Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

22. A Magyar Népköztársaság gazda­sági fejlődésének fontos eleme a nem­zetközi munkamegosztásban való in­tenzív részvétel, a külkereskedelmi te­vékenység fejlesztése. A KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval, az áruforgalom gyors ütemű növelése mellett törekedni kell a gazdasági együttműködés további le­hetőségeinek feltárására s szélesebb körű fejlesztésére. A következő idő­szakban a KGST-országok közös és nemzeti érdekeit, a gazdasági együtt­működés elmélyítését legjobban a szo­cialista gazdasági integráció fokozatos kibontakozása szolgálja. A KGST kere­tében tevékenyen közre kívánunk mű­ködni az együttműködés új, hatéko­nyabb formáinak kidolgozásában és al­kalmazásában. 23. A negyedik ötéves terv feladatai szükségessé teszik a gazdaságirányítás módszereinek további tökéletesítését. A reform alapelveit következetesebben al­kalmazva, fokozni ■ kell a népgazdaság közép- és hosszútávú tervezésének sze­repét, tudományos megalapozottságát. Gazdasági szabályozó eszközökkel és más' intézkedésekkel is biztosítani kell a népgazdaság tervszerű fejlődését. Javítani kell a vállalati terve­zést, bontakozzék ki jobban az állami és a szövetkezeti vál­lalatok önállósága, erősödjenek egymás közötti gazdasági kapcsolataik. Ezt a vállalati saját erőforrások ésszerű bő­vítésével is elő kell segíteni. Követke­zetesen érvényesíteni kell a miniszté­riumok felelősségét, a gazdasági tevé­kenységet irányító és koordináló szere­pét: A közgazdasági szabályozásban szük­séges módosítások arra irányuljanak, hogy a fejlődés alapvető kérdéseiben határozottan érvényesüljenek a köz­ponti döntések. A gazdálkodó egysé­gek kezdeményező készségükkel és le­hetőségeik jobb kihasználásával eredmé­nyesebben járuljanak hozzá a népgaz­dasági célok eléréséhez. A vállalatok jövedelme és a dolgozók keresete a ha­tékonyság javulásával összhangban emelkedjék. Az egyéni, valamint a vállalati, a szövetkezeti csoportérdekek az össztársadalmi érdekkel összhang­ban érvényesüljenek. Harcolni kell az ellen, hogy helyen­ként csak szavakban fogadják el a párt gazdaságpolitikai irányvonalát, ugyan­akkor nem korszerűsítik a termelést, alacsony színvonalon szervezik a munkát és feladataikat nem jobb munkával, ha- ■ nem az államra hárítva, a társadalom rovására próbálják megoldani. Meg kéll akadályozni, hogy társadalmunknak akár csoportok, akár egyének jogtalan haszonélvezői legyenek. 24. Gazdasági építőmunkánkban az egyre növekvő feladatok a vezetőktől is nagyobb teljesítményeket kívánnak, nagyobb követelményeket támasztanak velük szemben. A gazdasági vezetők politikai felelősséggel dolgozó szakértők legyenek, érvényesítsék a párt gazda­ságpolitikáját. Vezetési módszerüket emeljék magasabb színvonalra, éljenek bátrabban megnövekedett hatáskörük­kel, tartsanak lépést a fejlődéssel. Ta­nuljanak meg távlatokban gondolkod­ni, rendelkezzenek kellő nemzetközi tá­jékozottsággal, képezzék magukat. A szocialista gazdaság vezetőinek kö­telességük, hogy felelős posztjukon min­dent megtegyenek a párt gazdaságpo­litikájának megvalósításáért, tárják fel és használják ki az összes erőforráso­kat a társadalom egészének, a vállalat dolgozóinak javára. V TÁRSADALMUNK IDEOLÓGIAI, KULTURÁLIS ÁLLAPOTA 25. Az általános haladással erősödtek hazánkban a közgondolkodás szocialis­ta elemei, emelkedett a társadalom tag­jainak általános és szakmai műveltsé­ge, továbbterjedt a marxista—leninis­ta világnézet. A párt kulturális politikájának he­lyességét a legutóbbi négy esztendő gyakorlata is igazolta. A kulturális élet fejlődését mind a közoktatásban és a közművelődésben, mind a tudományos és művészeti alkotómunkában alapve­tően a szocialista törekvések erősödé­se jellemzi. A Központi Bizottság a világszerte ki­bontakozó tudományos-technikai forra­dalom várható lehetőségeivel és hatásá­val számolva kidolgozta a párt tudo­mánypolitikai irányelveit. Az elmúlt négy évben a korábbinál érezhetőbb és eredményesebb volt az alkotó értelmiség részvétele mai prob­lémáink megoldásában, a további fel­adatok meghatározásában. 26. A szocialista társadalom politikai egységének erősödése és aktivitásának fokozódása a párt által vezetett harc­T~~'~ (Folytatás a 2. oldalról.) ­ban ment végbe. Á párt "Bátorította az alkoto vitákat, a széles körű vélemény- cserét. Ez segítette a fejlődés új kérdé­seinek marxista megoldását, és kedve­zően befolyásolta a szocialista közgon­dolkodás terjedését. Ideológiai életünk­ben erősödőt a marxizmus—leninizmus hegemóniája. A kommunista eszmék térhódítása mellett azonban a társadalom átmeneti jellege és a kapitalista környezet miatt meg jelen vannak, hatnak s részben újratermelődnek reakciós, nacionalista, idealista nézetek, a kispolgári gondol­kodásmód jellegzetes megnyilvánulásai is\. ?™e!-vek. hátráltatják a társadalom fejlődését és eszmei-politikai egységé­nek erősödését. Állandóan számolni kell az imperia­lizmus ideológiai fellazító tevékenysé­gével is, amelynek fő törekvése, hogy kételyt hintsen, közvéleményünket szembe fordítsa a szocializmus, a kom­munizmus eszméjével; társadalmi ren­dünk, a szocialista országok ellen han­gulatot keltsen. A párt az imperialis­ták mesterkedéseinek, igazi céljainak leleplezésével, eszméink hirdetésével aktívan harcol a fellazító tevékenység ellen. 27. Az élet különböző területein elért fejlődés lehetővé teszi, hogy tovább fejlesszük és gyarapítsuk az ideológiai életben elért eredményeket, s a felsza­badulás óta végbemenő kulturális for­radalom vívmányait. _Áz ideológia és a kultúra frontján a fő feladat az erők jobb összefogásával az eszmei harc fokozása, a marxista- leninista ideológia hegemón helyzeté­nek erősítése.^ a szocialista kultúra fej­lesztése. E téren elsősorban ideológiai eszközökkel,. érvekkel, az .új kérdések marxista megoldásával, a meggyőzés módszerével, a szocialista eszmék, er­kölcs hatékony terjesztésével harcolunk. A szocializmus teljes felépítésének egyik fő feltétele a magas eszmei és erkölcsi színvonalú szocialista közgon­dolkodás, a szocialista embertípus ki­alakítása. Az önző kispolgári életszem­lélettel, magatartással szemben erősíte­nünk kell azt a meggyőződést, hogy az egyén csak a társadalommal együtt bol­dogulhat. A szocializmus öntudatos hí­vei nemcsak munkájukat végzik becsü­letesen. hanem részt kémek a közügyek intézéséből és vállalják a közös felelős­séget. Az élet minden területén növelni kell a szocializmus aktív híveinek megbe­csülését, a szocialista módon végzett munka, a szocializmus ügye iránt elkö­telezett magatartás tekintélyét. A mun­kásosztály, a dolgozó nép érdekeit kép­viselő, az önfeláldozóan dolgozó, fele­lősséget és áldozatot vállaló állampol­gárok az élet egyetlen területén se szo­rulhassanak' háttérbe azok mögött, akik csak haszonélvezői a szocialista társa­dalomnak. Erősíteni kell azt a közszel­lemet, amelyben a társadalom pozitív erői, a szocializmus hívei a hangadók, s amely nem tűri el a társadalomel­lenes magatartást, a cinizmust, a fe­gyelmezetlenséget, a harácsolást, a kö­zöség megkárosítását. Társadalmi ren­dünk vívmányainak, építőmunkánk eredményeinek valósághű propagandá­jával erősítenünk kell a jogos nemze­ti, hazafias érzést, s ezzel együtt az internacionalista nevelést. 28. Az ideológiai feladatok megoldá­sában a párt fokozottan számít a marxista—'leninista társadalomtudomá­nyok eredményeire, művelőinek közre­működésére. A párt támogatja a társa­dalmi valóságnak és a fejlődés törvé­nyeinek minél szélesebb feltárására irá­nyuló kutatásokat, ment ezek megis­merése a párt és a munkásosztály ér­deke. A marxizmus—leninizmus elméletét nem tekintjük befejezett lezárt rend­szernek. A pártnak egyaránt köteles­sége a marxizmus—leninizmus alapel­veinek védelme és forradalmi elméle­tünk állandó fejlesztése. Kommunista ideológiánkat, világnézetünket a reak­ciós burzsoá nézetekkel s azok marad­ványaival vívott harcban hirdetjük, képviseljük. Nem engedjük kérdésessé , nn* a marxizmus—leninizmus gyakor­latban kipróbált és bevált alapelveit ío törvényszerűségeit, szemléletét és tu­dományos módszerét Elutasítjuk a marxizmus—leninizmus pluralizálását a marxizmuson belüli külön irányzatok szükségszerűségét hirdető nézeteket. Egyidejűleg harcolunk a marxizmus— leninizmus elméletének dogmaként va­ló kezelése és a revizionista torzítás minden kísérlete ellen. 29. Közoktatási rendszerünk alapve­tően betölü hivatását fejlődött; peda­gógusaink döntő többsége sikerrel helytáll az oktatási és nevelési mun­kában,^ jelentős szerepe van abban, hogy ifjúságunk zöme becsületesen ta­mil és ctelgoziie A társadalom, vala­mint a tudományok és a technika ro­hamos fejlődése azonban megköveteli oktatási, növelési rendszerünk fejlesz­tését korszerűsítését, magasabb színvo- ?al,-a , emelését; ez szocialista tovább­fejlődésünk egyik alapkérdése. Oktatási és nevelési rendszerünk szolgálja hatékonyabban' szocialista cél­jainkat, társadalmi igényeinket. Alsó-, közép- és felsőfokú tanintézményeink a társadalom szükségleteivel összhang­ban képezzék és neveljék a fiatalokat. A következő években a közoktatás jelentős fejlesztésére kell törekednünk Az azonos típusú iskolák között foko­zatosan szűnjenek meg a ma még je­lentős színvonalbeli különbségek. A fő­iskolákon és az egyetemeken magasabb­ra kell emelni az oktaitó- és nevelő­munka színvonalát. Folytatni kell a szakképzés korszerűsítését. A szilárd alapműveltség biztosítása mellett minden iskolatípusban • torod je­nek többet az egyéni képességek diffe­renciált fejlesztésével, biztosítsák és bá­torítsák a tehetségek szabad kibonta­kozását. Az iskolák, a tanintézetek for­dítsanak nagyobb figyelmet a tanulóif­júság világnézeti, erkölcsi és honvédel­mi nevelésére. Különös gonddal kell foglalkozni a fizikai dolgozók gyermekeinek iskoláz­tatásával. A párt elvárja, hogy a mun­kások, a parasztok gyermekeit minden- ki az ügy társadalmi jelentőségéhez méltóan, a dolgozó osztályok iránti kö- telessegtudattal és tiszteletérzéssel tó- mogassa a tanulásban. Ehhez biztosí­tani kell a gazdasági, szociális és pe­dagógiai feltételeket. 