Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-30 / 203. szám

FÓKUSZ iiiiiiiiimiiiiiiimii! Szemelvények külföldi újságokból A bukaresti nemzetközi vásár A bukaresti Seinteia, 1970. augusztus 9-én, vasir- napi számában a címlapon interjút közölt Hrislache 2'ambettivel, a román kereskedelmi kamara helyet­tes elnökével. — 1970. október 13-án nyílik meg elő­ször a bukaresti nemzetközi vásár. A vásáron igyek­szünk képet adni arról, nyilatkozott a neves köz­gazdász, mit fejlődött a román ipar a legutóbbi években. Annak megfelelően, hogy a román gazda­sági élet egyik kiemelkedő tényezője a szersz'mgép- gyártás a kiállításon a román szerszámgépek foglal­ják el a legnagyobb helyet. Ezideig 26 ország jelentette be részvételét nemzet­közi vásárunkra. A legnagyobb helyet a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kialútása foglalja et, mellettük ott lesz Csehszlovákia, Lengyel- ország, Magyarország, Jugoszlávia, AlbáQia és Bul­gária. A nyugati országok közül pedig 18 jelentkezett. A legnagyobb kiállítási területet a Német S-övetsé- gi Köztársaság, majd az Egyesült Államok, Ausztria, Anglia, Olaszország, Svájc, Franciaország, D nia és Japán kollektív bemutatója igényelte. 70 egyéni cég mutatja be áruit, főleg Ausztriából, Nyugat-Német- országból, Franciaországból, Svájcból és Svédország­ból. Bízunk benne, hogy a bukaresti nemzetközi vá­sár hozzájárul a nemzetközi árucsere-forgaiom és gazdasági együttmülfödés további szélesítéséhez. (SCINTE1A) Franciaországból érkezett a hír, hogy Ottó von Habsburgot megválasztották a Francia Jog-, Allam- és Társadalomtudományi Akadémia tagjává. Azt az Ottót, aki éveken keresztül arról álmodozóit, hogy visszatér az osztrák trónra. Ebből a rózsás - lomból, mint tudjuk, nem lett semmi: Ausztria továbbra is köztársaság. Ebbe azonban a Habsburg-sarj nehezen tudott belenyugodni, akárcsak abba, hogy a volt osztrák—magyar monarchia területén ma szocialista államok vannak: Csehszlovákia, Magyarország... Ottó Habsburg elődjének — Ferenc József osztrák- magyar királynak és császárnak — szerencséje volt: x hírneve hirtelen megnövekedett, annak következtében, hogy arcképét egy kissé beköpték a legyek Svejk ,.A kehelyhez ’ címzett kedvenc kocsmájában. Ami Ottót illeti, ő elhatározta, hogy a legyek segítsége nélkül, csakis saját erejéből bekerül a történelembe. Ottó neve időnként felvillan az újságok hasábjain. Hol Ausztriába akar menni, hol azt javasolja, hogy állítsák vissza a ..dunai birodalmat" előző méreteiben, hol elszántan fellép az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés ellen, amelyet több tucat ország már jóváhagyott. Ottó azonban Nyugat-Európa egységének eszméjét , ^szereti legszívesebben. Otfó meggyőződésé szerint az egyesült Nyugat-Európa élén erős és tehetséges egyé­niségnek, vagyis neki magának kell állnia. Habsburg Ottó nem szorítkozott egyszerűen arra, hogy ezt a gondolatot népszerűsítse, hanem gyakorlati, bár si­kertelen lépéseket is tett. Megalakította ebből a cél­ból a CEDl-t, az Európai Dokumentációs és Tájé­koztató Központot. A CEDI-ben, amelynek elnöke természetesen maga Ottó volt, kizárólag kékvérűek működtek közre, valamint néhány nyugat-európai ország nyugalomban levő miniszterei, akik szélsősé­ges reakciós nézeteikről voltak ismertek. Ennek a CEDI-nek kellett volna, Ottó elképzelése szerint, elő­készíteni Nyugat-Európa egyesülését, azután, isten segítségével, megváltoztatni egész Európa status quo-ját, a szocalista országok rovására. A CEDI-ről, a tevékeny Habsburg legkedvesebb művéről azonban kiderült, hogy halva született: nem sikerült egyesí­teni Európát — de még Nyugat-Európát sem. Otto a hozzá hasonló gondolkodásúak, a nyugat­német revansisták között érzi magát legjobban. Ami­kor idén május 22-én Münchenben megtartották a „szudétanémet napot", Ottó is ott volt, méghozzá nem egyszerűen mint díszvendég: a revansista szu­détanémet szövetség vezetői ünnepélyesen átadták neki az 1970. évi ..Károly-díjat”, amelyet a „német áttelepültek” ércVceinek védelmében szerzett érde­mekért ítélnek oaa. Es, mint ismertes, az áttelepül­tekből alakulnak a revansisták csapatai Nyugat- Németországban. Az, hogy Habsburg Ottót a párizsi jog-, állam- és társadalomtudományi akadémia tagjává választották, paradoxnak tűnhetne, ha nem lenne itt még egy speciális körülmény. Ottó von Habsburgot arra a helyre választották meg, amely Dwight Eisenhower halálával üresedett meg. Úgy látszik, egyesek úgy gondolták, hogy a hidegháború apostolának helyét nem szabad üresen hagyni. (NOVOJE VREMJA) Európában 1970-ben 8 millió ember hagyta el ha­záját munkanélküliség miatt. Ez a szám tovább nő. Hivatalos adatok szerint öt évvel ezelőtt. 1965-ben az Európában dolgozó külföldi munkások száma körül­belül 5 millióra volt tehető. Munkaeröexport tekintetében Olaszország áll az el­ső helyen: határain kivül jelenleg 1 millió 7 0 ezer emigráns dolgozó tartózkodik. Csupán 19'9-ben Olasz­országból Európa különböző országaiba 218 'j0 em­ber utazott ki. miután hazájában nem kapott elfo­gadható munkát. A „munkerő” második szállítója Spanyolország. ..Jobb életfeltételeket" keresve az utóbbi liz eszten­dőben több mint kétmillió spanyol hagyta el hazá­ját (33 millió lakos közül.) Egyedül a nyugat-németországi Kölnbe minden hé­ten körülbelül 500 spanyol munkás érkezik. Ha számításba vesszük azokat a spanyol dolgozó­kat, akik a latin-amerikai országokba utaztak ki, akkor a hazájuk határain kívül tartózkodó spanyo­lok száma körülbelül 3 millió 800 ezerre tehető Ilyenformán, jegyzi meg a svájci Tribune de Geneve, ..minden tizedik spanyol kénytelen kivándorolni, hogy meg tudjon élni.” A Spanyolországból kivándorolt személyek legnagyobb része az ország mezőgazda­sági tartományait hagyja el, ahol a munkanélküli­ség gyakran a dolgozók 40 százalékát is sújtja. Egész évben hazájától távol él a körülbelül 10 millió lakost számláló Portugáliának több mint 70) 000 dol­gozója. Megjegyzendő, hogy ezek köité nem lehet beszámítani az úgynevezett nem legális emigrációt nevezetesen azokat, akik a lisszaboni hatóságok hi­vatalos tilalma ellenére külföldön keresnek munkát A görög dolgozók kivándorlása a háború utáni években olyan méreteket öltött, hogy az ország leg­fontosabb gazdasági és nemzeti problémájává nőtt. Tíz esztendő alatt, 1955-tol 1065-ig 407 C00 görög köl­tözött át Nyugat-Európába. 1959-től 19G9-ig a Görög­országból Nyugat-Európába átköltözött személyek száma közel 13 szorosára növekedett. Dániába csupán illegális úton évente körülbelül 10 000 bevándorló érkezik a nyugat-európai és a föld­közi-tengeri országokból. Az emigránsok sokszor bé­rük 30 százalékát is leadják a közvetítőknek és az ügynököknek, hogy munkához jussanak. Az NSZK-ban dolgozó külföldi munkások száma három év alatt — 1963—1970 — majdnem kétszeresé­re nőtt: egymillióról közel kétmillióra. Svájc területén jelenleg körülbelül egymillió kül­földi munkás él. Ez megfelel a svájci lakosság (az ország 19C9 végén 6 millió 200 ezer lelket számlált) 16 százalékának. (ZA RUBEZ53M) A párt harca a szocializmusért Nemrégen került ki a nyomdából „A Szovjetunió Kommunista Pártjának története" című munka ne­gyedik kötetének első könyve, amelyet az SZKP Központi Bizottsága mellett működő Marxizmus—Le- ninizmus Intézet rendezett sajtó alá (a szerkesztő- bizottság elnöke — P. Poszpjelov). Maga a kötet pártunknak a szocializmus szovjetunióbeii felépítésé­ért vívott harcát ismerteti (1921—1937). Az első könyv a NEP-korszak kezdetétől 1929 őszéig világítja meg az SZKP tevékenységét. Az új gazdasági politika (NÉP), az iparosítás, a kollektivizálás és a kulturális forradalom kibonta­kozása. a párt- és az államépítés az új szakaszban, az SZKP harca az olyan próbálkozások ellen, hogy letérítsék a lenini útról, a nemzetiségi kérdés meg­oldása, a Szovjetunió nemzetközi helyzetének meg­szilárdulása, a nemzetközi kommunista mozgalom­mal szemben a pártra háruló testvéri kötelezettség teljesítése: ezek a könyvben taglalt legfontosabb problémák. A negyedik kötet anyaga megcáfolja a marxizmus— leninizmus hamisítóinak koholmányait, kimerítő vá­laszt ad a „szkeptikusoknak”, akik kételkeunek a lenini párt történelmi tapasztalatainak múlhatatlan jelentőségében. ** t-------—-v-vAiiv auitucA triöu veuen a z olvasó elé tárul a szocializmus felépítésére Lenin által kidolgozott terv örökérvényű jelentősége. Ez a terv — a történelmi feladatok megoldásáról alko­tott mélységesen tudományos szemlélet példája. A lenini terv, amely továbbfejlesztette és konKretizál- ta az arra vonatkozó elméletet, hogy kezdetben egv vagy néhány országban is győzelmet arathat a szo­cializmus — nemcsak népünk, hanem az egész nem­zetközi forradalmi mozgalom szempontjából nagy jelentőségű. A lenini terv alapvető fontosságú téte­lei. amelyeket a párttörténet IV. kötetének első könyve elemez (a gépesített nagyipar mint a szoci­alizmus anyagi alapja, a paraszttömegek i evonása a szocialista építésbe mezőgazdasági szövetkezetek ala­kítása útján, a kulturális forradalom) mind a Szov­jetunióban. mind a szocializmust építő más orszá­gokban közvetlenül megvalósultak. A könyv marxista-leninista álláspontról kiindulva vizsgálja az említett időszakban lezajlott osztály- harc problémáját. Hangsúlyozza, hogy a kapitaliV.- musbó1 a szocializmusba, vezető átmeneti időszak közös torvenyszerusége a kizsákmányoló osztályok felszámolása, magántulajdonuk kisajátítása és e tu­lajdon társadalmi, szocialista tulajdonná alakítása. (PRAVDA) Rejtvény a rejtvényben Csatorna a Donyec-medencében Ukrajna legnagyobb ipar­vidékén, a Donycc-medencé- ben csak sekély vizű folyók vannak, ezért e vidék vízellá­tását elsősorban a föld alatti források biztosítják. A szov­jet szakemberek nemrégiben tervet dolgoztak ki egy csa­torna építésére, amely Ukraj­na legnagyobb folyóját, a Dnyepert és a Donyec-meden­cében folyó Északi-Donyecet köti össze, E terv megvalósí­tása érdekében a Dnyeperen felépítik a dnyeprodzerzsinsz- ki víztárolót. A csatorna 263 kilométeres első szakasza 30 méter széles tesz. Tizenhét szi­vattyúállomás emeli majd a vizet a víztárolóból a csat/or- nába. ,A. csatorna egyúttal megoldja Harkovnak, e nagy ipars központnak a vízellátá­sát is. mert külön ágat épí­tenek a város és a főcsatorna között. A csatorna első szaka­szának elkészültével lehetőség nyílik több mint százezer hek- tár kolhoz- és szovhozföld ön­tözésére is. A második sza­kasz — az előzetes tervek szerint — 240 kilométer hosz- raú lesz. Segítségévei 500’ ezer hektárra növelhetik majd az öntözött földterület nagyságát ás tovább javul a Donyec- medence vízellátása. kínál. 12. Francia filmszínész (Jean). 14. Évtized (két szó). 15. Bittet. 1ó. .....-edény, hőtároló palack. 18. Hal­csapdád. 20. Színez. 21. Növendék­marhák. 24. Angol szendergés. 26. Lengyel gépkocsimárka. 29. Akadoz­va beszél. 30. Húr németül. 32. Ko­c sánytalanítsd. 33.......... König (Goethe k irály). 35. Egyesülethez tartozik. 37. Majdnem jeles! (két szó). 38. Tolsztoj- regény. 41. Elhalad mellette. 42. Had. 44. ... Boone (amerikai táncdaléne­kes). 45. Osztrák, norvég, és thaiföldi gépkocsik jelzése. 47. Nem kis góbé (utolsó kockába kettős betű). 50. Ilyen szer is van. 51. ügyész képviseli. 52. Demokratikus, röv. 53. Eme betegség. 56. Pályajelző! 57. Erdei gyümölcs. 59. Mezejéről híres. 61. Bekebelezés. 62. Dia! 65. Sapienti.... 66. Felsőfok je­le. 68. Hajíttat (ford.). 69...........Sam 7 0. Ipari növény. 71. Nyílás. 73. An­gol tengerész ,,A királynő kalóza" (Sir Francis). 75. ütközet. 76. Értékes prém. 79. Nem ez. 82. Soha németül. 85. Tisztelt cím. 86. Labdarúgó tró­fea. 87. Sír. 89. LH. Beküldendő a 16 Tolna meqyei köz­ség neve 1970. szeptember 7-én déli 12 óráig levelezőlapon a Szerkesztő­ség címére. A levelezőlapra kérjük ráírni: REJTVÉNY. A helyes megfejtést beküldők kö­zött 5 darab könyvet sorsolunk ki. Az 1970. augusztus 16-i számban közölt keresztrejtvény megfejtése: Thelena — Bezerédj Pál — Alta Ripa — Wo- sinsky Mór — Festetics kastély — Kál­vária kápolna — Négyszáznegyven. Könyvjutalmat nyertek: Bartal Pál Szekszárd, Tarcsay u. Il/A, Dobi Jó­zsef Dalmand, Felszabadulás u. 35. Fazekas Márton Tevel, Kővári János Varsád, Ady Endre u. 159, Pirgi Jó­zsef Tolna, Alkotmány u. 25. A köny­veket postán küldjük el. Népújság 12 1970. augusztus 30. Bővül a makói „csipkeház”-sor Makón, a Lenin téren m-íködő csipkékkel díszített több lakóház épült. A „csickeházak” sorát most tovább bővítik. Hasonló díszes épületeket em sínek a városközpontban. (MTI foto — Tóth Béla felv. — KS) Mai keresztrejtvényünkben — közkívánatra — ismét tizenhat Tolna megyei község nevét rejtettük el. VÍZSZINTES: 1. Mohamedán zarán­dokhely. 6. Van bőven. 8. Hitetlen ró­mai egyes! 13. Névelős jugoszláv vál­tópénz. 14. Állításod igazolója. 17. Orosz festő és grafikus (1833—82) 19. ...ad int. 20. Gyengéd bánásmód. 22. Gyógykezelés. 23. Arra a helyre hi­vat. 25. Magyar kémikus volt (Lajos). 27. Náci terrorszervezet volt. 28. Az anyák napja ünnepeltjei (két szó). 31. Csendben les! 34. Ilyen volt az idei augusztus. 36. Dörömböl. 39. DKI. 40. Szárnyasd. 43. Mértani foga­lom. 44. ' Költő. 46. Helyeslés. 48. Egyiptomi napisten. 49. Világi és egy­házi feudális szervezetek a közép­korban. 54. Helyrag. 55. Rossz a sze­me (két szó). 56. Kígyózik. 60. Orosz üzem ( + ’). 61. Hazám közepe! 63. Othello-fekhely. 64. Rábával együtt emlegetik. 65. Uj-Zelandi hoszútáv­futó (Peter). 67. Szabadon választott gyakorlat a műkorcsolyázásban (ford.). 63. Szovjet város. 70. Tanácsköztársasá­gi népbiztos (Jenő). 72. Lengyel ipar­város. 74. A férfi sorsa. 75. Ve­gyes összetételű. 77. Kevert rés! 78. Egymást követő betűk. 79. Angol szi­get. 80. Xenon, kálium. 81. Japán váltópénz. 83. AAA! 84. Áldozat be­mutatásának helye. 86. Követ. 88. Cseh származású osztrák költő (Rainer Ma­ria). 90. Ellenbencs. 91 ..........ria, kávé­p ótló. 92. Bortároló telek (utolsó koc­kába kettős betű). FÜGGŐLEGES: 1. Jelenleg jövendő­mondó. 2. Kárpitosipari kellék. , 3. Nótája. 4. Szibériai folyó. 5. Nát­rium. 6. Gyümölcsíz. 7. Átellenben. 9. Amerikai hírügynökség névbetűi. 10. Mohamed szülővárosa. 11. Eladásra A szent hely nem nrtörád üresen... Imgédia számokban-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom