Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

kórházi férőhelyek, javul a fekvő- és járóbeteg-ellátás, általában az egész­ségügyi ellátás. 35. Pártunk álláspontja, hogy a szo­cialista társadalom építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével. Az életszínvo­nal további emelésének, az életkörül-, ményelc javításának feltételeit a jövő­ben is a termelés, a termelékenység emelésével kell megteremteni. Céljaink elérésének nagy emelője a dolgozó mil­liók szocialista munkaversenyének szé­les körű kibontakozása. Előrehaladá­sunk, társadalmi és egyéni boldogulá­sunk megkívánja, hogy mindenki leg­jobb tudása szerint dolgozzon a kitű­zött célok mielőbbi eléréséért. VIJ A PART HELYZETE, A PÁRTMÜNKA FELADATAI 36. A IX. kongresszus óta erősödött a párt vezető szerepe. Idejében fel­tárta a társadalmi fejlődés legfonto­sabb kérdéseit, kidolgozta megoldásuk módját, megvalósításukra szervezte, mozgósította a dolgozókat; elvi, poli­tikai útmutatást adott az állami, a tár­sadalmi szervek munkájához. A párt politikai irányvonala és alapvető hatá­rozatai megfelelően érvényesültek és megvalósultak az állami, a társadalmi, a gazdasági, a tudományos, a kulturá­lis életben. A párt tevékenységében fokozottab­ban előtérbe került az elvi, politikai irányítás. Jobban ehatárolódtak egy- rrvástól a párt-, az állami, a társadal­mi és a gazdasági szervek sajátos, ön­álló feladatai. A párt elvi-politikai ál­lásfoglalásokkal, a fejlődés irányának meghatározásával biztosítja vezető sze­repét. A gyakorlati munka irányítá­sában, szervezésében, ellenőrzésében növekedett az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek szerepe. Ugyan­akkor a pártnak, szerveinek és szerve­zeteinek, amennyiben a helyzet meg­követeli, minden politikai jelentőségű kérdéssel foglalkoznia kell, bármely szerv vagy szervezet feladatkörébe tartozik is. 37. A Központi Bizottság nagy fi­gyelmet fordított a pártélet lenini nor­máinak érvényesítésére, a demokrati­kus centralizmus fejlesztésére, a párt munkastílusának javítására. A közpon­ti szervek határozatai növelték a párt- szervezetek önállóságát, a választott testületek és a taggyűlések szerepét, A kollektív vezetés lenini elvét a vezető pártszervekben és az alapszer­vezetek többségében helyesen érvénye­sítik. Nem növekedett azonban meg­felelően az egyéni felelősség a hatá­rozatok előkészítésében és végrehajtá­sában. A párt minden szintű szervében és szervezetében előtérbe kell állítani a határozatok következetes végrehajtá­sát, aminek fontos feltétele az alap­szervezeti munka hatékonyságiinak fo­kozása. Pártunkban a politika alapvető kér­déseiben a nézetek pártszerű vitában, eszmecserében tisztázódnak, és alakul­nak ki a döntések. A beszámolási idő­szakban ennek eredményeképpen fej­lődött a párt eszmei-politikai, szerveze­ti, cselekvési egysége. A párt egységé­ért folyó harcot folyamatnak kell te­kinteni, az egységet állandóan meg kell úiítani, minden állásfoglalást igénylő ú i kérdésben alkotó vitában rr.cg kell trrenjtem. a pártszerű keretek között folvó viták erősítik a Dárt egységét, és nél' "''özhetetlen feltételei a pci tika eevséges értelmezésének, végrehajtá­sának. Az eddiginél is nagyobb lehetőséget kell biztosítani a párttagság jogainak gyakorlásához, ezzel egyidejűleg nö­velni kell a párttagokkal szemben tá­masztott követelményeket. A fontos politikai döntések előkészítésénél a pártszervek és a pártszervezetek