Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-10 / 108. szám
(Folytatás az 1. oldalról.» A lakásépítés fejlesztésével, a lakáselosztás és gazdálkodás új rendszerével kapcsolatban a Központi Bizottság és a kormány szükségesnek tartja, hogy az intézkedések a negyedik ötéves terv keretében megoldást nyerjenek, úgy, hogy már a tervezésben vagy a végrehajtás kezdeti időszakában érvényesítsék a párt határozatátA lakásépítés jövőbeni programja 1. A lakásépítési feladatoka# jelenleg öt évre kell megszabni. A kiinduló alap a 15 éves lakásépítési program teljesítése legyen, vagyis az egymillió lakás építésének befejezése a tervezett időre. Ehhez a negyedik ötéves terv időszakában legalább 400 ezer lakás megépítését kell biztosítani, vagyis az utóbbi évek fií 000-es átlagáról évi 80 000-re kell növelni az építést. £ feladat megvalósításának döntő feltétele, hogy a lakásépítésre. a közművesítésre és a hozzá kapcsolódó ipari és szolgáltató háttér fejlesztésére fordított eszközök hányada és összege a népgazdasági beruházásokból növekedjék. Ez a gazdaságpolitikai követelmény egyik kiinduló pontja légyen a negyedik ötéves tervnél’ és ugyanerre kell törekedni a kidolgozás alatt' álló, 1985-ig terjedő távlati gazdaságfejlesztési koncepció elkészítésekor. 2. Á legégetőbb szociális feladat a fővárosban és a vidéki városokban lakó munkáscsaládok és a családalapító fiatalok lakáshelyzetének javítása. A negyedik ötéves tervidőszak lakásépítésének elsősorban e feladat megoldását kell szolgálnia. Az állami lakásépítés jelentős növelésével el -kell érni, hogy az össz- iakásépítésnek közel a fele állami (központi költségvetési, tanácsi és vállalati) . erőforrásokból valósuljon meg. A központi költségvetésből és a tanácsok lakásépítési célú helyi bevételeiből, továbbá a vállalatok, intézmények eszközeiből összesen 18Ő—-200 e2er állami (bér- és szolgálati, valamint értékesítés céljára szövetkezeti) -lakást kell megépíteni. A magánlakás- építés növelése céljából törekedni kell a lakosság erőforrásainak és a vállalatok törvényesen erre' fordítható eszközeinek a lakásépítésbe való fokozott bevonására. A lakosság részéről várhatóan jelentkező saját lakásépítési (vásárlási) igénye^ kielégítésére úgy kell felkészülni, hoev a lakossági építésen belül növekedjék a korszerű, többszintes és telepszerű építés aránya. A szükségletekkel összhangban a fővárosban a vidéki városokban és a kiemelt településeken az össz-lakásépítésnek mintegy kétharmada épüljön meg az állami lakásépítés és társasházépítés, jelentős növelése útján, döntően többszintes lakóházakban. A fővárosban cdyan mértékű lakásépítés feltételeit kél megteremteni. hogy a lakáshelyzet az országos átlagot meghaladó mértéi? ben javuljon. 3. A negyedik ötéves tervben a harmadik ötéves tervhez képest lényegesen — mintegy 100 ezerrel — növekvő lakásmennyiség megépítéséhez biztosítani kell az építőipari szervezetek lakásépítési és közművesítési tevékenységének fejlesztését, az építőanyag- termelés fokozását az épület- szerkezetek és -szerelvények megfelelő mennyiségű és választékú kínálatát. 4. ' A lakásépítési feladatok gazdaságos megoldása érdekében erőteljesen fokozni kell a tömegszerü, koncentrált lakásépítés arányát. Az össz-lakásépítésnek legalább 55—60 százaléka korszerű építési technológiával épüljön. Megfelelő segítséggel lehetővé kell tenni, hogy az állami építőipar mellett a szövetkezeti építőipar is fokozottabban alkalmazza a korszérű építési módokat. Az építési igényekkel összhangban fenn kell tartani a lakosság és a kisiparosok lakásépítő tevékenységét és a lakosság építőanyag-keresletének folyamatos kielégítésére kell felkészülni. Ezekkel a célokkal összhangban kell megvalósítani a kapcsolódó iparágak fejlesztését. 