Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-10 / 108. szám

A lakások elosztási rendszerének javítása

25. A lakások igazságosabb elosztása érdekében tovább keli fejleszteni a bérlakások ég az értékesített szövetkezeti lakások igénylésének' és elosztásának gyakorlatát. A jelenlegi. nyilvántartott lakásigényeket felül kell vizsgálni és új igénynyilvántartást, valamint új elosztási és kiutalási tervet kell készíteni ég azt nyilvánosságra kell hozni.

26. A bérlakások elosztása és az értékesítésre kerülő szövetkezeti lakások esetében az igényjogosultak kijelölése a tanácsok feladata. A tanácsok a helyi jövedelmi és lakásviszonyokhoz, valamint egy-egy időszak lakásépítési lehetőségeihez igazodva — központi irányelvek alapján — maguk állapítsák meg azokat a sorolási, ' kiválasztási, illetőleg kizárási tényezőket, amelyeket a lakások elosztásánál alkalmaznak. A tanácsok, a társadalmi és munkáltató szervek bevonásával bírálják el minden igénylőnek a jogosultságát és közöljék velük, hogy jövedelmi és vagyoni helyzete alapján melyik lakásellátási formában elégíthetik ki lakásigényüket. Azok részére, akik teljes bizonyossággal csak. állami ég kiutalásom szövetkezeti lakással elégíthetik ki szükségletüket. a tanácsok határozzák meg. hogy 1975-ig kiknek az igénye teljesíthető és hozzávetőleg, milyen időpontban.

27. A lakásalap jobb kihasználása érdekében fokozni kell a tanácsi lakásgazdálkodás szerepéti. Üj. átfogó lakásügyi szabályokat keli kidolgozni, amelyek alapján a tanácsok — helyi adottságaik, és körülményeik, valamint a lakásépítési, fejlesztési lehetőségeik figyelembevételével — maguk alakítják ki helyi- lakásgazdálkodási szabályaikat. Ennek keretében újra kel] szabályozni az igénylés módját, a lakáskiütálási normatívákat, az albérletre és társbérletre, a bérleti szerződésre és annak érvényesítésére, válámint a személyi tulajdonú lakások használatára és bejelentkezésekre stb. vonatkozó szabályokat.

28., ösztönözni kell a családi ház-tulajdon osoka t arra,

hogy házuk .egy részét főbérleti jelleggel bérbead .iák. Ilyen esetben jelentős adókedvezménnyel. vagy más pénzügvi eszközökkel támogassa az állam a lakástulajdonost.

29. Olcsóbb lakások és megfelelő szállások építésével, állami szabálvozással és tár- dalmi- ellenőrzéssel intézkedé- déseket kell tenni az-albérleti uzsora letörésére.

A személyi lakástulajdon mértékének szabályozása

30. A társadalmi viszonyainknak megfelelően kell szabályozni a személyi lakástulajdon mértékét és a lakások feletti rendelkezési jogot. A sze.mélyi lakástulajdon rendezésénél azt, az elvet kell .érvényesíteni, hogy egy háztartást képező családnak (a há- , zastársak. az együttélő 'gyermekeik és szüleik) állandó lakás céljára legfeljebb, egy. személyi tulajdonú lakása és ezen felül egy üdülője lehessen. Aki ilyen célokra már megfelelő lakással (üdülővel) rendelkezik, további lakást nem építhet, illetve nem vásárolhat.

31. A személyi tulajdonú bérlákások bérlői és tulajdonosai közötti jogviszony rendezése, valamint e lakásállomány megóvása szükségessé teszi annak elősegítését, hogy lakását a 'tulajdonos, illetve családja használja. Ennek érdekében megfelelő állami intézkedésekkel elő kell segíteni a tulajdonosok számára a beköltözést. tehetővé kell tenni a bérlő számára az általa bérelt személyi tulajdonú lakás megvásárlását, ilfétve " felszabadítását, hosszú lejáratú állami kölcsön nyújtásával. A tulajdonos és bérlő közötti cserét a tanácsok is segítsék elő.