30 A művészetek, színvonalának eme- lesehez nelkülözheteülen tömegbázisuk tovább! erősödése, amihez a szocializ­mus a legjobb feltételeket biztosítja. Ez a művészetektől azt igényli, hogy sajá­tos eszközökkel segítsék megérteni és tormáim gazdagabb, egyszersmind bo- nj olultabb világunkat. Életünk összetett­-íehet, -Índok sem a társadalmi elvonTá MVa °ell0rdulásra sem a20*1 elvont, általánosító vagy negativista áb­rrr-, Az ettól val° íélelem sem adhat teret a sematikus művészet és a dogmatikus művészetszemélét feléledésé­ig’ pedi§ a hibákat, nehézségeket Kn?td0 Vpgy megkerüld ábrázolásnalc Kulturális, szellemi életünk gazdago­dásával egyre növekszik a kulturális- muveszeti fórumok, ■alkotómuhelyek t. feladatukat önállósággal ^és f? , Ielelosseggel kelj. végezniük A part formai, stiláris kérdésekben szer­el ITtdSZa^o^1 nem avatkozik htíkíf £ k°Zl?\l-es formálását fontos po- Továbbra feladatnak tekinti, lovaopra !s a népünk és az emberi­ül Ä*5 kérdésaiben pártosan ál- ■ } /?glal° szocialista-realista közéleti-üvészltet Ä­gatjuk. A marxista kritikának a kul hogy.,azok 31 1 ^ • reszesuljenek.. Jl. Társadalmi, ideológiai életünk í tos kérdésé a kultúra és a tömegek kapcsolatának további stoiesítés^el- meiyitese. Kulturális intézményrendsze runk szolgálja jobban a tömel ?T aí»: am-e a szaSbadStoő ss wssarstt s isarsv^ A közművelődés fejlődése eredmé­Tadalm eíeret fmarad a növekvó tár- lődá^fei^’ lmenyekt61' A közműve- zrttoak az egyéniség kibontako­södÄk demokrácia erő­södésének a termelési kultúra emelke­djenek elengedhetetlen eszköze. Mind befTrt^bí'ft vallalalti forrásokból töb­sara az ifjúság művelődési igénveinek kielegi'tesere. Az oktatási és m” f‘:,,va!ammt a tudományos intézményi céltudatosabban szolgálják a felnőtt la kossag művelődését, kulturálódási. VI Életszínvonal, SZOCIÁLPOLITIKA / f >* Á ‘ 32. A szocialista épftőmunka, a gaz- d“agl- kulturális fejlődés eredménye­ként tovább javultak hazánkban a dol­gozok életkörülményei. Ot év alatt a munkások és az alkal­mazottak reáljövedelme átlagosan 30— .2 szazatokkal, az egy keresőre jutóre- alber mintegy 17 százalékkal emelke­dett. Az iparban és az építőiparban ál­talánossá vált a 44 órás munkahét- mintegy 2 millió munkás és alkalma­zott dolgozik rövidített munkaidőben A IX. kongresszus határozatának megfelelően á paraszti jövedelmek az átlagosnál gyorsabban növekedtek, így a munkások és a termelőszövetkezeti parasztok személyes jövedelmének — az életszínvonal legfontosabb tényező- jenek ■— színvonala országos átlagban kiegyenlítődért. Ezzel és a termelőszö- V,,kez<:tl fagok szociális és kulturális ellátásánál! fejlesztésével nagyot lép- ,flpre a íalu és a város közötti különbségek megszüntetésének útján Jelentősen bővült a társadalmi jut­tatásokban részesülők köre és nagyobb tett a juttatások összege. Növeltük a nyugdij-aitat, és a családi pótlékot. Be­iezett.uk a gyermekgondozási segélyt amelyet eddig 180 000-en vettek igénybe A pénzbeli társadalmi juttatások egy lakosra, jutó összege 42 százalékkal múl­ja felül a négy évvel ezelőttit kÖZÖtt 820000 ói lakás épült, több, mint eddig bármelvik öt- eves tervben. ■ Keretien egymillió em­ber költözött uj lakásba. Tömegesen elterjedtek olyan árucik- kek amelyekhez azelőtt csak a maga­sabb jövedelműek jutottak hozzá Ma minden második házitartásban van mo­sógép és televíziókészülék, majdnem minden harmadik családnak van vii- íamos hűtőszekrénye és porszívó gépe. Tovább csökkentek az ország külön- bozo területei között a gazdasági fej- lettsegbeh különbségek, kiegyenlítetteb­be vált a lakosság szociális ellátottsá­ga. 33. Gazdasági építőmunkánk, szocia- lista tarsadalmunl! alapvető célja, hogy tovább szílárdítsa a létbiztonságot, kul­turáltabba tegye a munkakörülménye- ket, valamint a gazdasági eredmények- Kel összhangban növekvő anyagi jólétet bíztcKÍtson az ország népének, kedvező feltételeket teremtsen a , tanuláshoz, a pihenéshez. A Központi Bizottság helyesli, hogy az életszínvonal emelésében a reálbérek növelése kapjon meghatározóbb szere­pet, s a dolgozók jövedelmének növe- rfl ^ .«fdigméi következetesebben kapcsolódjék a végzett munka eredmé­nyéhez, a termelékenység és a haté­konyság növekedéséhez. A negyedik ?-^ves terv ezzei összhangban az egy fore jutó jövedelem 25-27 százalékos, az ep keresőre jutó reálbér 16—18 szá- n°Velését irányüzza elő. Amun- kasok és az alkalmazottak, valamint a parasztok jövedelmének növekedési üte. eazonos legyen. A munka szerinti el­osztás következetesen érvényesüljön Az mértékbe? emel- «fhhí a ?,dl. dolg07-°- a társadalomnak tak keresete; munkasok és alkalmazót- - termelőszövetkezeti taaok di«erenciálás ^Táffi együrt Tó^t1 tSZmVOnal emelkedésével sí a 1 kraatosan mehet végbe célja £ cs^h“113“1“^ fttfézkedések fő ceija a családi jövedelmek közötti kü ion ősegek mérséldése, a család? póUék es a nyugdíjak emelése útján A ^ re^rt>1?1labann kapjanak nagyobb sze­repet a közvetlen pénzbeli juttatások Javítani kell az aiacsonv JövStomü helyzetét. A munkaképtelen torn*? ” gyermelcek: eltartásából azál- ifm a népgazdaság teherbíró képessé­gének növekedésével fokozatosan^át laljon többet magára. vaJ „ A munkaidő-csökkentés folytatósá­vább Lvítvf°ZÓkz életJtórülnlényeit to- javitva- a népgazdaság más 'terü­letein is meg kell kezdeni az áttérd víten'0raS munkahétre. Tovább kelj ja- álIrtva ? n™pkakorülményeket, előtérbe és az egészségre kiíin larrüotartalmas munkafolyamatokat', va­lamint a szállítási. A dolgozó szülők növelni nkelltOVábbÍ enyhííése érdekében ?? ? -,k U a gyermekintézmények a nok to^h.f a naPkÖ2-i műio­n 1 /.^helyeinek számát Fennt«irtá meg kell3•jövőben tokozottadban S* mS™“ ■ v““*tok * * •­A lakáshelyzet — a nagt’ éoítkezések mi^goniT Aa^OZaUanul nagy társadéi- . .. ^ Központi Bizottság ebből ee?iftt?ai ?'S- alta "a®8 a kormánnyai e«>utt a lakásépítés, -elosztás és -fenn- tartas ie^ontosabb kérdéséit, s hozta Z£L Wj -dYntesét- A következő néhány i ,.^ érőnké, a lakásépítés megggvor­kish?3’ belüI a munkások' la­???elyZ<?enfk .Ja^'fásóha kell összpon- tositani. Biztosítani kell, hogy 1971 . 1975 között 400 000 lakás épüljön fel s wlfteV^ltSÜk a 15 éves lakásépítési fűtésit 'lg 32 egymÍUiÓ Uj iakas , ^. .^észaégügyi ellátás számottevően fejlődött. A lakosság 97 százaléka ma mar tarsadalmilag biztosított. A negye- dlk . dtfves tervidőszakban számos' új rendelointezet épül, növekszik az álta- ianos es gyermekorvosi körzetek szá­ma, 6500—7000 aggyal gyarapodnak a (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom