Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-04 / 155. szám

Amikor egy kavicselosztó tisztviselő nagyhatalom Csaknem két métert apadt a Tisza Szegednél a tetőzés óta IVémelyik üzemben- hova- 1 ” tovább az - anyagbe­szerző áll a termelés közép­pontjában. Úgy várják őt ha- z„, mint a megváltót, s ami­kor elindul beszerző körútra, különleges jogokkal ruház­zák fel, akár a kényes kül­detést vállaló diplomatát. Az anyagbeszerzés rendkívüli ké­pességeket igénylő munka, aki nincs megáldva ékes- szólással, nyomozótalentum­mal, lekötelező modorral, si- m illékony, s ha kell agresz- S7.Í.V fellépéssel, aki nem ren­delkezik megfelelő összekötte­tésekkel, aki nem tudja, mi-., kor kell „kenni” és hol kell fenyegetőzni, az ne is ■ gon­doljon érre a mesterségre.- De. olykor már a legelszán­tabb anyagbeszerzők is azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy szakmát változtatnak. Hiába . minden jártasság, agyafúrtság, őket is két váll­ra; fekteti a nincs. Az, gnvag- és alkatrészellátás immár tűr­hetetlen elégtelensége sokkal jobban megviseli a Simoh- t.ornyai Bőrgyár, az-AIsótenge- li.ci Állami Gazdaság, a felső- nánai tsz, stb. vezetőit, ni int a termelés összes . egyéb problémája. '• Az emberek elcsüggednek ‘s kedvetlenül állapítják meg, hogy ezen a területen minde­nütt falba ütköznek, az a legrosszabb, hogy nem lehet áttekinteni, normá­lis ésszel nem lehet megérteni, hogy miért nincs az, amire szükség volna, s egyáltalán miért hiánycikk hónapokig a filléreket érő alkatrész. Minden--■ eltörpül mellette. .Végeredményben mi­nő képtelenség a brigádérte­kezleteken, a termelési - ta­nácskozásokon szép, okos és igaz' beszédeket tartani á termelékenységről, a költsé­gek csökkentéséről, az egy-1 főre jutó termelési érték nép-, gazdásági és egyéni haszná­ról ott, ahol mindenki tudja, hogy a néhány filléres, de: beszerezhetetlen anyagot és alkatrészt nyolc-tíz forintos órabérben szakemberek kényT telenek megcsinálni, s ha ' va­lami drága, akkor ez nagyon drága. Az emberek tehetetlen- seggel vádolják a fel­sőbb irányító szerveket és nyíltan hangoztatják a tehét- ségtelenséget, a fejetlenséget, A bájok általánosak és súlyo­sak. A felsőbb szervek ille­tékesei viszont hallgatnak, vagy ‘ csupán szőrmentén nyi­latkoznak mintegy elj.elenték- telenítik a témát, miközben a termelőüzemekben gyakori, sőt szinte állandó a toldozás­foldozás, a, tűzoltómunka, a. kapkodás, mert helyenként egyes területeken az anyag- és alkatrészellátás zavarai immár állandósultak. S nem történik semmi észrevehető, érdemi intézkedés. A 'Simontomyál Bőrgyár mechanikai osztályvezetője.' Ádám Gyula tnérnök lemon- - dóan mondja: egyes vállala­tok azt csinálnak,- amit akar­nak. A fiatal mérnök tapasz­talatai lehangolóak, rosszak. Mindenütt, minden általa fó­rumnak látszó helyen 'elmond­ja, közli, ■ konkrétan kifejti a hiányosságokat. Elmondja, hogy a Könnyűipari Alkat­részellátó Vállalat nem haj­landó alkatrészellátással fog­lalkozni, holott azért alapí­tották. hogv 1 kizárólag alkat­részellátással foglalkozzék. Ádám Gyula nem az egyet­len ember. ' aki szól és han­gosan szól. De valamilyen oknár fogva' elvész a hang­juk, mire óda : jutna; ahol mee kellene a kritikai ész­revételeket. hallani. S időn­ként -a- simontomvai bőr- .gvárban' az igazs'á.tőfóí kezd- • ve a . segédmunkásokig' min­denki; anyag-” ”'ésH -áníatrész- ' felkutatással -íó.Öálkbgik.: Az .igazgató ,iári a" az országot, a segédmunkások, nedig szüzem területén • • próba Iják felkutatni azt, ami nincs. Tessék így dolgozni.--és tessék ilyen hely­zetben arról csevegni a ter­melési tanácskozásokon, hogy növeljük elvtársak a termelé­kenységet, csökkentsük a költséget és legyünk optimis­ták. Akik a • bőrükön érzik ráz .anvag-, és az Alkatrészei látás minden hátrányát azok a , nyiVyár.psság előtt nemigen jutnak szóhoz. Többnyire azok-- az emberek magyarázzák meg , és jelentéktelenítik el a „hi- . ányosságokat”, akiknek az : lenne a dolguk, hogy gondos­kodjanak a normális anyag- és alkatrészellátásáról. És az még istenes, ha megmagya­rázzák a dolgokat. Legtöbb­ször azonban már ehhez sem vesznek fáradságot. Az árvíz­károk helyreállítása — jól tudjuk — rendkívüli helyze­tet teremtett az országban. Mindenki megérti. Nincs szó tehát felelőtlen hangulatkel­tésről, mert senki egy szót nem. szól .amiatt; hogy az amúgy is szűk'ös építőariyag- ellátás átmenetileg még szű­kösebb lett. De áprilisban még . nem volt árvíz, az Alsóién ge­bei Állami Gazdaság cement helyett mégis csupán egy rö­vid néhány soros levelet ka­pott, amelyben közölték: ce­ment nincs. Most itt az egész­ben az eljárás felelőtlen nagy­vonalúsága a meglepő,' mint­hogy az állami gazdaság ide­jében, még. tavaly megrendel­te az építkezéshez szükséges cementet. S a gyár a meg­rendelést visszaigazolta azzal, hogy a cementet havi bon­tásban szállítja. Erre minden indoklás nélkül 1970. áprilisá­ban egy néhány soros levelet küldtek cement helyett, sőt májusban már a levélírás­hoz se vettek fáradtságot. Az árvíz az idén sok min­dent elbír, sok mindent arra foghatnak a mulasztók, a ha­nyagságok elkövetői. Jó, jó, merész fantáziával lehet ugyan ködösíteni, de kilóg a lóláb, mert ki hiszi el, hogy van valami összefüggés az árvíz és á beszerezhetetlen k óm­ba jnálkatrészek között?! Nem. hiszi el senki. K Öten a megyéből "ülőn szám ebben a helyzetben az ellátó- vállalatok pökhendi magatar­tása. Napjainkban egy buda­pesti ellátóvállalat mondjuk kavicselosztással foglalkozó be­osztott tisztviselője megenged­heti magának, hogy foghégy- ről beszéljen a TüVÁL- igazgatókkal, s a tizedrangú beosztásban dolgozó hivatal­nok úgy vet oda néhány szót a tízmilliós értékeket produ­káló állami gazdaság főmér­nökének, mint ahogy a kutya elé szokás lökni a csontot. Kegyet gyakorolnak, körül- udvafoltatják magukat, aján­dékokat fogadnak el, s a ' termelőüzemekben egyre nő az emberekben az. az érzés, hogy a termelés ki van szol­gáltatva egy ismeretlen és megfoghatatlan szervezetnek, amely kizárólag azért lehet nagyhatalom a gazdasági élet­ben, mert nincs értelmesen megoldva a folyamatos anyag- és alkatrészgyártás. TVvílt titok, hogy ki járók hada élősködik a fő­városban és a nagyobb ipari városokban. Nyílt titok, hogy a gazdasági vezetők amikor már minden kötél szakad, néhány üveg borral, vagy egyéb „kenőszerrel” indulnak beszerzőútra. Számtalanszor előfordul, hogy jön a buda­pesti másodállásban, harmad­állásban, vagy isten tudja hányadállásban lévő beszer­zőtől a telefon: küldjenek ezer, kétezer, vagy ötezer fo­rintot és akkor megy a do­log. A vezetők küldik a pénz, a főkönyvelő bűvészmutatvá­nyokat végez, és mmdenki hallgat, mint a sír, mert több nap, mint alkatrész, nem szol­gáltathatják ki a kijárókat, mert azokra holnap, holnap­után is szükség lesz. Lehet, hogy „fent” nem ér­zi sajtó és rádió már hírt adott arról, hogy elutazott hazánkból Finnországba az a magyar delegáció, amely Kál­lai Gyula, az országgyűlés el­nöke vezetésével a finn-ma­gyar barátsági hét rendezvé­nyein népünket képviseli. A megyéből öt fiatal vesz részt ebben, a delegációt kísérő szép és baráti küldetésben az ifjúsági mozgalomban végzett jó munka jutalmaként. Az utazás . költségeinek- csupán . a negyedrészét fizették a .fiata­lok, jelentős összegű támoga­tást ■kaptak a KISZ megyei bizottságától és. munkahelye­iktől is. Az egyhetes útról ha­zatérve Kemény Júlia, a Pak­si Konzervgyár Kl-SZ-szerve- zétének csúcstitkárai Pongrácz Júlia, a dunaföldvári úttörő­csapat vezetője, Hemérle Má­ria., a Dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium KlSZ-titkára, dr. Frank József, az iregszemcsei kutatóintézet munkatársa, va­lamint dr. Bencze Gábor, a megyei kórház orvosa, a KISZ megy er'bizottságának tagja él­ménybeszámolókat tartanak a ' megye : alapszervezeteiben finnországi útjukról. • A delegációbán részt pevő fiatalok július 10-én érkeznek haza,' feltételezhetően élmé­nyekkel, tapasztalatokkal gaz­dagon. Bőven lesz tehát mit elmondaniok a finn—magyar baráti hét eseményeiről, a finn nép és a finn fiatalok életéről. Az első ■— kollektív — beszámolóra a KISZ m.e- ^gyei.bmxtWÚánTKem 'SbJV zékelhető ilyennek és eny- nyire súlyosnak a helyzet. Sajnos ilyen, vagy talán még rosszabb. Tessék meghallgatni a termelés közvetlen irányí­tóit, az igazgatókat, a fő­mérnököket és a termelés központi alakjává növő anyag- beszerzőket. Sz. P. Népújság 3 1970. július 4. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság egész Csongrád megyére, valamint Békés és Bács-Kiskun megye egy ré­szére kiterjedő területén to­vább tart a folyók intenzív apadása. Szegednél csaknem 2 métert süllyedt már a Ti­sza szintje az emlékezetes június 2-i 961 centiméteres éjféli tetőzéshez viszonyítva. Csongrádban nagy erőkkel' dolgoznak az árvíz nyomainak eltüntetésén. A szegedi Tisza- parti sétányon a lejárókat megszabadítják a befalazástól és megkezdődött a mellvédfal meghosszabbított szakaszának elbontása a hajóállomás előtt, A sétányon, az egykori Ste­fánián megtisztítják az uta­kat, virágokat ültetnek a parkba. A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat uszá­lyait és az egyéb vízijármű- veket, amelyeket az árvíz- védelemben igénybe vettek. Visszaadják rendeltetésének. A Szegeddel határos Tápé köz­ségben a töltésekhez közel­fekvő házakat a fakadó­vizektől védő homokzsákokat felszedték. Ugyanakkor hozzá-" fogtak a gátak menti mélyebb területek feltöltéséhez és er­re felhasználják a homok­zsákok tartalmát is. A tápéi kikötőben még mindig vesz- teglésre ítélt esónakházakat felkészítik az indulásra. Né-,, hány nap múlva, amikor 6 méter alá csökken a víz- szint, a szegedi Tisza-partra vontatják a Szőke Tisza hajó- szállót és az egyéb úszó- és csónakházakat, (MTI) Szőlőfeldolgozót épít négy szövetkezet Tegnap délelőtt ülést tar­tott az a koordinációs bizott­ság, amelynek'feladata a szek­szárdi történelmi borvidék re­konstrukciós