Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-30 / 177. szám

Finnországi útinapló A finn—magyar barátsági hét alkalmából háromszáztagú magyar küldöttség utazott Finnországba Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az országgyűlés elnökének vezetésével. Ugyan- ékkor hasonló létszámú finn delegációt fogadtunk mi is ha­zánkban. A magyar küldött­ségben megyénket öt küldött képviselte.* Június 2-án, az éjszakai órákban indultunk el három IL—18-as repülőgéppel a Prága—Berlin—Koppenhága— Stockholm útvonalon Helsin­kibe. A repülőtéren a barát­sági hét finn védnökségének és előkészítő bizottságának képviselője üdvözölt bennün­ket. Beszédében a következő­ket mondta: „Reméljük, hogy látogatásuk sikeres lesz, és jól fogják magukat érezni nálunk. Hisszük azt, hogy közös ba­rátsági hetünk tovább fogja erősíteni testvérnépeink barát­ságát és közös együttműködé­sét.” A barátsági hét fő védnöke Ürho Keklkonen. köztársasági elnök, a védnökség elnöke Kustaa Vilkuna akadémikus volt. A program szervezésé­ről egy különbizottság gondos­kodott. amelyben részt vettek a Finn Szociáldemokrata Párt, a Centrumpárt, a Finn Nép Demokrata. Uniója, a Finn Kommunista Párt, a Svéd Néppárt, a Munkások és Kis- parasztok Szociáldemokrata Szövetsége. a Finn—Magyar- Társaság, az Are« Utazási Iroda és a Rádió képviselői. Az Előkészítő Bizottság elnöke Unto Niemá, az SZDP szerve­zőtitkára volt. Küldöttségünk négy szállo­dában szállt meg a három- száztagú küldöttségnek hét csoportra történő felosztása alapján. Az egyes csoportok (budapesti, szegedi, szolnoki, miskolci, pécsi, székesfehér­vári, debreceni) programját a testvérvárosok (Helsinki. Tur­ku. Riihimaíki, Tampere, Iah-, ti, Kemi) vendéglátása szabta meg. Egy országot, annak népét igazan megismerni útikalau­zokból, idegenforgalmi pros­pektusokból aligha lehetséges, mindennél többet mond a sze­mélyes élmény és azok a mély benyomások, amelyeket az em­ber útja során tapasztal. Hogy el tudjuk képzelni a későbbiek során felmerülő, nekünk kissé szokatlan, vagy sok tekintet­ben. ismeretlen jelenségeket be kell mutatnom pár szóval ál­talánosan is ezt a szép orszá­got. megelőzően már 1950—56. kö­zött Finnország miniszterelnö­ke volt. Most e kitérő után térjünk vissza küldöttségünk útprogramjához és ismerked­jünk meg Finnország jelenlegi arculatával és a nép életével. A csoportok az első nap dél­előttjén SOK-, OTK- és Kes- ko-üzemektoe látogattak el. Ezek az üzemek voltaképpen finn szövetkezetek tulajdonát képezik, melyek hasonlítanak a nyugati trösztökhöz. A SOKOS-szövetkezetnek pl. ru­ha-, bútor-, lemezáru-, cso­koládégyárai stb. vannak, me­lyek termékeit az ország min­den pontján megtalálható áru­házai értékesítenek. A szö­vetkezet saját maga gondos­kodik a szakmunkásképzésről és -utánpótlásról, ezért szak­iskolákat tart fenn. Az isko­lák felszereltsége a legmoder­nebb, széles körben elterjedt az audiovizuális oktatás. Ez a szövetkezeti mozgalom az egész országot behálózza, és így egészséges versengés alakulha­tott ki a lakosság minél jobb ellátásáért. Jó minőségű áruk kerülnek forgalomba, szabad, mozgó árakon. Látogatásunk