Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-30 / 177. szám
Magyar kincs: a széndioxid Kevesen tudják, hogy a magyar Kisaltöid milyen értékes, de eddig még csak kevéssé kiaknázott kincset rejt méhében: széndioxidot. Ritka adománya ez a természetnek ilyen tormában, s mi abban a kivételes helyzetben vagyunk, hogy föld alatti széndioxidkészleteinket a világon egyedül csak Mexikóé szárnyalja túl. A széndioxidról (vagy ahogy tévesen mondjuk: szénsavról) igen keveset tudunk és éppen ezért kevéssé is értékeljük. Az emlékezetes répcelaki robbanás után döbbentünk csak rá. hogy a széndioxiddal 1^- szülő szódavíz hiánya menynyire megbolygathatja hétköznapjaink megszokásait. Pedig ez csak egyike a gáz hasznosítási módjának. Szárazjég — olcsón Még nem is olyan régen, ha olaj és földgáz utáni fúrás köfcben széndioxidra — „éghetetlen földgázra” — bukkantak a kutatók, bosszankodva abbahagyták a fúrást, betömték a lyukat. Csak a harmincas évek közepén kezdett megnőni e .gáz becsülete, amikor már tudtak mit kezdeni vele. Időközben ugyanis rájöttek arra, hogy a föld mélyéből 100—120 atmoszféra nyomással feltörő gázt expan- dáltatva (normális, atmoszférikus nyomású térbe hirtelen kibocsátva) erősen lehűl és hópelyhecskékké fagy meg. Ha az így keletkező laza Szénsavhótömeget présekkel nagy kockákká tömörítjük, máris kész az un. szárazjég, amelynek hőfoka a széndioxid fagyáspontjával egyenlő: mínusz 78,5 C-fok. így egészen csekély energíabefekte- léssel (amit a prések működtetésére kell fordítani) olyan hűtőanyaghoz lehet hozzájutni, ami sokszorosan értékesebb a közönséges jégnél) nem beszélve arról, hogy a táblajeget nagy energiaráfordítással külön gyártani kell). A szárazjeget éppúgy lehet törni vagy akár fűrészelni is, mint a vízből készült „testvérét”, kézzel azonban nem ajánlatos megfogni, mert az égéshez hasonló súlyos sérülést okoz. Hűtés, trágyázás Az elmondottakból következően széndioxidunk elsődleges haszna abból adódik, hogy az „ingyen” kapott szárazjeget hűtőközegként lehet hasznosítani, Márpedig erre az élelmiszeriparnak, a közúti és vasúti szállításnak egyre nagyobb szüksége van. A gyorsfagyaszSzáraz,jégdarabok közt hőkezelik az acél fogaskereket. Al&ÍAMfcOL tott és mélyhűtött áruféleségek elterjedésével egyre nagyobb szerepet kaphat a szárazjég a gyártóüzemektől a fogyasztóig vezető „hűtőláncban”. A szilárd széndioxid — a szárazjég — azzal az érdekes tulajdonsággal rendelkezik, hogy olvadáspontja fölé melegedve nem folyékony halmazállapotba megy át („nem hagy tócsát maga után”), hanem egyenesen gázállapotúvá válik. Persze megfelelő nyomáson és hőfokon cseppfolyós alakban is létezik a széndioxid, a nagy acélpalackokban vagy a kis autószifon-patro- nokban ilyen formában van jelen (talán megdöbbentő, de tény, hogy a patronokba zárt széndioxid nyomása 70—80 atmoszféra !)• Az élelmiszerek mellé hűtés céljából odatett szárazjég tehát egy idő után gázneművé válik. Mivel a gáz nehezebb a_ levegőnél, mintegy „beburkolja" az élelmiszereket, s ezzel bizonyos tartósító hatást is kifejt. Megállapították, hogy a széndioxid hatására a legtöbb penészgomba növekedése teljesen megáll, és sokféle baktérium is csak félany- nyira szaporodik, mint a levegőben. A tapolcai termálfürdő rekonstrukciója során átépítették a régi életveszélyes szabad tavi fürdőt 11 millió forintos beruházással. A termálfürdő befogadóképessége 500 fő, de vasárnaponként ezren is felkeresik üdülés céljából. A széndioxid minden oxigént fogyasztó élő szervezetre veszélyes (ezért kell ősszel elővigyázatosnak lenni a borospincékben, ahol az erjedéskor széndioxid szabadul fel). Pusztító hatása azonban előnyös, amikor a gabona ro- vartalanítása céljából a silókba ömlesztett szemek közé mogyoró nagyságúra darabolt szárazjeget kevernek. A széndioxiddal trágyázni is lehet. A széndioxidos trágyázásnak nevezett műveletnél a széndioxidot tartalmazó acélpalackból „meglocsolják” a növényeket (erre természetesen csak üvegházban vagy fó- liasátorhüi. kerülhet sor). A tapasztalat szerint a levegő széndioxid-tartalmának a fokozásával jó — bizonyos növényeknél 30—50 százalékos — terméshozam-emelkedést lehet elérni. Hegesztés, gyógyítás széndioxiddal Sok iparágban ma már nélkülözhetetlen a széndioxid. Különösen érdekes a széndi- oxid-védőgázas hegesztés, mely azon alapszik, hogy a széndioxid a hegesztési övezetből kiszorítja a levegőt, ami különben oxidálná az olvadt fémet. Az öntödei magkészítők vízüveggel kevert homokot döngölnek a formaszekrényekbe, majd széndioxidot vezetnek bele. Ez a módszer huszad részére csökkenti a formakészítés korábbi időtartamát, s minőségjavulást is eredményez. A fémek forgácsolásakor hűtő szerepet szánnak a széndioxidnak, amikor a szerszámba fúrt lyukon keresztül eljuttatják a kés éléhez. A megmunkálási idő ezzel akár egynegyedére is csökkenthető. Az orvostudomány helyi érzéstelenítésre, eltávolítandó bőrszövetek „ki égetésére” is használja a szárazjeget. A széndioxidos pezsgőfürdők közismerten jó hatással vannak a reumás betegekre, s ott, ahol a természet nem gondolkodott forrásból feltörő szénsavas vízről, a hiányt cseppfolyós vagy szilárd széndioxiddal pótolják. Mint jelentettük, K. János, tizenegy éves fiúcska Döbröközön súlyos baleset áldozata lett. Egy idősebb pajtása szállította őt kerékpárján. A járdán haladtak. Jancsi megszédült, elvesztette egyensúlyát, s fejét beütötte a vasbeton villanyoszlop élébe. Dr. Kelemen Lajos körzeti orvos, igazságügyi orvosszakértő részesítette a gyermeket elsősegélyben, s értesítette a mentőket. A múlt év karácsonya előtt avatott dombóvári kórház eddigi legnehezebb műtétje volt *az az operáció, amellyel K. Jánost megmentették az életnek. A műtét alkalmával a fiú koponyájából gyermek- tenyér nagyságú darabot el kellett távolítani. A hiányzó részt majd idegsebészeten pótolják műanyaggal. A majdnem halálos végű gyermekbaleset mind döbrö- közi, mind megyei vonatkozásban ráirányítja a figyelmet a kerékpáros közlekedésre, s ezen belül arra, hogy az emberek ezrével szegik meg a kerékpározásra vonatkozó KRESZ-rendelkezéseket. Lássuk előbb a döbröközi esetet, — még közelebbről. A baleset keskeny, betonlapokkal kirakott járdán történt. Ezen a helyen a járda majdnem felényire szűkül; a már említett villanyoszlop ágaskodik ki belőle. A KRESZ 78.8 (1.) bekezdésének e) pontja így rendelkezik: „Járdán kerékpározni tilos; e rendelkezés alól az illetékes tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve felmentést adhat”, — Döbröközön nincs olyan utca, amelynek járdáján megengedett volna a kerékpározás — mondotta kérdésünkre a községi tanács vb-titkára. A helyszínen Birtalan Albert községi gyógyszerésztechnikussal, a közlekedési önkéntes rendőri csoport tagjával jártunk. Ut közben elmondta, hogy a figyelmeztetés, olykor a bírságolás nem elég a közlekedési fegyelem megszilárdítására. A következetes járőrözés hozott ugyan részeredményt, de a legfontosabbat még nem sikerült elérni: azt, hogy az emberek ne a rendőrtől félve hagyják meg a járdát a gyalogosoknak, hanem azért, mivel ezt követeli az állampolgári fegyelem. — Sajnos, a motorosok jelentékeny hányada is teljes lelki nyugalommal hajt a járdán, pedig 20—25 kilométeres sebességgel az úttestet is használhatná — mondotta Birtalan Albert Szomorú tény, hogy a kerékpárosok, — nemre és korra tekintet nélkül —, igen gyengén állnak a közlekedési szabályok ismeretével. Iskolája válogatja, melyikben ér vala-‘ mit a KRESZ-oktatás, melyikben kárbaveszett a vele eltöltött idő. Ezen túl: a mennyi- ségtani ismeretek hiánya miatt (Peches esetben) osztályt is lehet ismételni; arról azonban nem hallottunk, hogy a közlekedési tudnivalók nem ismerése miatt akár ha utóvizsgára utasítottak volna valakit. A KRESZ VII. fejezete a kerékpárok közlekedésére vonatkozó külön rendelkezéseket tartalmazza; ezen belül kimondja, hogy „közúton csak olyan személy kerékpározhat, akinek ebben kellő jártassága van”. Vajon e követelményen csak azt kell érteni, hogy a kerékpáros ne billegjen jobbra, balra,- ne potyogjon le a gépről?. .. Aligha. A „jártasság” — szerintünk — azt is jelenti, hogy a kerékpáros ismeri a közlekedési szabályokat. De ki dönti el, hogy ismeri-e? Kötelező KRESZ-vizsga kerékpárosok számára nincs. Mi több, bármilyen súlyos közlekedési balesetet okozzon valaki kerékpárral, a bíróságnak sincs joga ahhoz, hogy meghatározott időre eltiltsa a kerékpározástól. (A Büntető Törvény« könyv a mellékbüntetések felsorolásánál kifejezetten gépjárművet említ; gépjárműnek viszont a KRESZ 11. § b) pontja szerint csak gépi erővel hajtott jármű tekinthető). A kerékpárostól elvárjuk, hogy ismerje a közlekedési szabályokat. De honnan ismerje?! Az iskolások tanulgatják; ez valami. És a felnőttek? Térdig lejárhatja valaki a lábát, amíg sikerül egy KRESZ-köte- tet kerítenie. A Közúti Balesetelhárítási Tanács és az Állami Biztosító hol országos, hol megyei terjesztésre kiad közlekedési tájékoztató füzeteket: a szerencse kegyén múlik, kinek jut, kinek nem jut ezekből. Gyakran esik szó a gépjárművek számának örvendetes növekedéséről... Azt nem tudni, milyen ütemben növekszik a kerékpárosok száma; de aligha lehet vitás, hogy a kerékpárosok tömeges részvételére a forgalomban még hosszú évekig számítani lehet. Ahány KRESZ-ben járatlan kerékpáros, annyi állandó baleseti veszély. ., — b. z.— A Szinkron fellép az Ifjúsági Parkban A Babits Mihály megyei művelődési központ tánczenekara, a Szinkron-együttes meghívást kapott a KISZ Központi Bizottsága kulturális osztályának helyettes vezetőjétől, Gál Ivántól. A meghívás augusztus 5-re, a budapesti Ifjúsági Parkba szól, ahol a Szinkron-együttes, 45— 50 perces műsort ad majd. Ezen az estén az Ifjúsági Park másik közreműködő vendége az Olympia-együttes lesz. — Minek köszönhető ez a meghívás? .____ _ __ — Mágocson, a „hegyháti” beat-feszti válón sikerült első díjat szereznünk, a múlt hónapban — mondja Ábrahám Zsolt a Szinkron-együttes vezetője. — Az ott bemutatott produkciónk volt az, ami megnyerte Gál Iván tetszését. Annak a szereplésnek köszönhetjük ezt a meghívást. Tudtommal mi leszünk az első vidéki együttes, amely felléphet a budapesti fiatalok kedvenc szórakozóhelyén, az Ifjúsági Parkban.
