Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

•Idáiról.)

A munkások jogos igénye, hogy a pártszervezetek, a szakszervezetek, a gazdasági vezetők adjanak részükre rendszeresebb tájékoztatást és jobban vonják be őket az érdekeiket szolgáló döntések kialakításába.

7. A párt a legutóbbi négy esztendőben további nagy erőfeszítéseket tett a

falusi gazdálkodási viszonyok és életviszonyok szocialista átalakításáért. A földtulajdon elvi rendezése és gyakorlati végrehajtásának elkezdése megerősítette termelőszövetkezeteink szocialista jellegét. Falun gyors ütemű fejlődés ment végbe. Mind szélesebb körben alkalmazzák a korszerű technikát, az agrártudomány, általában a tudományok vívmányait; a mezőgazdaságban a munka ipari jellegűvé kezd válni; egyre nagyobb szerepük van az ipari és mezőgazdasági szakmunkásoknak, az agrárértelmiségieknek.

A falun végbemenő politikai és gazdasági fejlődés a szocialista forradalom jelentős előrehaladását mutatja. A termelőszövetkezeti parasztság, a mező- gazdaságban dolgozó munkások, a falusi értelmiségiek munkájának eredményeként az átszervezés, a megszilárdítás szakasza után elérkeztünk a mezőgazdasági nagyüzemek fejlesztésének, az egész mezőgazdaság, a falu általános fellendítésének szakaszába.

Tovább kell fejleszteni a falun a szocialista tulajdonviszonyokat, a gazdálkodási módszereket, amelyék nyomán tovább fejlődik a termelőszövetkezeti parasztság általános képzettsége, öntudata, javulnak életkörülményei, hatá- rozottabbakká válnak a falusi dolgozók eszmei-politikai arculatának, magatartásának szocialista vonásai.

8. A tudomány és a technika rohamos fejlődése, a tömegek növekvő művelődési igénye, a társadalom fejlődésének magasabb színvonala szükségszerűen megnöveli az értelmiség társadalmi szerepét. Rendszerünk biztosítja az értelmiség számára az alkotó munka széles lehetőségeit, az anyagi eszközöket és a kutatáshoz szükséges megfelelő közszellemet. Az értelmiségiek tömegesen és elismerésre méltóan részt vesznek a társadalmi életben, hasznos közéleti munkát végeznek a tudományos, szakmai szervezetekben, az államhatalom és az államigazgatás különböző szerveiben, A magyar értelmiség a nép részeként, a néppel együtt építi a szocializmust.

9. Társadalmunkban jelentőségüknek megfelelő helyet biztosítunk a hasznos munkát végző kisiparosoknak, kiskereskedőknek. A tisztességesen dolgozó, törvényeinket tisztelő kispolgárok a társadalom egyenjogú, megbecsült tagjai. Ugyanakkor fellépünk a harácso- lás, a jogtalan haszonszerzés ellen.

10. A társadalom változása és továbbfejlődése az elmúlt években előtérbe állította a dolgozó nők problémáit és a párt ifjúságpolitikáját.

A lakosság többségét és az aktív keresők több mint 40 százalékát kitevő nők fontos szerepet töltenek be társadalmunkban. Részt vettek a társadalmi feladatok megvalósításában, munkájukkal maradandóan hozzájárultak a szocializmus építésének nagy eredményeihez, társadalmunk fejlődéséhez. A nők politikai, gazdasági, szociális helyzete az elmúlt négy évben az általános fejlődéssel összhangban tovább javult.

A nők egyenjogúsága hazánkban közjogi és politikai értelemben biztosított. E jog érvényesülését azonban korlátozza, hogy még nem minden területen adottak az anyagi, a dologi, a szemléletbeli feltételek. A következő években a gazdaság-, a kultur- és a szociálpolitikában egyaránt nagyobb figyelmet kell fordítani a nők sajátos érdekeire, társadalmi összefogással közelebb kell jutni ahhoz, hogy megszűnjön a nők hátrányos megkülönböztetése és jobban érvényesüljön egyenjogúságuk.

A Központi Bizottság további intézkedéseket tart szükségesnek a sokgyermekes családok, a gyermeknevelés, az anyák támogatására, a nők, a fiatal leányok szakképzettségének növelésére, a munka- és életkörülményeik javítására, az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének következetes érvényesítésére.

11. A magyar ifjúság erkölcsi-politikai helyzetét alapvetően hazánk fejlődő társadalmi állapota határozza meg. Az ifjúság döntő többsége ismeri és követi a szocialista célokat, támogatja a párt politikáját. A fiatalok többsége becsületesen tanul, dolgozik, teljesíti kötelességét. Az ifjúságnak a szocializmus Iránti vonzódása, a korábbi nem{Folytatás sí 1. o

zedékekénél nagyobb műveltsége rendszerünk fontos eredménye.

A fiatalokat a jövő feladataira kell felkészíteni. A társadalom intézményei, szervezetei hassanak erőteljesebben az ifjúság életére az iskolában, a munkahelyen és a szabad időben egyaránt. Fokozni kell a fiatalok közéleti érdeklődését, társadalmi, politikai aktivitását, felelősségérzetét. Jobban kell segíteni a fiatalok pályakezdését, beilleszkedését a dolgozó közösségekbe. El kell érni, hogy minden fiatal megtalálja képességének megfelelő helyét a társadalomban. Jobban kell tudatosítani a közvéleményben, hogy az ifjúság szocialista világnézetének. tulajdonságainak kialakításában a felnőttek példamutatásának döntő szerepe van. A felnőtt nemzedék érettségének fontos mércéje: milyen utódokat nevel, hogyan készíti fel őket az életre,

12. A lenini szövetségi politika, a szocialista nemzeti egység eszméje a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit szolgálja, É politika helyes alkalmazásának a társadalom további fejlődésében, a dolgozó osztályok, a különböző rétegek közötti együttműködés erősítésében döntő jelentősége van. s közelebb visz nagy társadalmi célunkhoz; a szocialista Magyarország felépítéséhez.

III

AZ ÁLLAM fi LET.

A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA FEJLŐDÉSE

13. Társadalmi előrehaladásunkban jelentős szerepe volt és van a népi demokratikus államnak, amely a munkásosztály hatalmát testesíti meg, rendeltetésének megfelelően működik, a szocializmus építésének hatékony eszköze. Államunk, rendszerünk szocialista demokratizmusa széles körben biztosítja a dolgozó nép jogainak érvényesülését, az állampolgári jogok és kötelességek összhangját. A jelen időszakban az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata.

A Központi Bizottság széleskörűen megvizsgálta g törvényhozás, a kormányzás, a közigazgatás, a tanácsrendszer, valamint az állami munka más területeinek helyzetét és továbbfejlesztésének lehetőségeit.

Az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének, osztalypoli- tikánknak megfelelő fő célkitűzése, hogy erősödjék a munkásosztály hatalma, hatékonyabban érvényesüljön a párt vezető szerepe, a tömegeit közéleti aktivitása. A szocializmus építésének feladatai azt igénylik, hogy egyidejűleg fejlődjék az állam központi irányítása és bontakozzék ki a helyi szervek önállósága.

14. Az országgyűlés tevékenységében fejlődjék a törvényalkotó munka, a kormányzati tevékenység politikai ellenőrzése, a képviselők részvétele a parlamenti munkában; végezzenek aktív politikai munkát a tömegek, a választóik között.

Magasabb színvonalra kell emelni a kormányzati munkát, hogy a kormány hatékonyabban tudjon foglalkozni a legfőbb politikai, gazdasági, kulturális és tudományos kérdésekkel. A miniszteri önállóságot és felelősséget növelve erősíteni, fejleszteni kell a minisztériumok elvi, irányító szerepét, a kormányzati döntések végrehajtásának ellenőrzését.

A tanácsok részei a demokratikus centralizmus elve alapján működő államszervezetnek. Munkájukat oly módon kell fejleszteni, hogy egyidejűleg erősödjék államigazgatási, népképviseleti, önkormányzati funkciójuk, jellegük. Növelni kell a tanácsok önállóságát és felelősségét a hatósági jogkörben, a gazdasági, kulturális és szociális munkában. A tanácsi szervek hatáskörébe kell utalni mindazokat a feladatokat, amelyek megvalósítása csak a terület, illetőleg a település lakosságát érinti, továbbá amelyeket célszerűen, gazdaságosan, a jelenleginél jobban a tanácsi szervek oldhatnak meg.

Az államigazgatási munkában a szocialista demokratizmusnak, a dolgozók ellenőrzési tevékenységének fejlesztésével párhuzamosan növekedjék a munka szakszerűsége, gyorsuljon az ügyintézés és fokozódjék a közhivatali dolgozók személyi felelőssége, csökkenjen a bürokrácia.

15. Az államélet, a szocialista demokrácia fejlődése, a tanácsok önállóságának növekedése, a választási rendszer fejlesztése, az üzemi demokrácia kiszélesedése új lehetőségeket teremt a

dolgozók tömeges részvételére a közügyek intézésében. Á szocialista demokratizmus kiszélesedésének együtt kell járnia az állampolgári fegyelem erősödésével, a közösség iránti felelősségérzet növekedésével, a szocialista közgondolkodás fejlődésével.