során rögtönzött divatbemuta­tón ism.er'kedhettü nk meg a finn divattal. A finn tők a mini mellett kedvelik a maxit ég a nagymintás nyári ruhá­kat. A legpraktikusabb vise­letnek meet; a nadrágkosztü­möt tartják, ehhez persze a hűvösebb időiárásnak is köze van. A ruháik Cég drágák, még a legegyszerűbb karton- és vászon ruha is 70 finn már­kába kerül. (1 márka — 10 fo­rint.) A csoport délutáni program­jában az Ensi-Kotl (Leány­anyák és Osecsemőgondozó In­tézet) megtekintése szerepelt. Ez. a látogatás azért volt eső­sorban tanulságos, mert a finn nők szociális helyzetébe enged betekinteni. Több ilyen inté­zet működik Finnországban, mind új létesítmény. Ezen in­tézmények létrehozását hosszú vita és előkészítő munka előz­te meg. Kezdetben nem voltak bizonyosak az illetékesek ab­ban, hogy az arra rászorulók kihasználják-e ezeket a szo­ciális juttatásokat. Az Ensi- Koti felállítását az is sürget­te. hogy a káros előítéletek Finnországban is még több he-- lyen megvannak, valamint ná­luk az abortus tiltva van. A kezdeti aggodalmakat hama­rosan elfújta a szél, mert mint utólag kiderült, nem is tud­nak mindenkit elhelyezni, aki jelentkezik. A lakók kiválasz­tása szociális helyzet alapján történik. Az itt elhelyezett nők három hónap után munkába állhatnak, de ez nem kötelező. Továbbra is minden ellátást megkapnak és gondoskodnak gyerekeikről. Minden intéz­ménynek bölcsődéje is van. Ezeket a létesítményeket nem az állam építtette, hanem gyűjtési akciók és adományok útján az emberek maguk tá­mogatják. Az Ensi-Koti bejá­ratánál felállított szobor jól kifejezi a célt: hátat fordítva a világ rossz előítéleteinek, gyermekemet ölelve nézek a jövőbe. , A napot a Dipoliban rende­zett érkezési díszvacsora zárta, a hangulatot finn népművé­szek és a Rajkózenekar szol­gáltatta. Ekkor ismerkedtünk meg alaposabban a tinn kony­hával. Minden étkezés tejivns- sal kezdődik és végződik. Ezt követi az előétel, mely külön­böző zöldségfélékből (saláta, hagyma, főtt borsó, sárgarépa) áll, francia módra elkészítve nyers hallal és citrommal. Le­vest ritkán esznek. Ott-tartóz­kodásunk alatt vaja® gomba- levest és paradicsomlevest tá­laltak fel. Kedvenc ételeik kö­zé tartozik a hal minden el­képzelhető fői-mában, óe főleg füstölve, a rénszarvassült, a kapros újburgonya, karjalai rizses pástétom, kalakukkó (szalonnával és hallal töltött sült tészta). Általában a hideg­tálakat kedvelik és különböző édes mártásokat tálalnak hoz­zá (áfonyaíz, édes mustár). Kenyeret ritkán esznek, rozs- kenyerük van. melyet vékony szeletekre szelve vajjal fo­gyasztanak. Fűszereket nem igen használnak, vagy ha igen. mértékkel. Az ebédet a finn ember temperamentumának megfelelően otthon két óra hosszáig is fogyasztja. A bol­tokban nagv a választék, ren­geteg a gyümölcs így sárga- és görögdinnye, jellegzetes ízű szőlő már most kapható, de a déligyümölcsökben sincs hi­ány. Nagyon kedvelik a rebar­barát is. Finnországban szesz- tilalom van, ezért szeszes italt csak ritkán fogyasztanak. Ital- kiszolgálás meghatározott idő­höz és személyi igazolvány felmutatásához kötött. Sörük mindössze 3°o-os szesztartal­mú.. Mindezlk a változatos éte­lek a magyar ember szája izé­nek furcsák és szokatlanok. A csoport néhány tagjának re­mek fogyókúrát is hozott »z az egyhetes finnországi látogatás. (Folytatjuk.) DR. FRANK JÓZSEF A pincehelyi Vörösmarty Tsz-ben a régi gazdasági épü­leteket használják fel, gabonatárolásra. Képünkön: a min­dent felhordó szalag búzát szállít az egykori cselédházba­Foto: Gottvald. Egy levél margójára Török Béla nyugdíjas. Szekszárd, Mátyás király utca 59. szám alatti lakos több, mint e9V évvel ezelőtt levelet irt a tűzoltóságnak. Levelében találkozott a magánérdek a közér- plekkel. Háza az ÁFOR-telep mellett van, ahol egyebek közt három darab, egyenként 40 500 liter befogadóképességű tar­tályban tárolnak tűz- és robbanásveszélyes üzemanyagot. Pár méterrel odébb, a kerítés tövében, a MÁV-állomás szé­lén több mázsa bitument öntöttek ki. mely nemcsak fákat irtott ki. hanem állandó tűzveszély forrása. Elegendő egy ci­garettacsikket eldobni és páratlan tűzijátékra kerülhet sor Erre minden lehetőség megvan, hiszen ez éppen az az út­szakasz, mely senkiföldje, illetve olykor mámorukat kialvó részegek és egyéb párok tanyahelye. A beadványra Szűcs János tűzoltó őrnagy 1969. május 27-én, egyebek közt, e szavakkal válaszolt: „A KPM szekszárdi Közúti Igazgatósága felé észrevé­tellel éltem. Átiratban kértem a szétfolyt folyadék felitatá­sát és eltávolítását. A lefejtés helyén a dohányzás és nyílt láng használatát tiltó tábla elhelyezését. Kérem. hogy ... a hiányosságok megszüntetéséig legyen türelemmel.” Türelemben nem volt hiány, csak intézkedésben. Több, mint egy esztendővel a fenti levél kelte után a helyzet vál­tozatlan Meddig lesz ez így? (ordas) • {; Finnország területe 337 060 km-’, hazánkénak csaknem négyszerese. Lakóinak száma fele Magyarországénak. Tehát ritkán lakott ország, a leg­újabb adatok szerint népsűrű­sége alig éri el a 15 ró Km--t. Az ország területének 71%-át erdő borítja, a mezőgazdasá­gilag művelt terület mindösz- sze 9"o. Az ország területén 60 000 tó található, ezért ne­vezik Finnországot „ezer tó országának’’ is. A lakosság 35,5%-a a mezőgazdaságban, 31,5° o-a az iparban és 33%-a egyéb területen dolgozik. Ál­lamformája: köztársaság. Egy­kamarás parlamentje van. négyévenként választott 200 képviselővel. Az állam élén a köztársasági elnök áll, akit hatévenként újraválasztanak. 1956. óta dr. Urho Kekkemen tölti be ezt a tisztséget, de ezt », Otibeszámolónk szerzője dr. Frank József, az Iregszemcsei Ta­karmánytermesztési Kutatóintézet tudományos munkatársa. Egyike a delegáció Tolna megyei tágjainak. VISSZHANG Idegenforgalom — nyári egyetem A július 21-i számban megjelent „Ide­genforgalom” című cikkhez még néhány javaslattal szeretnék hozzászólni az alábbi­akban: 1. Nemcsak a nyelvtudással van baj — vendéglátóink kevés idegen nyel­vet tudnak, — hanem kiadványainkkal is, azok sem „tudnak"' más nyelven, csak magyarul. Szükséges lenne például egy olyan tájékoztató németül, oroszul, szer­bül, amilyen a kiváló, dr. Pataki-féle Tol­na megyei útikalauz cimü könyv utolsó néhány oldalán: „Gyakorlati tudnivalók” címen olvasható. Ezt úgy lehetne kicsit ki­bővíteni, hogy valamennyire a ^szomszéd­ba” is mutatnánk, hiszen a Balaton, Pécs, Harkány, de Baja és Mohács is jól elérhe­tő Szekszárdról, akár menetrendszerű já­ratokkal is, de sok turista autóval érkezik és közlekedik. A legszükségesebb tájékoz­tató tudnivalók tehát ezekről is legyenek benne egy Ilyen kiadványban. A déli — közeli — határról érkező turistáknak már a határállomáson kínálhatnánk ilyeneket, bizonyára szívesen vennék útjukat Szek­szárd felé. 2. Baj van az éttermi személyzet nyelv­tudásával is. Ezen lehet segíteni, mégpe­dig a hosszabb időt igénylő (de nem elha­nyagolható) nyelvtudáson kívül így: leg­több nagy éttermünknek kialakult menü­rendje van. mintegy harminc, vagy negy­venféle ételből. Ha ennek a negyven étel- nek-italnak nevét egyszer valakivel lefor- díttatják németre, oroszra, stb. és készíte­nek egy keménypapírtáblát, melybe az egyes ételek névcédulái berakhatok, már készen van a variálható, idegen nyelvű ét­lap. 3. Több lehetne a fizetővendég-szolgálat befogadóképessége, ha nemcsak a megye három helyén (mint olvashattuk), hanem a nagyobb helyekről jól megközelíthető fal­vakban is létesítenének — szerveznének ilyeneket. Erre még akkor is szükség lesz, ha közben felépül és működni kezd a Ge- menc-szálló. 4. Kihasználatlan lehetőségeink vannak kempingek létesítésére. Nemcsak strand közelében, hanem erdők és dombok köze­lében Is szívesen táboroznának a turisták, ha megteremtjük hozzá a minimális felté­teleket. 5. Ila idén már nem, de jövőre feltét­lenül lehetne Szekszárdon is: nyári egyetem! A Babits művelődési házzal erre jó kül­ső adottságok vannak. Ha figyelembe vesz- szük az egyéb jellegzetességeket, akkor kö­rülbelül ilyen előadásokra, illetve szakok­ra lehetne összpontosítani a tartalmi részt: a) Néprajzi fotós-filmes. Az idei ilyen fesz­tivál jó előkészítő lesz, jövőre már szer­vesen beilleszthető lenne a nyári egyetem programjába, b) Népművészeti, (a decsi há­ziipari szövetkezet megtekintése, a népmű­vészeti ház megtekintése és esetleg a már jól bevált sárközi napoknak az egyetem időtartamával való szinkronba hozása. c) Régészeti, gazdag Tolna megyei le­letek szakszerű bemutatásával, d) Zenei, a zeneművészeti iskola előadóival, esetleg, mint helyi vonatkozású szerzőnek, Liszt Ferenc műveivel való közelebbi ismertetés programjával, e) Szőlészeti-borászati elő­adások, a borkombinát, másfelől a szőlé­szeti szakközépiskola szakembereivel és ta­náraival. f) Erdészeti-vadászati szak-, egyeztetve a készülő világkiállítás rende­zőségével. Ha ezekhez hozzávesszük, hogy egy-egy balatoni, harkányi, egy pécsi kirándulás, egy vízibusz, vagy kiilönhajó kirándulás Domboriból Kalocsa—Baja—Mohácsra mi­lyen érdekességet jelent, azt hiszem nem kell hosszabban bizonyítani, hogy a lehe­tőségek adva vannak^ legalábo annyira, mint sok más olyan városban, amely mái* él ezzel a lehetőséggel. A fentiek kihasz­nálásával új színnel és értékkel gazdagod­na hazánk nyári egyetemeinek eddig is széles skálája, de jelentős erkölcsi és anya­gi gyarapodást is hozna úgy a megyeszék­helynek, mint közvetve az egész megyé­nek. Dobó László Alsónyék

Next

/
Oldalképek
Tartalom