munkáinak se­gítése. A megbeszélésen dr. Wéner János, a Szekszárdi Városi Tanács VB-titkára el­nökölt. A Sárköz-Völgységi Vízgazdálkodási Társulat el­nöke beszámolt arról, hogy mind a tótvölgyi, mind a ke­rékhegyi részen bíztatóan ha­lad a munka, befejezési ide­je kizárólag attól függ, meg­érkezik-e á várva várt ce­ment. Recskről megindult a megrendelt 350 tonna bánya­kavics szállítása. A Baranya- völgyben tolvajok garázdál­kodtak: elvitték a közlekedés biztonságát szolgáló táblát, korlátot, lámpát. A Kerékhe­gyen állandóan sok ember és 10—12 gép dolgozik. Sz—100­asok segítségével eddig 16 000 köbméter követ hordtak fel. A koordinációs bizottság teg­napi határozata alapján meg­rendelik a Bodzás és.á Hida­si talajvédelmi tervét. A pén­teki megbeszélés szenzációja az a bejelentés volt, amely szerint immár bizonyos, hogy a szekszárdi Jóreménység és Béri Balogh, továbbá az őcsé- nyi Kossuth és; a decsi Sár­közi Egyetértés Tsz közös erő­vel szőlőfeldolgozó kombiná­tot létesít; A feldolgozó és el 20 0C0 hektoliteres tároló — a gépek árától függően — 16—19 millió forintba kerül maid. Később palackozó és melléktermék-feldolgozó üze­met is építenek. A közös erő­vel épülő nagyszerű üzem helyét Szekszárd központjától hat kilométernyire, a .bója- szék! út mellett jelölték ki. Közéletünk Ülést tartott tegnap délelőtt a Paksi Járási Tanács Végre­hajtó Bizottsága. Az ülésen két fontos napirendi pont sze­repelt: a járás területén mű­ködő termelőszövetkezeti mel­léküzemekről szóló beszámoló és tájékoztató a községi költ- ségvetésj üzemek tavalyi mű­ködéséről. Utóbbi témakörben a járási népi ellenőrzés külön ismertette vizsgálati eredmé­nyét. Költségvetési üzemek. Az elnevezés nem a leg­vonzóbb, noha nem rejlik más mögötte, mint a tanácsok költ­ségvetési keretei között műkö­dő, olyan üzemek munkája, melyek közérdekű feladatokat látnak el. Ilyenek: közterüle­tek tisztán tartása, szemétszál­lítás, parkok létesítése és gon­dozása, kisebb építőipari.mun­kák. A paksi járás területén különböző létszámú ilyen üze­mek létesültek, különböző eredménnyel. A dunaföldvári ötvenegy, a dunaszentgyörgyi tizenhat, a paksi hatvanhét személyt foglalkoztatott. Leg­első 566 000, a második 138 000, legutóbbi pedig 678 000 forint tiszta "nyereségét tudott fel­mutatni. A dunaföldvári iker­ház, orvoslakás, utak és járdák építésében vett részt és iskola­korszerűsítést végzett. A duna­szentgyörgyi túlteljesítette, vál­lalt feladattervét. Iskolákat, óvodákat, a könyvtárat, nap­közit, bölcsődét tatarozta,. kor­szerűsítette és négyszázötven­ezer forint értékben belterületi járdaépítést folytatott. A paksi felújította az AKÖV-telepet. elkészített tíz, és megkezdett hat kislakást. A dunaszent- györgyihez hasonlóan, jelentő­sebb mennyiségű szállítást - is lebonyolított. Ez év elejével ú.j költségvetési üzem alakult Bölcskén is. A végrehajtó bizottság fi­gyelmeztetett, a kezdeti hi­bákra, melyek főleg abban mutatkoztak, hogy eleinte a költségvetési üzemek nem fő rendeltetésüknek megfelelően, vagyis nem elsősorban a köz­ségek érdekében dolgoztak, hanem azok határain kívül vállaltak nagyobb munkákat. Ezek a hibák megszűnték, vagy szűnőben vannak, így az üze­mek — elsősorban a duna­szentgyörgyi — munkája pozi­tívan értékelhető, -s -ír '

Next

/
Oldalképek
Tartalom