16. Állami intézményeink fejlődése, tevékenységük fejlesztése, megkívánja, hogy fejlődjék az állami szervek pártirányítása is.

Az államélet pártiránvítása és ellenőrzése az ott dolgozó kommunistákon, illetve a pártszerveken keresztül történik. Az állami munka különböző területein dolgozó párttagok kötelessége, hogy biztosítsák a törvényhozó és végrehajtó szervek alkotmányban és törvényekben szabályozott, rendeltetésszerű működését. A párt szervei és szervezetei fő figyelmet az állami munka elvi-politikai irányítására, , a politikai döntések végrehajtásának ellenőrzésére, a káderpolitikái elvek érvényesítésére fordítsák. A párt- és az állami szervek tevékenysége között jelentkező átfedéseket és párhuzamosságokat tovább kell csökkenteni.

17. Népköztársaságunk alkotmánya híven kifejezi a néphatalom lényegét, Az 1949-ben történt elfogadása óta bekövetkezett társadalmi fejlődés azonban szükségessé teszi államunk alaptörvényének módosítását.

Az alkotmány rögzítse pontosabban a szocializmus építésében elért ererl- ményeinket. a társadalomban bekövetkezett alapvető változásokat; nyilatkoztassa ki, hogy államunk a szocializmus alapjainak lerakásával fejlődésének magasabb fokára, a szocializmus teljes felépítésének szakaszába érkezett.

Rögzítse az alkotmány a szocialista termelési viszonyok győzelmét a mező- gazdaságban, a • termelőszövetkezeti rendszer uralkodóvá válását; határozza meg az állami vállalatok és a szövetkezetek szerepét a gazdálkodás megváltozott rendjében; utaljon a továbbfejlődés főbb irányaira. Fejezze ki a társadalmi osztályok és rétegek valóságos szerepét az államhatalom gyakorlásában. Az eddiainéi iohbaVi fejezze ki az államonlgárnk tógái és ' WJ=1 osságéi közötti összefüggést és kölcsönösséget.

ÍV .....................

A SZOCI ALTÉT A ’

GAZDASÁGI ÉPITÖMUNKA

18. A párt IX. kongresszusán' elfo'g'á- dott gazdaságpolitikai célokat elértük. Fejlődött, gyarapodott hazánk, növekedett a nemzeti vagyon. A harmadik ötéves terv fő gazdaságpolitikai terveinek teljesítése, a gazdasági fejlődés hozzájárult ahhoz, hogy előbbre haladjunk a szocializmus felépítésének útján. A nemzeti jövedelem az előirányzottnál nagyobb mértékben — 39—40 százalékkal — emelkedik. A gazdasági fejlődés kiegyensúlyozottabbá vált, a növekedés üteme a társadalmi termelés döntő ágaiban meghaladta a tervezettet.

Az ipar termelése öt év alatt 34 szá zalékkal emelkedett. A termelés emelkedésének 55 százalékát fedezte a termelékenység. A mezőgazdasági termelés — csökkenő létszám mellett — 16— 17 százalékkal emelkedett, gyorsabbán. mint az előző években. Fejlődött a közlekedés. a vasút- és úthálózat, korszerűsödött a szállítás. Biztató változások következtek be a hazánk adottságai miatt különösen'jelentős külkereskedelemben. Bővültek hazánk gazdasági kapcsolatai elsősorban a Szovjetunióval, a K.GST-országokkal, a többi szocialista országgal, fejlődtek a harmadik világ országaival, s gazdasági és politikai érdekeinkkel összhangban javultak a tőkés országokkal is.

19. Gazdaságpolitikai céljaink elérését jelentékenyen segítette a párt lX. kongresszusának határozata nyomán bevezetett gazdaságirányítási reform. Céljainknak megfelelően, magasabb színvonalra emelte a szocialista terv- gazdálkodást, kedvezően hat a gazdasági élet egészére. Eredményesen felhasználjuk a szocialista áru- és pénz- viszonyokat. A reform új fejlődési lehetőséget teremt a szocialista népgazdaságba szervesen beilleszkedő szövetkezeti mozgalom számára; elősegíti, hogy az össztársadalmi; a népgazdasági érdek, a vállalati és szövetkéz?ti csoportérdek, valamint az egyéni érdek jobban összhangban legyen, aminek egyre inkább érezni kedvező hatását.

A gazdaságirányítás reformja kedvező változásokat eredményezett a társadalmi élet más területein is. Üj utat nyitott a társadalom alkotó erőinek, újra értékelte és értékeli a vállalatokat, a vezetőket; a felelősség korábbinál nagyobb megosztásával, a hatáskörök kiszélesítésével növelte a közösség iránti felelősségérzetet; segítette annak felismerését, hogy az egyén a közösségen belül találhatja meg valódi érdekeit. A társadalmi összefogás növelésére ösztönöz. A nagyobb összefüggések felismerésére, társadalmi méretekben való előrelátásra, jobb tervezésre serkent, jó feltételeket teremt az üzemi demokrácia kiszélesítéséhez.

20. Néhány tényező kedvezőtlenül befolyásolta gazdaságunk egészséges fejlődését, hátráltatta gazdaságpolitikai céljaink elérését. Nem emelkedett kielégítően a munka termelékenysége és a termelés műszaki színvonala.

Az ipari termelés emelkedésének a tervezettnél kisebb hányada származik a termelékenység növekedéséből; egyenetlen volt a beruházási tevékenység és nem javult hatékonysága. Lazaságok vannak a vállalatok munkaerőgazdálkodásában és a munkafegyelemben. Még nem tudtuk megtalálni a jobb munkafegyelem és munkaerőgazdálkodás elég hatékony ösztönzőit. A lakosság ellátása néhány fontos árucikkben nem volt zavartalan. A mezőgazdaságban a növénytermesztés fokozatosan javuló eredményei melleit az állattenyésztés nem fejlődött kielégítően. Az aránytalanságok és a hiányosságok felszámolása a néosazdaság további svors és hatékony fejlődésének fontos feltétele és tartaléka.

21. A harmadik ötéves terv időszakában elért eredmények; a szocialista termelési viszonyok megszilárdulása, gazdasági fejlettségünk szintje, a reform révén korszerűsített tervgazdálkodási rendszerünk kedvező feltételeket biztosítanak a további előrehaladáshoz, a kiegyensúlyozottabb gazdasági növekedéshez,.

A • Központi Bizottság megtárgyalta és jóváhagyta a negyedik ötéves terv alapvető célkitűzéseit. Helyesli, hogy az illetékes állami szervék a negyedik ötéves tervet véglegesítve meg ez év őszén terjesszék az országgyűlés elé és iktassák törvénybe. Szükségesnek' tartja, hogy az új ötéves terv megalapozottabban számoljon a társadalom és a gazdaság fejlődését lényegesen előmozdító tényezőkkel, a tudományostechnikai fejlődés követelményeivel és feltételeivel. Az életszínvonal-politika gazdasági megalapozása érdekében gyorsuljon meg a tudományos technikai fejlődés lehetőségeinek kihasználása. A gazdaságpolitika főbb irányvonala.a társadalmi termelés hatékonyságának az eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztése legyen. Ez a szocializmus továbbfejlődésének útja, és egyben azt a célt is szolgálja, hogy Magyarország az iparilag közepesen fejlett országok sorából minél előbb az iparilag fejlett országok közé emelkedjék.

A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy 1971—1975 között 30—32 százalékkal emelkedjék a nemzeti jövedelem. A nemzeti jövedelemből a fogyasztás részaránya 75—77 százalék, a felhalmozásé pedig 23—25 százalék legyen, és törekedni kell a tervezett arányok stabilitására. Az ipari termelés 32—34 százalékos növekedésének 75— 80 százalékát a munka termelékenységének javulásával kell elérni; a mező- gazdaság termelése — a foglalkoztatottak számának további csökkenése mellett — az előző öt év átlagához képest 15—16 százalékkal növekedjék.

A termelékenység és a termelés hatékonyságának jelentős javítása, gazdasági versenyképességünk növelése szükségessé teszi a műszaki haladás meggyorsítását, a termelési szerkezet korszerűsítését, a dolgozók szakmai képzettségének, a vezetés színvonalának emelését. Mindezek érdekében: növelni kell a nemzeti jövedelemből tudományos kutatásra fordított erőforrásokat, a szellemi kapacitást a távlati fejlesztési céljainknak megfelelő kutatásokra kell koncentrálni, meg kell gyorsítani a hazai és a nemzetközi kutatások eredményeinek gyakorlatai alkalmazását.

További fejlődésünk nélkülözhetetlen feltétele a korszerű szervezési és vezetési módszerek hasznosítása, a kooperáció és a specializáció szélesítése, a termelési folyamat egészére kiható modern technika bevezetése. Az erőket mindenekelőtt a népgazdaság energiaszerkezetének korszerűsítésére, az alumínium- és a vegyipar fejlesztésére, a kémia széles körű felhasználására, a közúti járművek és szállítóeszközök gyártására, a modern építési módok és épületszerkezetek elterjesztésére, a ruházati ipar rekonstrukciójára, az állat- tenyésztés és a hústermelés fellendítésére, s'az egész népgazdaságban a szállítás korszerűsítésére, a számítástechnir ka alkalmazására kell összpontosítani.

(Folytatás a 3. oldalon.)