rend­szeresebben kérjék ki a párttagság véleményét. A párt elengedhetetlennek tartja a Dártdemokrácia és a szocialis­ta demokrácia fejlesztését, ezért egy­idejűleg mindkettő növelésére törek­szik. A közéletünkben s még a párton be­lül is fellelhető egyes negatív jelen­ségek — hatalommal való visszaélés, a bírálat eLfojtása, a dolgozók vélemé­nyének lebecsülése, az önzés, az anya­giasság — ellen továbbra is határozot­tan harcolni kell. A párt fegyelem meg­tartása. a párt politikája és határozatai melletti aktív állásfoglalás minden párttag kötelessége. 33. A párt szervezetileg is erősödött, taglétszáma a IX. kongresszus óta több, mint 77 000 fővel, mintegy 13 száza­lékkal növekedett. (Folytatás a 3. oldalról.) A tagfelvételi munkában a fó fi­gyelmet továbbra is a párttagság ösz- szetételének javítására és nem a meny­nyi ségi növelésére kell fordítani. Az ipari és a mezőgazdasági üzemekben elsősorban a közvetlen termelőmunká­ban részt vevők felvételét szorgalmaz­zuk. 39. A IX. kongresszuson elfogadott káderpolitikai elvek a gyakorlatban helyesnek bizonyultak. Erősödött a ká­derpolitikai elvek egységes értelmezé­se és gyakorlati alkalmazása, jelentő­sen csökkent a kádermunka elveit sér­tő egyoldalú szemlélet és gyakorlat. A vezető posztokra történő kiválasztás­nál a szocializmushoz való hűség, a szakmai hozzáértés és a vezetőkészség követelményeit egyaránt és a korábbi­nál jobban figyelembe veszik. A párt káderpolitikai elveinek érvé­nyesítésében növelni kell a pártszer­vek és a pártszervezetek felelősségét. A káderek kiválasztásában jobban tá­maszkodjanak a párttagság, a dolgozók véleményére. Javítani kell a káder- politika megvalósításában fontos sze­repet betöltő állami személyzeti mun­ka pártellenőrzését. A pártszervezetek a kádermunkában fordítsanak nagyobb gondot az után­pótlás nevelésére. A vezetés stabilitá­sával egyidejűleg biztosítani kell a ká­derek szükséges és tervszerű cseréjét az állami, a gazdasági és a pártmun­ka, különböző területei között. Bát­rabban léptessék elő a szocialista szem­léletű, a párt politikáját értő, felké­szült és nagy élettapasztalatú munká­sokat, nőket és tehetséges fiatalokat. 40. A párt, a pártszervezetek sok­oldalú irányító tevékenységében az el­múlt négy évben új módon vetődött fel a gazdasági munka irányítása, se­gítése és ellenőrzése. A pártmunka nagy eredménye, hogy mozgósította a dolgozókat a harmadik ötéves terv végrehajtására, hatékonyan segítette a gazdaságirányítás reform­jának politikai előkészítését, majd zökkenőmentes bevezetését. A gazda­sági területen dolgozó pártszervezetek munkája javult, többet foglalkoztak a gazdaságpolitikai feladatok kidolgozá­sának segítésével és alkalmazásával. Az új, korszerűbb munkamódszerek elterjedésével a korábbi évekhez vi­szonyítva csökkent a felesleges opera­tivitás és növekedett a gazdasági ve­zetők önállósága, felelőssége. Az új körülmények között a párt­szervezetek általában ne közvetlenül termelésszervező munkával foglalkoz­zanak. Erejüket mindenekelőtt a párt gazdaságpolitikai elveinek érvényesí­tésére, a gazdálkodás céljainak eléré­sére összpontosítsák. Ebben segítsék a helyi gazdasági vezetőket, erre moz­gósítsák a dolgozókat. Fontos felada­tuk a gazdaságpolitikai célok megis­mertetése a párttagsággal, a dolgozók­kal; véleményük tanulmányozása, ja­vaslataik összegezése, eljuttatása a gazdasági vezetőkhöz. Kísérjék figye­lemmel a gazdasági egységben folyó munkát, dolgozzanak ki javaslatokat a párt- és a gazdasági munka meg­javítására; ismerjék a vezetők tevé­kenységét, továbbra is vegyenek részt kiválasztásukban, ellenőrizzék és se­gítsék munkájukat. Az üzemekben, a vállalatoknál, az állami gazdaságokban, a termelőszö­vetkezetekben működő pártszervezetek­nek a gazdasági munka átfogó ellen­őrzése mellett, különös gondot kell for­dítaniuk a vezető testületekben tevé­kenykedő kommunisták munkájának összefogására és irányítására. 41. A párt politikai törne,amunkája az elmúlt években jelentősen fejlődött; eredményesen segítette a párt politi­kájának megvalósítását. A két kongresszus közötti időszak­ban fejlődött a párt agitáciús munká­ja. A pártsajtó és a pártszervezetek agitációs munkája javult, az agitáto­rok politikai, felkészítése, továbbképző se szervezettebb és alaposabb. A párt politikájának ismertetése, elfogadtatá­sa megkívánja az agitációs munka színvonalának további emelését, a po­litika világosabb kifejtését, a meggyő­zőbb érvelést, a feladatok, a közvéle­mény alaposabb ismeretét. Differenci­áltabban és gyorsabban adjunk választ a párttagságot, a lakosságot foglalkoz­tató kérdésekre. Az alapszervezetek, a pártcsoportok a dolgozók, a lakosság körében végzett folyamatos politikai munkával erősít­sék az egész párt tömegkapcsolatait. Az agitációs munkában fokozzuk a tö­megszervezetek aktív szerepét; jobban kell támaszkodni tapasztalataikra. A tömegpolitikai munka segítéséie foko­zatosan ki kell építeni a politikai köz­vélemény-kutatás átfogó rendszerét. Lényegesen javult a párttagság tá­jékoztatása. A sajtónak, a rád'ónak, a televíziónak és a tömegtájékoztatás egyéb eszközeinek közvetítésével a la­kosság egyre javuló tájékoztatást kap a bel- és külpolitika fontos eseménye­iről. A jó és gyors tájékoztatás fon­tos feltétele annak, hogy a dolgozók aktívan részt vegyenek a gazdasági, a politikai, társadalmi életben. 42. A pártpropaganda keretei kibő­vültek, a pártpropaganda tömegjelle- gűvé vált. Ebben fontos szerepet ját­szottak a tömegszervezetek politikai alapismereteket nyújtó különféle tan­folyamai. A marxizmus—leninizmus propagá­lása, alapelveinek kifejtése, népszerű­sítése, eszméinek védelme a oártoro- paganda állandó feladata. A propa­gandamunka középpontjában a ko­runkban felvetődő, a szocializmus éoí- tését segítő időszerű elméleti kérdések oktatása álljon. A propaganda színvo­nalát emelni kell a tudományok, első­sorban a társadalomtudományok leg­újabb, megalapozott marxista kutatási eredményeinek céltudatos felhasználá­sával. Az alapképzésben elért eredmények­re támaszkodva a következő években a továbbképzésre kell nagyobb gondot fordítani. Ki kell dolgozni a vezetők, a pártaktíva, a párttagság továbbtanulá­sának korszerűbb, fejlettebb rendsze­rét, folyamatos magas szintű oktatását. 43. A IX. kongresszus óta jelentősen javult a tömegszervezetek és a tömeg- mozgalmak munkája. A Hazafias Nép­frontban a sáocializmus építésének menetében a dolgozó osztályok, a kommunisták és a pártonkívüliek po­litikai szövetsége fejeződik ki. Tovább kell növelni aktivitását, közreműködé­sét a társadalmi és a politikai életben. Munkájában változatlanul fordítson nagy gondot a dolgozókat, a lakossá­got közvetlenül érintő helyi, község- és várospolitikai kérdésekre. A tanácsok önállóságának növekedésével a nép- frontbizottságok munkája is széleseb­ben kibontakozhat. Erősödjön a tanács és a népfront szervei közötti kapcsolat. A következő években egyik fontos fel­adat a munkások fokozottabb bevoná­sa a mozgalom vezetésébe. A szakszervezetek munkája 'ejlő- dött. Tevékenységükben a gazdasági munka segítése, a politikai nevelő­munka, valamint a tagság érdekeinek védelme a jövőben alkosson még szer­vesebb egységet. Megnövekedett jog- és hatáskörük lehetőséget ad arra, hogy fellépjenek a párt, a népi állam gaz-, dasági és szociálpolitikáját sértő in­tézkedések, jelenségek ellen; több fi­gyelmet fordítsanak a munkásosztály anyagi, szociális, kulturális helyzetére; védelmezzék következetesen a dolgo­zók jogait és valóságos érdekeit. Megerősödtek az ipari, a mezőgaz­dasági és a fogyasztási szövetkezetek területi és országos szövetségei. Helyes­nek bizonyult, hogy az állami felada­tok ellátása alól mentesítetették őket, és figyelmüket a szövetségekbe tömö­rült szövetkezetek gazdasági érdek- képviseletére összoontosítják. A szö­vetségek tartsák tiszteletben a szövet­kezetek önállóságát, ugyanakkor segít­sék, hogy a szövetkezetek teljesítsék az állam iránti kötelezettségeiket. Szer­vezzék és támogassák a szövetkezeti tevékenység sokoldalú, a társadalmi igényeket kielégítő fejlesztését, képvi­seljék a szövetkezetek jogos fényeit. Gondjuk legyen arra, hogy a szövet­kezeti életben megfelelően érvényesül­jön a szocialista szemlélet, a czoveri kezeti jelleg és a szocialista közéleti erkölcs. A Kommunista Ifjúsági Szövetség a párt ifjúsági szervezete, a magyar if­júság tömeeszervezete betölti hivatá­sát. Kívánatos, hogy munkájában job­ban kifejeződjék a politikai, a kommu­nista jelleg. Ez szükségessé teszi a KISZ tagságával szemben támasztott erkölcsi, politikai követelmények nö­velését. Az ifjúsági szövetség szerve­zetei ieevenek kezdeményezőbbek az egész ifjúság művelődési, kulturális és sportigényeinek kielégítésében; anyagi, szociális, egzisztenciális helyzetének javításában, érdekeinek védelmében. A KISZ vezetői és szervezetei munká­jukban vegyék jobban figyelembe az ifjúság különböző korosztályainak, ré­tegeinek sajátos helyzetét, eltérő ta­pasztalatait és igényeit. A tömegszervezetek és a tömegmoz­galmak egyre inkább betöltik szerepü­ket, tevékenységi területükön kezde­ményezéssel és nagy felelősséggel dol­goznak. A tömegszervezetekben és a tömegmozgalmakban tevékenykedő kommunistáknak továbbra is az a leg­fontosabb feladatuk, hogy segítsek e szervezetek és mozgalmak rendelteté­süknek megfelelő működését. Képvi­seljék, terjesszék a párt politikáját a tömegszervezetekben, a tömegmozgal­makban, s gondoskodjanak az ott ösz- szegyűll tapasztalatok továbbításáról a párthoz, hogy ily módon a tömegszer­vezetek és a tömegmozgalmak is ak­tívan részt vegyenek a párt politiká­jának alakításában és megvalósításá­ban. 44. Pártunk életében és tevékenysé­gében a lenini normák érvényesülnek. A párt szervezeti szabályzatának mó­dosítására vonatkozó javaslatait a Központi Bizottság külön okmányban terjeszti a kongresszus elé. VIII PÁRTUNK ÉS A NEMZETKÖZI MUNKÁSMOZGALOM 45. A IX. kongresszus óta eltelt idő­ben a Magyar Szocialista Munkáspárt a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus érvényesítésére tö­rekedve végezte nemzetközi tevékeny­ségét. A párt nemzetközi kapcsolatai nagymértékben kiszélesedtek. Fejlesz­tettük a két- és többoldalú együttmű­ködést a kommunista és munkáspártols többségével. Kivette részét pártunk a kommunista és munkáspártok 1969. jú­niusi moszkvai nemzetközi tanácskozá­sának előkészítéséből és munkájából. 46. A nemzetközi kommunista moz­galom az elmúlt években fejlődésének eredményes, ugyanakkor bonyolult idő­szakát élte át. A kommunista és munkáspártok nö­velték erejüket és befolyásukat, s vi­tathatatlanul a nemzetközi munkás- osztály a világszerte zajló forradalmi harc, a demokratikus, imperialistaelle­nes mozgalom fő tényezői. Úgyszólván a világ minden országában létezik, har­col, dolgozik marxista—leninista forra­dalmi párt. A nemzetközi kommunista mozga­lom, a haladó emberiség Lenin szüle­tésének 100. évfordulójára emlékezve a lenini eszmék világszerte növekvő ere­jét, hatását, a munkásmozgalom, az összes haladó erők egységét erősítette. Nincs egyetlen kommunista és mun­káspárt sem, amelynek története elvá­lasztható volna Lenin művétől, a le­ninizmus kialakulásától, a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetétől. A szocializmus hívei világszerte méltán tisztelik a Szovjetunió Kommunista Pártját, a szovjet népeit, amely a leg­nagyobb áldozatot hozta, a legtöbbet tette Marx—Engels—Lenin eszméinek megvalósításáéit, az emberiség haladá­sáért. 47. A nemzetközi kommunista moz­galom a burzsoáziával vívott világmé­retű harcban tör előre. A szocializmus erőinek ideológiai harcban kell leküzdeniük a tőkés rend­szert védelmező, a szocialista elméle­tét és gyakorlatot támadó különféle, sokszor álcázott, burzsoá, an ti komm u- nista nézeteket. A Magyar Szocialista Munkáspárt az osztályellenség nézetei­nek leleplezésével és visszautasításával, ideológiai tevékenységének szüntelen fejlesztésével, a marxizmus—leninizmus elméletének hirdetésével és érvényesí­tésével kiveszi részét a burzsoá ideoló­gia elleni nemzetközi harcból. Miközben a kommunista és munkás­pártok nagy többsége szilárdan köve­ti a marxizmus—leninizmus elveit, az utóbbi években a nemzetközi kommu­nista mozgalom egyes osztagaiban kü­lönféle antimarxista irányzatok is je­lentkeztek. A jobboldali revizionista és opportunista, a „baloldali” szektás és dogmatikus elhajlásokat, az egyes pár­tokban, sőt még egyes szocialista or­szágokban is jelentkező nacionalista, szovjetellenes nézeteket, a szakadár tö­rekvéseket a nemzetközi burzsoázia ki­használja saját céljaira. Az antimarxista, egységbontó irány­zatok nehezítik a kommunista és mun­káspártok tömörülését, a nemzetközi munkásosztály, az összes antiimperia- lista erők egyesítését és harcát az im­perializmus ellen. A szocializmus, a haladás ügyének hívei azonban felülke­rekednek a nehézségeken és sikeres erőfeszítéseket tesznek a kommunista és munkásmozgalom, a haladás erői egységének megszilárdítása érdekében. Pártunk, esetleges^ elvi-politikai vé­leményeltérések ellenére is, minden testvérpárttal akcióegységre törekszik az osztályellenséggel, az imperializmus­sal szembeni harcban. 48. A kommunista és munkáspártok egységtörekvésének megerősödését jól szolgálta a testvérpártok múlt évi tör­ténelmi jelentőségű moszkvai nemzet­közi tanácskozása. A tanácskozás tu­dományosan elemezte a jelenlegi világ- helyzetet, áttekintette és felmérte az erőviszonyokat, a fejlődés fő irányait és megjelölte az imperializmus elleni harc legfontosabb időszerű feladatait. Nagy segítséget nyújtott valamennyi kommunista és munkáspártnak a sajá­tos nemzőn feltételek között végzett munkájához, harcához. (Folytatás az 5. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom