Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-03 / 154. szám

A nők és a fiatalok helyzetéről tárgyalt a Szakszervezetek Országos Tanácsa Csütörtökön az ÉDOSZ- székházban ülést tartott a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa. Az értekezleten első napirendi pontként Somoskői Gábor, a SZOT titkára előter­jesztette a SZOT Elnökségé­nek jelentését és határozat- tervezetét a bérből és fizetés­ből élő nők és fiatalok között végzett szakszervezeti tevé­kenységről és a további fel­adatokról. Utalt arra, hogy a szakszer­vezeteknek a jövőben követke­zetesebben kell foglalkozniok, s bátran kell küzdeniük azért, hogy a dolgozó nők és az ifjú­ság érdekei jobban érvényesül­jenek. — Társadalmunkban — mon­dotta —, a nők politikailag és közjogilag egyenjogúak. Ezeket a jogokat azonban ma még nem minden nő realizálhatja. Az elmúlt 25 év rendkívül nagy fejlődése is kevés volt ahhoz, hogy ezen a területen megszűnjék a szemléleti el­maradottság. A legelső feladat tehát, hogy mind a vezetők, mind a dolgozók körében meg­szűnjék a helytelen szemlélet. Lényegesen jobbá kell tenni a dolgozó nők élet- és munka- körülményeit. Az iparban fog­lalkoztatott nőknek több mint 46 százaléka még ma is egész­ségre ártalmas munkahelyen dolgozik. Joggal merül fel a kérdés: miért tűrik a gazdasági veze­tők és a szakszervezeti szer­vek, hogy rossz munkakörül­mények között dolgozzanak a nők ezrei. Kevesebb magyaráz­kodást és kibúvót, de annál több és sürgősebb tettet vá­runk a szakszervezeti bizott­ságoktól és a munkavédelmi' felügyelőktől. A SZOT titkára ezután a a nők három műszakjának problémájáról szólt. Javasol­juk — mondotta —, hogy az iparban dolgozó nők éjszakai műszakját két ütemben szün­tessük meg. Állami, gazdasági szerveink biztosítsák, hogy az első ütemben fokozatosan, minden sokgyermekes és egye­dülálló anya mentesüljön a há­rom műszak alól. Belátható időn belül pedig, — ha ennek feltételei megteremtődnek', és ezért a szakszervezeti mozga­lom teljes erejével küzd —, ugyancsak fokozatosan szün­tessék meg az iparban foglal­koztatott nők éjszakai mű­szakját. A továbbiakban azokról a vizsgálatokról szólt, amelyek feltárták, hogy elveinkkel el­lentétben a nők egyenlő mun­kájukért nem kapnak a fér­fiakéval egyenlő bért. Ezután arról is szólt, hogy nem kevés a vezetésre képes nő. — Ugyanakkor sem az ál­lami, gazdasági életben, sem a politikai, társadalmi vezetés­ben nincsenek megfelelő arányban képviselve. A továbbiakban a SZOT tit­kára arról tájékoztatta a ta­nácsülést, hogy a negyedik öt­éves terv előkészítése során a szakszervezetek több javaslatot terjesztettek elő a nődolgozók helyzetének javítására. Indít­ványozzák a gyermekintézmé­nyek eddiginél gyorsabb üte­mű fejlesztését. Egy további javaslat az egyedülálló és gyermeket ne-r velő dolgozó nők és nagy- családosok helyzetének javítá­sára irányul. Fejleszteni kell; szolgáltatásokat, mindenki szá­mára elfogadható árakon meg­könnyítve a háztartási munkát Az ifjúság fokozott segíté­séről szólva az előadó kifej­tette, hogy a szakszervezetei számára is rendkívül fontos a: ifjúság segítése, nevelése, mer tagjainak egyharmada kerekei egymillióan, az ifjúsági kor osztályhoz tartoznak. A szak szervezeteknek kötelességük hogy segítsék megoldani a fia talok anyagi, szociális, bére­zési gondjait. Jobb feltételeké: kell teremteni, a mintegy 240 000 ipari tanuló érdekeinek, védelméhez, — határozottal. védeni kell általában a mun kásfiatalok érdekeit. Az i:l szükséges, hogy a fiatalok ta nulják meg jogaik gyakorlását — A párt Központi Bízott ságának ifjúságpolitikai irány­elvei a szakszervezeti mozgal­mat arra ösztönzi, hogy a jö- vőbep még céltudatosabbal segítsék ifjúságunkat a szó-, cialista emberré válás útján Abban, hogy a fiatalok hozzá­értőbben élni tudjanak jogaik, kai, s felismerjék kötelessé­geiket. Tudatossá kell tenni a: ifjúságban, hogy a szocialisU ember nem egyszerűen a; anyagi javak bőségét, hanerr az erkölcsi és szellemi javak­ban is gazdag embert jelenti, A vita befejezése után So- moslcői Gábor bejelentette hogy az elhangzott javaslato­kat a SZOT titkársága feldől-; gozza. s azokat a tanácsülés határozatába, illetve áliásfog- , lalásába iktatja. Második napirendi pontként Somoskői Gábor ismertette s szakszervezeti vezető szervek újjáválasztásáról szóló SZOT elnökségi határozatot, amelyet a tanácsülés most jóváhagyott. Eszerint 1970. november 15. és 1971. május 10. között újjá kell választani az összes vá­lasztott szakszervezeti szerve! és tisztségviselőt, a szakszer­vezeti bizalmiaktól a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­ig. A tervek szerint 1971. má­jus 5. ég 9. között ülésezik a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa. Gál László, a SZOT titkára mondott zárszót, amelyben is­mertette a kormány vezetői és a SZOT titkársága között május 25-én létrejött tanács­kozás eredményeit. A titkár­ság a többi között javasolta a kormány vezetőinek, hogy a negyedik ötéves terv során a felhalmozás és a fogyasztás kedvezőbb arányait alakítsák ki, mint a harmadik- ötéves tervidőszakban,. Ezzel a véle­ménnyel a kormány vezetői is egyetértettek. A kormány ve­zetőivel abban is megállapod­tak. hogy a termelői és fo­gyasztód árákat a negyedik öt­éves terv során — amennyire ez gazdaságilag lehetséges — stabilizálni kell. elkerülve az inflálódást. Közéletünk Napirenden a háztáji fejlesztése és a vállalati fegyelem Fontos témákról tanácsko­zott július 2-án az MSZMP Bonyhádi Járási Végrehajtó Bizottsága, Daradics Ferenc első titkár elnökletével. A járás termelőszövetkeze­teinek háztáji gazdálkodásával és fejlesztésével kapcsolatos beszámolót Prikk Imre a já­rási tanács vb-elnökhelyettese terjesztette elő. A tájékoztatót követő vita során elsősorban arra a differenciálásra hívták fel a tpz-ek figyelmét, ame­lyet az egyes községek, terme­lőszövetkezetek sajátosságai alapján a háztáji fejlesztésé­nél alkalmazni kell. A párf- alapszervezeteknék feladatul adták a mozgalom politikai alátámasztásának és a gazda­ságpolitikai teendőknek az el­végzését. A Járási Népi Ellenőrzési Bizottság tevékenységéről Ba- ricz József elnök számolt be. Figyelemre méltó megállapí­tásként hangzott el, hogy a járásban ebben az évben lé­nyegesen javult a vállalati fe­gyelem, de különösen a me­zőgazdasági termelőszövetke­zeteknél sok még a javítani­való. Egyes tsz-vezetők hajla­mosak a fejlesztést célzó sza­bályzóik figyelmen kívül ha­gyására. Sok bírálatot kapott a vb- ülésen a vendéglátóipari vál­lalat, főként a hanyagságból eredő hibák ég hiányosságok miatt. Megállapították, hogy a járásban érződik a gazdasági reform kedvező hatása, de sok még a félreértés. így például a termelés növelését és a mi­nőség javítását célzó törekvé­sek helyett különböző fondor­latokkal aikarják növelni a nyereséget. Felelőtlen gazda­sági döntések különösen ott fordulnak elő. ahol szabados­ságba csap át a döntési sza­badság, ahol helytelenül értel­mezik a tsz-demokráciát és arra hivatkozva kívánnak mentességet biztosítani a sza­bálytalanságoknak. Ulánbátorban csütörtökön üzemibe helyeztek egy új ipari objektumot: egy ruhagyárat, amely a Magyar Népköztár­saság pénzügyi és műszaki se­gítségével, magyar szakembe­rek közreműködésével épült fel. A gyár ünnepélyes felava­tásán részt vett Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács el­nöke. Szambu, a nagy népi hurál elnökségének elnöke, valamint a mongol párt és a kormány több más vezetője. Losonczi Pál. a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, aki hivatalos ba­ráti látogatáson van a Mon­gol Népköztársaságban és a kíséretéhez tartozó személyi­ségek is részt vettek az ün­nepségen. Luvszan. a minisztertanács első elnökhelyettese az ün­nepségen elhangzott beszédé­ben egyebek között kijelen­tette: e nagy vállalat felépí­tése és üzembe helyezése hű­en érzékelteti azt az erősödő testvéri internacionalista ba­rátságot és szoros együttmű­ködést. amely a marxista—le­iiunsta pártjaik vezetésével, a szocializmus építésének útján haladó mongol és magyar nép között kialakult. Washington Az ünnepségen beszédet mondott Bíró József, magyar külkereskedelmi miniszter is, aki megjegyezte, hogy a Mon­gol Népköztársaság, mint a KGST tagállama, tevékenyen kiveszi részét a szocialista or­szágok gazdasági együttműkö­déséből. ]\ixon a tv-foen Orvosi vélemény a Szojuz—9 útjáról Nixon elnök szerdán, a késő esti órákban, magyar idő sze­rint csütörtökön hajnalban, egyórás tv-interjú keretében válaszolt a három legnagyobb amerikai tv-hálózat külpoliti­kai kommentátorainak kérdé­seire. Bejelentette, hogy az Egye­sült Államok egyik legismer­tebb veterán diplomatája, Da­vid Bruce-t kinevezte a Viet­nammal foglalkozó párizsi ér­tekezlet amerikai küldöttségé­nek élére. Nixon elnök a továbbiakban kambodzsai intervencióját ipar­kodott igazolni. Amikor meg­kérdezték, hajlandó-e az elnök kategorikus biztosítékot adni arra, hogy a jövőben semmi­lyen körülmények között nem ad parancsot újabb kambod­zsai invázióra, Nixon először kitérően válaszolt, majd újabb kérdésektől sarokba szorítva, ezt mondotta: .,Nem jelenthe­tem ki most kategórikusan, hogy erre soha, semmilyen kö­rülmények között sem kerül­het sor”. Nixon álomvilágban él, mondta George McGovern szenátor, az elnöki szavait kommentálva. Hozzáfűzte: Nixon azokat az illúziókat kergeti, amelyek eddig öt­venezer amerikai életét ol­tották ki. Nixon egyébként tv-nyi- latkozatában ismét kijelen­tette, hogy nem hajlandó a feltétel nélküli kivonulásra Vietnamból. $ ha ehhez hoz­zátesszük azt, amlt néhány napja Rogers külügyminisz­ter mondott, hogy nem mon­danak le Kambodzsa bom­bázásáról, úgy világosan megmutatkozik, hogy az Egyesült Államok mitsem változtatott indokínai poli­tikáján. A párizsi Vietnam- tárgyalások új vezetője így olyan katonapolitika. alapján kénytelen tárgyalni, amely ismételten megbukott. mint Edmund Muskie szenátor mondta, ami azt i$ jelenti, hogy a párizsi megbeszélé­sektől a jövőben sem lehet eredményt remélni. A Szojuz—9 űrhajó tizennyolc napos repü­lése sok új információt szolgáltatott a tudo­mány és a technika különböző ágazatai, va­lamint a népgazdaság szakemberei számára, — írja a Pravda csütörtökön. A lap tudósítója találkozott a repülés or­vosi programjának egyik vezetőjével. A tudós kijelentette, hogy az űrhajósok sokkal könnyebben viselték el a repülést, mint az várható volt. A tornagyakorlatok, az űrhajó fedélzetén levő különleges tornaszerek megtették jótékony hatásukat. Andrijan Nyikolajev nyugodt és kiegyen­súlyozott, Vitalij Szevasztyjanov emocionáli- sabb. A két ember különbözik természetében és temperamentumában — hangsúlyozta a tudós. — Nem volt világos, hogyan szoknak össze a repülés során. Feszült helyzetekben a természetükben megmutatkozó különbségek észrevehetőek voltak. Joggal lehetett vitatni azt, hogy érdemes-e összekapcsolni az ilyen „ellentéteket’’. A tudósoknak azonban maguk az űrhajósok segítettek. Sem Nyikolajev, sem Szevasztyjanov nem akarták, hogy a legény­ség összetételéről más döntést hozzanak. A két űrhajós megőrizte az együttérző össze­forrott kollektívára jellemző kölcsönös kap­csolatokat. A felkészítés során az orvosok figyelmez­tették az űrhajósokat: „Számítsanak rá, hogy a repülés második felében kitörhet rajtuk ez ingerültség, amelynek oka a kényelmetlen helyzet és a fáradtság”. Ez a feltételezés, ál­talános megelégedésre, hibásnak bizonyult. Semmilyen konflikusra nem került sor a repülés idején. Ennek az útnak a során az űrhajósokra nehezedő terhelés szokatlanul nagy volt és a tudósok feltételezik, hogy ez fokozott érzé­kenységet válthat ki a különböző fertőzé­sekkel szemben. London A parlament ülésszaka Csütörtökön Londonban II. Erzsébet királynő kilencper- ceg trónbeszédével megnyílt a június 18-án megválasztott parlament első ülésszaka. A Heath-kormány által meg­írt trónbeszédben Erzsébet megemlítette a közös piaci be­lépéssel kapcsolatos tárgyalá­sokat, hangsúlyozta, hogy a kormány folytatni fogja az EGK-hoz való csatlakozásért tett erőfeszítéseit, tovább kí­vánja erősíteni a NATO-t, de az európai kelet—nyugati fe­szültség enyhítésén mun­kálkodni óhajt. Megemlítette a királynő a közel-keleti és az indokínai konfliktust, ame­lyekben a brit kormány ..az igazságos és tartós békés ren­dezést” kívánja szorgalmazni, majd a rhodesiai kérdés „ész­szerű és igazságos megoldásá­nak kísérletéről” beszélt. Az észak-írországi helyzetről szól­va a királynő a belfasti kor­mány erőfeszítéseinek támo­gatását helyezte kilátásba és dicsérte a brit csapatok „helytállását”. Ulánbátor Losonczi Pál gyáravatáson

Next

/
Oldalképek
Tartalom