Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt a kommunisita és munkáspártok moszk­vai nemzetközi tanácskozásának állás- foglalásait teljes mértékben magáévá tette, s dolgozik megvalósításukért. A tanácskozás eredményeként széle­sedett az aritiimperialista harc bázisa és résztvevőinek köre. Fokozódott az imperializmus, elsősorban az amerikai impeiializmus elszigetelődése. Mindez bizakodással tölti el a kommunista vi­lágmozgalom osztagait. A moszkvai értekezlet óta javult a kommunista és munkáspártok közötti viszony. A nemzetközi kommunista mozgalom az egység megerősítésével fo­kozottabb mértékben az imperializmus elleni közös harcra összpontosíthatja figyelmét. 49. A proletár internacionalizmus alapján pártunk mindenkor síkraszáll nemzetközi tevékenységében a kommu­nista mozgalom egységéért, a testvér­(Folytatás a 4. oldalról.) pártokkal való együttműködésért. Szor­galmazza a szocialista, valamint a nemzeti demokratikus pártokkal, a nemzeti felszabadító mozgalmakkal az anitiimperialista akcióegység fejleszté­sét. A jövőben is szolidárisak leszünk a világ dolgozóival, és minden tőlünk telhető módon támogaltjuk őket jogaik kivívásában; támogatjuk a szabadságu­kért és függetlenségükért küzdő népe­ket. Pártunk egész tevékenységében, mint eddig, a jövőben is abból indul ki, hogy munkásosztályunk, népünk érdekei és a proletár internacionalizmus követel­ményei összhangban állnak egymással. Pártunk internacionalista kötelezettsé­gének teljesítését mindenekelőtt abban látja, hogy a marxizmus—leninizmus ideológiai alapjait és eszméit védelmez­ze, képviselje, általános érvényű taní­tásait hazánk viszonyaira alkotó mó­don alkalmazza. Párttagságunkat és dolgozó népünket arra neveljük, hogy csak a Szovjetunió, a szocialista orszá­gok, a nemzetközi munkásosztály, a haladó mozgalmak együttes erőivel összefogva vagyunk és leszünk képesek hazai és nemzetközi feladataink megol­dására, a szocializmus teljes felépítésé­nek megvalósítására. * A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa megvonja a legutóbbi négy év munkájának mérlegét és kitű­zi az újabb feladatokat. A Központi Bizottság a párt, a nép elé tárja ennek az időszaknak legfontosabb kérdéseit, amelyek együttesen jelentik a párt po­litikai irányvonalát. A párt nem áll meg történelmi útján, szakadatlanul kutatja a szocializtnus fej­lődése során napirendre kerülő új fel­adatok helyes megoldását. Tevékenysé­gében, harcában munkásosztályunk, né­pünk támogatására épít. A Központi Bizottság a kongresszusi irányelveket vl'tára bocsátja és felhív­ja a párttagságot, a pártszervezeteket. hogy észrevételeikkel, javaslataikkal járuljanak hozzá a kongresszus mun­kájához. A Központi Bizottság felkéri a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, az Országos Szövetkezeti Tanácsot, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsát, a KISZ Központi Bizottságát, a Tudományos Akadémia Elnökségéit, hogy az irány­elveket megvitatva, véleményüket jut­tassák el a párt Központi Bizottságá­hoz. A Központi Bizottság meg van győ­ződve róla és bízik benne, hogy a kongresszusi irányelvek találkoznak a párttagság, munkásosztályunk, a dolgo­zó nép egyetértésével, s a szocializmus teljes felépítése érdekében végzett munka' számbavételére, a további fel­adatok kijelölésére hivatott X. párt- kongresszus megfelel küldetésének, a magyar társadalom várakozásának. (MTI) K özeledünk Fehérgyarmathoz, az árvíz súj­totta szabolcsi községeik egyikéhez. Te­herautók. dömperek, vontatóik kerülgetik egymást. A rajtuk levő cégfelirat jelzi, hogy Dunántúl legikü:önbözöbb vállalataitól kerültek ide. Szokatlanul nagy az utak zsúfoltsága. Min­denki siet. a gyorsabb jármű a leglehetetlenebb körülményeik közt is igyekszik megelőzni a las­súbbat, a földes utakon haladó gépjárművek pedig alig látszanak ki a porfelhőből. Az útkereszteződéseknél egy-egy telefonosz­lopra szögeit deszkadarabon jelzik, hogy melyik irányban található ennek, vagy annak a válla­latnak a központja. Ideiglenesen ez is megfelel. Feltűnnek az épülőben levő házak. Az utcán katonai teherautóoszlop áll. a legénység ebéd­időt tart, Fgy traktor