Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-13 / 189. szám
-■rv önmagái mondja, mini a természet...*' Az író-rendezo: Vcinkóné, Dudás Juli, galgamácsai parasztfestő asszony. (Möldován Domokos felvétele.) A hivatásos versenyfilmek között szerepel Moldován Domokos „Vankóné, Dudás Juli galgamácsai párasztfestő asz- szony” című színes filmje. A film rendezője és írója Moldován Domokos. A színházterem üveggel körülölelt előcsarnokában nedig a paraszt- és naív festők kiállításán viseli egy felirat Moldován Domokos nevét, ö a kiállítás rendezője. 1965 óta gyűjti Moldován Domokos a fellelhető festményeket (néha elriasztó környezetből félig tönkretett kedves műveket ment ki), beszélget paraszti művészeinkkel, akik kiléptek a névtelen paraszti alkotók sorából, kilépték a hagyományos díszítőművészeti módszerek, stílusok köréből s beszélgetéseit magnón rögzíti, a művészeket és műveiket filmre rögzíti, s kiállításokon, bemutatókon tévéadásokon keresztül agitál e naív paraszti kultúra elterjesztése érdekében — mondta dr. Ortu'tay Gyula, akadémikus 1968-ban Szegeden Süli András gyűjteményes kiállításán a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Szekszárd lakossága, a filmszemle és a tanácskozás résztvevői hat évnyi szorgalmas munka — gyűjtés, filmezés és fotózás — eredményeiből kapNépújság 3 1970. augusztus 13. hatnak ízelítőt a kiállításon és a filmben, — Dudás Julival 1965-ben ismerkedtem meg — mondja Moldován Domokos. — Azóta szinte anyai1 és fiúi kapcsolat alakult lei közöttünk. Tisztelője és csodálója vagyok a naív, a paraszti festészetnek. S őszinte elismeréssel tudok nézni Dudás Juli és a többiek munkájára. A Szekszárdon megrendezett kiállításon főként saját tulajdonomban lévő festményeket, rajzokat helyeztem el. — Milyen kiállításokon vett részt már ezekkel a művekkel? — A naív és parasztfestők Pozsonyban 1966-ban megrendezett első nemzetközi kiállításán Dudás Juli, Süli András, Gajdos János stb. munkáit mutattam be. Süli András általam felkutatott 32 képét pedig 1969-ben mutattam be ugyanitt. Süli András nagydíjat kapott, akkor. Ebből a nagydíjas kollekcióból láthat tizenhetet a szekszárdi érdeklődő. A többi Süli-kép jelenleg Zágrábban van egy nemzetközi kiállításon. Szegeden az első magyarországi néprajzi filmszemle alkalmával is rendeztem kiállítást, s abban az évben már az volt a második szegedi tárlatom e művekből, a Móra Ferenc Múzeum kupolatermében. Moldován Domokos, nemcsak összegyűjti a parasztfestők kallódó alkotásait, hanem filmet is készít azokról. Első amatőr filmjét 1966-ban far. Moldován Domokos gáttá. A film főszereplője: Vankó Imréné, Dudás Juli volt. 1968-ban az első néprajzi filmszemlén Magyar parasztfestők nyomában című tv-rövidfilm sorozatáért nyer't díjat. Abban a filmjében Benedek Pétert, Süli Andrást és Vankóné, Dudás Júliát mutatta be a nézőknek. Jancsó Miklós a zsűri akkori elnöke a következő szavakkal adta át a díjat: — Azért a művészi bátorságért, kitartó és következetes munkáért, amiért olyan elfelejtett magyar kincseket fedezett fel, s tett közzé, mint a. magyar parasztféstők alkotásai. — Ezen a filmszemlén is egy Dudás Juliról készített filmmel szerepelek. Egy esztendő alatt készült ez a normál méretű színes film — mondja Moldován Domokos — A cinema-direct módszerét alkalmazva meglepetésszerűen jártunk hozzá Galgamácsára forgatni, meglestük, végigkövettük őt fa-pannóinak festése közben. — Mit láthatunk a filmen? — A film Dudás Juli egyetlen lányának, Etelkának a lakodalmával kezdődik. A készülődés, a lakodalom közben megismerhetjük Galgamácsát ahol Juli él, dolgozik, ahonnan művészetének kiapadhatatlan kincsestára ered. Ezek a felvételek fekete-fehér szalagon készültek. A lakodalmi forgataggal párhuzamosan, azzal váltakozva, színes filmen f>edig láthatja a néző a galgamácsai lakodalmat, a szent- iváni tűzugrást. a szüretet, a fonóházat, a falu húsvétját és ehhez kapcsolódó szokásait, szinte mint a paraszti élet ..égi mását” Juli 8 db 6x1 méteres fapannóin. Néhány elsárgult régi rajza, gyerek- és leánykorában készült fénykénfelvételek idézik kibontakozó művészétének kezdeti lépéseit. s Kodály Zoltán tanár úrral való találkozásait. A filmben látható népszokások a festményeken megörökített népszokások mellé Dudás Juli, s a galgamácsai asszonyok énekelnek. Mindig az a dallam csendül fel, amelyet egyébként is szigorú szabályaik rendje szerint énekelnek. Vankóné, Dudás Juli galgamácsai parasztfestő asszony remekművei, égő színei csodálatos varázslatét teremtenek a mozi vásznán is. „... önmagát mondja, mint a természet...” — írta róla Juhász Ferenc. S a természet a parasztasszony naív figurái, ‘táncos lábú, lebbenő szoknyás alakjai belopják magukat a néző szívébe. Dudás Juli a moziban is sikert arat. — A szekszárdi filmszemle után hol mutatja be legközelebb ezt a filmjét? — A budapesti és vidéki mozik állandó kísérőműsoraként szerepel, december óta, s még e hónap 18-án. Kecskeméten, a nemzetközi Kodály-szemináriu- mon vetítik le. örömmel teszek eleget Kodály Zoltánná meghívásának, mert Kodály Zoltánra mindig nagy tiszteiddel és kegyelettel emlékezem. Szavai örök útravalót jelentenek számomra. Azt mondotta: ..A tudomány és művészet nem lehet el egymás nélkül. A művész ha nem részese az élő hagyománynak, szárazra vetett hal. De a történeti múlt eredményeit sem nélkülözheti. Teljes értékű magyar művészet csak teljes magyar múlt talaján fejlődhetik, anélkül mindig hiányozni fog belőle valami. .. . Az igazi fejlődés az lesz majd. ha tudósok olyan jól végzik a maguk dolgát, hogy a művészek, csak művészek lehetnek, s nem kénytelenek egyúttal tudósok is lenni, mint költőink Csokonaitól Aranyig, hogy a zenéről ne is beszéljek. ..” MÉRY ÉVA Ä mai »tap programja A szekszárdi II. nemzetközi filmszemle és tudományos tanácskozás befejezéséhez érkeztünk. Reggel a tudományos szekciók tapasztalatcseréjére kerül sor. Ezen: Mit jelenthet a néprajzi film a nemzeti kultúrában címmel Vadóc Kálmán, a megyei könyvtár igazgatója tart bevezetőt. Vitaindító előadást Vitéz Gábor, a MAFILM tudományos és oktatófilm-stűdiójónák helyettes vezetője tart. Előadásának címe: „Hoovan vihetjük előbbre a tudományos filmezés kérdését a néprajz területén?" Tíz órakor kerül sor a tudományos szekciók záróülésére. Ezen az ülésen részt vesz Molnár János, művelődés- ügyi miniszterhelyettes, dr. Ortutay Gyula, akadémikus, dr. Balassa Iván a tudományok doktora és dr. Kodolá- nyi János, az Országos Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese. Délután szabad program lesz. Este pedig a szekszárdi Panoráma filmszínházban kerül sor a hivatásos és az amatőr filmek dijainak kiosztására. A díjkiosztást követően levetítik a nyertes filmeket. Este 10 órai kezdettel a Szekszárdi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága ad zárófogadást a filmszemle és a tudományos tanácskozás résztvevői számára. A díjnyertesek oklevele szabadkézzel készül Öles plakátom hirdetik az utcákon a filmszemlét és a tanácskozást. A jól ismert embléma, a szerte küldött■ meghívók. a részvételi oklevelek és a díjnyerteseknek kijárd oklevele^ Kerekes Anna grafikus munkái. A rendezvény napjaiban js dolgozik. Toll a kezében, fehér karton előtte és rajzol. — Mi készül itt? ■— A díjnyertes filmeknek járó okleveleket nem a nyomda készítette el. Valamennyit szabadkézzel rajzolom meg. Egy Kapos menti fehér hímzés mintájával díszített fehér ing kerül az oklevelekre. Aprólékos, lassú munka, s hosszadalmas kutatást, tervezést igényelt, míg jelenlegi formája kialakult. De szívesen csinálom, mert megéri a fáradságot. Szép lesz. — Dolgozott e már nagyobb lélegzetű népművészeti motívumokból felépült grafikai munkán? —r Úgy egy éve készítettem el Raffay Anna könyvének. amely a Népszokások feldolgozása bábszínpadon címet viseli — az illusztrációit. Amit most kellett csinálnom, az azonban nagyobb munka volt. Boldogan vállaltam, ezt a megbízatást mert sárközi motívumokkal kellett dolgoznom. És a Sárköz volt az a vidék, ahol a néprajzzal, a népművészettel megismerkedtem.
