajánlják. Célja: pihentetés, frissítés, a vérkeringés gyorsítása, a bőr rugalmaságának fokozása. Kétféle gépet alkalmaznak ebben az üzletben: az egyik, a gépi (hevederes) megoldás, amely egyenletes rázással lazítja a zsírszöveteket, a helyi fogyasztást igénylő testrészeket, frissíti a fáradt izomzatot. Természetesen a fogyás csak úgy érhető el, ha a kalóriaszegény étkezésre vonatkozó előírásokat is szigorúan betartjuk Hét-nyolc napon át húsz-huszonöt perces gépi masszázs szükséges, ahhoz, hogy a helyi fogyasztás eredményes legyen. A másik masszázs kézi villanygéppel történik, s az egész testet „kondicionálja". Ezzel a megoldással is „lefaragható" néhány felesleges kiló, i amennyiben a diétát betartjuk. A lazább zsírszöveteket mindenesetre könnyebb ..ledolgozni”, mint a jobban kötött, idősebb testet borító zsírrétegét. A masszázst tehát ajánlatos időben elkezdem. Míg külföldön horribilis összegeket fizetnek a luxusnak számító „fiatalító kúráért", addig nálunk már a legtöbb dolgozó nő megengedheti magának, hogy a testmasszázst igénybe vegye. Tudomásom szerint a Hajdúsági Iparművek is gyárt hevederes masszázsgépet, azonban házi használatra ezt mégsem ajánlom. Hogy miért? Tudni kell, hogy a szakképzett kozmetikusok először tájékozódnak a masszírozást igénybe venni kívánó páciensek egészségi állapota felől. Hasműtétek után, hasi megbetegedések esetén például a hevederes megoldás egyenesen tilos. Jó voina a vidéki városokban is meghonosítani a fővárosihoz hasonló kozmetikai szalonokat, (fel lehetne állítani nőket foglalkoztató üzemekben is), ahol a dolgozó nők igénybe vehetnék a frissítő, fogyasztó- és rugalma- sító masszírozógépet. GÁSPÁR JUDIT módi falvédőről, a behemót es méregdrága csillárról, jobbnak láttam hallgatni. A gyerek szobájában aztán határozottan elszomorodtam. Ennek csak a neve gyerekszoba: benne két heverő, dohányzóasztalka (!), virágállvány, ruhásszekrény, vagyis csupa olyan bútordarab, amely nem a gyerek kényelmét szolgálja. Hol van egy olyan asztal, amely mellett a gyerek tanulhat, leckéjét megírhatja? Hol van egy polc, vagy kis szekrény, amelyen, vagy amelyben a gyerek a játékait, könyvéit, füzeteit tartja? Ebben a szobában csak alhat, de nem tanulhat, nem játszhat! Mindezt azért nem tettem szóvá, mert arra gondoltam, mily sokat is takarékoskodott ezekért a holmikért a család! Csakhogy röpke fejszámolás^ VueJetlörténet Korok és divatok Hétfő: Paradicsomleves, káposztás kocka, gyümölcs. Kedd: Karalábleves, karfiol- főzelék vagdalt hússal, gyümölcs. Szerda: Fejtettbableves, burgonyapaprikás kolbásszal, gyümölcs. Csütörtök: Zöldbableves, rántott gomba rizzsel, tartármártással. Péntek: Burganyaleves, kelkáposztafőzelék szafaládéval. főtt kukorica. Szombat: Zöldségleves, lecsó kolbásszal, burgonyával, gyümölcs. Vasárnap: Ebéd: Húsleves, csirkepaprikás galuskával, uborfkasalátával madártej, bor, gyümölcs. Vacsora: töltött paprika. Karfiolfőzelék: 2 kiló karfiolt megtisztítunk, torzsáját kivágjuk, a kelvirágot alaposan megmossuk és rózsáira bontjuk. Enyhén sós vízben puhára főzzük utálta szitán, vagy burgonyanyomón áttörjük, világos vajas rántással berántjuk, a saját sós tevével kissé feleresztjük és 2 deci tejföllel elkeverve felfőzzük. Bármilyen húshoz, vagy tojásételhez tálalhatjuk. Még napjainkban . is, amikor aligha hökkent meg bárkit a bolondos divatok sokasága, furcsa látványnak számítana a férfi, aki feje ékességét, haját fonottá rendezné, s úgy pávás- kodna végig a főúton. A görög városokban — igaz, az időszámításunk kezdete előtti századokban — semmi furcsát nem találtak ebben, sőt, ez volt a természetes, Ahogy a római birodalom polgára sem csupán divatot látott a tógák, különböző szegélyeiben, hanem jól tudta, hogy az arany szín győzelmeket, katonai hódításokat örökít meg, a bíbor — s annak különböző szélessége — a tóga viselőjének hivatali rangját tudatja, s így tovább. A rokokó idején mi sem volt természetesebb, mint az, hogy^ a kényes úri dámák a színielőadósok, hangversenyek alkalmával két széket foglaltakéi, no persze nem termetük, hanem ruházatuk terjedelmessége miatt. . , Csipke és cipellő, tornyok magasságát irigylő hajfonat, combvillantó s bokát takaró szoknyák, a forró égöv színekben tobzódó madarainak ékességét utánzó férfiruhák: korok és divatok. Ahogy minden kor magába olvasztja, s átörökíti az előtte lévő sok vonását, úgy teszi ezt a divat is. Az öltözködés kényszerét hóborttá éppúqy változtatja, mint művészetté, s ahoqy egyéb dolgoknak, úgy a divatnak is megvannak a maga szélsőségei. Jó és rossz értelemben egyaránt.. Kérdés: mi az, amit az utókor megőriz? A válasz egyértelmű: ami szép, s ésszerű, ami harmonizál az emberi természettel. ÁGYÉKKOTŐTŐL A SZABOTT ZEKÉIG A viselettörténet, ahogy öltözködésünk változásának, fejlődésének nyomonkövető tudományát nevezik, nem csupán a ruhákról, hanem az emberekről is sokat elmond. Arról, hogy miként igyekeztek ruházatukkal és a viseletét kiegészítő holmijaikkal is választóvonalat húzni a gazdagok önmaguk és a köznép közé. Arról, hogy a szépség iránti igényesség megteremtésének fontos forrása az öltözködés is, s ezzel — bármily furcsán hangzik is — kulturális küldetés teljesítője. Az egyiptomi szegények ágyékkötőjétől a középkor udvaroncainak buggyos ujjú, csipkegálléros szabott zekéjén át napjaink midi és maxi ruháiig, elkápráztatóan bőséges az a gardrób, amelyet az emberiség öltözködés címén alkotott, s fölhalmozott. Ezt a történelmi gardróbot veszi szemügyre okos mértéktartással Szilvitzky Margit, s adia közié' tapasztalatait, megállapításait három, gazdagon illusztrált könyvecskében, melyek a Corvina Kiadó gondozásában jelentek meg öltözködés, divat, művészét címmel. Érdekes bepillantás ez a régi, s közelebbi elődeink ruhásszekrényébe. Mi minden pompázik e világméretű ruhásszekrényben! Meghökkentően csapongó az emberi fantázia, hogy új, s újabb ékességeket találjon magának, s ugyanakkor leleplezően önismétlő is, mert hiszen — a szerző kalauzolásával nyomon köpethetjük — igazán újat, eredetit csak nagy ritkán tud kitalálni, legtöbbször a régit, a jól ismertet variálja. VÁLTOZIK, EZÉRT OROK A divat változik, s éppen ez benne az örök. A nyughatatlan- ság, a mindig másra törekvés, mint ami éppen van. Akad csa- csiság is e másban? Akad, nem kevés, ám a szerző bemutatja: a szélsőségek kérészéletűek, fölvillannak, s eltűnnek minden korban. A divat körött támadt viharok —. s erre napjainkban sem árt gondolni — legtöbbször elterjeszteni segítették azt, ami ellen hadakoztak, s hogy minden korban a divat új irányát ellenkezés fogadta mindaddig, amíg a legmakacsabb ellenzők is be nem hódoltak neki . . . A fáraók feleségének öltözékétől Diorig és Chanelig, a durván szőtt vásznaktól az áttetszőén vékony műanyagokig, a szándékolt szürkeségtől a színek tobzódásáig a divattörténet seregnyi eseményét ismerhetjük meg, s követhetjük nyomon a szérző segítségével, aki mondanivalóiát maga készítette rajzokkal tette szemléletesebbé. sem lehet, hiszen mindegyik kedves emlék, értéket is ez kölcsönöz nekik. De a sok horgolt csipketerítőt, a fotel támlájára terített csipkéket gondolkodás nélkül leszedném. Nem divat ma már, különösen fiatalok lakásában, az aranyos keretű esküvői fénykép sem. Nagy esemény az életben az esküvő, de az ott készült fényképeknek éppúgy, mint a többi családi képnek, gyermekportréknak is a családi fényképalbumban van a helyük. Szép, olcsó, reprodukcióval, rézkarccal, vagy akva- rellal díszítsük inkább a lakást, de azok se zsúfolódjanak egymás mellett a falon. Aim a gyerek szobáját illeti, a dohányzóasztalkát, mindenképpen kiraknám onnan. & helyébe, egy íráshoz, olvasáshoz megfelelő asztalt, vagy íróasztalt állítanék. Ha más, megoldás nincs, még a virágállványt is feláldoznám azért, hogy polcként használhassa a gyerek könyvei, füzetei, játékai számára. Hogy a virágot mégse száműzzem a szobából, esetleg csak egy, nagyobb cserép dísznövényt ál-, lítanék egy kis helyet elfoglaló kovácsoltvas virágtartóba. A gyerek szobája jelenleg nem alkalmas arra, hogy harmonikusan éljen benne, megtalálja benne önmagát. Ma ő is éppúgy a konyhában tanyázik, mint a szülők, akik a nagy szobát valójában „tisztaszobaként” kezelik, olyan kínosan ügyelve rendjére, hogy leülni is alig mernek, mert- hát a bútorokra, szőnyegekre, s egyáltalán a berendezésre vigyázni kell! .. 1 A legtöbben nem sajnálják a pénzt bútorra, szőnyegre stb. Nem biztos azonban, hogy mindig az a legcélszerűbb, legpraktikusabb, legizlésesebb. ami a legdrágább. Az egysze- ■ rű vonalvezetésű modern bútorok nem feltétlenül igénylik a süppedő perzsákat, perzsa falvédőket sem. Hozzájuk minél kevesebb csecsebecsével, olyan olcsóbb „kiegészítőket” vásárolhatunk, amelyeket nem sajnálunk használni, amelyek azonban színeikkel, formájukkal, hangulatossá, kényelmessé, meghitté teszik lakásunkat. ALFÖUDI ERZSÉBET Népújság 11 1Ü70. augusztus 30.