ekével igyekszik kijutni a megkérgesedett szántóföldre, odébb az alkalmi konyhánál nagy tömeg várakozik, hogy sorra ke”üljön. A faluszélen található a Gábor Áron utca. Itt dolgozik a szekszárdi járás három költségvetési üzeme; a tolnai, a decsi és a bátaszéki. Kicsit ünnepi miiem at ban érkeztünk. Éppen falegvenbe került a- első három ház. és a falak tetejére erősített lécekre az építtetők kendőket függesz­tették. Annyik ahány emb^r dolgozott az épü­let-n. amíg az elérte a falegyent. Uj, tiszta tö­rülközőkén dókét. — Régi szokás ez a mi vidékünkön — mondja Önodi Gyulámé. — Az építtető mindig ezzel kö­szöni meg az építőik szorgalmát. És most feled­keztünk volna meg róla? Amikor ez a sok is­meretlen munkásember szinte a lelkét teszi ki azért, hogy minél előbb fedél alá jussunk ... Előkerül néhány üveg bor is,- mert hát koc­cintom illik erre a nagy eseményre. Hogy mit érez mostanában az árvízkárt szen­vedett ember, talán ez a spoptá-n ünnepség árul­ja el legjobban. Ez az utca a falu egyik leg­szegényebb része volt egyébként is, az árvíz pedig nemcsak az épületeket tette tönkre, ha­nem a ben n levő kis értékeket is. A családok egyelőre nyomorúságos körülmények közt lak­nak. Ideiglenes barakkokban, amelyeket sebté­ben összetákoltak az árvíz után összeszedett hulladékból. Szűcsék háza is éppen falegyenben volt ott- j áriunkkor Kiáltó kontrasztkép fogadott ben­Kendők a falon nünfket: a tisztességes téglaépület mellett rozoga kalyiba állt. s ez a család innen költözik majd át rövidesen a korszerű lakásba. Szűcs Sándorné volt csak otthon, éppen ebédelt. A romok közt. M'icsoda nagy dolog lesz számára rendes szo­bában rendes asztal mellé ülni. — Az új lakásunk szebb és jobb lesz, mint a régi volt — mondja. Ezt nem is kell különösebben bizonygatni. Szabolcsnak ez a része az ország szegényebb vidékei közé tartozott mindig. Itt a fő építési anyag régóta a vályog volt. Csak a tehetőseb­beknek futotta kőalapra, szigetelésre, esetleg teljes téglaépületre, a szegényebbeknek nem. És milyen kegyetlen a sors! Az elem; csapás is a szegényebbeket sújtja legjobban. Az áradat a szegényemben vályogházait pusztította el leg­könnyebben. a kőalapú épület ebben az utcában is ellená'lt a víznek. Ahhoz semmi kétség sem fért hogy az elavult régiek helyett. lHiető'eg különbeket kell építeni az egész országra ki­terjedő megsegítést akcióban. — Tessék elhinni, hogv nagyon boldogok va­gyunk,— így Tóth .József háromgyermekes, fia­tal családapa. — Éddig . csak hánkóPHirk. de most, hogy napok alatt felhúzták a falakat... — Segítenek is? — Am-it tudunk. Én a tsz-be iárak az állat­tenyésztésben dolgozom, és az elég sek lekötött­séggel jár. Mindenekelőtt ott kell holvtállmmk. mert az a holnapunk. . . Amikor jött a víz, a ccaládr.mar már kitelepítették, én meg ott vol­az állatokkal. Végül csónakkal mentettek ki. S orra nőnek ki a földből az új házaik. De hogv milyen nehézségek árán. azt alig lehet elképzelni. Normális körülmények közt eay építkezésnek m-gvan a szabályos me­nete: kezdve a tervezéstől az anyagigénylésen, helyszínre szállításon keresztül a munka üte­mezéséig. Itt most felborul minden szabály; építeni kell, méghozzá gyorsan, ez az egyetlen szabály. És azt már lehetőleg egyik műszaki vezető se kérdezze senkitől, hogy hogyan, mert a saját hatáskör, felelősség, özörulik az építő­anyag az ország különböző helyeiről. De közel sem annyi, amennyi kellene e gyors építési ütemhez. A személyvonatok gyakran órákat késnek az építőanyagot szállító tehervonatek miatt, dohát a vasút teljesítőképessége is véges. Szsnyi Vendel a decsi költségvetési üzem. vezetője egész történeteiket mesél arról, hogyan jutnék néha anyaghoz. Megesett, hogy mi a vagon egyik feléhez áll­tunk, de szó nélkül odaállt a másikhoz a má­sik cég kocsija, s az járt jól. aki gyorsabban rakta az anyagot. Az egyik hajnalban arra éb­redtünk. hogy valaki feszegeti a zsalud epiká­kat a mi épületünknél. Még meg sc-m kötött a beton, s vinni akarták másik építkezéshez a deszkát. Ellátás? Például hadd mondjam el. hogy a decsriek leszedték a teherautó ponyváját, pony­vatartóját. azt felállították egy füves részen, s ez