Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-12 / 136. szám
A párt-vb tárgyalta... Napirenden: a paksi járás tsz-parasztságának politikai arculata, főbb jellemzői Tipikusan mezőgazdasági jellegű járás volt, és meglévő üzemeinek korszerűsödése, bővítése ellenére is az maradt a Mezőföld déli részén húzódó paksi járás. Amikor a „földdel dolgozó emberek” öt-tíz év alatt bekövetkezett átalakulási folyamatának bemutatását, a fejlődés gyorsítását tűzték a párt június lQ-i vb- üléscnek napirendjére, azt is tervbe vették, hogy ezzel a kongresszus előtti járási pártértekezlet egyik részanyagát is kidolgozzák. Sajátossága e járásnak, kiindulópontul szolgált, hogy az 1960- as nagy átalakulás idején minden községükben volt termelő- szövetkezet, s az 1956-os ellenforradalom idején egyik sem ugrott szét. Sokat mondanak számaik A paksi járásban a felszabadulást követően 15 000 kisparaszti gazdaság 73 700 hold földet birtokolt. A tömeges átszervezés időjén, 1960-ban már 27 tsz és 3 állami gazdaság gazdálkodott, 33 000 holdon. Napjainkra viszont tizennyolcra csökkent a járás m ezőgazdasági termelőszövetkezeteinek száma (nagyobb lett a koncentráltság), s bennük már 86 327 holdnyi területen boldogul egyre jobban 8706 család 9448 tagja. útján. A kezdeti előítéletek szertefoszlását megállapító, a fejlődés előmozdítását szolgáló ülésen Rigóczky István, járási első titkár elnökölt, s végül összefoglalta az elhangzottakat. A politikai természetű. átfogó vitában részt vett Szakái László, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa is. Arculata megváltozott — megszűnt az elkülönülés Az egységessé vált tulajdonviszonyok, a közös élet és munka fokozatosan háttérbe szorították, majd meg is szüntették a korábbi vallási, települési, vagyoni elkülönülést. (Históriai fogalommá vált a „bakancsos, csizmás, bársony- nadrágos, tanyasi, sváb”, vagy éppen „kódis”-szö vetkezet). Ami a közhangulatot illeti, úgy értékelték a vb-ülésen, hogy mindinkább érvényesül a szövetkezetekben az a helyes elv, hogy mindenkit a végzett munkája alapján értékelnek. aszerint becsülnek. Megváltoztak a munkakörülmények, nőtt, majd megerősödött a járásban a tsz- parasztság biztonságérzete. A közösben végzett munkával szerzett jövedelem lett a megélhetés fő forrása. Ma a járásban lévő termélőszövetke- zetek (egy községtől, mint kivételtől eltekintve) optimális területen gazdálkodnak, okosan él a tagság a tsz-de- mokráciával. A közös boldogulás érdekében, bírál, dícsér a zárszámadásokon, egyéb közgyűléseken és fórumokon a tagság. Változott a közfelfogás, bár Madocsán és a du- naföldvári Dunagyöngye Tsz- ben előfordul 'még, hogy rossz ügyet képviselve, esetenként felül tudnak kerekedni a hangadók. Ahol négy-öt évvel ezelőtt kilépési kérelmekkel foglalkoztak, ma már felvétel végett állnak sorba náluk a be- bocsájtásért kopogtatók. Mérlegelik a felvételt, gondosan latolgatják a szövetkezeti gazdák, híve-e a kérelmező a nagyüzemi gazdálkodásnak, mihez ért, fegyelmével, szakértelmével erősíti-e a közös gazdaságot. Védik a közöst, gondolkodva javasolnak és kifogásolnak. Ha vasárnap érkezik egy-egy áruval megrakott vagon, nem várnak hétfőig. Támaszai, élharcosai voltak az átszervezésnek, a megszilárdításnak, a közösségi szemlélet terjedéséért vívott küzdelemnek a kommunisták, a régebbi tsz-tagok. Velük együtt a földhözjuttatottak, a kisbirtokosok képezték a magját, a bázisát a szövetkezeti mozgalomnak, rájuk lehetett — ma is lehet — alapozni. Nekik is érdemük, hogy ma a paksi járás tsz- tagsága ismeri, egyöntetűen helyesli a párt agrárpolitikáját. Nagy többségük életfelfogása, gondolkodása alapvető változáson ment át az átszervezés óta, a tsz-tagság híve lett a nagyüzemi gazdálkodásnak, s ennek hangot is ad. Ami szerfelett örvendetes, egyre nagyobb szerepet játszik a tsz-parasztság politikai egységesedésében az előítéletektől mentes új generáció, az ifjú tagok belépése. Amiben még változtatni kell... Határozottan leszögezték a végrehajtó bizottság tagjai, hogy világnézetileg még nem mondható egységesnek a tsz- parasztság, noha igenli, a szocializmusban látja jövőjét. Mai gondjaik okait nem a párt agrárpolitikájában látják, hanem saját gyengeség geikben, a tagság és a vezetőség által elkövetett hibákban, esetleg egyes szervek bürokratikus intézkedéseiben. Létezik még önzés, a mások rovására boldogulni akarás. Ugy_ ítélték meg, hogy csökkenőben, sőt eltűnőben a közös iránt közömbösséget tanúsítók nem nagy csoportja. A járásban elszórtan található — mindössze 117 család — egyéni parasztgazdaságok jelentőségét árutermelés és ellátás szempontjából értékelték a vb-üiésen. Többet időztek a háztájinál. A tsz-társsá« háztáji gazdaságainak erőteljes felmorzsoló dása jc-'-'-olódik a nagyüzemi szemlélet térhódításához, andási folyamatra, s az eddig szerzett szakmunkásképzési tapasztalatokra, tovább Kell növelni a szakmai színvonalat. Kevés a szakképzett állattenyésztő, pedig a modem, új telepieken a korszerűbb teifonológiához értő, képzettebb dolgozókra van szükség. Kézenfekvő tnódszer. a több tízben bevált ösztöndíjas taníttatás és a betanított munkások tanfolyamon történő átképzése. Gyorsítani kívánják a világnézeti tudatosságot, az e téren folytatandó egységesítés folyamatát. Az új életforma fejlesztésénél kulcsszerep hárul a közel hatszáz kommunistát magukban foglaló tsz-pártszervezetekre. Érdekli a tisz-tagságot a világ folyása, a belpolitika, jobban érteni fogják, ha tájékozódnak. ha megismerkednek az alapokkal. A párt- és tömegszervezetek sokat tettek a paraszti életben korábban ismerőien brigádmozgalom, a munkaverseny meghonosítása érdekében. A szakemberekkel örvendetesen gyarapodó párt- szervezetekben a felkészültség növekedése fokozza a tudatosságot. Évente négy-négyszázötven tsz-tag kap>csolódott be a téli politikai oktatásba, s növekszik a középvezetők körében is a középfokú marxista iskola, az esti egyetemi oktatás vonzása. Foglalkoztak még a vb-ülésen az itt-ott kísértő, visszahúzó. maradi szokások elleni küzdelemmel, a tsz-tagság lakáskultúrájának fejlődésével, művelődési igényeinek növelésével és kielégítésével. Bírálták a munkásság, parasztság jövedelme összehasonlításának általánosító túlzásait és mindvégig hangsúlyozták a tsz-ve- zetők és a tagság együttes, kötelességtudó felelősségét. SOMI BENJAMINNÉ Az árvízkárosultakért Közel félmillió forintos a ktsz-ek gyűjtése Több százezer forintos anyagi segítség Sok vállalat, intézmény pénzadománya ötoldalas felsorolás adja hírül, hogy a Kisipari Szövetkezetek Tolna megyei Szövetségéhez tartozó közösségek milyen összegű pénzzel, anyaggal, munkával kívánnak hozzájárulni a bajbajutottak megsegítéséhez. Elnézést is kell kérnünk, ha minden szövetkezet felajánlását — tekintve az ötoldalas listát — nem tudjuk közölni, de az összesen mintegy félmillió forintos felajánlás magáért beszél. Valóban hosszú volna sorolni :— Gyerő András KISZÖV- elnök híradása szerint — a tolnai, bonyhádi, dombóvári, bátaszéki, dunaföldvári, szekszárdi, paksi, hőgyészi, ireg- szemcsei, pincehelyi, simon- tornyai, tamási, gyönki szövetkezetek, a KISZÖV dolgozóinak, a szakszervezeti bizottság, a beruházási vállalat, a jogi iroda, a szövetkezeti SK felajánlásait, — a közel félmilliót. Pénzadományokon kívül a Dunaföldvári Faipari Ktsz 10 kisszekrényt — 10 ezer forint értékben —, a Kövendi Sándor Tolna megyei Cipész Ktsz 100 pár, bőrrel borított posztócsizmát és 40 pár házi cipőt, — közel 60 ezer forint értékben —, a Bonyhádi Ruházati Ktsz 10 ezer forint értékű női és gyermekruhát, csizmát, sarut, ágyneműt, a Paksi Háziipari Szövetkezet 10 ezer forint értékű gyermekruhát, a Si- montomyai Vegyes Ktsz 20 ezer forint értékű építési anyagot ajánlott fel. A Szekszárdi Építőipari Ktsz 4—5 családi ház tetőszerkezetét legyártja és a helyszínen felállítja, a Bonyhádi Vasipari Ktsz 25 ezer forint értékben nyílászáró szerkezetek legyártását vállalta. A Pincehelyi Vegyes Ktsz egy 180 négyzet- méteres famodulelemekből összeállítható raktárépület elkészítésére tett felajánlást. Majdnem másfél oldalt tesz ki azoknak az építési anyagoknak a listája, amiket a Bátaszéki Épületkarbantartó Ktsz ajánlott fel. SZALAI ENDRE Közéletünk Tegnap délelőtt ülést tartott a Tamási Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. A Regölyi Községi Tanács VB községpolitikai tevékenységet alakító és irányító munkájáról Dávid Gyula, a községi tanács vb- elnöke számolt be. A június 26-án esedékes tanácsülés elé kerülő előterjesztéseket — a tavalyi költségvetés zárszámadását és az idei második félévi munkatervet — Grill Ferenc, a járási tanács vb-elnökhelyettese és dr. Szaiff István, a járási tanács vb-titkára ismertette. Erdélyi Gyula földhivatalvezető előterjesztése alapján foglalkozott a vb. Győrfi István magyarkeszi lakos személyi földhasználatának kérdésével. Dr. Puskás Kálmán, a járási tanács vb. igazgatási osztályának vezetője a budapesti Szikra Ruházati Ktsz részlegtelepítési kérelmét ismertette. Elkészült a tolnai GÉM dombori üdülője nak nem kívánatos hatásaként jelentkezik. Főként a s-etéstenyésztés ágazatában tartják kihasználatlannak a lehetőségeiket. (öt községben végezlek a közelmúltban felmérést, melynek során személy szerint tájékozódtak a tagoknál. Tapasztalataik igazolták, hogy a sorvadást megállítva lehet és kell fejleszteni, s ez a tagoknak szándékukban is áll.) Javasolták az adatforgalminak, hogy a parasztság körében népszerűvé vált tápokat, a koca-, süldő-, malacnevelést elősegítő tápot, abrakot kellő választékban és folyamatosan biztosítsa. Felléptek a vitában a másik szélsőség, a háztáji fejlesztésének félremagyarázása ellen is. A téves felfogás hívei a lótartásban, a háztáji lóvásárlásban látják a fejlesztés módját. Ez éppúgy vadhajtás, mint a háztáji sertéstenyésztés felszámolása. Építve az egészséges fiataloAlig egy évvel ezelőtt kezdték meg a dombori hétvégi telepen a Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet üdülőjének építését, és ma már áll — teljesen berendezve — az épület. A dombori üdülők, — magán- és vállalati nyaralók — sora egy új, külsőre is impozáns létesítménnyel gyarapodott. Az anyagi eszközöket a szövetkezeti nyereségből teremtették elő, a fejlesztési és részesedési alap egy részét használták fel, de igen jelentős volt az a társadalmi munka is, amit a szövetkezet dolgozói vállaltak és végeztek egy esztendő alatt. Csaknem minden munkát — a tervezéstől a berendezésig —, a szövetkezet végzett eL Érdekes előterjesztésben tárgyalta a vb. a napirendet. Az összetettebb vizsgálódás fejezte ki, hogy a beszámolóban ketten és együttesen — Juhász Károly mezőgazdasági előadó, Gazdag István propaganda- és művelődési csoportvezető — vették számba, hogy hol tart a járásban a tsz-parasztság a felemelkedés
