Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-17 / 166. szám
Síremlék a határban A múlt háború még ma is életeket fenyeget 1945 tavaszára Európában elhallgattak a fegyverek. A lövészárkokat betemették, a csatamezőket felszántották az emberek, csak a ronccsá lőtt harckocsik, repülőgépek, löve- gek hevertek még szanaszét. Béke volt, amelynek csendjét azonban gyakran hasogatta szét robbanások döreje. És egy-egy robbanás újabb áldozatot fektetett a sokmillió áldozat közé. Azok közé, akik ott maradtak a csatatereken, vagy a rommá bombázott városok összeomlott falai alatt, akik korommá, füstté váltak a haláltáborok krematóriumaiban. 1945 tavaszán Bátaszék és Furkópuszta között a legelőn ott hevert egy német repülőgéproncs, mellette ott hevert iszonyatos bombaterhe, amelyet már nem tudott célra juttatni. A gyilkolás, a pusztítás fényes testű eszköze mégis elvégezte rendeltetését. Furkói cselédék, kendergyári munkások gyerekei legeltettek a roncs, a bomba közelében. A kíváncsiság odavitte őket. Nem tudták, nem sejtették, hogy a fémtestben ott leselkedik a halál. Csak egy óriási robbanás történt, i és pillanat alatt semmivé, füstté vált kilenc, alig serdülő fiatal élete. A legkisebb kilencéves volt, a legnagyobb tizenhat. A többiek tizenhárom-tizenöt évesek... Eltűnt a gyilkos, eltűnt a kilenc áldozat, csak egy hatalmas, tán harminc méter átmérőjű kráter maradt ott. A kétségbeesett szülőknek még csak temetni sem kellett. Ott, a kráter mellett állítottak közös síremléket a kjjenc gyereknek, amely ma a termelőszövetkezeti táblán őrzi a szörnyű emléket. A gyilkolás eszközei még ma is szedik áldozataikat. Meglapulnak a földben, az ér- dők bokrai alatt, és jaj annak az avatatlan kéznek, amely ártatlan-kíváncsian hozzájuk nyúl... Elgondolkoztató, súlyos számok vallanak arról, mennyire emberközelben van még a negyedszázaddal ezelőtti háború. Csupán az elmúlt évben az ország különböző vidékeiről 3316 bejelentés érkezett a tűzszerészekhez talált robbanóanyagokról. 1969-ben a tűzszerészek 355 923 bombát, aknát, gránátot, lőszert semmisítettek meg. Ezek összsúlya 123 811 kilogramm volt. Ijesztő mennyiség... Elképesztő, micsoda rombolóerő ez a mennyiség így, együtt, de hány emberélet kioltására lett volna alkalmas külön-külön is, ha nem kerül szakavatott kezekbe. Az újságok híradásai között sajnos, még manapság is lehet olvasni tragédiákról, amelyeket a háborúból itt maradt, és illetéktelen kezekbe került robbanóanyagok, lőszerek okoztak. Az áldozatok legtöbbje sajnos gyerek. Jó lenne az iskolai honvédelmi oktatás tantervébe beiktatni olyan részt, amely a gyerekeket megtanítaná a második világháború harceszközeinek, gránátjainak, lövedékeinek felismerésére, arra hogy azoktól óvakodniok kell. A tragédia sokszor még felnőtteknél is bekövetkezik, akik „szakavatott” kézzel nyúlnak a talált robbanóanyagokhoz Azt hiszik, hogy hatástalanította őket a rozsda. Pedig csak veszélyesebbé váltak. Nem lehet elégszer leírni, elmondani a figyelmeztetést: aki bármilyen elhagyott robbanóanyagot, lőszert, bombát, aknát, gránátot talál, haladéktalanul köteles bejelenteni a tanácsoknál, vagy a rendőri szerveknél. De még a bejelentés előtt fel kell hívni — szembetűnő megjelöléssel — a robbanás veszélyére a figyelmet. Csak így, a legnagyobb óvatossággal lehet elejét venni oktalan halálos, csonkulásos baleseteknek. Túlontúl sok áldozatot szedett a háború, ne pusztítson még most, negyedszázad múltán is. BI. A műszaki védelem alapvető kérdései sugárveszély esetén A védekezésnek kétféle módját ismerjük, illetve alkalmazhatjuk: — az épület alatt, vagy az épületben kialakított szükségóvóhelyet, — az épületekért kívül, a szabadban telepített szükségóvóhelyeket. Szükségóvóhelyeket legegyszerűbben és leggazdaságosabban alápincézett, vagy alagsorral rendelkező épületben lehet kialakítani. Előnyös, ha a pince feletti födém alsó síkja a környező talaj szinttel egy síkban, vagy annál mélyebben van. Ebben az esetben a feladat a nyílások megfelelő elzárása és a bejárat sugárvédelmének kialakítása. Az épület alatti pincében kialakított szükségóvóhely lényegesen nagyobb sugárzás ellen nyújt védelmet, mert a sugárzás veszélye csak a föld felszíne fölé emelkedő építményt veszélyezteti. Az átalakítás munkái: — A szabadba nyíló pinceablakok befalazása, homokzsákkal való betömése; — A vékony, 38 centinél vékonyabb falak esetében a pince talajszint fölé nyúló szakasza mellett földfeltöltés készítése 60 centis koronaszélességgel. Kevés személy befogadása esetén nem szükséges a teljes pincetér felhasználása, elegendő annak egy része, illetve egy helyisége is. Lakószoba átalakításánál az alábbiakat kell figyelembe venni: — a szoba a legkevesebb nyílással rendelkezzék, — minél több vastag főfal határolja, — könnyen megközelíthető legyen. A szabadba nyíló ablakokat be kell falazni, vagy homokzsákkal berakni, a közlekedőajtót kívülről, belülről pokróccal, vagy szövetfüggönnyel elzárni; a szabadba nyíló kéményeket elzárni, befalazni; élelmiszer, ivóvíz, egészség- ügyi védelemmel kapcsolatos felszereléseket biztosítani kell. Domboldalba vágott pincék felhasználása a védekezéshez: Vidéken sok, domboldalba vágott, vagy süllyesztett pincét lehet találni, amelyeket szintén fel lehet használni a védekezéshez. Elsősorban azt kell megvizsgálni, hogy a födém feletti földfeltöltés eléri-e a 60 centiméteres vastagságot. Ha igen, csak a bejárat homokzsákkal, kátránypapírral való berakását kell elvégezni. Épületeken kívüli szükségóvóhelyek: Előnyös és gazdaságos az úgynevezett „családi óvóhelyek” elkészítése. Nagyságát úgy kell meghatározni, hogy a huzamosabb benntartózko- dásra is alkalmas legyen, tehát egy személy részére mintegy 20 négyzetmétert kell számításba venni. Felszerelhető fekhellyel és ülőbútorral, polcaira az élelmet és az ivóvizet lehet elhelyezni. Elkészítéséhez fel lehet használni a lakóház környékén található favagy egyéb építkezési anyagokat. Ezek az óvóhelyek elsősorban a sugárszint megfelelő mértékű csökkentésére szolgálnak, de védenek bizonyos nagy hatású léglökés ellen is. A védekezés elveinek betartásával, a meglevő adottságok messzemenő kihasználásával csekély anyagi eszközökkel is megnyugtató védelmet biztosíthatunk saját magunk és embertársaink számára. Polgári védelmi mellékletünk megjelenő számaiban Tíz kérdés, tíz felelet címmel vetélkedőt hirdetünk, 3X1 fordulós módszerrel, amelyen a helyesen válaszoló három első helyezett részére értékes könyvjutalmakat küldünk postafordultával, a válaszborítékon feltüntett pontos névre és címre. Szellemi vetélkedőnk első fordulója: 1. Milyen hatóerejű volt az első ledobott atombomba és mennyi volt az áldozatok száma? 2. Milyen hatásai vannak az atomfegyvernek? 3. Melyek az atombomba-robbanás külső jelei? 4. Hogyan végezzük a mesterséges lélegeztetést? 5. A fertőtlenítésnél és mentesítésnél milyen mező- gazdasági gépek használhatók? 6. Melyek a biológiai harcanyagfertőzésnél az egyénekre történő átvitel formái? 7. A szennyezettség mértéke szerint milyen csoportokba soroljuk az élelmiszerkészleteket? 8. Mi a sugáradag, a sugárszint és a sugárszennyezettség egysége? 9. Miből áll □ padlástér tűzvédelmi felszerelési egysége? 10. Milyen eszközzel és módszerrel történik a radiológiai, biológiai, vegyi riasztás? A megfejtések beküldési határideje: 1970. szeptember 1. Cím: Tolna megyei Lapkiadó Vállalat „Polgári védelem" Szekszárd, Béla tér 1. A megfejtés helyes válaszait és a nyertesek névjegyzékét szeptemberben megjelenő mellékletünkben közöljük. Módszerben! segítség a tömegnevelési munkához A szekszárdi járás területén a járási, valamint a községi polgári védelmi parancsnokságok propaganda- és felvilágosító tevékenysége c-reűrné- nyesen biztosítja a járás polgári felkészítését, fejlesztését. A közelmúltban a járási PV- parancsnokság összehívta a községi parancsnokokat, a községi parancsnokságok politikai megbízottait, és értékelte az elmúlt évek kiképzési, és a lakosság oktatásának tapasztalatait, eredményeit. Az értekezleten György József, a járási tanács elnöke, a járás polgári védelmi parancsnoka az eredmények értékelése mellett foglalkozott a jövő feladataival is. Iiy módon módszertani segítséget kaptak a helyi vezetők a polgári védelmi tömegnevelési munka mind eredményesebb megvalósításához, végzéséhez. HÍREK — Polgári védelmi napok megrendezésére készülnek Bá- taszéken, még ebben a hónapban. A rendezvény keretében a szakszolgálati alakulatok bemutató gyakorlatot tartanak. A feladatokat a helyi párt-, társadalmi és gazdasági vezetők koordinációs értekezleten tárgyalták meg. — Az iskolai év befejezésének időszakában honvédelmi versenyeket rendeztek a szekszárdi járás középiskolái. E versenyeken polgári védelmi feladatokkal is foglalkoztak. A tolnai „Földvári Mihály” gimnázium tanulói „PV-TOTÖ’ kérdésekre válaszolva adtak számot polgári védelmi ismereteikből.
