Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-12 / 109. szám

A vezetés tudomány MIT JELENT A GYAKORLATBAN? Országos második a várdombi brigád Akinek az isten hivatalt adott, észt Is ad hozzá? Ha ez ilyen egyszerű lenne, akkor úgy menne minden, mint a karikacsapás. Az ész mindenesetre megadatott, ám vannak akik parlagon hagy­ják, vannak akik művelik. E ma kezdődő interjúsorozatunkban több gazdasági vezetővel éppen erről beszélgetünk: a vezetés tu­dományáról. Arról, hogy elegendő-e pusztán a szakmát jól is­merni, vagy csak a megérzésre, az ösztönösségre hagyatkozni a vezetői beosztásban? A téma időszerű is, érdekes is. Jelentőségét a gazdasági mechanizmus fokozottabban kiemeli, előtérbe helyezi. A mindenki mindenre alkalmas felfogás kezdi talaját veszteni, s néhány minisztérium tanfolyamokat szervez a vezetés művészeté­ről, elméleti cikkek jelennek meg erről a szaklapokban, a Keszt­helyi Mezőgazdasági Főiskolán a szociológiával és a pszichológi­ával együtt a vezetéselméletet külön tárgyként tanítják, mintegy hangsúlyozva: a vezetés tudomány. Erről és az idetartozó kérdések egy részéről interjúsorozatunk mai első részében Zsigovits Ferenccel, a Szekszárdi Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat igazgatójával beszélgetünk. — Az ezernyolcszáz főt fog­lalkoztató évi 270 millió forint termelési értékkel dolgozó me­zőgazdasági gépjavító vállalat igazgatója mit tart a vezetés tudományáról? Egy, a gyakor­latban nehezen, „átvihető’* el­méletnek, vagy a vezetés gya­korlatához nélkülözhetetlen el­méletnek tartja? — Az iparvállalatok veze­tési elmélete tudományosan megalapozott, a gyakorlat próbáját kiálló elmélet. Hoz­záteszem azonban nyomban, hogy a témával foglalkozó publikációk egy része elvont, elméleti kérdésekkel foglalko­zik, erre is szükség van, én azonban a gyakorlatiasabb ol­dalát helyezem előtérbe a ve­zetés tudományának. Azt azonban még egyszer mondom, hogy az elméleti rész az ala­pozáshoz, nélkülözhetetlen. — Ismeri a vezetés tudomá­nyával foglalkozó irodalmat? — Hogy lsmerem-e? Egy részét igen. Gondolom nincs olyan ember, aki ebből min­dent ismér, vagy mindent megismerhet. Inkább úgy fo­galmazok, hogy figyelemmel kísérem, mind a külföldi, mind a belföldi irodalmat, ebben az esetben azt, amely a ve­zetéselmélettel . _ f oglalkozik,. Ezen túlmenően, néhány dol­got az’' iskolapad bar. megta­nultam, ádii most- .főleg .árra ;jó, hogy meghatározott irányt szabjak az érdeklődésemnek. Nyombán - hozzáteszem, > az ér­deklődésem irányát főleg az határozza meg, hogy egy. me­zőgazdasági gépjavító válla­latnak vagyok az igazgatója. Nyilvánvaló, hogy némikép­pen más lenne az érdeklődé­sem iránya, ha cipőt, vagy mondjuk konfekciót gyárta­nánk. Annak ellenére, hogy a vezetéssel szemben támasztott követelmények a vezető be­osztások mindegyikére érvé­nyesek, már ami a tudomá­nyosan megalapozott irányító munkát illeti. — Olykor Zsigovits elvtárs a publikációkban ellentétes véle­mények is összecsapnak. — Igen, ez nagyon érdekes téma és azért mondom, hogy érdekes, mert ezzel nekünk is szembe kell nézni. Felvető­dik a kérdés, van-e létjogo­sultsága, jövője az úgynevezett kis- és középvállalatnak? A mi helyzetünk speciális, hisz a gépjavító vállalat több kis egységből tevődik össze. A publikációk egy része úgy véli, a kis- és középvállalatok jö- vőtlenek. Elsősorban azért, a nagyvállalatok tőkeerősek, nagy szellemi kapacitással ren­delkeznek, s mindez behozha­tatlan előnynek látszik, a versenyben, a piacokon. Én viszont azt mondom; a kis-, Népújság 3 1970. május 12. vagy a középvállalat hátrány­nyal indul ugyan, de éppen a vezetés tudományának igény- bevételével, rugalmasságával a valóban meglévő hátrány sem­legesíthető. — A mezőgazdasági gépjavító vállalat nagyvállalat? — Trösztszinten igen. En­nél nagyobb nincs is áz or­szágban, hiszen- 46 ezer em­bert foglalkoztat. De megyei vonatkozásban mi mégiscsak középvállalatnak számítunk. — Maradjunk szigorúan a ve­zetésnél. Sokan mondják; még az is vaalmi? Beül' az ember az igazgatói székbe és dirigál, és legkönnyebb dirigálni. . — Csakugyan? Egyébként sajnos eléggé elterjedt az a nézet, hogy vezetni lehet ka­pásból, rutinból. Ideig-óráig igen. De hosszú ideig nem. Eredményre kizárólag a tudo­mányosan megalapozott mód­szer vezethet. —' Mit jelent -ez a megállapí­tás, Zsigovits Ferenc igazgató gyakorlatában? — Tudni kell, az ember mi­ként hozzon létre egy válla­latot. Ez még nem minden. Utána a vállalatot. be -kell indítani, stabilizálni. keli, .. és meg keik határozni, -a h'osszü távú feladatokat' De n?ég ez sem minden. Biztosítani kell a vállalat jóhírét, még kell teremteni a rangját, a tekin­télyét. És ez, rutinból, spon­tán módon nem megy. Mi, egy sikeres átszervezést tudunk magunk mögött. Megváltoz­tattuk a termelés szerkezetét. Piaci modellben dolgozunk, szemben a korábbi termelési modellel. Mit jelent ez? A termelési modellben azt- érté­kesítenek, amit a vállalat ter­mel. A piaci modellben azt termelünk, amit a piac igé­nyéi. Örült különbség van a kettő között. — Az átállás, az. átszervezés könnyen ment? — Nem. — Hogyan dolgoznak most a piaci modellben? — Széles körű piackutatást végeztünk. így aztán rájöt­tünk, nagy a kereslet a nap- fényfűtéses növényházak a szénabetakarítás gépei és a cukorrépagépsorok iránt. Megállapíthatjuk, a piac az öntözőberendezések választék- bővítését és korszerűsítését követeli. Az előbbiekből kö­vetkezik, létre kellett hozni egy olyan szervezetet, amely elvégzi a piackutatást oly módon, hogy közvetlenül a termeléssel tart kapcsolatot. Ez a szervezet eredményesen < működik. Nos, amikor láttuk, hogy kér a piac, létre kellett hozni azt az organizmust, amely műszakilag kidolgozz;» az igényeket. Létrehoztuk. Ezt a munkát a műszaki fejlesz­tési osztály végzi, 30 mérnök­kel. Ilyen osztály régebben nem volt Természetesen, amit Színvonalas vetélkedő — Várdomb volt a legjobb — Nagy jutalmak itt most vázlatosan elmondok, az csupán jelzi, hogy a veze­tés tudományát mi a gyakor­latban alkalmazzuk. — Az emberek kiválasztásá­ban is alkalmazzák? Tehát ab­ban, hogy minden ember a ne­ki megfelelő helyre -kerüljön? — Igen. Meggyőződésem, hogy valamire minden ember alkalmas, csak azt kell tudni; hogy mire. Ez viszont elég sokrétű, és lelkiismeretességet igénylő munka. A vállalat egyik kulcspozíciót betöltő osztálya az üzem- és közgaz­dasági osztály. Ilyen se volt. Erinek az élén egy szorgal­mas, megbízható ember állt, mégis más beosztást kellett számára keresni, olyat, amely közelebb áll az. egyéniségéhez, s nem haladja meg a teher­bíró képességét. Kisebb beosz­tásba került. Nem azért, mert nem lehet őt elfogadni, ha­nem az előbb elmondottak miatt, Az osztály élére pedig azt az embert neveztük ki, akit oda, a vitalitását figyel­ve, alkalmasnak tartottunk. Csodálatos dolgokat produkál. Remek elemzéseket, a dönté­sek előkészítéséhez kitűnő anyagot ad, — Elsősorban mire támasz­kodnak a vállalat vezető be- ősztásban lévő dolgozói, hogy a tudományos igényű vezetést a gyakorlatban is alkalmazzák? — Negyven féle újságot és folyóiratot járatunk, ebből hu­szonnyolc szakmai, tudomá­nyos folyóirat. — Olvassál;, tanúlmányozzált? — Mint az istennyila! Olyan klasszul forgatják, hogy le a kalappal! — Köszönjük a beszélgetést Zsigovits elvtárs. SZÉKÉ LITY PÉTER Nagy dicsőséget szerzett me­gyénknek Budapesten a szo­cialista brigádok felszabadulá­si szellemi-vetélkedőjén a Vár-- dombi Gépjavító Állomás,. Áp­rilis 4-.” "brigádja. Megszerezte az országos elöntőn a második helyet, ' Szombaton tartották a ME- DOSZ-központ kongresszusi termében, reprezentatív körül­mények között; az öt brigád versenyét. Előzőleg a terü'eti vetélkedők zajlottak le az or­szág különböző vidékein. A várdombi. . brigád Kaposvárott győzött, mint arról hírt. js ad­tunk annak idején, négy me­gye brigádjai között elsőként került ki a már igen nehéz küzdelemből. Ismét megemlítjük, hogy ki­zárólag fizikaj munkában dol­gozó . szocialista brigádok ve­hettek részt ebben á szellemi vetélkedőben, Csszesen három­ezer brigád, ötvenezer mun­kás nevezett be a versenybe országosan. Kétségtelen tehát, hogy már maga az is rend­kívül nagy eredmény, ha egy brigád bekerült az országos döntőbe. A várdombi fiatal­embereket egyebek között ez­zel ; biztatták a • megyénkből érkezett vezetők és munkatár­sak: nincs vesztenivaló. Ugyanezzel próbálta megnyug­tatni a már színpadon levő brigádtagokat Terlanday Má­ria, a televízió híradójának munkatársa, aki ebben az esetben játékvezetőként mű­ködött közre. Vesztenivaló csakugyan nem volt, hiszen az ötödik* hely- jg sikeresnek mondható, ilyen magas szín­vonalú versengésben. A követ­kező brigádok mérték össze erejüket: a békéscsabai, a bu­dapesti és a szekszárdi gép já- vító vállalat egy-egy állomá­sának brigádjai, továbbá a Hortobágyi Állami Gazdaság, és a sárvári erdészet brigád­jai. Az öt brigádban össze., en 25 versenyző véhetett részt,' Amikor arról beszélünk, hogy, vesztenivalójuk nem volt, aa erkölcsi siker mellett értékes anyagi jutalmakat is említhe­tünk, De legalább ilyen érté­kű az a tudás, amit az üzemi vetélkedőktől kezdve az or­szágos döntőig elsajátítottak magyar irodalomból, történe­lemiből. gazdaságpolitikai és munkajogi ismeretekből és szakmájuk elméletéből. Mégis érdemes külön megemlítene a díjakat: a második helyen végzett várdomibi brigád 13 ezer forintot kapott, tehát sze­mélyenként 2600 forintot, ezen kívül mindegyikük egy táska­rádiót és kéthetes bulgáriai üdülést. Utóbbi. díjat a leg­jobb eredményt elérő gépja­vító vállalati brigádnak t-űzta ki a vezérigazgatóság. Ha a zsűri nem tévedett volna azzal, hogy a győztes sárvári brigádnak új kérdést ad, — miután az előzőre nem tudott válaszolni, illetve nem a kérdésre válaszait, és kiegé­szítést sem tudott mondani — a Tolna megyei brigád letí volna az első helyezett. Vár­domb volt tehát a legjobb* bár a második helyen vég­zett. Kimagaslóan jó választ adtak megyénk versenyzői minden kihúzott kérdésre. Versenyzőink névsora: Sávits Simon a brigádvezető, Hollóst Simon Sándor, Horváth József, Pataki Ferenc és Ulrich Má­tyás. CEMENC1 JÓZSEF Az utolsó simításokat végzik az építők az új nyomilaépület homlokzatán. Az új épület avatására és ezzel egyidejűleg az élüzem-kitüntetés átadására szombaton kerül sor. Megkezdődtek a tűzoltóversenyek m Vasárnap a kisvejkei talál­kozóval kezdődtek megyénk­ben az idei járási önkéntes tűzoltóversenyek. A Belügy­minisztérium Tűzrendészeti Országos Parancsnokságát Hor­váth Károly tűzoltó alezredes, osztályvezető, a megyei tűz­rendészeti parancsnokságot an­nak vezetője, dr. Farkas Gyu­la tűzoltó alezredes képviselte, A több mint félezer önkén­tes tűzoltó versenyén az egyes kategóriákban az alább fel­sorolt rajok győztek: 800-a.s kismotorfecskendő, köz­ségi, férfi: Kisvejke. Létesít­ményi, férfi: Lengyeli Állami Gazdaság. 400-as kismotorfecs­kendő, községi, férfi: holtver­senyben Izmény és Mucsfa. Lé­tesítményi, férfi: Bonyhádi Zo­máncgyár. Ifjúsági, fiú: apar- hanti általános iskola. Kocsi­fecskendő, női: Izmény. Férfi: Lengyel. Leány: kisvejkei ál­talános iskola. Fiú: teveli ál­talános iskola. Vízvezetékről osztott sugár szerelése, közsé­gi, férfi: Bonyhád. Létesítmé­nyi: Hőgvészi Állami Gazda­ság tabódi üzemegysége. Női: Máza. Leány: mázai általános iskola. Fiú: Máza. A verseny alkalmával vet­ték át a járás kiváló önkéntes tűzoltótestülete cím elnyerésé­vel járó jutalmakat a lengye*- liek. A kisvejkei testület a verseny példás rendezéséért részesült jutalomban; s őrzője- lett a járási tanács által ala­pított vándorserlegnek is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom