Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-04 / 155. szám
r ▼▼^YTYYTTTTTYVVTYTYTVVrfTTVYVTTTTTYTYTTYTVTT fT▼▼▼▼▼▼▼▼^^▼T▼▼▼▼▼T▼T▼T▼▼TTTTT▼▼▼▼▼lHrTTTT▼▼ ▼¥▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼* ► ► Szabó László—Sólyom József: „Az átkozott FBI" 1. Az Egyesült Államok részvételét a második világháborúban, egy kulisszák mögött zajló, de életre-halálra szóló titkos hadviselés előzte meg. Allen Dulles, a CIA vezetője később ezt a washingtoni nagy polgárháborúnak nevezte. Franciaország már elvérzett a Wehrmacht vasökle alatt, és Anglia is a létéért küzdött a nácikkal. Az Egyesült Államok hivatalos magatartását ekkoriban egy paragrafus határozta megi a semlegességi törvény. E törvény alapján bíróság elé lehetett állítani bármelyik amerikai állampolgárt, aki a legcsekélyebb segítséget is nyújtotta a harcban álló feleknek. A törvény betartása fölött a szövetségi nyomozó iroda, az FBI őrködött. Ez a szervezet születése első percében már a kommunizmus veszélyének leküzdését tűzte ki célul. J. Edgar Hoower, az FBI hírhedt vezetője mondta: „A szövetségi nyomozó iroda a vörösök elleni gyűlölet jegyében fogant és támadt életre”. Ez a szemlélet magyarázza, hogy a semleges Amerika miért nyújtott ezerszer is segítő kezet a náciknak, miért támogatta az FBI nem egyszer a nyugati féltekén a G estapót, az SD-t, Himmler személyes titkosszolgálatát, a Sicherheits- dienstet. Minderről csak kevesen, csupán a beavatottak tudnak még ma is. Ugyanígy napjainkban is ködös fátyol lebeg a semleges Egyesült Államok idején született, „Amerikai mindenek előtt” nevű mozgalom története körül. Ez a látszólag teljesen egyéni kezdeményezésre létrejött társadalmi mozgalom egyre erősödő követeléssel állt elő: — Az USA őrizze meg semlegességét és semmilyen körülmények között se forduljon a hitleri német birodalom ellen! New Yorkban, Chicagóban, Los Angelesben, az Egyesült Államok legnagyobb városaiban hatalmas transzparensek hirdették az „Amerika mindenek előtt!” mozgalom jelszavait. Tömeggyűlések ezreit tartották, valósággal belesulykolták az emberek fejébe: semmi közünk a pusztuló, önmagát felfaló öreg Európához, amely a háború nélkül is megsemmisülne, hiszen régóta agonizál már, végelgyengülésben szenved. A háború csupán meggyorsítja ezt a folyamatot és csak hasznára lehet a kivénhedt Európának! Észre térítik és friss vér kerül a rozzant testbe. Mi őrizzük meg önállóságunkat, mert egyetlen amerikai állampolgár élete többet ér, mint egész Európa együttvéve! Bármiyen hihetetlennek tűnik ma már, de ez az aljapropaganda akkoriban tízezreket hódított meg, az „Amerika mindenek előtt!” mozgalomnak behódoltak a legnagyobb városok. Az „Amerika mindenek előtt!” központját azonban német pénzen tartották fenn. Ezt a szervezetet a Gestapo és az SD hívta életre az USÁ-ban és tartotta fenn létezésének utolsó percéig. A legjobb Gestapo-ügynökök érkeztek Amerikába, hogy e szervezeten keresztül rokonszenvet keltsenek az USÁ-ban a náci birodalom iránt és nem utolsó sorban: értesüljenek Amerika háborús készülődéséről. Mindezt az FBI orra előtt tehették, J. Edgar Hoower hallgatólagos beleegyezésével. A Secret Service, az angol titkosszolgálat az egész világon harcot folytatott a Gestapo ellen. Nyomozásuk szálai természetesen elvezettek az Egyesült Államokba, az „Amerika mindenekelőtt!” mozgalomhoz is. A Secret Service emberei azonban sorra tűntek el nyomtalanul az Egyesült Államokban. Az FBI gondoskodott arról, hogy ne zavarhassák a Gestapo és az SD köreit. Roosevelt elnök személyes javaslatára akkor született az OSS, a stratégiai hivatal. Vezetőjének egy tábornokot, közismert nevén Vad Bilit, William Donovant nevezték ki. Roosevelt kifejezetten azzal a céllal hívta életre ezt a felderítő és kémelhárító szolgálatot, hogy segítse megsemmisíteni az egész világot fenyegető náci birodalmat. Az új szervezet tehát már létezésének első napján elkerülhetetlenül harcba került az FBI-jal, amely következetesen keresztezte az elnök terveit. Mindehhez tudni kell: a semlegességi törvényt először maga Roosevelt szegte meg. Nem egyszer túllépte a szenátus által meghatározott és engedélyezett jogkörét, személyes utasítására hajók indultak Angliába, hogy olajat, acélt, rezet, de még gyakrabban élelmiszert szállítsanak a harcoló szigetországnak. J. Edgar Hoower tervei egyáltalán nem vághattak egybe Roosevelt elképzeléseivel. A szenátus segítségével elnöki direktívát harcolt ki. Eszerint nem csupán az Egyesült Államokban, de az egész nyugati földgömbön, mindennemű kémelhárító tevékenység az FBI-ra tartozik. A Roosevelt kezdeményezésére létrejött OSS tevékenysége a nyugati félteke túlsó oldalán lévő semleges országokra, ellenséges és az ellenségtől megszállt területekre korlátozódott. Nyivánvaló, hogy ilyen földrajzi korlátozásokat egyetlen olyan hírszerző szervezet sem tarthat be, amely bizonyítható sikereket akar elérni. Az FBI-nak például kötelessége volt Amerika megvédelmezése minden lehetséges szabotázsakciótól. Roosevelt elnök egészen természetesnek tartotta, hogy e cél érdekében J. Edgar Hoower emberei követték a nyomozás szálait bárhová, tekintet nélkül arra, hogy azok akár a földgolyó túlsó felére, egyenesen a náci birodalomba vezetnek. Az FBI az ilyen lehetőségeket valóban természetesnek is tartotta, de féltékenyen őrködött afelett, nehogy hasonló módszerekkel éljenek az akkoriban még kifejezetten a nácik ellen küzdő OSS ügynökei is. Ekkoriban történt, hogy a haditengerészeti vezérkar jelentette az elnöknek: a legbizalmasabb felvonulási tervek sorozatosan eljutnak a nácikhoz. A haditengerészet parancsnokai tudták, hogy az FBI nem vállalja az ügy felderítését. Legjobb esetben is csak látszólag vállalkoznának a feladatra, de könnyen lehet, hogy az értesülést jeleznék a Gestapo ügynöki hálózatának, amelyhez szoros szálak fűzik őket. William Donovant, az OSS vezetőjét az elnök magához hivatta a Fehér Házba: — Derítsenek fényt erre az ügyre és minden eszközzel akadályozzák meg, hogy hadászati terveink a nácik kezére kerüljenek! — adta ki a parancsot. Az OSS hálója négy semleges állam washingtoni követsége körül zárult össze. Törökország, Vichy-Franciaország, Svájc és Svédország követségeihez vezettek a nyomozás szálai. Donovan, az OSS Qu 2-es csoportját bízta meg az akcióval. (Folytatjuk) l 4»aAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Magyarok a Tylmirjázev-akadémláii Az ember és a természet drámája Az apokalipszis elkerülése Húszezer évvel ezelőtt, a paleolit korban összesen 5 millió ember vadászott, ténfergett a földgömbön. A neolit korszak során az emberek már letelepedtek, készültek a holnapra és a tudást is kezdtek megbecsülni. Hétezer évvel ezelőtt a rezet olvasztották kezdetleges eszközeikkel és vagy négyezer évvel később, amikor néhány ókori „metropolis” is felépült, egyszázmillióra szaporodott a számuk. Ez a szám mai naptári időszámításunk kezdetére megkettőződött. A XVII. században a föld népessége meghaladta a 600 milliót és az ipari forradalom kezdetére, amely a XIX. századra esik, az emberiség elérte az első milli- árdot, ma pedig 1970-ben közel hárommilliárdnyian élünk ezen a bolygón. E számításokhoz tartozik, hogy az utóbbi nem egészen 15 év leforgása alatt közel másfél milliárddal szaporodott az emberek száma. Ugyanide tartozik, hogy az utóbbi húsz évben az emberek több energiát termeltek, mint ameny- nyit addig összesen fogyasztottak a történelem során. Ami a létszám emelkedését illeti, 31 év múlva, tehát pontosan 2000-ben — elméletileg — hétmilliárd ember nyüzsög majd sártekénken. Ha pedig a szaporodás e számtani törvények alapján folytatódna, akkor 3000-ben — mondják az ENSZ aggódó szakértői — már többezer milliárd ember szorongana és tolongana egymás mellett, tekintve, hogy ilyen sűrűségben egy embernek legfeljebb egy négyzetméter szárazföld jutna... Na, de idáig mégsem jutunk el — teszik hozzá ugyanők — több oknál fogva is. Egyik ok például az, hogy a földet körülvevő légkör sem tudná gyakorlatilag kellőképpen „megemészteni” az irdatlan embertömeg által termelt testmeleget, föltéve, hogy ezek az emberek a mai igények szerint normálisan táplálkozhatnának. A fő veszélyt a fulladás jelentheti, ha az emberek idejében és együttesen hozzá nem fognak kellő intézkedésekkel a megelőzéshez. Igaz, bolygónk oxigénkészlete mindenesetre sokkal több emberéletét biztosíthatja, mint ameny- nyi jelenleg él rajta, ameny- nyiben megfelelően gazdálkodunk ezzel a kinccsel. Ez annyit jelent, hogy az iparosodás negatív jelenségeinek, mindenekelőtt a levegőszeny- nyeződésének radikálisan elejét kell, hogy vegyék, A gyárak, üzemek, gépkocsik, repülőgépek folyton szaporodó száma nemcsak az életünket könnyíti hanem ugyanakkor kipusztítja az életfontosságú felfrissítő környezetet. Akik például ma egy kényelmes és hatalmas utasszállító repülőgépben a nem dohányzók orra alá fújják a pipafüstöt és azok, akik ezt kifogásolják, gondoljanak elsősorban arra, hogy az őket szállító gépóriás 35 tonna oxigént éget el csak az Atlanti-óceán fölött elrepülve. SZTK-tlGYINTÉZÖT ÉS ADMINISZTRÁTORT FELVESZ ti NK Szekszárd, Mártírok tere 8. (19) Az állandóan növekvő mennyiségű, sokféle üzemanyag szakadatlan égetésének kölcsönhatásai, a levegő fel- használásának felgyorsuló ritmusa, a zöldövezet állandó csökkenése következtében a légkör hőfoka a következő fél évszázad során átlag 9 fokkal emelkedhet. Ez az átlagos hőemelkedés pedig rendkívül nagy mennyiségű hó- és jégtömegeket olvasztana fel, aminek következtében hatalmas új területek kerülnének víz alá és okozhatnak beláthatatlan természeti katasztrófákat. A vészharang tehát meg- kondult az emberek feje fölött: vigyázzunk! (Science et Vie) Ebben az évben a Szovjetunió Tyimirjázevről elnevezett mezőgazdasági akadémiáján mintegy négyezer hallgató és aspiráns folytat tanulmányokat. Közöttük sokan Európa, Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika különböző