5. A negyedik ötéves tervben az állam; lakások átlagos nagysága két szobát érjen el. A lakások technikai felszereltsége és a házak átlagos emeletnagysága tekintetében pedig tartani kell a kialakult színvonalat. Indokolt, hogy a lakosság differenciáltan jelentkező igényeihez és teherviselő képességéhez igazodó különböző felszerel tségű, egyszer űbb kivitelű, olcsóbb lakások is épüljenek. Külön elő kell segíteni azt. hogy a fiatal házasok. nyugdíjasok,' egyedülállók növekvő hányada szabadulhasson meg a drága albérletektől s ehhez hasonló jellegű kultúrált és olcsóbb lakószobához juthassanak. 6. A lakásépítési program megvalósításában olyan irányítási és szabályozási módszereket kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a tanácsi önállóság kiszélesítését, ugyanakkor biztosítják a központi fejlesztési célok megv'a- lósftí'sáf. A "tanácsok Önállóságát á lakások építésében élő kell segíteni, azzal, hogy az államtól kapott központi pénzeszközök, valamint ä lakás- építési célú tanácsi pénzügyi alapok mikénti felhasználásáról a tanácsok maguk dönthessenek. Helyes orientálásukat központi irányelvekkel kell elősegíteni. A tanácsok a lakásépítéssel kapcsolatos központi előírásoktól annyiban térhessenek el, amennyiben a saját elhatározásaikon alapuló fejlesztések anyagi fedezetével rendelkeznek. 7. A lakásépítési program a tanácsok számára megnövekedett feladatot jelent. Szükséges, hogy a tanácsok a területükön élő lakosság lakásproblémáinak megoldásával, az állatni, vállalati és magánlakás- építéssel komplexen foglalkozzanak és a feladatokra felkészüljenek. A lakásépítési program megvalósítása érdekében megfelelő és időben történő területelőkészítéssel, előközmű- vesítéssel, aktív terület-gazdálkodással tegyék megalapozottabbá és szervezettebbé a lakásépítkezést. A tanácsok, a vállalatok és a lakosság lakásépítéssel kapcsolatos szolgáltatási igényeinek kielégítéséhez intézményes segítséget kell biztosítani. E célra szolgáltató jellegű szervezeteket (szövetkezeteket, irodákat, vállalatokat) lehet létrehozni, vagy e feladatokkal meglévő szervezeteket kell megbízni. A lakásépítési formák fejlesztése 8. A lakásépítés továbbfejlesztése keretében ezután is többféle formát kell alkalmazni, hogy lehetővé tegyük a lakásépítési program biztonságos teljesülését, a központi, a tanácsi, a vállalati és a lakossági erőforrások leghatékonyabb felhasználását, és ezzel a lehető legtöbb építési és vásárlási igény kielégítését. A lakásépítés rendszerének lehetővé kell tennie, hogy a családok a különböző konstrukciókban jövedelmi helyzetüknek és igényeiknek megfelelően elégíthessék ki lakásszükségletüket. Ezért a lakásépítés jövőbeni rendszerében indokolt fenntartani az állami, a szövetkezeti, a vállalati lakásépítési formákat, továbbá a lakossági építkezést és az ei tékesítésre történő ürökla- kásépítést. 9. A tanácsi lakásépítés keretében megvalósuló lakások legalább egyharmadát — megyei szinten — a tanácsok szövetkezeti lakásként értékesítsék, de legalább 40 százaléka bérlakás legyen. Az értékesítés meghatározott arányának növelésében a tanácsok legyenek érdekeltek azáltal, hogy az egyharmadon felül értékesített lakások titáni készpénz- bevétel (előtörlesztés) a tanácsokat illesse meg és ezekből növeljék a lakásépítkezések pénzügyi alapját. 10. A mai lakásszövetkezetek mellett a szövetkezésben rejlő lehetőségek kihasználása és a lakásépítés szervezettségének növelése céljából új szövetkezeti formát is ki kell alakítani. Ki kell dolgozni a lakásépítő szövetkezeti konstrukció feltételeit és kezdeményezni kell azok fejlődését, viszonylag széles körű elterjedését, hogy a későbbiekben ez a lakásépítési forma mielőbb az igényeknek megfelelő arányt érjen el a lakásépítésben. A lakásépítő szövetkezetek tagjaik számára biztosíthatják a fenntartással és a lakással összefüggő Szolgáltatásokat. Azok számára, akik — főleg fiatalok — keresetükből csak hosszabb idő alatt képesek előteremteni a lakásépíkezés- hez szükséges hozzájárulást, előtakarékossági rendszert kell létrehozni. 11. Az építési formák között kapjon nagyobb szerepet a vállalatok, üzemek és intézmények lakásépítése, a jelenlegi keretek és feltételek ki- szélesítésé. A vállalati dolgozók saját lakásépítésének támogatása mellett célszerű a vállalati és a tanácsi erőforrások hatékonyabb együttes fel- használására törekedni. 12. Számszerű korlátozás nélkül, kell továbbra is lehetővé tenni a lakosság saját lakásépítésének különböző formáit. Ezen belül lényegesen növelni kell a szervezett, vállalati, OTP. valamint a személyi kezdeményezésű társasházépítés arányát. A vidéki lakáshelyzet megoldásában továbbra is fontos szerep jut a családiház-építésnek. A fővárosban és nagyobb városokban a lakossági építkezés fő formája a többszintes társasházépítés legyen. 13. A lakásellátás társadalompolitikai . jelentősége, a lakásra való előtikarékosság, a lakásépítésre és -vásárlásra való felkészülés biztonsága érdekében a lakásépítési költségek (árak) alakulásának tervszerűségét biztosítani kell. A lakások átadási (eladási) árai fejezzék ki a lakások használati értékének — méretének, felszereltségének, területi fekvésének stb. — különbözőségét. A lakásszövetkezetek esetében ne hárítsák át a lakás megvásárlójára a hatósági áremelkedésekből eredő többletköltségeket. Az illetékes állami szervek a lehetőségeinket meghaladó korszerűsítés, építési szintszámnövelés, stb. címén jelentkező áremelkedéseknek vessenek gátat. Az állami lakások átadási árainak színvonalában átlagosan legfeljebb évi 1—2 százalékos emelkedés engedhető meg. Az árak stabilitására való törekvés ne korlátozza a kivitelezők anya14. Meg kell teremteni a mainál lényegesen nagyobb érdekeltséget az önkéntes lakáscserére, mert ez az országos lakásalap relatív növelésének eszköze lehet, ami jelentősen hozzájárulhat a lakásigények jobb kielégítéséhez. A kellő érdekeltséget mind a lakás-átadó, mind a lakás-átvevő részéről meg kell teremteni. Az érdekeltség növekedése feltételezi a lakbérek arányosságát, a tényleges használati értékhez való igazodását, továbbá a lakásbérlet értékének pénz-, beli kifejeződését. 15. Mind a lakáscserére ösztönzés, mind pedig az arányosabb tehervpllalás érdekében szükséges, hogy a bérlakásellátásban részesülők ne jussanak minden ellenérték nélkül lakáshoz. Ebből a célból indokolt, hegy a lakásbérlet értékének általános elismerése keretében az új bér- és szolgálati lakások juttatása esetén a bérlők fizessenek egyszeri építési hozzájárulást a tanácsnak. A régi, megüresedő bérlakások kiutalásánál pedig az építési hozzájárulással arányos lalcás- használatbavételi díjat fizessenek a kiutaló tanácsnak. A lakáscseréknél viszont a lakásbérlet értékének' különbözetit térítsék meg a cserélő felek egymásnak. A tanácsok számára brttosítani kell a jogot, hogy saját mérlegelésük alapján (szociálpolitikai érdekből) á régi. megüresedő kömgi érdekeltségét, ugyanúgy jobban ösztönözzön a költségek csökkentésére. fort nélküli és félkomfortos bérlakások kiutalása esetén a használatbavételi díjtól eltekinthetnek. 16. Az építési hozzájárulás és használatbavételi díj mértékét a lakások nagysága, minősége szerint di' erenciáltan — központi irányelvek figyelembevételével — 10—40 ezer forint között az illetékes tanácsok határozzák meg. A ta- ná-'si minőségi lakáscsere és szanálás esetén a két lakás bérleti értéke közötti különbö- zetet indokolt megfizetni. A bérlő a tanács javára lemondhat lakásáról. ez esetben igényt tarthat a lakás bérleti értékére. A lakásbérlet értékét — megfelelő állami szabályok keretei között — a személyi tulajdonú bérlakások körében is érvényesíteni lehet. 17. A lakásalap jobb hasznosítása, a lakástartalékok felszabadítása, a lakásforga- lom élénkülése érdekében ; a lakosság csereigényeinek lebonyolítását elő kell segíteni a szolgáltató szervezet fejlesztésével. A lakásforgalom egészséges kibontakozásához megfelelő összetételű és volumenű lakáscsere-alap szükséges. 18. A lakásforgalom és a lakáscserék fokozottabb kiszélesítésére a szövetkezeti lakásállomány körében is szükség van. Ennek érdekében ki kell dolgozni a szövetkezeti lakástulajdonosok lakáscseréjének új szabályait. Állami kedvezmények a lakásépítés és -elosztás terén 19. A lakásépítés fokozása érdekében az állam a lakosság anyagi befektetésének arányában a továbbiakban is- biztosítson kedvezményekét. Az állami kedvezmények rendszerét azonban tovább kell fejleszteni, úgy. hogy a kedvezmények elsősorban szociálpolitikai célúak, tehát céltudatosabbak és amellett igazságosabbak legyenek. A lakosság lakással kapcsolatos anyagi terhei pedig az eddigieknél kiegyenlítettebbek, arányosabbak legyenek. 20. Az állami kedvezményt a lakásépítő, illetve -vásárló család résiére kell nyújtani. A kedvezmény jogcíméi és mértékét a lakásépítőében részt, vevőkkel. illetőleg a -vásárlókkal ismertetni kell. A szociálpolitikai érdekből nyújtható kedvezmény alapja a család nagysága, a gyermekek és eltartottak (kereső- képtelenek) száma legyen. . 21. A városokban és a kiemelt munkástelepüléseken a többszintes társasházépítésben részt vevőknek, továbbá a szövetkezeti lakást, építőknek és vásárlóknak az állam adjon az építés! költségből árengedményt, illetve az építéshez dotációt: a gyermekek (és eltartottak) után személyenként 20—30 ezer forintot. Az adható kedvezmény felső határa az építési költség 10—45 százalékai A fiatal házasok lakásépítésének e'ösegítéaére a gyermekek után járó kedvezményt -r- két. gyermekig — előlegezni lehet. 22. A bérlakások kiutalása esetén a gyermekek és eltartottak után a tanácsok nyújtsanak engedményt az építési hozzá járni ásböl. illetve a használatbavételi díjból, kedvezményezett személyenként ‘20—25 százalékot. A teljes ingyenességig azonban nem lenne helyes kiterjeszteni a kedvezményt, ezért az legfeljebb 80 százalékos lehet. Két gyermekig megelőlegezésképpen kedvezmény nyújtható a fiatal házasoknak. Az összeg egy részére részletfizetési, kedvezmény adható. 23. A lakásépítés hitelezése a lakásépítési formáknak, a lakás- és építéspolUikai céloknak megfelelően difíeren■ ciáitan érvényesüljön. A lakásépítési konstrukciók keretében a részvétel pénzügyi feltételeit (készpénz, elötaka- rék osság, kamat, hitelösszeg, törlesztési idő) a szövetkezeti, a vállalati, valamint a társaséi családi ház építésénél állami szabályozás kerrtébén központilag szükséges megállapítani. Az OTP által' értékesített öröklakások nagy részénél a feltételek a kereslet - kínálatnak megfelelően alakuljanak. Az egyes lakás- konstrukciókon belül csak korlátozott mértékű épí'és; hitelt kaphassanak a magasabb jövedelműek (szabadfoglalkozásúak, ma gán tevékenysége f folytatók), továbbá a nagyobb értékű Ingatlannal rendelkezők. 24. Az építési és lakásvásárYsi hite':': után minden ta- ’ á'épí é-5 r- -mákén rrv’ 'kelt kamatot kell fizettetni. A kamatlábak fejezzék -ki. a lakásépítés társadalompolitikai jelentőségét. továbbá ti7 egyes építési formákhoz: a városi, többszintes, telepszer , /. evezett) lakásépítéshez f .idő állami építési érdekeket. Emellett a hitelfeltételek ösztönözzenek arra, hogy az építtetők. nagyobb mértékben saját megtakarításaikat használják feles érdekeltek ’legyenek a hitei mielőbbi visszatérítésében. .(Folytatás a 3, oldalon.) • A lakáscserék ösztönzése és a lakásforgalom szabályozása
