Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-13 / 189. szám

Dombóvári mérleg Bevételek és kiadások — Épül az új tanácsház Fedezetlen csekkek A bogyiszlói közös gazda­ságban néhányszor már az idén is előfordult. hogy egyik- másik brigád vezető aláírásá­val a valóságnál nagyobb tel­jesítményt igazolt. Más szóval olyan teljesítményt, avagy munkavégzést ismert el és szentesített, amely nem tör­tént meg, csupán csak papí­ron. A közös gazdaság ilyen esetben is károsodik, mint­hogy pénzt ad a semmiért. Laza a bizonylati fegyelem, mondaná a számviteli szak­ember, s a fokozottabb ellen­őrzés bevezetését sürgetné. Nyilvánvaló, hogy a bogyisz­lói termelőszövetkezetben a szúrópróbaszerű ellenőrzések mellett a szigorú felelősségre- vonást is alkalmazzák majd. Más közös gazdaságokban is előfordul, hogv kéz kezet mos alapon, avagy csupán haver- ságból, nemlétező teljesítmé­nyeket számolnak ej a trak­torosoknak. a gépkocsiveze­tőknek, avagy éppen a kő­műveseknek. Akad termelő- szövetkezet, ahol a brigád­vezető háztáji munkáját a tagok végzik el, a közös ter­hére. Olyképpen teszik ezt, hogy a tagok a brigádvezető szénáját szállítják haza még­is jóváírják a munkanapot, mintha a termelőszövetkezet­ben dolgoztak volna. „Ma ne­kem. holnap neked’’. S ahol a gazdák jót tesznek a brigád­vezetőnek, a kerületvezetőnek, vagy az agronómusnak, ott olykor illik is azt viszonozni, de a viszonzás, sose a saját zsebből történik, mindig a közösség számlájára. Fedezetlen csekkek az el nem végzett teljesítményt, az el nem végzett munkát elvég­zettnek igazoló bizonylatok. Nincs mögöttük semmi. S itt nem csupán a bizonylati fe­gyelem lazaságáról kell be­szélni_ hanem egy elfogadha­tatlan, minden további nél­kül erkölcstelennek nevezhető felfogásról. Hogyan jön ahhoz akár a brigádvezetö, akár az agronómus, hogy a közösség kárára nagyvonalúskodjón, jó­tékonykodjon? Milyen alap­állásból meri megtenni a brigádvezető, hogy háztáji munkáját a tagok végezzék el. a termelőszövetkezet szám­lájára? A magyarázat kézenfekvő. Jelen van és fertőz az össze­fonódás, az elvtelen önhittség és az a feltételezés, hogy a gazdák nem mernek szólni, a tagok nem látják m.eg a ha­mis játékot. Nyilvánvaló, hogy az ellenőrző bizottságok min­den esetben fellépnek, de lépjenek is fel, nemcsak a fe­dezetlen csekkek kiállítóival szemben, hanem azok bevál­tóival szemben is. A kapzsiság, a sunyi haszon­lesés, az anyagiasság egyik válfaja az az ügyeskedés, amely fedezetlen csekkekkel próbálja megkárosítani a ter­melőszövetkezetet, a szövetke­zeti gazdák munkás, dolgos közösségét. Népújság 5 1970. augusztus 13. Tanácsülés volt tegnap Dom- bóvárott. Az előző — június 1-i tanácsülés óta folytatott munka ismertetése és meg­vitatása után, amelyről a vb. elnöke számolt be, az idei év első fele költségvetési és fej­lesztési tervének végrehajtása szerepelt napirenden. A be­vételi mérleg kedvező, néhány apróbb és jelentéktelenebb te­rületet leszámítva. A bevé­teli tervet az időarányosnál jobb arányban teljesítették. „Időarányos” alatt a terv öt­ven százaléka lenne értendő, hiszen az év első feléről van szó. A tények ugyanakkor majd. nem nyolcvannyolc száza­lékos arányt mutatnak. A kiadások terén legjelentő­sebb hányadot az egészség- ügyi és kulturális ágazat kép­viselt. Itt az arány érthető módon az egész évre tervezett összeg felénél magasabb, hi­szen a város büszkeségét je­lentő új kórház eszközeinek legnagyobb részét az év első felében szállították és ebben az időszakban kellett a folya­matos működéshez szükséges tartalék készleteket is besze­rezni. Pecsenyekacsa a háztájinak A Tolna—Baranya megyei Halgazdaság vezetősége idén tavasszal úgy határozott, hogy a lakosság részére is keltet­nek kacsát. Eddig csak saját célra, a víztükrök hasznosítá­sára, pecsenyekacsa-nevelésre keltettek tojást. Idén tavasz- szal negyvenezer napos kacsát keltettek, adtak el a háztáji gazdaságoknak. Hétfőn délelőtt Bonyhádon, a községi tanácsülésen díszpol­gárrá választották Ivan Szer- gejevics Babint, az egykori szovjet községparancsnokot. Büszkék a bonyhádiak, hogy visszatért hozzájuk Babin elv­társ, és ő is büszke, hogy meg­hívták a bonyhádiak. Emléke­zik az egykori őrnagy, emlé­keznek bonyhádi ismerősei. A sok közös gond, munka, s a háború utáni első napok nehéz percei megelevenednek. S így a huszonöt év „hosszúságú” távcsőbe pillantva minden szép és kedves. Ki ne emlékezne a felszaba­dulás után első dobolásra? Szövegét még ma is őrzik, Ba­bin elvtárs saját kezű aláírá­sával. „Mindenki menjen dol­gozni. És mehetnek a temp­lomba. Nem kell többé fél­ni!... ” — Nagyot változott Bonyhád a huszonöt esztendő alatt, meg- növekedett és szebb lett. Cso­dálom zománc- és bőriparát, ha arra gondolok, hogy „akkor" csak 100—200 ember dolgozott a mai nagyüzemekben. És ne­kem az a legjobb érzés, hogy azóta egy kedves, munkáját szerető nemzedék nőtt fel. S hogy ők ilyen nyugodtan, bol­dogan élhetnek .. . Babin elvtárs 1944. novem­ber 30-tól 1945. szeptember vé­géig volt Bonyhád parancsno­ka. A község vezetői régóta készülnek a viszontlátásra. A négyszázötvenkét ágyas kórház az év első felében 61 135 ápolási nappal szol­gálta a rászorulók egészsé­gének helyreállítását. Az első félévben 312 férőhely- lyel működtek a városban nap. közi otthonos óvodák, hatvan­négy tanulócsoporttal az álta­lános iskolák, tizenegy csoport­tal az általános iskolai nap­közik. 245 kollégiumi férő­hely volt, húsz gimnáziumi és hat szakközépiskolai osztály. E számok mögött természete­sen tetemes kiadások rejlenek, így például egy általános is­kolai osztály féléves működte­tése felülmúlta a harminc- háromezer, a gimnáziumi osz­tályé a negyvenötezer forintot. Baranya értékes szőlőinek, gyümölcsöseinek és kertésze­teinek „fekete napja” volt va­sárnap és hétfőn: egymásu'tán két súlyos jégverés söpört vé­gig a milliós értékeket képvi­selő ültetvényeken. Ez a vi­dék — mint ismeretes — ha­zánk leginkább jégveszélyes körzete, s a legutóbbi két ter­mészeti csapás immár a tize­dik, illetve a tizenegyedik volt a jégverések idei soroza­tában. A szakemberek nem emlékeznek arra, hogy valaha is ilyen pusztító jég érte vol­na augusztusban ezt a terü­letet. Ami a legfájdalmasabb: mind a három nagy baranyai borvidéken — a pécsi, a vil­lányi és a mohácsi dombokon — meeténázták a tőkéket a cseresznye- és babnagyságú jeeek. Vasárnap a Mecsek déli elő­terében keletkeztek a legna­gyobb jég- és viharkárok, fő­Éveken át kutatták, hol él Ivan Szergejevics Babin. Már ápri­lis negyedikére szerették volna meghívni —, de ami késik, nem múlik: végre megérkezett, s néhány boldog hetet tölt itt lányával, Marija Nelli Ivanov- nával a vendégszerető bonyhá­diaknál. Daradics Ferenc, az MSZMP Bonyhádi Járási Bizottságának első titkára levelezte le Babin elvtárssal ezt a látogatást. — Kedves levelek érkeztek. És tele nevekkel. Soha nem fogyott ki a kérdezősködésből, minden levélben egy-két új „régi” név. „Hogyan él Ritzl Mária. Ö volt a tolmácsnőm. Üdvözlöm.” S most ismét Má­ria néni Babin elvtárs tolmá­csa. A vendég sorra látogatta és látogatja a járás üzeméit, ter­melőszövetkezeteit. Lengyelben is volt már. Ott találkozott Keszer Mátyással, az egykori uradalmi kocsissal. Az örömte­li perceket hűen nem lehet le­írni. No meg szintén Lengyel­ben ... Amikor megtudták ér­kezését, lázasan készülődtek a lengyeliek. Egy idős, beteg em­ber, aki már hónapok óta nem járt az utcán, kiállt a kapuba és várt. Várt egy kézfogásra, hogy legyen mire emlékeznie. Radnai József nyugdíjasnál, a községi pártbizottság volt tit­káránál lakik most Babin elv­társ. Megállapította a beszámoló, hogy az igazgatási kiadások — a köznyelv ez alatt érti az ad­minisztrációt —, nem voltak magasak. Annak ellenére sem, hogy a várossá szerveződés természetesen többletköltsé­gekkel járt. Ez egészségesnek mondható, hiszen ismert cél az igazgatási költségek csök­kentése. Mégis, valószínűnek látszik, hogy az év végéig az igazgatási költségek túl emel­kednek majd a tervezett szin­ten, éppen ezért a vb. elnöké­nek intézkednie kell, hogy va­lamennyi szakosztály működé­sénél a legnagyobb fokú taka­rékosság érvényesüljön. Épül az új városi tanács­ház és mintegy hetven szá­leg a Pécsi és a Zengőal­jai Állami Gazdaságban. A pécsi gazdaság szőlője 30—50 százalékos veszteséget szenve­dett, Zengőalján pedig 115 hold alma és 90 hold kajszi termé­se ment 'tönkre. Hétfőn a Me­csek—Dráva—Duna háromszö­gében ért igen nagy területet a jégverés. A híres borterme­lő vidéken, Villányban, körül­belül ezer hold szőlőt vert el a jég. A Mohács közelében gazdálkodó babarci Béke Tsz kárlistáján 500 hold kukorica, 260 hold napraforgó. 100 hold kender és 124 hold szőlő sze­repel, összesen tehát majdnem ezer hold itt is a kárt szen­vedett terület, Dél-Baranyá- ban, a drávasztárai Dráva Gyöngye Tsz-ben, kétszáz hol­dat vert el a jég száz száza­lékosan. Az előzetes becslések szerint is több millió forintra tehető a baranyai „fekete na­pok” kára. (MTI). — Másként nem is lehetett volna. Nagyon szerettük és szeretjük őt. Akkoriban soha nem gondolt magára. Mindig a lakoság érdeke volt az első. Komolyan vette a feladatokat. Én, mint a kommunista párt vezetőségének tagja, azt a megbízást kaptam Babin elv­társtól, hogy indítsam be a kórház tejellátását. „Ha bármi áron is, de holnapra minden simán megy”, gondoltam. Más­zalékban készen Is van. ' Megkezdték a berendezé­sek szállítását. Olvasóinkat feltehetően a város fejlesztésének a lakás- építkezésekkel összefüggő ol­dala érdekli leginkább. A kertvárosban az Univerzál sző. vetkezet kezdett el egy négy­lakásos épületet, melyhez rö­videsen még egy hasonló csat­lakozik. Ugyanitt a költségve­tési üzem is két négy-négy- lakásos lakóház építését végzi, míg a Tanácsház téren és a Molnár György utcában egy- egy tizennyolc-tizennyolc la­kásos ház építése folyik. Stag­nál azonban annak a huszon­négy lakásos háznak építése, amelynek kivitelezője a ka­posvári tanácsi építőipari vál­lalat. Sikert aratott már koráb­ban is a város helytörté­netével foglalkozó kiad­vány, mely csak stencilezett formá­ban jelent meg. Most vállalta kiadását a Pátria Nyomda, amire az Országos Helytör­téneti Bizottság, illetve ennek megyei szekciójának felülbírá­lása után sor kerül. * A tanácsülés következő napi. rendi pontjaként megvitatták a pénzügyi és fejlesztési állan­dó bizottság hároméves mun­káját, majd a járási és városi népi ellenőrzési bizottság mun. katervét az idei év második felére. * Tegnap tartotta soron követ­kező ülését a Dombóvári Já­rási Tanács Végrehajtó Bizott­sága. A tanácskozás napirend­jén elsőként az a jelentés sze­repelt, amelyet Gálosi Ferenc kereskedelmi főelőadó terjesz­tett elő, „A lakosság áruellá­tása, a fogyasztási árak ala­kulása és a vásárlók érdekvé­delmével kapcsolatban kifej­tett hatósági munka” címmel. A jelentés értékelő megvitatá­sát követően került sor az au­gusztus havi tanácsülés munka- programjának előterjesztésére és jóváhagyására. A végrehajtó bizottság ülése bejelentésekkel ért véget. napra Majosról száz liter te­jet szállítottunk. Babin elvtárs július 30-án érkezett Bonyhádra. S az au­gusztus 20-i ünnepségek után tér vissza Kazahsztánba. Addig pedig még sok program, sok kedves találkozás, viszontlátás várja a volt községi parancsno­kot, aki így búcsúzott tőlünk: „Bízom benne, hogy ezek a találkozások is erősítik a ma­gyar és a szovjet nép örök barátságát.” (horváthj Újra Bonyhádon az egykori községparancsnek Súlyos jégverés pusztított Baranyában Babin elvtárs (baloldalon) a régi képeket nézegeti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom