Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-17 / 166. szám
I ÖHV Domboriban A II. világháború tapasztalataiból megállapítható, hogy a légitámadások következtében keletkezett tüzek igen jelentős anyagi és személyi veszteségeket okoztak, sok esetben felülmúlták a robbanások lökőhulláma által okozott károkat. Ezért kap rendkívül fontos szerepet a tűzvédelem, az azonnali, gyors beavatkozás nemcsak .számottevő anyagi javakat, hanem emberéleteket is megmenthet a pusztítástól. Es ezért kell ismernie mindenkinek a védekezés, a tűzoltás módjait. A tűzoltás módjai Ha valaki akár homokkal, földdel, habbal, vagy egyéb anyaggal oltja a tüzet, arra törekedjék, hogy az oltóanyagot az égő anyagra juttassák. Kárba veszett munka a lángot, vagy a füstöt locsolni, illetve az oltóanyagot ide juttatni. Minden esetben arra keli tőrekedni, hogy a tűz gócát. magát az izzó. gázosodó, égő anyagot keressék meg az oltásra rendelkezésre álló anyaggal. Ha az égéshez szüksége® három tényező közül bármelyiket elvonják. az égés megszűnik, vagyis a tüzet eloltották. E háromféle oltási mód a következő: — af. égés környezetében levő éghető anyagokat gyulladási hőfok alá hűtik, — elvonják a levegőt az égéstől, — az égés közvetlen közelében levő éghető anyagokat eltávolítják. Zárj helyiségben, keletkezett- fűz oltásakor a helyiségbe be kelj hatolni, viszont ezzel egyidejűleg levegő is tódul be. A levegő hiányában senyvedő tüzet a betóduló friss levegő hirtelen lángra iobbantja. Az ajtónyíláson szúróláng csaphat ki. ami az oltást végző személyre veszélyt jelenthet. Ezért a zárt helyiségbe az ajtó védelme alatt kell behatolni, hogy az oltást végző a nyitás közben az ajtó mögé áll, és megvárja azt az időt, amikor a gzúrólánig már nem csaphat ki a nyíláson. A tűz oltására felhasználható anyagok A tűz oltása eredményesebb lehet, ha a tűz oltásához felhasználható anyagok oltó hatását is ismerjük. A tüzek oltásához az égő anyagtól függően különböző oltóanyagok szükségesek. A tűz oltásához mindazon oltóanyag alkalmas, amely nem ég és a hő hatására nem bocsát ki éghető gázokat, vagy mérgező gőzöket. Ezek az anyagok a következők; — Víz, száraz homok,, föld, kőpor, téglapor. hamu, valamint a kézi tűzoltó készülékek megfelelő oltóanyagai, a sók vizes oldata, széntetraklo- rid, met.ilbromid, széndioxid,, oltóhab. tűzoltó porok. A lakóházak, épületek tűzvédelméhez nyilván nem állhat mindenütt készenlétben ennyiféle oltóanyag, ezért a védekezés legáltalánosabb felszerelése lehet: I — 100—2000 liter oltóvizet befogadó edény, állandóan feltöltve — két, bő szájú veder — fél köbméter száraz, fi- nomszeímcsés homok. — két lapát. Az óvóhely előtti pincetérben, \ragy az óvóhely bejáratához legközelebbi' udvarrészben a következő tűzvédelmi felszereléseket ajánlatos készenlétiben tartani: '— 200 litere® edény, vízzel feltöltve, — Írét. bő szájú veder, — fél köbméter homok (lehetőleg deszkával, téglával elhatárolva). — két lapát. A ház; tűzoltó felszerelést össze lehet állítani: — két vederből, — egy szikracsapóból, amely lehet. Szabványos, de lehet seprő, faág stb. — fejszéből, — egy létrából, amelynek hosszúsága megfelel, a padlástér belső magasságának. — tnzhorogbó'l, nád, szalma, vagy zsindely fedésű házaknál. Emberek mentése a. tűzhöl Tűzoltás közben számtalan esetben előfordul, hogy emberéletet kell kimenteni. Ilyen, kor — de minden más egyéb mentésnél is — első feladat az, életmentést végző számára, hogy tevékenységének megkezdése előtt tegye meg a saját életének védelme érdekében a legfontosabb biztonsági intézkedéseket. Az életmentést minden esetben kelten végezzék. Egyik behatol az égő épületbe, a másik kíséri, ameddig csak lehetséges, és. figyelemmel kíséri az életmentő minden tevékenységét. Az életmentő kössön a derekára kötelet, amelynek másik végét" a mentésiben segédkező társa tartsa kézben, és álljon készenlétben, ha a mentés közben segítségre lenne szükség. Állatok tűz elleni védelme, mentése Az állatok tűz elleni védelme a megelőző intézkedésekből, valamint az állatoknak a tűzből való mentéséből áll. Az istállók, ólaik bejáratainak gőzeiében legyen készenlétben víz, veder, homok, lapát — ugyanúgy, mint a lakóházak védelme esetében —, azonkívül legyen készenlétben néhány pokróc, zsák, kötőfék, kötél stb. Ezek részben az állatok fejének letakarására, részben kivonszolásukra szolgál, ha történetesen az istállóban tűz keletkezik. Az istállók, ólak égésekor első feladat — az emberi élet mentése után — az állatok kimentése, amely rendszerint a legnagyobb gondot okozza. A mentésben vegyenek részt az állatok gondozói, mert a megszokott személyek jelenléte mindenkor megnyugtatóan hat a rémült állatokra. A na- gvobb állatokat, a lovat, a szarvasmarhát úgy kell kivezetni. A lovak kimentése a legnehezebb, mert hamarabb megvadulnak, könnyen sérülnék. önmagukban, de a mentést végzőkben js súlyos kárt okozhatnak. Ha még van anv- nyi idő, célszerű a lovat teljesen, vagy részben felszerszá- mozni. mert megszokta, hogy ilyenkor az istállóból kivezetik. Ajánlatos még a kivezetés előtt a fejét zsákkal, pokróccal beburkolni, mert a látásától megfosztott ló i® kőny- nyebben engedelmeskedik. A mezőgazdasági termények tűzvédelme — a megelőző és — a tűz oltásának tevékenységét foglalja magában, ugyanúgy, mint a már felsorolt esetekben. A mezőgazdasági t ermények tűzvédelméért -az állami gazdaságok, tangazdaságok igazgatója. a termelőszövetkezetek etoöike ,személy, szerint i® fe- ;«IeiőSf* ■»>•!»,A termények tűzvédelme érdekében — elsősorban a különösen veszélyes időszakokban — tű zf Így elő szolgálatot kell szervezni. A szolgálat feladata a diverzáns cselekmények megfigyelése és megakadályozása, az alkalmazott gyűj tóeszközök észrevétele, a kezdeti, helyi, egyedi tüzek oltása, jelzése. Ez azt jelenti, hogy a tűzfigyelő szolgálat beosztottainak a veszedelmet idejekorán észre kell venni, és a tűz terjedését a rendelkezésükre szolgáló eszközzel meg kell akadályozni. A tűzfigyelő szolgálat lehet: álló, figyelő őrség — magas figyelőn —, vagy mozgó, járőr- szolgálat. A mezőgazdaságban a -tűzesetek a leggyakoribb káresetei; közé tartoznak békeidőben is, az okok közt. szerepel villámcsapás, mozdony- szikra, öngyulladás, gondatlanság, gyújtogatás. Háborús körülmények között ezek az. oikok még megszaporodnak. Tüzet okozhat a gyújtóbomba, gyűj tóe.szközök. a leflőtt ellenséges repülőgép, az atom-, vagy a hidrogén bomba fénv- és hőhatása, valamint a diver- záns cselekmények. Tűz oltása lábon álló terményekben A beérett, vagy érésben levő szálas termények, gabonák tüze rövid idő alatt nagy területre terjedhet ki. A szél a tüzet háromszög-, vagy legyezőalakban rohamosan viszi tova. és helyhez kötése rendkívül nehéz feladatot jelent. Vízzel való oltásra általában a körülmények miatt nem kerülhet sor. Ezért első feladat mindig a tűzgóc elszigetelése. Kisebb terjedelemnél botokkal, gallyakkal, rögtönzött szikracsapókkal, lapáttal lehet megkísérelni az oltást, de ha a közelben szántó traktor van. gyors körű lszán tással lehet megakadályozni a tovaterjedést. Az MHSZ szekszárdi járási vezetősége Domboriban rendezte meg a járási összetett honvédelmi versenyt, amelyen fiatalok, és az idősebb korosztály nehéz feladatokat végrehajtva, nehéz akadályokat leküzdve bizonyították felkészültségüket. A változatos te» rep, a lövészet mellett próba» tételt jelentettek az olyan feladatok is, amelyek a polgári védelemhez is kapcsolódnak: mint a sebesültszállítás a gázálarcban való futás. Két ía kozott kifeszílett kötélen átfüggeszkedni — a jó fizikai erő az eredményes versenyzés feltétele. Adott körülmény—k között elkerülhetetlen. nélkülözhetetlen a gázálarc használata. A pogári védelemben nagy szerepet kapnak az eetór- ségiigyi alakulatok. A sebesültek segélyhelyre való gy ■> s szállítása sokszor a szó szoros értelmében vett életmentés. A verseny győzteseinek, helyezettjeinek KarafiáUl Ferenc. járási MHSZ-titkár adja át a jutalmakat. MELEG LEVECÖ . FOST > A tűz oltásának helyes módja. Tűzvédelem