országaiból érkeztek. A külföldi tanulók közül minden tizedik magyar. A végzős hallgatók — ag- ronómusok, növénynemesítők, növényvédők, kertészek, állat- tenyésztők, számítástechnikai szakemberek, agrokémikusok és talajtani szakemberek — sohasem feledik az itt töltött éveket. De»az iskola sem felejti el őket, figyelemmel követi sorsukat. így a disszertáció megvédése után lett professzor Ma- gyari András, aki jelenleg a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Tanszékét vezeti. Varga János professzor Mosonmagyaróvá- rott tanszékvezető. Rajki Sándor a Marton vásári Kutató- intézet igazgatója lett. Tudományos eredményeiket számon tartják a Tyimirjázev- akadémián. Tudják, hogy Rajki újfajta búzát és kukoricát nemesített, Magyari pedig intenzíz szarvasmarhafajtát tenyésztett ki. — Baromfitenyésztői képesítést kaptam az akadémián — mondja Héjjá Sándor. — Néhány évet Gödöllő közelében dolgoztam egy baromfitenyésztő telepen, most pedig az egyetemen a vízi szárnyasok tenyésztéséről tartok előadást. Disszertációt írtam a májliba tenyésztésének technológiájáról, amelyet Moszkvában a Tyimirjázev akadémián fogok megvédeni. — Nagy jövő vár Héjjá Sándorra — mondotta Szemtnyev akadémikus, a baromfitenyésztési tanszék vezetője. Munkája nemcsak Magyar- ország szempontjából jelentős. Széles körű kutatást végzett, amelynek eredményeképpen új takarmányozási és tartási rendszert alakított ki. így minden egyes liba mája eléri az 500 grammot, ami kétszerese az átlagosnak. Természetesen az akadémia hallgatói közül sokan kerülnek a minisztériumokba, állami gazdaságokba és termelőszövetkezetekbe. Változatlanul szoros kapcsolatban maradnak azonban az akadémiával, tanácsot kérnek és beszámolnak eredményeikről. A tudományos-műszaki együttműködés és diákcsere keretében az akadémia diákjait és oktatóit elküldi Gödöllőre és Mosonmagyaróvárra tapasztalatcserére. Hasonlóképpen magyar oktatók és diákok utaznak Moszkvába. A személyes kapcsolatok és a tapasztalatcsere mindkét félnek nagy hasznot jelent. V, -» AJ?N, Néhány leg — A legmélyebbre leereszkedő barlangkutató egy bolgár nő, Anna Ta- parkova. A fiatal barlangkutatónő a franciaországi Grenoble közelében levő Guffre Berger barlang felkutatása közben 1122 méter mélységbe ereszkedett le. * A leghosszabb — visszafelé menetelés csúcsát a Royal Air Force tizedese, Brian Haywood tartja 19 kilométer 300 méterrel, amit 2 óra 35 másodperc alatt tett meg. Ez az eredmény rendkívül imponáló, minthogy a menetelés hátrafelé történik. Az angol katonáknak ezt a hagyományos versenyét 1375. óta évről évre megrendezik. * Az egy lakosra jutó legtöbb cég Liechtenstein hercegségben működik. A 20 ezer lakosú Liechtensteinban 18 ezer bejegyzett cég van. A kedvező adófeltételek miatt számos külföldi cég ide helyezte át székhelyét. * A „Zdorovje1' című folyóiratban olvashatjuk, hogy az egyik bukaresti kórházban megoperált 65 éves beteg epehólyagjában 17 500 epekövet találtak. Ez bizonyos fokig rekordot jelent: az egy epehólyagban talált legtöbb epekő eddig 5 ezer volt. * A japán gyöngyhalászok között sok nő is akad. A legjobb gyöngyhalásznők, az „amák” minden búvárfelszerelés nélkül 30 méter mélységbe merülnek le. A rekordot a 20 éves Mitsou tartja, egy kisgyermek anyja. Naponta 90 alkalommal is lemerül a tenger mélyére.