A lakóházak fenntartásának fejlesztése

32. Növekvő figyelmet kell fordítani a meglévő lakásalap megóvására, kezelésére és fenntartására. A lakóházfenntartásban a tulajdonosok, és a t>érlők fokozottabb érdekeltségét kell megteremteni. Az állami és személyi tulajdonban levő lakásalap fenntartásához fejleszteni kell -a szolgáltatásokat és bővíteni az anyag és szerszámellátását. A negyedik ötéves terv időszakában a fenntartási munkák szintje fokozatosan közelítse meg a normál szükségletek kielégítését.

33. Az állami lakások fenntartására — üzemeltetési költségeire, karbantartására és folyamatos felújítására -r- a lakbéreknek kell fedezetet nyújtaniuk. A fejújításokban mutatkozó lemaradások'pótlása és a meglevő lakásalap korszerűsítése céljából az állam a tanácsoknak központi forrásokból bizonyos kiegészítést ad. Ezek az eszközök együttesen képezzék a tanácsok lakóházíenntartási alapját. Az alapot fokozatosan . és hosszabb idő alatt kell feltölteni, úgy, hogy végül igazodjék a lakásállomány tényleges műszaki állapptahoz.

34. Az államj lakóházak kezelési feladatait általában a tanácsi házkezelőségek , lássák el. Gyakorolják a tulajdonosi jogokat,' végezzék .az üzemeltetési feladatokat, .'gondoskodjanak a tulajdonost' (bérbeadó) terhelő javítási- munkálatok elvégeztetéséről ég ellenőrizzék a bérlői kötelezettségek-- teljesítését. Az állami lakásállomány .’javítását a házkezelő- ségek elsősorbana tanácsi .építőipari szervezettel végeztessék, de .juttassanak megrendelést, • alakítsanak szerződéses kapcsolatot; egyéb, építőipari szervezetekkel is, amelyék e téren jó munkát képesek, végezni. A lakossági , javítási igények kielégítésében különösen az építőipari szövetkezetek vállaljanak nagyobb részt.

A lakbérek jövőbeni rendszere és mértéke

35. A lakásépítés, -elosztás és -fenntartás, valamint a lak- bérrendszer ellentmondásainak feloldása érdekében egységes elvek alapján szükséges újrarendezni a lakbéreket. A rendezésnél abból keli kiindulni, hogy a szocialista állam számára a lakásépítés és -fenntartás nem nyereségszerzést, hanem társadalmi szolgáltadéit célzó befektetés. A lakbér ne tartalmazzon ,sem . nyereséget, sem amortizációt (a kieső lakások pótlásának fedezetét). A ’ lakbérrel szemben azonban jogosan támasztható az az igény, hogy fedezze, vagy közelítse meg d- lakóházak folyamatos fenntartási költségeit (üzemeltetés, karbantartás és felújítás.). Ezért a lakbéreket énnek megfelelő szintre kell emelni. Mindaddig azonban, amíg a lakbérekből ■ hosszabb idő alatt föltöltődnek a tanácsi alapok, az állaimnak kell fokozott pénzügyi segítséget nyújtania ehhez.

36f A lakbéremelést országos érvényű, központi szabályozás keretében a megfelelő felszerel tségű (komfortos) lakásokra kell kiterjeszteni. Nem kell emelni a komfort nélküli lakásom bérét, csak abban az esetben, ha az állam komfortossá alakítja. A lakbéreket — a lakások nagyságát, minőségét, komfortját és településcsoportok szerinti elhelyezését figyelembe véve — használati értékükkel arányosan keli meghatározni. A sajátosságokra való figyelemmel a helyi szabályokat a tanácsok állapítsák meg. A lakások kategóriába sorolása, a lakbérek lakásonként; megállapítása a bérbe adó tanácsi szervezet feladata.

37. Az új lakbértarifát a kormány állapítsa meg a fenntartási költségekkel arányosan és a lakások használati értéke szerint differenciáltan. Az egyes lakáskategóriákon belül a lakások területi fekvésében és műszaki állagában meglevő eltérések kiegyenlítésére a lakbértarifák 10 százalékkal

.növelhetők, illetőleg csökkenthetők. A jelenleg; lakbérpót- lék-rendszer megszűnik.

38. Bérbeadók és bérlők fenntartási kötelezettségeinek a gazdaság; érdekeltségen és felelősségen alapuló reálisabb elhatárolását szükséges megvalósítani. Indokolt, hogy a bérlők fokozottabban vállaljanak részt a lakás belső berendezéseinek fenntartásában ég pótlásában. Ezért a jövőben a lakáson belüli felszerelési és berendezési tárgyak felújítási és pótlás; költsége; 50 —50 százalékban a bérlőt és a tulajdonost terheljék A lakáson kívüli épület-karbantartási és az épületfelújítási munkák költségeit ezután is teljes egészében a bérbeadók viseljék.

39. A személyi tulajdonú bérlakások lakbérének megállapításánál a tulajdonosok érdekeinek az eddiginél méltányosabb érvényesítése indokolt, a lakbérek emelese a magánbárlemények- re is kiterjesztendő. A kötött bérű, személy; tulajdonú lakások lakbérét az állami lakások lakbéréhez igazodóan célszerű szabályozni. A jövőben bérbe adandó, valamint azoknál a régi személyi tulajdonú bérlakásoknál, amelyeknél már jelenleg is a szabad lakbérmegállapodás érvényesül. ezt a rendszert célszerű fenntartani.

40. A lakbérek emelését 1971. július 1-i hatállyal kell végrehajtani, úgy, hogy a lakosság még 1970 közepén értesüljön a tervezett intézkeÖesriK, az állami 'ég a tanácsi szerve^ pedig alaposan, minden részletében jól felkészülhessenek. A lakások lakbéré41. A bérlakásban élő családok jövedelmi helyzetét a lakbérek emelése — megfelelő ellensúlyozás nélkül — jelentősen rontaná. Miután nagy tömegében van szó a Budapesten és a nagyvárosokban élő nyugdíjasokról, a munkás és alkalmazott háztartásokról, elejét kell venni annak, hogy ez a szükséges lépés az életszínvonalat csökkentse. Ezért a lakbéremelést az emeléssel azonos összegű állami lakbérhozzájárulás fizetésével kell ellensúlyozni, hogy a rendezés egyetlen réteg és egyetlen család életszínvonalát se csökkentse. Lakbérhozzájárulást csak azok kapnak, akik a rendezés időpontjában már főbérleti lakással rendelkeznek, s amiatt lakbérterheik nőnek. Tehát azok, akik 1971. július 1-e után részesülnek bérlakáskiutalásban, lakbérhozzájárulást nem kaphatnak. Ezen lakások bérét már kezdettől fogva teljes egészében a bérlő fedezi.

42. Az ellensúlyozás gyakorlati alkalmazásának módszere:

— a lakbéremelés 1971. július 1-én egyszerre életbe lép, teljes mértékben. A rendezés időpontjában személyre szóló állami lakbérhozzájárulás biztosítsa a lakbér- emelés teljes összegű megtérítését a bérlőknek. A későbbiekben pedig a családok jövedelmének emelkedésétől függően — de annál lényegesen kisebb mértékben — az állami lakbérhozzájárulás fokozatosan csökkenjen;

— A bérlakásokban lakó nyug. díjasok, csökkent munkaképességűek, keresőképtelenek méltányos lakásjogosultságuk mértékéig a lakbéremelés teljes összegét egész életükre szólóan lakbérhozzájárulás címén kapják meg. A rendezés időpontja után nyugdíjazottak ugyancsak életük végéig kapják meg a nyugdíjazás időpontjában részükre folyósított lakbérhozzájárulást.

— A szabadfoglalkozásúak, az önállók és a magánmunkáltatóknál foglalkoztatottak lakbérénél általában nem indokolt az ellensúlyozás. Amennyiben az államtól kedvezményt kérnek, úgy maximum két évre lehet -eltolni a teljes bevezettek’ rendezésével egyidejűleg újra kell szerződésben szabályozni a bérbeadó és a bérlők kötelezettségeit.

test, úgy, hogy fokozatosait félévenként a teljes különbözet 25 százalékával lehet a lakbéreket növelni,

43. Az állami lakbéf-hozzáj árulás kifizetését a követké*

ző módon kell szabályozni:

— a lakbéremeléssel érintett lakásoknál a bérlő az eme■* lés teljes összegét lakbér- liozzájárulás címén munkahelyén fizetéskiegészítésképpen, névre szólóan megkapja. A munkáltatók a hozzájárulásról személyenkénti nyilvántartást vezetnek, az állam pedig a vállalatoknak (szerveknek) globálisan, egy összegben nyújtja a térítést.

— A lakbérhozzájárulást a családon belül a kereső családfő és a feleség (vagy második kereső) között egyenlő arányban kell felosztani. A hozzájárulást a rendezés időpontjától kezdve, munkahelyükön havonta kapják, amelyet az állami költségvetés a munkaadónak megtérít.

— A rendezést követő időszakban a bérlők fizetésének, illetve átlagkeresetének emelkedésével együtt a hozzájárulás a keresetnövekedés 25 százalékának megfelelő arányban csökken. A keresetnövekedés alapján a hozzájárulás csökkentésére évenként, vagy félévenként kerüljön

sor. Ez az adminisztrációs munka a munkáltató szerveknél a bérelszámolás keretében oldandó meg.

IV.

A Központi Bizottság kötélén a pártszervezeteket, hogy a határozat megértése és elfogadtatása érdekében végezzenek kellő propagandamunkát a lakosság körében és biztosítsák az állami és tanácsi dolgozók jő felkészülését a határozat végrehajtására,

A Központi Bizottság felkéri ä szakszervezetéket, a többi tömegszervezetet, hogy támogassák a határozat megvalósulását.

A Központi Bizottság és a kormány felkéri az Illetékes állami szerveket, hogy a határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket dolgozzák ki és jóváhagyásra terjesszék a kormány elé. (MTI)

III.

Állami intézkedés a lakbéremelésből származó lakossági többletkiadások ellensúlyozására

A Minisztertanács intézkedése a lakásépítés és a lakáselosztás rendszerének fejlesztésére, a lakbérek rendezésére

Á kormány Tájékoztatási Hivatala közli:

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány

együttes ülésén hozott határozata végrehajtásaként a Minisztertanács intézkedett a lakásépítés és a lakáselosztás rendszerének fejlesztésére, továbbá a lakbérek rendezésére.

A kormányhatározat előírja, hogy 1971. július 1-től áz állami tulajdonban lévő bérbeadás útján hasznosított lakások havi bérének mértéke a következő legyen:

Összkomfortos lakások esetében négyzetméterenként 6.— Ft. Komfortos lakások esetében 5,40— Ft. Félkomfortos lakások esetében 3,60.— Ft.

A komfort nélküli lakások esetében a lakbér mértéke

nem változik, mindaddig, amíg az állami szervek a lakást komfortossá nem alakítják.

Az egyes lakáskategóriákon belül a lakások területi fekvésében és műszaki állagában meglévő eltérések kiegyenlítésére a lakbérek mértéke 10 százalékkal- növelhető, illetőleg csökkenthető. . A nem állami tulajdonban lévő és bérbeadás útján hasznosított kötött bérű lakások lakbérét az állami tulajdonban lévő bérlakásokra előírt mértékhez igazodóan lehet megállapítani.

A korábban bérbeadott olyan lakásoknál, amelyeknél már jelenleg is a szabad lak- bérmegállapodás rendszere érvényesül, valamint a jövőben bérbeadott lakásoknál, a szabad’ lak bérmegállapodás rendszerét kell tovább is fenntartani.

Az új lakbérek bevezetésével a jelenlegi lakbérpótlékrendszer megszűnik.A lakásépítés és a lakáselosztás rendszerének fejlesz- . tése, továbbá a lakbérek ren- . dezése érdekében szükséges állami feladatok végrehajtására, a szükséges jogszabályok, intézkedések előkészítésére . a kormány, az építésügyi és városfejlesztési miniszter elnökletével tárcaközi egyeztető bizottság létrehozását rendelte el.

Az építésügyi és városfejlesztési miniszter felhatalmazást kapott, hogy a ' lakáselosztás új rendszere, továbbá a lakbérrendezés bevezetése érdekében szükséges előkészítőmunkálatok (bérlakások felmérése, komfortkates'óriába sorolása, stb) megtételéről saját hatáskörben gondoskodjék.

(MT0