Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

go gut Gyerekek nyáron A gyerekeknek kivétel nél­kül örömöt jelent a vakáció, ám a szülők egy részének éppenséggel gondot. S ez ért­hető is, hiszen az év kilenc és fél hónapjában megszokott otthoni életrend most meg­változik. Azokban a csalá­dokban, ahol az anya is dol­gozik, kifejezetten megnyug­tató volt, hogy a nap egyik felét jó helyen, az iskolában töltötte a gyerek. Ha pedig napközibe is járt, akkor meg, semmi félnivalója sem volt. S most hirtelep minden meg­változik, két és fél hónapig otthon lesznek á' gyerekek, ez pedig még akkor is problé­mákat . okoz, ha az anya otthon- van. FONTOS a környezetváltozás Természetesen más gondok vannak" a városi gyerekekkel, s mások á ■falusiakkal, ' és megint mások a kisgyerekek­kel és a kamaszokkal, sőt áz sem mindegy, hogy egy gye­rekről van-e szó, vagy több testvérről. Mert városban, kü­lönösen a nagy forgalmú vá­rosrészekben . a gyerekek fel­ügyelete tűnik szinté meg­oldhatatlannak — kivált, ha nincs a közelben játszótér. Faluhelyen pedig a változatos szórakozási lehetőségek hi­ánya, a viszonylag szűk kör­nyezet* túlzott egyhangúsága nehezíti; az igazi Kikapcsoló­dást, meg az, hogy sok csa­lád szinte az egész nyárra befogja munkára a nagyob­bacska gyerekeket. A környezetváltozás, ha mégoly rövid ideig is tart, nagyon fontos á gyerekek számára. Az úttörőtábor, vagy a, nagyobbaknál a KíSZ-tá- bor; az , iskolai kirándulás .és a napközis tábo-r. a szü­lőkkel együtt töltött üdülés, vagy néhány hét a rokonok­nál szinte megduplázza a nyár jótékony hatását. Ki­vált akkor hasznos a környe­zetváltozás, ha ismeretszerzés­re éiménygyűjtésré ik sok lehe­tőséget kínál. Ezért, ha mód van rá, a városi gyerekek inkább vidékre. a falusiak pedig városba, talán éppen Budapestre- mén jenek. A HASZNOS A MUNKÁRÓL Nagyon hasznos iehet ter­mészetesen a fiatalók erejé­nek és alkatának ;■ megfelelő munka is — .de csak akkor, ha' az nem tart egész nyá­ron. Nem kell, félteni a gye- kéket a KISZ önkéntes épí­tőtáboraitól, a vgyárt, vagy a mezőgazdasági' kisegítő nv n- káktól, tehát ', a fizikai tevé­kenységtől, mert ez kifejezet­ten egészséges számukra. S közben megismerkednek az életnek ezzel "a részével is, önbizalmat szereznek, önállób­bak lesznek, s nem utolsó Szabad idő Festés és rajzolás Ehhez a kedvteléshez, legalábbis kezdetben, nagyon-kis befektetés szükséges. Elegendő egy ceruza, egy radír, néhány ív papír. A kezdet azonban — bizonyára — így is néhány félénk; tétovázó ceruzavonás lesz, az ártatlan, türelmes fe­hér papíron. Először elkészül a vázlat. Ezt rajzolják ki ké­sőbb, erőteljes vonalakkal, majd pedig gyengéden, finoman vízfestéket raknak rá, vagy pedig olajfestékkel tónust kap. * "k; ■ Szinte, halljuk igen sok ember ellenvetését: „Festeni? Dehát ez lehetetlen. Hiszen én teljesen tehetségtelen va­gyok!”-. Kétségtelenül vannak, akiknek a. természet különös rajzkészséget juttatott, de tulajdonképpen senki sem „telje­sen tehetségtelen”. A rajzolást és festést is meg lehet ta­nulni, a fejlődést meghozza a gyakorlat, ^falójában egy egy­szerű rajzot, többé-kevésbé jól, csaknem mindenki le tud másolni. Alapjában véve a természet utáni rajzolás sem más. A rajz tárgya eleinte legyen egészen egyszerű: egy könyv, egy váza, egy alma, vagy egy virág. A kocka for­májának szabályossága igen alkalmas rajzi vizsgálatra. , Ä- rajzolás..titka a pontos látás, azoknak a körvonalak­nak^, megkülönböztetése, melyek a tárgyat alkotják. Az ar­cokat'is le'tudjuk rajzolni, ha látjuk, észrevesszük, hogy azok is csak egyenes és görbe vonalakból állnak. Nagyon jó szolgálatot tesznek a mintalapokat tartalmazó rajzkönyvek. Ezekben sok hasznos tanácsot találunk, A festékek használata teljesebbé teszi a rajzolás örömét. A vízfestékeket mindenki ismeri az iskolából, és tudja, ho­gyan kell velük bánni. Válasszunk ki egy‘ tetszés szerinti motívumot. Ez lehet akár egy szép tájrészlet -a szabad­ban, vagy, — ha úgy érezzük, , hogy kíváncsiskodók zavar­ják kedvtelésünket —, a szobában egy csendélet, vagy a virágosváza az asztalon. Rajzolni léhet lassan, azonban az akvarellfestésnél már fontos a gyorsaság. A Színeket gyorsan és biztosan kell felrakni, nehogy megszáradjanak, mielőtt tovább festünk. Ha nem így teszünk, a megszáradt festék kemény szegélyt, peremeket képez.-Az akvarellfestményeket éppen a lágyan egymásba folyó, finom tónusok teszik von­zóvá. Bármennyire is kívánatos volna a festékek keverése, kezdőknek eleinte a tiszta tónusok használatát javasoljuk. Sok amatőr művésznek különös örömet szerez az olaj- festékek használata. Ezeket a festékeket is felrakhatjuk fj- noman és vékonyan, vagy akár fénylőn, már-már dömbormű- szerűen. A színek mindig hatnak egymásra. A színérzék is gyakorlat eredménye. Ezt megszerezheti, aki tanulmányozza a színek világát és rájön természetükre. Múzeumok, kiállí­tások képein is kutathatjuk a színhatások okait, törvényeit. A mesterségbeli fogásokat, nevezetesen, hogy milyen legyen az alapozás, milyen festékeket és higítószert alkal­mazzunk, a legjobb a kézikönyvekből megtanulni... E, R> sorban valami pénzt is ke­resnék. Pénzt, amit nem kell teljesen elvenni tőlük, samit nem is szabad elszómiok. Legjobb, ha valamilyen'- ré­gen dédelgetett terv meg­valósítására —utazásra, ke­rékpárra, új ruhára, azaz hasznos dologra — költik a kereset többségét, hogy egy­részt segítsenek a családnak, másrészt pedig maradandó legyen a nyári munka ered­ménye. Az általános iskolás gyere­kek zöme azonban nem. ,fog sem üdülni, sem dolgozni,’ hanem otthon, 'tölti az egész nyarat. Mi legyen velük; s azokkal a társaikkal, akik már hazatértek a táborozás­ból, vagy .az üdülésből? Mit engedjenek meg nékik, srhit követeljenek tőlük? . , a szünidő Állandó ritmusa Mindenekelőtt arra töreked­jenek. a szülők, hogy - Valami­féle ritmusa, rendje, legyen a gyerekek szünidei életének. Tehát. keljenek általában azonos időben ■— ha nem’ is olyan korán, mint ' a tan­évben — s ne lustálkodjanak belátásuk szerint az- ágyban. Ugyanolyan rendszeresen tisz­tálkodjanak, s reggelizzenek, mint eddig, legyen meg az állandó ideje az ebédnek, az uzsonnának, és a vacsorának is. És programjukban éppúgy legyen munka — takarítás, mosogatás, ház körüli teendő —, mint játék és szórakozás, Csak most az utóbbiakra te­vődik a hangsúly. Nincs szo­morúbb látvány,; mint áz unatkozó ■ gyerek: A szülők­nek tehát azon is töriök kell a fejüket, hogyan segíthetnék fiaikat és .lányaikat ■ újabb, nemesebb .szórakezásokhoz- ■Ehgedjék ’ még}iffekikj hogy nézzék a televízió szünidei programját, hogy rádiót hall­gassanak — esetleg éppen a vakációra vett táskarádiót, — s ne vegyék rossz néven, hogy most többet járnak moziba, mint eddig. Megfelelő felügye­lettel rendszeresen strandol­nak is kell a gyerekeknek És az olvasás sem felesleges, írassák be őket ifjúsági könyvtárba, esetleg a szülők is hozhatnak olvasnivalót az üzemi könyvtárból. Aztán a nyelvtanulásra is megfelelő idő a nyár, ha van ambíció a gyerekekben, s nem csupán tananyagként kívánnak fog­lalkozni nyelvekkel, hanem azért, hogy azokat beszélni is tudják Ám leckeszerűen semmivel se foglalkozzanak — még a javítóvizsgára bu­kottak is legyenek szabadok legalább a nyár egyik .felé­ben — s inkább arra töre­kedjenek a szülők, hogy ér­dekes kisegítő olvasmányok-, kai ébresztgessék a fiatalok ismeretszerzési vágyát. A JEGYÜKTŐL FÜGGETLEN NYÁRI PIHENÉST A vakáció előtt természe­tesen megkapják még a gye­rekek’ a: bizonyítványt. Ki jobbat, ki pedig gyengébbet. Az egyik szülő örülni fog, a- másik meg bosszankodik. De bármennyire is jogos lesz a bosszúság, a gyerekek nyári pihenését ne a jegyekhez mérjék. Rossz taktika, ha aj’ elégségesek, vagy a közepe^, sek miatt megvonjuk tőlük a felszabadult pihenés ■ és szórakozás lehetőségét. Egy tanév, még ^azoknak is fá­rasztó, akik alig tették töb­bet, mint bejártak az iskolá­ba, s részt vettek az órákon. Most, kikapcsolódás . kell "ne­kik; s ha jobb bizonyítványt akarunk, a jövő tanévben tö­rődjünk többet velük. Tóth László Divat Kettő, a paksi ■ ifjúsági találkozó divatbemutatóján látott modellek közül. (Komáromi Zoltán- felvétele.) Hétfő: Zöldségleves, karalá­béfőzelék. vagdalt hússal. Kedd: Gyümölcsleves, rizs­felfújt. Szerda: Zöldborsóleves. pet­rezselymes; új burgonya. - fán-,' tott páriát, "Sgyűmölcs;"' Csütörtök: Zeilerkrémleves, káposztás kocka, gyümölcs. Péntek: Tarhonyaleves, fi-- nomfőzelék, marhapörkölt. Szombat: Lencseleves, * füs­tölt hússal, csipetkével, gyü­mölcs. Vasárnap: Ebéd: Csontleves: töltött paprika burgonyával, gyümölcs, rumos, szelet, bor. Vacsora: téli szalámi, papriaaj paradicsom, kenyér. X Rumos szelet: 25 deka liszt-'. bői, 15 deka vájjál. 1 tojással* 12 deka porcukorral tésztát gyúrunk. Du pia késfeknyira nyújtva,, gyengén kivajazott tepsibe tesszük, vékonyán be- i kenjük ribizli-, vagy málna- ■ ízzel és félig kisütjük. Amíg i sül, keverjünk habosra 4 tojás I sárgáját 20 deka porcukorral i és 2 evőkanál rummal, te­gyünk be 20 deka őrölt diót, a; tojások keményre vert habját," jól összeelegyítve kenjük rá a félig kisült. tésztára és—las», sacskán süssük meg; ___,i.j Tee nageivviselet

Next

/
Oldalképek
Tartalom