lett a vezatői szállás. Mellette egy katonai sátorban alszanak a munkásak, olyan ágyakon, amelyekről nem lehet leesni... Az egyik helyen akad betonkeverő gép, a má­sikon még az sem, és kézzel kell a betont ke­verni. Munkaidő? látástól sötétedésig. Haza­menetel? Rendszertelenül. Rendkívül nagy a távolság. M ost a fő gond az, hogy miinél gyorsabban hajlékhoz jussanak az árvízkárosultak. És nemcsak azok gondja ez. aikik köz- vet'enül az árvízkárt szenvedett, területeken dol­goznak, hanem az itthoniaké is. Én Kürti Ist­vánnal, a szekszárdi járási tanács elnökhelyette­sével és Egyed István tervesoportvezetővel men­tem Fehérgyarmatra. A járásiak szeme állandóan az újjáépítésen függ, csakúgy, mint a többi ve­zetőé: rendszeresen informálódnak az ottani problémáikról.. segítenek, intézkednek. Az or­szág. a me°ve nemcsak az árvíz hírére sietett a szab leeiak segítésére, hanem az újjáépítés idején is. ROD A FERENC ü beosztás rangja Egy jelentéktelen ügyben kerestem az újítási előadót. Csak egy névre lett volna szükségem. Menjek az igazgatóhoz, ő jogosult engedélyt ad­ni arra, hog£ váí'alati dolgozó újságírónak nyilat­kozzon — mondotta. A múlt hét végén termelőszövetkezeti elnök járt egy másik tsz-ben, de dolga végefcetlenül tá­vozott, mert az elnök nem volt jelen, pem tudott vele tárgyalni. Mennyi ilyen példát lehetne felsorolni, meny­nyi aggasztó jelenség figyelhető meg: a beosztás kezdi elveszíteni hitelét, értékét, rangját. A gazdasági élet figyelői, ismerői a meg­mondhatói annak, hogy igen elharapózott az a gyakorlat, hogy mindent — érdemben persze — csak a gazdaság egyszemélyi felelős vezetője in­téz el. Ezért aztán egyre bonyolultabb körülmé­nyek közé — időzavar, megfeledkezés fontos dol­gokról stb — kerülnek azok az igazgatók, elnö­kök, akik mindent maguk akarnak intézni. A gazdasági egységek szervezési formája im­már jónak mondható, hisz évek során mindenütt kialakult az a rendszer, amely az ügyintézéshez, a termelés folytatásához szükséges. Van terme­lési, értékesítési osztály, vezetővel, előadóval, ad­minisztrációval, papíron jogkörrel, fis van igazga­tói utasítás is, hogy fontos döntésekben csak az igazgató személyesen. . . Személyesen, de jut-e a? igazgatónak arra ideje, hogy engedélyt adjon a fotóriporternek egy épület fotográfálására, egy autógumi-vásárlásra, a negyedéves íróeszköze k vásárlására stb. A beosztások rangját kell visszaadni. Az em­berek szeretnek önállóan dolgozni, szeretik, ha képesnek tartják őket arra, hogy a rájuk bízott feladatot megoldják. Hogy el tudják dönteni sa­ját hatáskörben, kell arra a gépkocsira gumi, fel kell-e újítani a töltőgépet, kell-e vásárolni tizen­öt kiló írógéppapírt. A beosztások elnevezése egyben utal arra is, hogy a személy mit köteles ellátni munkabéré­ért, osztályt vezetni, ügyet előadni, gépelni, anya­it beszerezni stb. Tudják az emberek és az igazgatók is, hogy az igazgatónak, az elnöknek igazgatni kell, vezet­ni tudományos módszerekkel az üzemet, a szö­vetkezetei, úgy kell munkálkodnia, irányítania, hogy a gazdasági egység a lehető legjobban funk­cionáljon az adott körülmények között. Igazgat­ni, vezetni úgy is lehet, hogy engedi magát a vezető elveszni az apró ügyekben, s ezáltal elve­szi beosztottai elől a munka legfontosabb részét, a döntés ízét, örömét., ezzel a felelősség érté­két. Szóval kisebbíti a beosztottban azt az érzést, hogy rá is szükség van, hogy ő is fontos sze­mély. Mert milliókat termelni a beosztások be­töltői. az ő intézkedéseik nélkül tudnak ugyan, de al'Kor hiányzik a gazdasági vezetés máso­dik oszlopából az az öröm, amely a jól végzett munka tudatában, a felelősségteljes munka vég­zésében tölti el azt, aki lelkesedik az ügyért, aki szeret dolgozni. Az igazgató is szeret dolgozni a beosztott is. Egyik is, a másik is örül, ha fontosnak, szüksé­gesnek tartják jelenlétét, nemcsak egy kis holt csavarnak, amelyet valaki egy sróffal mindig be állít a munkatempó szükségelte szintre.- Pj ­A Dalmandi Állami Gazdaságban KS— 69-es géppel vágják lucernái. A szecskázott lucerna a szárítókba kerül, majd lucernaliszt készül belőle. Foto: Gottvald

Next

/
Oldalképek
Tartalom